Békés Megyei Népújság, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

Békéscsabán rendezik meg az I. országos nemzetiségi úttörő feszti vált szág különböző tájain műkő­Szabó Pál emléknap Biharugrán Békéscsabán rendezik meg az I. országos nemzetiségi fesztivált 1974. április 3—7 kö­zött. A fesztivál gazdag prog­ramjáról és jelentőségéről Szabó Ferenc, a Magyar Üttö- rő Szövetség országos elnök­ségének főtitkára adott tájé­koztatást. — Békéscsabán öt év óta rendszeresen megtartják a nemzetiségi úttörőtalálkozót ■— mondotta. — Nagy figye­November 5-én, hétfőn este 6 órakor Vadász Ferenc, a Népszabadság rovatvezetője és Dunai Péter, a lap munka­társa találkozik az olvasókkal Békéscsabán, a Megyei Műve­lődési Központ Politikai Fó­rumán. A hagyományos hétfő esti fórum vendégei a közéle- tiségről tartanak beszámolót. Az érdeklődők ezzel egyidejű­leg választ kapnak az aktuális Szeghalmi ismeretterjesztő kitüntetése A TIT szeghalmi járási szer­vezetének titkára, Herczeg Fe_ renc több mint tíz éve tevé­kenykedik az ismeretterjesztő mozgalomban. Eredményes munkájának elismeréseként a TIT országos elnöksége a szervezet legmagasabb kitün­tetését az aranykoszorús jel­vényt adományozta Herczeg I Ferencnek. A kitüntetést teg- I nap délelőtt Szeghalmon a járási elnökségi ülésen dr. Krupa András, a TIT megyei titkára adta át. traktával kényeztette Jarkovác lakossága Damjanich katonáit, a bőséges lakoma után a puha vetett ágyakat is felkínálták, s amikor a legjobban aludtak a fagyban-harcban elcsigázott magyarok, a falu mindkét vé­géről rájuk törtek éjnek idején a leszámolásra érkező rácok. A hadiesemények- krónikájában párját ritkító vérfürdő követke_ zett. A biztos pusztulást ígérő zűrzavarból Damjanich és Lei- ningen lélekjelenléte mentette ki a megtámadottak maradvá­nyait. Rendes ütközetek hcsz- szú sorában nem hullott el any. nyi honvéd, mint ezen a jarko- váci éjszakán. Ehhez a decemberi éjszaké, hoz fűződik gróf Leiningien- Westenburg Károly őrnagy elő­léptetése. Görgey igen sokra becsülte őt. Megkülönböztetett szeretet­tel bánt vele. dicsérte és nyá­jasan kezelte, holott a legkevés­bé sem jellemezte holmi kedé- lyestkedő hajlam a zárkózott, örökké kritikus fővezért. Lei- ningen pedig minden áldozatra kész odaadással igyekezett meg­hálálni a ritka bizalmat. A ta­vaszi hadjárat minden csatájá­ban kitüntette magát. Buda­vár ostrománál sűrű golyózá­por közepette ő jutott fel első­nek a fal ormára a Bécsi Ka­punál Aztán hadtestparancsnok lett. Knézich Károly helyére állí­totta Görgey, amikor elvesztet­ték a peredi ütközetet. Többé nem nyílt alkalma győztes ba­bérok szerzésére. Tábornokként csak a Világosig tartó, szaka­datlan elő- és utóvéd-harcok­lemmel kísértük programju­kat s úgy ítéljük meg: minden feltétel adott ahhoz, hogy or­szágos fesztivállá fejlesszük a nemzetiségi úttörők baráti találkozóját. Ezzel teljes mér­tékben egyetértenek a nemze­tiségi szövetségek, s a békés­csabai rendezőszervek Az első megbeszélést megtartottuk, a programot elfogadtuk. — Elhatároztuk többek kö­zött: alkalmat adunk az or­bel- és külpolitikai kérdéseik­re is. A Megyei Művelődési Központ, a városi pártbizott­ság és a Békés megyei Lap­kiadó Vállalat közös rendez­vényének házigazdája dr. Be­csei József, a városi pártbizott­ság titkára. A Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttes ének- és zenekara — amely ez évben ünnepli meg­alakulásának 25. évfordulóját — I kedden este a Jókai Színházban tartotta az Országos Filharmónia évadnyitó hangversenyét. A ki­váló együttest 1953-ban Vörös Csillag érdeméremmel tüntették ki művészi munkájáért. Számos országban szerepeltek nagy si­kerrel, sok nemzetközileg elis­mert zeneművész szerzett alapo­kat az együttes tagjaként. Műsoruk első száma: Haydn: G-dúr No. 100. (Katona) szim­fóniája volt Az egész művet az indulószerű, feszes ritmusú dal­lamok jellemzik. A szimfónia a katonaélet derűsebb oldalát tár­ja elénk, a díszes, elegáns pará­dékat idézi. A IV. tétel sem bor­kai keserített nagy hátrálásuk­ban vehette hasznát katonai rá­termettségének. De változatlan ragaszkodással és tökéletes fe­gyelemmel kitartott leáldozó­ban levő napja, Görgey Artúr mellett. A főparancsnoKot any- nyira meghatotta ez a hűség, hogy módot keresett a legifjabb tábornok menekülésére. Ekkor, a legvégső pillanatá­nál tagadta meg az engedel­mességet. Csalódottan, felhábo­rodva utasította vissza Görgey segítőkészséglát. Visszatért hoz­zánk, hogy megmutassa: így kiszolgáltatottan sem fél tő­lünk. Pedig Nagysándor József­hez hasonlóan illúziók nélkül bízta magát sorsára. A megbánás legcsekélyebb je­lét sem mutatta. Amikor a fog­lyunk lett, tisztjeink- szemrehá­nyásaira büszkén vállalta tette­it. A magyarok Temesvár mel­letti döntő vereségére utalva ki­jelentette: — Csakis a bekövetkezett szükségnek engedtünk. Vagyis tovább harcolt volna ellenünk, ha a körülmények rájuk nézrve alakulnak kedvező­en. Nem hagy tisztázatlanul semmi félreéxtést. Részéről csakis a mi kategorikus taga- gadásunk lehetséges. Részéről» akit a tenyerünkön hordoztunk, akit minden józan érdeke hoz­zánk fűzött. Mégis így beszél: — Elveimmé’ összeférhetetlen hogy a veszély pillanatában hűtlenné legyek az ügyhöz, amely mellé cdaálltam (Folytatjuk) dő nemzetiségi iskolák úttö­rőinek a találkozóra, egymás szokásainak megismerésére. A gyermekek bemutathatják a nemzetiségi táncokat, dalokat, zeneszámokat. De nemcsak kulturális tevékenységre gon­dolunk. Nagyszabású kiállí­tást rendezünk, amelyen be­mutatjuk: hogyan készítik a szőttest, a hímzést, a külön­böző kézimunkát a sokácok, a szerbek, a németek, a ro­mánok, a szlovákok. Nagy szolgálatot tesz a találkozó az anyanyelv ápolásában is. Pe­tőfi Egy gondolat bánt enge- met című költeményét öt nyelven adják majd elő az út­törők, így a jól ismert vers segítségével egymás anyanyel­vét is megismerhetik. Termé­szetesen részt vesznek a fesz­tiválon Békéscsaba romániai, jugoszláviai és szovjetunióbeli testvérvárosának küldöttei is. (MTI) zongat meg senkit harcias len­dületével, inkább hadgyakorlat az, mint háború. A zenekar nagy pontossággal adta elő a művet, a vonósok kissé egyszí­nű játéka azonban helyenként tompította az egyes részek csil­logását, nem adták vissza hiány­talanul azt a szenvedélyes, szi­porkázó életörömöt, mely a mü­vet jellemzi. Az együttes következő műsor­száma Szokolay Sándor: Vitézi éneke volt. A férfikarra, alt és basszus szólóra, valamint zene­karra készült mű hatalmas óda a végvári vitézek életéről, Ba­lassi Bálint közismert költemé­nyének, a Végek dicséretének szövegére. Itt végre maradékta­lanul megkaphattuk azt, amit a Haydn-szimfóniában hiányol­tunk. A rendkívül színesen hangszerelt zene monumentali­tását, a szöveg szinte képszerű megjelenítését tökéletesen visz- szaadta az együttes. A két szó­lista — Számadó Gabriella és Molnár Miklós — rövid, de igé­nyes, szépen kivitelezett szóló­jukkal emelték az előadás szín­vonalát. Az együttes a mű elő­adásával bebizonyította, hogy otthonosan mozog napjaink ze­néjében is. annak technikai ne­hézségein fölényesen úrrá tud lenni. Görgey György karmester és Kiss István karigazgató mun­kája maradandó zenei élmény- nyél ajándékozott meg bennün­ket. A koncert közönsége ennék ellenére kissé tartózkodóan fo­gadta a produkciót, amely sok­kal nagyobb elismerést is meg­érdemelt volna. Szünet után Liszt Ferenc A- dúr zongoraversenye követke­zett. Bánky József személyé­ben kiváló zongoraművészt is­merhettünk meg. Mély átélés­sel, nagy technikai biztonsággal tolmácsolta a nehéz versenymű bensőséges líráját és óriási vir­tuozitást követelő, sodró lendü­letű részeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy hangszere nem elégítette ki a hangversenyzon­gorával szemben támasztott kö­vetelményeket, színtelen hangja ' talán feszélyezhette a művészt és a közönséget is. Ennek elle­nére ragyogó előadásban volt részünk. Befejezésül Szervánszkv End­re Honvédkantátáját hallottuk friss, felszabadult előadásban. A kedd esti koncerten kiváló képességű együttest ismert meg Békéscsaba zeneszerető közönsé­ge, reméljük, hogy a jövőben többször is hallhatjuk őket vá­rosunkban. Marton György Szerdán délután Szabó Pál ha­lálának harmadik évfordulóján emléknapot rendeztek szülőfa­lujában, Biharugrán. Az író sír­jánál Baío Imre irodalomtörté­nész idézte Szabó Pál életútját, majd Hegyesi János parasztköl­tő versben emlékezett harcos­társára. Ezt követően Nagy Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese, Fábián Zoltán, az Író- szövetség titkára és sokan mások társadalmi és állami életünk ve­zetői közül helyeztek el koszorút a síron. Az író szülőházának falán dél­után 4 órakor Kiss Ernő tanács­elnök avatta fel Gera Katalin szobrászművész domborművét, és az utcát, ahol az író háza áll, Szabó Pál utcának nevezték el. A kora esti órákban rendezett irodalmi műsorban Czine Mi­hály irodalomtörténész, és Fá­bián Zoltán beszélt Szabó Pál­ról. Az esten közreműködött Szirtes Ádám és Molnár Tibor színművész is. Bate Imre beszél as író sírjánál. A szülőház falán Gera Katalin domborművét avatta fel w«*«- Ernő tanácselnök. Czine Mihály irodalomtörténész méltatta az írd életművét a halgazdaság művelődési házában rendezett irodalmi esten. (Fotó: Demény) II Politikai Fórum Aiabb vendégei a Népszabadság munkatársai Filharmónia'hangverseny Békéscsabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom