Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

Forradalmi tettek — ma Vannak, akik úgy vélik, hogy a forradalom csupán a reakció fegyveres harccal való mégsem*, snisítésének. a munkáshatalom megszerzésének időszakára vo­natkozik. Egyesek olykor fel is teszik a kérdést: manapság, amikor a hatalom kérdésében semmi vita nincs, hogyan le­het bárki is forradalmár? A válaszadásnál talán abból kell kiindulni, hogy a kommu­nista párt kezdettől fogva a ha­ladást, az általános emberi jó­lét megteremtését tűzte céljául. Ennek a törekvésnek azonban útjában állt az az osztály, amely a termelőeszközök birtokosává vált és erőszakkal megszerzett hatalmánál fogva milliók érde­két egyéni érdekeinek rendelte alá. Ilyen módon a kizsákmá­nyolás olyan fokát valósította meg. ame’y az emberiség óriási többségét a legnagyobb nyomo­rúságba süllyesztette. Ahhoz, hogy ez az állapot megváltozzon, először is a ki­zsákmányolást kellett megszün­tetni, vagyis eí kellett venni a termelőeszközöket tulajdonosa­iktól. Ők azonban az egész ál­lamapparátus és más országok reakciós köreinek a védőszárnya alatt igyekeztek a hatalmukat megtartani. Nem maradt tehát más hátra, mint a fegyveres for­radalom, amely végül is sok-sok véráldozattal leverte a reakciót, és lehetővé tette a termelőesz­közök társadalmi tulajdonba vé­telét. A fegyveres forradalom azon­ban csak a lehetőséget terem­tette meg. a megvalósítás a leg­féktelenebb visszahúzó erőtől megszabadult új társadalomra hárult. És természetesen hárul ma is, hiszen az általános és az egyéni jólétnek, a biztonságos megélhetésnek csak egy fokáig jutottunk. Igen magasra a régi­től, de messze vagyunk még at­tól, amit elérhetünk. A forradalom tehát tart. csak- ,hogv a mai forradalmárok nem a frontokon, hanem a munka­gépeknél, bányákban, laborató­riumokban. tervezőaszt-nloVnál. építkezéseken, szántóföldeken, társadalmi szervezetekben, in­tézményekben harcolnak. Per­sze más fegyverrel, mint a for­radalom kezdet, időszakában: szorgos munkával, tanulással az új keresésével, törvényeink be­tartásával. a többség érdekeit szolgáló tisztességes körülmé­nyek kialakításában való közre­működéssel. Forradalmi tett alatt termé­szetesen azt keli értenünk, ami több annál, mint amit bárkinek a munkaköri és az állampolgári kötelessége előír, és kisebb vagy nagyobb mértékben a közösségi jólét fejlődésének meggvorsítá- sát szolgálja. Ilyen például egy- egy szocialista brigád társadal­mi munkáin. n szakmai, politi­kai továbbképzésben való rész­vétele. Hasonlóan az is. amikor valaki beleszól a vállalat, üzem ügyeibe és iavas’ataival bizo­nyos részterületeken elősegíti az eredményesebb termelést Sokat tesznek az újítók, akik ió öt­leteikké! megkönnvítik. terme­lékenyebbé vagy biztonságosab­bá teszik a munkát. De forra­dalmi tettnek nevezhetiük az olvan magatartást is. amikor valaki kiáll a szocialista erkölcs igazsága mellett és nem tűri meg azt. hngv bárki bármilyen visszaélést kövessen el. A forradalrmságnaV tehát szá­mos lehetőség^ van. Mindehhez az is szükséges, hogy a7 ember megértse és belássa, hosv az egyé-, csak az egész társadalom fej'Ődése tátin« érheti *>1 önma­ga és családin boldogulását, életkörülményeinek állandó ja­vulását. Van visszahúzó erő ma ts. > A ..fegwert” most a hibákra i kell íránvítaní. hogv az ál- i talános és egyéni jólét nö­vekedése meg gyorsul ion Ez az igazi forradalmtság ami egy- | úttal a béke szolgálata is. .Pásztor Bél* Világ proletárjaii egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI .PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGY Erí.T AN ÁCS LAPJA 1973. NOVEMBER 33., PÉNTEK Ara: fillér XXVUÏ. ÉVFOLYAM. 274. SZÁM Ankét Békéscsabán A szabványosítás időszerű feladatairól tárgyaltak megyénk élelmiszer-gazdaságainak szakemberei Magyar, román vízügyi szakemberek tanácskozása Tegnap, november 22-én dél­előtt a békéscsabai ifjúsági ház nagytermében egy, a szabványo­sításról szóló kisfilm vezette be, majd Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának titkára nyitotta meg Békés megye 50. élelmiszergaz­dasági tapasztalatcseréjét. Ezen a jubileumi ankéton — amelyen megyénk mezőgaz­dasági és élelmiszeripari szak­emberei a szabványok szerepé­ről, a szabványosítás jelentősé­géről tárgyaltak — ár. Olajos József és Kanizsai Jenő, a Ma­gyar Szabványügyi Hivatal el­nöke, illetve osztályvezetője tar­tott vitaindító előadást. Az elő­adók külön is hangsúlyozták, hogy a szabványokban szereplő minőségi előírások, követelmé­nyek elsősorban a fogyasztók érdekeit védik azzal, hogy a minőségellenőrzések alapjául szolgálnak. Élelmiszergazdasá­gunkban ennek azért is van igen nagy jelentősége, mert a lakosság által vásárolt áruk 50 százalékát a mezőgazdaság il­letve az élelmiszeripar állítja elő. A népgazdasági termelésnek ebben az ágában pedig talán éppen Békés megye a legérde- keltebb az ország megyéi között. ! Azért is rendezték meg most Békéscsabán ezt a tanácskozást — mondta dr. Olajos József Kani- I zsai Jenő ugyanakkor befej ezé- ' sül azokról az intézkedésekről j szólt, amelyeket a Szabvány- ügyi Hivatal a szabványok kor- ■ szerűsítésére, előírásaik követke. zetes megtartására tett. Az előadások után először Puskás Attila, a Felsőnyomási Állami Gazdaság főagronómusa szólt hozzá a vitaindítóul el­mondottakhoz. Kifejtette, hogy az élelmiszergazdaság üzemei­nek ma már a termékek minő­sége és ára közötti szoros össze­függés miatt az eddiginél jóval többet kell szabványügyi kérdé­sekkel foglalkozniuk. Emellett természetesen a Szabványügyi Hivatalnak is figyelemmel kell kísérnie azokat a műszaki válto­zásokat, amelyek időközben kor­szerűtlenné teszik azokat a ko­rábban meghatározott minőségi és mennyiségi követelményeket, amelyeket egy-egy termékre vo­natkozó szabály kialakításakor állapítottak meg. Ellenkező eset­ben ugyanis ezek az előírások a termelés fokozásának gátjaivá válnak. Horváth Pál, ® Dél-Békés megyei Tsz-ek Szövetségének titkára arról szólt, hogy sok kö­zös gazdaság nem fordít elég gondot a szabványok megismeré­sére, s így az árucserében nem egy esetben károsodás érheti őket. A szövetségnek tehát fo­koznia kell a tájékoztató mun­kát, hiszen egy-e«y tsz-ben át­lagosan legkevesebb 100 élel­miszeripari és mintegy 2-300 mezőgazdasági szabvány előírá­sait kell folyamatosan szem előtt tartania ahhoz, hogy az adás-vételek során a felek a va­lóban járó ellenértéket térítsek meg. A hozzászólások sorát Kardos Pál, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat felvásárlási igazgatója zár­ta. Megállapítása szerint válla­latuknak a legnagyobb gondot az okozza, hogy országosan nem dolgoztak még ki megfelelő szabványt az élősertésre és szarvasmarhára, így aztán ért­hető, ha néhány esetben az ál­latok minősége miatt a felvá­sárlónak és az átadónak egyez­kednie kell egymással. Az élelmiszergazdaság szab­ványosításával és Békés megyei tapasztalataival foglalkozó mű­szaki tanácskozás az előadások utáni szünetet követően vitával folytatódott, majd a Szabvány- ügyi Hivatal szakemberei vá­laszoltak az elhangzott kérdé­sekre. Az ankét Csatári Béla zárszavával ért véget. K.E.P. Amint arról már beszámol­tunk, ötnapos látogatásra ro­mán vízügyi szakemberek ér­keztek a hét elején a Gyulai Körösvidéki Vízügyi Igazgató­sághoz. A Román Állami Vízügyi Bi­zottság képviseletében Staicu Ionéi, valamiüt a nagyváradi vízügyi szerv vezetőjfe, Manea dimitru, szerdám Pfeifer József szakágazati főosztályvezető. Pá­linkás Lajos főosztályvezető és Vámos Sándor szakaszmémök társaságában megtekintette a Sebes-, a Fekete-, a Fehér-Körös gátrendszerét és a lokalizációs töltést. A román szakemberek látoga­tásának célja, hogy egyeztessék ár_ és belvízvédekezési munkái­kat. megbeszéljék az árhullá­mok előrejelzését, egyszóval, ki­dolgozzák az árvizek elleni ha­tékonyabb védekezés legjobb módszereit. A román vízügvi szakemberek szombaton fejezik be látogatá­sukat és utaznak el. Kie^ysnsulyozotl építőanyag-ellátás Előzetes gyorsmérleg az idei termelésről aaaaeaaaBBaasaaBi>BsaeaeaBaaseaaaoeaaBsse»8e0aeaeae< aacaaeaaaasasaaseaaseaeai Kép ax MSZOSZ V. kongresszusáról \ Magyarországi Szlovákok Dem kfatikus Szövetségének V. kong­resszusán felszólalt dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszter- helyettes, aki köszöntötte a taná «kozás résztvevőit A tauácsko- *ás Hsai napjáról tudósítás ag & oldatott, íMTI-fotó) Az év első tíz hónapjában el_ ért eredmények s a7 utolsó két hónapra várható termelés alap­ján a7 Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium előzetes számvetést készített az építő­anyagipar idei munkájáról. Eszerint az ÉVM vállalatok ter­melése az előirányzottnak meg­felelően, a tanácsi vállalatoké, és a szövetkezeteké pedig a tervükben meghatározott ütem­nél nagyobb arányban nőtt, s I ígv az ágazat idei termelése a j népgazdasági tervben számítot­tat is meghaladja s végered­ményben öt százalékkal több a tavalyinál Fontos fei’esztési beruházá­sok megvalósításával és a ter­melőberendezések kihasználá­sának javításával a tervezettnél nagyobb ütemben bővült a ce­ment- és finomkerámia-ipar; a két iparág 13—14 százalékkal ! növelte termelését. A legfonto- \ sabb építőanyagok közül várha- } tóan falburkoló csempéből 55, I kerámia padlóburkoló lapból 35, i cementből, azbesztcement nyo- - mó- és lefolvócsőhől J4—Ifi ége- ■ tett tetőcserépből kavicsból és zúzott kőből 3—5 százalékkal több jutott az építőknek idén. mint az előző évben. Ugyanak­kor kemencéi el úiítás miatt hú­zott síküvegből 6 százalékkal kevesebb készült, de pofásához jelentős segítséget nyújtott a Szovjetunió. Az építőik idei anyagellátása tehát iavult ?z előző évinél ki­egyensúlyozottabb volt. A leg­nagyobb éoítési idényben azon­ban á+menff leg még mindig gondot jelentett a késedelem nélküli ellátás előregyártóit be_ tonszexkezet.ekből a7 uni vázból feszített vasbeton gerendából födémpanelből, keramikus pad­lóburkoló lapból, azbesztce­ment nyomó, és lefolyócsövek­ből és égetett mészből. Ugyan­akkor egyes iparágaknak az az igények csökkenése okozott nehézséget mert a számítottnál kevesebb megrendelés érkezett falazóanyagra, égetett cserépre, mozaik- és cementlapra, s más termékekre is. A hazai keres­let csökkenésével érintett ter­mékekből viszont lehetőség nyílt nagyobb exportra. Így a kivitel — várhatóan 4,6 száza­lékkal növekszik. Ugyanakkor a legfontosabb építőanyagok importja az idén előreláthatóan hét százalékkal lesz kevesebb Sy előirányzottnál Az építőipari termékek ár­szintje a tervezettnek megfele­lően. mindössze 0.6 százalékkal emelkedett. Javult tehát az árak stabilitása, hiszen az °lőző évinél jóval kevesebb mindösz sze 12 árközleményt jelentettek be. amelynek nagyobb része csupán újabb választékról, az árszintet nem érintő aranyosi« tásról értesítette a felhasználó­kat. A hazai építőanvagioar-el- látás fejlesztését, a minőség és a választék javítását az árak stabilizálását segítik hosszabb távon is az idei építőanyag' pa­ri beruházások. A fejlődés üte­mét gyorsítja, hogy az építő- anvagipari állóeszközök fej­lesztésére, ebben az évben elő­irányzott 5 milliárd forint érté­kű beruházási munkálatokat előrelátható^ 16 százalékkal teljesítik túl, másfélszer annyi fejlesztés valósul meg. mint ta v-aly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom