Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA-- * 1973, NOVEMBER 39., CSÜTÖRTÖK Ara 39 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM A jövő század szakmunkásai Ülést tartott a Magyar Szocialista Mukáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 28-án ülést tartott. Napirenden a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i határozatának végrehajtó áról szóló tájékoztató, az 1974. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelvei, vala­mint a párt káderpolitikájának végrehajtásával, a káder- és személyzeti munka helyzetével foglalkozó jelentés megvita­tása szerepelt. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) KiegeHtsítő hutárovut Uj intézkedés a nyugdijakról A fiatalság sziporkázó füzé­nél melegedtem nemrégiben. Az ifjú szakmunkások közötti vita lényegében — mint általában —r valami semmiségből indult el. Azt hiszem, az egyik fiú ál­lapította meg nevetve, hogy ép­pen 2014-ben megy nyugdíjba — gondoljunk csak bele: 2014- ben?! — és rákérdeztem : ugyan­ebből a szakmából?™ A ma végző szakmunkások valamennyien a jövő század­ban mennek nyugdíjba, abban a században, amelynek lehelete már kezd elérni hozzánk, és an­nak ellenére, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom kora nem szűkölködik a meglepeté­sekben, azért már — Verne Gyula képzelőtehetsége nélkül is — sejthetjük, mivel kecsegtet az új évezred. Aki a technikai haladás tempójától — függetle­nül életkorától — nem akar le­maradni, annak lépést kell iga­zítania. Pontosabban „fejet” kell iga­zítania. Az egykori „ezermes­ter” kézügyességű szakmunká­sok megbecsülése mellett egyre többször találkozunk azzal a fogalommal, hogy ne csak a ke­zét, a fejét is használja.- A nu­merikus vezérlésű szerszámgé­pek me'.lé általában kiváló és általában ifjú esztergályosok ke­rülnek. Olyanok, akik ismerik az esztergályos-szakma hagyo­mányos fogásait, szépségeit, sokrétűségét, de még ismernek valamit: a szám jegy vezér,lés el­vét és lehetőségét. Nem vitás, hogy az új techni­kához a fiatalok jobban von­zódnak, sőt könnyebben is meg­tanulják, „megszelídítik”, mint az idősebb szakmunkások. Az az érzésem viszont, hogy ezt túl sokszor mondtuk el, olyan gyakorta, hogy nagyon sokan/ úgy érzik, hogy csak azért, mert fiatalok, a legmodernebb, leg­újabb gépek mellett a helyük... Megint csak azt kell mondani: micsoda különbség kiérdemel­ni vagy pedig elvárni valamit!... Számomra örvendetesen megle­pő vo’t a fiatalok vitájából, amikor igenis — egymásra lici­tálva — bizonygatták, hogy: ezt ki kell érdemelni!... A friss szakmunkás-bizonyítvány önma­gában még semmire sem jogo­sít. Mint ahogyan a fiatalság sem érdem, hanem á’lapot. A legfejlettebb technika kezelését A hazánkban tartózkodó dr. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai kormány elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság kubai tago­zatának elnöke, szerdán — Floreal Chomon Mediavilla, Kuba budapesti nagykövete tár­saságában — a bábolnai mező- gazdasági kombinátba látoga­tott. A delegációt elkísérte dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi mlniszterhelyet­csak azokra szabad bízni, akik szakmai alkalmasságukról, a nagy értékű berendezések irá­nyításához szükséges fegyelme­zettségükről, lelkiismeretessé­gükről gyakorlatban is tanúbi­zonyságot adtak. Amikor a jövő századot em­legették a fiatalok — vagyis az új évezred szakmunkásai —■ megnyugtató volt, hogy tisztán látták, hogy nem lehet beérni és megelégedni az egyszer meg­szerzett ismerettel, szakmai mi­nimummal. Ha valamit száza­dunk utolsó harmadának a zász­lajára lehet írni, akkor az: az ismeretek szüntelen gyarapítása, a ma és ho’nap szükséges kész­ségek szüntelen fejlesztése, egy­szóval a tanulás!... De nemcsak megismerni az újat. hanem an­nak részesévé. alakítójává is kell válni. Alig évtizede még újdonságként bámultuk azt, amivel ma már kisiskolások is­merkednek az általánosban; tör­ténelmi távlatban még nem is olyan régen szenzáció volt a tranzisztor és most már „kiló­ra” mérik és a szakkörökben a diákok azzal építik a világve­vőt. S lehet, hogy holnap va­lami ujja’, kell ismerkedni — olyannal, amiről ma még fo- ga’munk sincs —, de, ami hol­napután már gyerekjáték szám­ba megy. Azt szokták mondani, hogy egy mérnöknek 10—15 év után fejet kell cserélnie, ha a szakmá­jában otthon akar maradni, mert annak nagy része elévül, amit az egyetem padjaiban hal­lott... Mindez azonban a szak­munkásokra is vonatkozik. Nem lehet életük végéig megélni csak abból, amit a szakmunkás- képző intézetekben elsajátítot­tak, és amit ehhez az üzemben hozzátanultak. A mai fiatal szakmunkásnak —■ a jövőben —, ha egyáltalán „felszínen” akar maradni, ugyanúgy „fejet kell cserélnie”, mint az értelmiségi­nek — és örülök, hogy a vitá­ban az egvik fiatal mondta ki a következő szavakat: „egyál­talán semmi biztosíték nincs arra, hogy abból a szakmából megyünk nyugdíjba 2014-ben, amivel 1973-ban dolgoztunk!... Rajtuk múlik, mennyire tud­nak igazodni a huszadik és hu­szonegyedik század követelmé­nyeihez. A vendégeket Erdélyi Miklós, a kombinát vezérigazgató-he­lyettese fogadta és tájékoztatta a gazdálkodásról. A vendégek megismerkedtek azokkal a ba- romfi-tenyésztelepekkel, ahon­nan — naposcsibében számítva — már évi 140—150 millió ba­romfit bocsátanak ki és a 250 hazai partneren kívül számos szocialista és nyugat-európai országba, valamint a Közel-Ke- . letre is nagy mennyiséget szál- I Utanak. Mint ismeretes, a Miniszter- tanács úgy rendelkezett, hogy 1971. január 1-től a nyugdíjakat évenként rendszeresen 2—2 százalékkal fel kell emelni. Most kiegészítő határozatot hoztak: az áremelkedéseket az alacsony összegű nyugdíjak évenkénti kétszázalékos emelése nem el­lensúlyozza, ezért az évenként járó kétszázalékos emelés ösz- szege 1974. január 1-től nem le­het kevesebb havi 30 forintnál. Ezzel az intézkedéssel a nyug­díjemelkedés összköltségének évi összege megkétszereződött. Ezzel megszűnik az az ellent­mondás, hogy a kétszázalékos emelés révén éppen azok a nyugdíjasok kapják a legkisebb pluszt, akik alacsony összegű nyugdíjuk miatt leginkább tá­mogatásra szorulnak. A minimális emelés alapján a nyugdíjas akkor is 30 forintot kap, ha két címen részesül nyugellátásban, vagy saját Huszár István, a Minisztertanács ! elnökhelyettese hazaérkezett Varsóba? Kedden Varsóban berejeződött Huszár Istvánnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének és Kazirnierz Olszowskinak, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének tár­gyalása. A megbeszélésen a Ma. I gyár—Lengyel Gazdasági Együtt- j működési Ál’andó Bizottság [ társelnökei, áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsa- j latok néhány időszerű kérdését ! és ezekkel összefüggésben az ! együttműködés továbbfejleszté­sének lehetőségeit. Huszár Istvánt kedden fogad, ta Piotr Jaroszewicz. a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és Mieczyslav Ja. gielski, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának első el­nökhelyettese. a Minisztertanács mel’ett működő Állami Tervbi­zottság elnöke. Huszár István és kísérete ' szeról r reggel hazaérkezett Var- i sóból. (MTI) I nyugdíját házastársi pótlékkal kiegészítették. Az árvák, vala­mint a megosztott özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők is megkapják személyenként a 30 forint emelési minimumot. A munkásoknak és alkalmazottak­nak megállapítandó öregségi nyugdíj legkisebb összege 1971- ben havi 727, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi já­radék összege pedig legkevesebb 498 forint lesz. MA s SZÜKSÉG VAN MESTEREMBEREKRE (3. oldal) • KÖVESÉT ÉPÜL fancsikapusztAn (3. oldal) • JÖVÖRE VÍZMÜVET ÉPÍTENEK 14. oldal) • TÖMJÉK BE A SZAKADÉKOKAT! (4. oldal) • A MINDENNAPI JOBB MUNKA A MA FORRADALMI TETTÉ (5. oldal) Magyar—román konzuli egyezmény Bukarest November 28rán magyar részről dr. Németh József. a Külügyminisztérium konzuli fő­osztályának vezetője, román részről pedig Gheorghe Bades- eu, a román külügyminiszté­rium igazgatója új magyar—ro­mán konzuli egyezményt írták alá Bukarestben. Az aláírásnál jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövete és Cornel Pacoste román külügyminisz­terhelyettes. (MTI). BBsneae'iB8saeBSBaetBBaefiSBsa(MMafl00MMMMaMsaaaMaflMMM*MB3aaMa*6ae Dolgozik a lemezbálázó gép A Dél-magyarországi MÉH Ny rsanyaghasznositő Vállalat bé­késcsabai telepén alig egy éve végzik a lemezbálázást. Az or­szágban méfr öt helyen vezeti "-k be ezt a munkát, amely le­hetővé teszi a bálázógép által összezúzott alumíniumhulla­dék kis helyet igénylő, könnyű szállítását. Képünkön: lemez- huliadékot rak a markológép a bálázóba. (Főié: Demény) Bábolnára látogatott a kubai miniszterelnök-helyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom