Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
Brezsnyev—-Sarina tanácskozás Leonyíd Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szerdán megbeszélést folytatott dr. Sankar Dajal Sarmá- val, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökével. Szívélyes hangulatban kicserélték nézeteiket a szovjet—indiai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és további elmélyítésük lehetőségeiről. A beszélgetés során megvitatták az SZKP és az Indiai Nemzeti Kongresz- szus Párt közötti kapcsolatok egyes kérdéseit is. Leonyid Brezsnyev ismertette B lengyel parlamenti kiildöilség látogatása A hazánkban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség vidéki körútja során kedden a késő esti órákban Győrbe érkezett. A lengyel vendégek tiszteletére a Kába Szállóban adott díszvacsorán Pataki László, a Győr-Sporon megyei Párt- bizottság első titkára mondott pohárköszöntót, amelyre a küldöttség vezetője, Jan Szydlak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkáig válaszolt. azt a tevékenységet, amelyet az SZKP kifejt, hogy a XXIV. pártkongresszuson megjelölt feladatoknak megfelelően biztosítsa az ország gazdaságának és a nép jólétének további fellendülését. Tájékoztatta dr. Sárin át a Szovjetunió Kommunista Pártjának a békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott harcáról is. Dr. Sarma ismertette az indiai pártnak arra irányuló tevékenységét, hogy tömörítse India demokratikus és haladó erőit a béke megszilárdítása, a társadalmi haladás, a szovjet- indiai barátság' és együttműködés megerősítése érdekében. Szovjet küldöttség Irakban Kedden az iraki kormány és az iraki Baath párt meghívására szovjet küldöttség érkezett Bagdadba, A delegációt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa Külügyi Bizottságának elnöke vezeti. A repülőtéren a szovjet küldöttséget vezető iraki személyiségek fogadták. Ponomarjov kedden este megbeszélést folytatott felelős iraki vezetőkkel, köztük Murtada Szaid Abdel-Baki külügyminiszterrel. (TASZSZ). Véget ért az arab országok algíri csócsérlekezleto Szerdán kora délután plenáris üléssel véget ért az arab országok háromnapos algíri csúcskonferenciája. A plenáris ülésen, amelyre a konferencia kezdete óta első ízben léphettek be a sajtó képviselői is, Bumedien algériai, '■ Burgiba tunéziai. Asszad Szíriái, j Szadat egyiptomi és II. Hasz- j szán marokkói államfő szólalt J fel. A konferencia befejeztével Befejezte munkáját a nyugat-európai kommunista pártok tanácskozásának előkészítő értekezlete Rómában kedden késő este befejeződött a nyugat-európai kommunista pártok előkészítő értekezlete, amellyel e pártok a januárban Brüsszelben rendezendő tanácskozásukra készülnek. Az értekezleten az alábbi országok kommunista pártjainak képviselői vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Nagy-Britannia. NSZK, Olaszország, Portugália, Sán Marino, Spanyolország, Svédország. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, amely hangoztatja: „A résztvevők elmélyült és alapos vitát folytattak, közvetlenül és részletesen tájékoztatva egymást a tőkés Európa különböző országaiban vívott munkásmozgalmi és társadalmi harcokról. Valamennyi hozzászólás kiemelte e társadalmi harcok új tartalmát és jelentőségét, valamint azt, hogy azok közzétett zárónyilatkozat szerint a részvevők egyetértettek abban, hogy mindaddig „bizonytalan és robbanékony, a harcok kiújulásával fenyegető helyzet lesz a Közel-Keleten,”, amíg Izrael ki nem üríti az összes megszállt területeket es nem állítják helyre a palesztin nép jogait. A konferencia megerősítette azt a korábbi álláspontot, amely szennt a részvevők Jasszer Arafatot tekintik a palesztin nép szószólójának. A hírügynökségi tudósítások ugyanakkor megjegyzik, hogy nem tettek lépéseket egy száműzetésben levő palesztin kormány megteremtése érdekéber. A nyilatkozat bírálja az imperialista államókat és különös képpen az Egyesült Allamoka: azért, mert továbbra is tényleges gazdasági, műszaki és katonai támogatásban részesíti a terjeszkedni vágyó Izraelt. Egyidejűleg leszögezi a nyilatkozat: e vonatkozásban figyelemre méltó, hogy bizonyos európai kormányokban, amelyek hagyományosan Izrael pártján álltak, kételyek merültek fel a nemzetközi együttműködést és békét súlyosan veszélyeztető kalandorpolitika jogosultságával kapcsolatosan. „Európának világosan körvonalazott álláspontot kell elfoglalnia jeges ügyünk mellett” — szögezi le a nyilatkozat. A záróülésen felszólaló Anvar Szadat egyiptomi elnök nyomatékkai hangsúlyozta, hogy az arab népek egy talpalatnyi földet sem fognak átengedni senkinek saját területükből. „Minden megszállt területet vissza kell adni és helyre kell állítani a Palesztinái nép ösz- szes jogait”. ma a régebbinél szélesebb társadalmi és politikai síkon folynak. Éppen ezért az értekezleten részt vevő kommunista pártok hangsúlyozták : sürgető szükség van közös akciókra, az egyes pártok tevékenységének összehangolására, hogy ez a tevékenység megfeleljen a társadalmi harcok új körülményeinek, igényeinek. A résztvevők hangoztatták továbbá, hogy fokozni ‘kívánják erőfeszítéseiket azért, hogy a párbeszéd és vita útján összefogás jöjjön létre mindazon társadalmi erők kö-1 zött, amelyek ma a munkás- osztályt, a demokratikus moz galmakat képviselik Európa tő kés országaiban. Ugyanakkoi szélesítik a szabadságért és de mokráciáért vívott küzdelme a fasiszta rendszerek ellen, i gyökeres és demokratikus tár. sadalmi átalakulásért”. A baráti Jugoszlávia ünnepe Kettős ünnepet ülnek ma jó szomszédaink és barátaink, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népei. Három évtizeddel ezelőtt. 1943. november 29-én az antifasiszta háború vérzivataros napjaiban a boszniai Jajcéban megalakították az ideiglenes kormányt. Ezen az ülésen határozták el a hősiesen harcoló jugoszláv nép legjobb fiai. hogy Jugoszlávia a háború befe’eztével szövetségi állammá alakul. Két év múlva 1945-ben, ugyancsak november 29-én a nemzet- gyűlés eltörölte a monarchiát és Belgrádban kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. A jugoszláv nemzeti ünnep egyszersmind az emlékezés és a tiszteletadás napja. Másfél millió jugoszláv harcos és szovjet katona áldozta életét a hősies antifasiszta harcban, az új Jugoszlávia megteremtéséért vívott küzdelemben. A nemzeti felszabadító harc nagymértékben janiit hozzá a soknemzetiségű ország népeinek — köztük a Vajdaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok — összekovácsolásához. A közös fegyveres küzdelemből nagyszerű. lelkes közös építőmunka bontakozott ki. S ma, három évtizeddel a iajcei tanácskozás után. a barát. » szocialista harcostárs örömévei állapíthatjuk meg: az egykori elmaradott Jugoszlávia pezsgő, lendületesen fejlődő. szocializmust építő ipari-agrár állammá vált. Az onszág. a jugoszláv nép barátai tisztelettel és nagy megbecsüléssel tekintenek a be’ső építőmunka eredményei mellett arra az aktív, békeszerető politikára, amelyet a szocialista Jugoszlávia folytat Ez a külpolitika legfőbb feladatának az antiimrverialista erők összefogását tekinti, s a béke. a nemzetközi együttműködés minden lényeges kérdésében fontos szerepet vállai. Álláspontunk — csakúgy, mint a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikája — egyetért vagv nagyon közel áll ahhoz az irányvonalhoz, amelyet Jugoszlávia n nemzetközi politikában fo'ytat. Ez megnyilvánul az európai biztonság kérdéseiben csakúgy, mint a közel-keleti térség eseményeméi’, a leszerelés kérdésében vallott nézeteknél. A nagyszabású országépítő munka — hasonlóan, mint más szocialista országoknál is ta- paszta'ható egy-egy időszakban — természetesen nem probléma- mentes Jugoszláviában sem. A három évtized alatt nemegyszer ütköztek meg bizonyos aktuális kérdésekben — a múlt maradványai, például a nacionalista érzelmek felszítása nyomán is — a pozitív érőle a még élő és ható ellenerőkkel. De a feji'ődés menete a testvéri jugoszláv nép szocialista elhatározottsága az ilyen akadályokat mindig leküzdötte. A jugoszláv—magyar kapcsolatokat — az alapvető érdekazonosságon túl — szorosra fűzi a közös történelmi múlt. a földrajzi közelség is. A két ország jó. igaz baráti viszonyának *e’- lemzői a kölcsönös magas szintű látogatások — legutóbb Kádár János jugoszláviai útja is —. az évről évre bővülő kereskedelmi forgalom, az ewes iparágak, sőt üzemek között kialakuló közvetlen egvüttműködés és nem- utolsósorban ál’amnol .táraink személyes kapcsolatai az igen nagy mértékű kölcsönös utazások Tévén. Meleg baráti üdvözletünket küldjük a harmincadik évfordulón nagy nemzeti ünneoüket ii’ő jugoszláv barátainknak és a'vtársainknak. a szomszédos Jugoszlávia népeinek, nemzetiséginek. minden állampolgárának. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács i elnöke és Fock Jenő, a Minisz- ' tertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratot intézett Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökéhez és Dzse- mal Bijedicshez. a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökéhez Apró Antal, az országgyűlés elnöke Mijalko Todorovicsvak, a JSZSZK Szövetségi Szkupstinája elnökének, Péter János külügyminiszter Milos Minicsnek, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa alélnökének, szövetségi külügyi titkárnak, Czinege Lajos honvédelmi miniszter Nikola Ljubicsicsnek. a szövetségi honvédelmi titkárnak küldött üdvözlő táviratot Az Elnöki Tanács nemzeti ünnepe alkalmából Albánia Népi Gyűlése elnökségének küldött üdvözlő táviratot. Az arab csúcstalálkozó ülésíermóbeii Algírban 16 arab ország részvételével zajlott le a köze’-ke'etl válság megoldásaival foglalkozó arab csúesta'álkozó- Képünkön: Szaúd Arábia képviselői az ülést«* emben: Felszal király (balról) és Ibn í ahd. (Tpleíoto-AP—MTI—KS) Albánia Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1944. november 29-én szabadult fel az olasz és német fasiszták megszállása alól Albánia. A rendkívül elmaradott balkáni ország népe hősies, hosszan tartó oartizánharcot vívott függetlenségéért. Ez a nagy küzdelem azért járhatott sikerrel, mert a háború főfrontjain a szovjet hadsereg halálos csapásokat mért a hitlerista hadigépezetre, és szovjet felszabadító erők segítették a balkáni népek küzdelmét is. A háború után nagy lépésekkel indult meg az új élet építése Albániában más testvéri országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével. Új gyárak, erőművek létesülték, s az iparosítás a szocialista fejlődés alapjait teremtette meg. Hatalmas lépéseket telitek az ország népe kulturális színvonalának felemelése érdekében is A szocialista építés útjára lépő Albánia kiléphetett a régi, kényszerű elszigeteltségéből és a nemzetközi életnek is tényezőjévé vált. Ebben a fejlődésben törés tá29 éve madt, amikor egy évtizeddel ezelőtt az albán vezetők megváltoztatták Albániának a Szovjetünk óhoz és az európai szocialista országokhoz való viszonyát — ellentétben a proletár! nterna- cionalizmus és a szocialista erők összefogásának elveivel. Ez a politika amelyet mélyen fájlalnak a szocialista országok, nemcsak közös ügyünknek, a nemzetközi munkásmozgalomnak okoz kánokat, hanem az albán országépítő munkának M iködben örömmel nyugtázunk minden olyan lépést, amely az ország és az albán nép előrehaladását, jobb életét segíti elő, továbbra is valljuk: természetellenes az az állapot, amely ma jellemzi Albánia kapcsolatait a szocialista országokkal, s ez nem felelhet meg az albán nép érdekeinek sem. Ezért is juttattuk mindig kifejezésre, hogy a jobb állami kapcsolatok és együttműködés hívei, az albán néppel való barátság elmélyítésének támogatód vagyunk.
