Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

Megsúgom \

Magának

...hogy az utóbbi időben ékte- ■ len düh támad bennem egyes [ reklámok hallatán. Nem beszél- Z ve arról, amit tapasztaltam né- : hány reklámozott áru vásárid- sa után

Kezdjük mindjárt egyik koz- » kedvelt árunknál a kávénál. ! Nap, mint nap halljuk. látjuk a ; reklámot, mely szerint ezt vagy : azt a kávéfajtát vásároljuk és • fogyasszuk, mert az mindennap ! frissen pörkölve kerül az üzle- z tekbe. Megsúgom magának, hogy : amikorra megkedvelné a vásár- ; ló valamelyik fajta kávét, a rek- \ lám már a másikat tartja jobb- ! nak, holott tegnap még ez a faj- : ta kávé volt a legjobb. így a ; kávérajongók kénytelenek „át- ■ pártolni” az újabbhoz. Emlék- j szem rá, hogy néhány évvel eze- Z lőtt csak háromfajta kávét le- \ hetett vásárolni, s mindezt rek- ■ lám nélkül. Ma mi a helyzet? ; Számtalan fajtából nem tud egy ! mellett „kikötni” a fogyasztó, Z mert a reklám mindig mást és z mást ajánl. De nem ezen szók- ; tóm dühöngeni.

A TV az utóbbi tőben egyre ■ többet sugározza a következő ! részletet, „Örökre vasalva” vagy Z „Fekete tulipán a hasikán”. \ Gondolom, rájött, hogy miről • van szó. Nos, én ekkor leszek ! a legdühösebb, ha ezt a reklá- Z mot látom és hallom.

Nem érti,, hogy miért emel- : kedik az agy vizem?

Elmesélem akkor.

Közel két hónapja vásároltam Z egy fehér fékon-press inget. Ne- jj hezen jutottam hozzá valószi- i nűleg azért, mert nincsen pro- ■ tekcióm.

Egyébként nem azért vettem, : hogy az én hasikámon is legyen : egy fekete tulipán, hanem azért, ; hogy viseljem a fehér inget. \ Meglepetés az első mosás után Z ért. Amint megszáradt, az inget : szemügyre vettem, hogy való- * ban viselhető-e vasalás nélkül? \ Határozottan állítom, hogy : nem. Hogy miért? ;

Azért nem, mert egyszerűen : nem simul ki az eleje. Pedig ; betartottam a kezelési „recep- J tét”. De az említett a kisebbik ; probléma. Amint vasalom, hát j a kézelőjén felfedeztem kb. 3 ; cm-es részt, ami nincsen be- ; varrva. Z

Hosszú ideig nézegettem, ta- 5 lálgattam. hogy mi lehet az. A ; végén rájöttem: hanyag mun- ! Ital A következő meglepetés ak- : kor ért, amikor másodszor fel- : vettem. Az ing vállán elvált a ; varrás. Az elejét és a hátát ősz- • szetartó cérna eltűnt. El bizony, Z szőrén — szálán!

Azt hiszem, hogy most már ; megérti, hogy miért vagyok dü- ; hős, ha reklámot hallok. ï Egyébként, ha nem hiszi, akkor : a lakásomon ^megtekintheti — ez nevezetes darabot.

Végül megsúgom magának, : hogy a régi közmondás sok : igazságot tartalmaz, mely sze- | rint: „Jó bornak nem kell cé- 5 gér!

(Szekeres) :

fi

«

4 BÉtíS KBmjszn

1873. OKTÓBER 12.

Rőnkvár épül

a pszakécsikej út törőpark.ban a gyermek birodalom legújabb létesítményét — legutóbb úttörővasút és röplabdapálya épült — szintén társadalmi munkával készítik a tiszakéeskeiek. öaz- szeállításához a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasági adja a méretre vágott rönköket, összesen 20 köbmétert. A társadalmi várépítők — szakemberek irányításával — megkezdték a munkát, s a gyerekek még az idén ősszel „bevehetik” az erődítményt. Közvetlen a Tisza partján úgy formálják meg az építményt, hogy csónakkal is meg lehessen közelíteni. A diósgyőri várhoz hasonlít majd, legmagasabb tornya 2 5 méteres lesz, s bástyáin „harci megfigyelőhelyeket'’ alakítanak ki a gyerekeknek. Ugyanis a számhábo- l rúk, tájékozódási versenyek célpontja a jövőben a rönkvár lesz. i

Október közepén kezdődnek a szakszervezeti politikai tanfolyamok

612 csoportban 14200-an tanulnak

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége július

13-i ülésén tárgyalta meg az 1973/74. évi szakszervezeti politikai tömegoktatás előkészítésére és végrehajtására összeállított feladattervet, s az ezt kiegészítő ütemtervet.

Az elnökség állásfoglalása szerint változatlanul nagy figyelmet szükséges fordítani az oktató-nevelő munka színvonalának és hatásfokának növelésére. Mindez úgy valósulhat meg, ha a propaganda és az agitáció megfelelő összhangja még hatékonyabban elősegíti a foglalkozások őszinte és eleven politizáló légkörét. Természetesen arra is szükség van, hogy az egyes témákhoz kapcsolódó kiegészítő- és segédanyagok időben rendelkezésre álljanak, s hogy a tanfolyamokat elegendő szemléltetőeszközzel és anyaggal is ellássák.

Rövidesen, október közepén ismét elkezdődik az 1973/74. évi szakszervezeti politikai tömegoktatás. Ezzel kapcsolatban Hajdú Antal, az SZMT kulturális, agitációs és propaganda munkabizottságának vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket.

A szervezésben igen sokat segítettek a szakszervezeti bizalmiak. Szám szerint mintegy négy és fél ezren működtek közre a tanfolyamok hallgatóságának Szervezésében. A résztvevők összetétele kedvező, ez derül lei a tapasztalatokból. A tanfolyamok hallgatóinak zöme pártonkívüli fizikai dolgozó, s ami szintén figyelemre méltó, hogy a résztvevőknek 60—70 százaléka szocialista brigádtag, mintegy 40 százaléka pedig az új munkások közül kerül ki.

A mostani oktatási évben a megelőzőhöz hasonlóan szintén három szakszervezeti politikai tanfolyamformán gyarapíthatják ismereteiket a nallgatók. Mégpedig a Társadalmunk időszerű kérdései ; A munkahelyi élet időszerű kérdései és A világpolitika időszerű kérdései című tanfolyamokon. Valamennyi oktatási formán 6—6 téma szerepel, amelyekhez hetediknek a szakmai szakszervezeti központok határoznak meg sajátosságaiknak megfelelően egy-egy témakört.

Jó ideje elkezdődött a mintegy 650 vezetőpropagandista és propagandista felkészítése. Szegeden a szakszervezeti oktatási központban húszán vettek részt kéthetes előkészítő tanfolyamon. Békéscsabán, az SZMT oktatási házában két turnusban 70 propagandistának rendeznek egv-esvhet.es előkészítő tanfolyamot. Az évközi felkészítőkről az SZMT kulturális, agitációs és propaI ganda munkabizottsága, valamint a szakmák megyei bizottságai gondoskodnak. Az SZMT központi könyvtára egy jó kezdeményezés megvalósításával segít. Elhatározták, hogy a mostani oktatási évadra ajánló bibliográfiát készítenek, s ezzel jelentősen megkönnyítik a propagandisták felkészülését.

Ahhoz azonban, hogy az október közepén kezdődő és a jövő év május közepén befejeződő tömegpolitikai oktatás a megelőzőnél nagyobb eredménynyel járjon, nélkülözhetetlen az alapszervezetek támogatása. Nevezetesen az. hogy mindenütt valóban gazdái legyenek a tanfolyamoknak. Azaz törődjenek a hallgatókkal, gondoskodjanak mindenkor a tárgyi feltételekről. s rendszeres ellenőrzéseikkel is járuljanak hozzá az oktatás zavartalan és sikeres lebonyolításához.

(P. P.)

A KÖNNYŰIPARI FŐISKOLA ÜJ ÉPÜLETÉT ÁTADTAK RENDELTETÉSÉNEK BUDAPESTEN. A KÉPEN: A FŐISKOLA ÉPÜLETE. (MTI Fotó—Ben kő Imre felv. — KS)

Megjelent

az Eszperantó Magazin

„A vjlágon több ezer nyelv van, s a kivételes adottságú ember is ezeknek csak elenyésző töredékét képes megismerni. Micsoda áldás volna, ha a legnagyobb kincs, az anyanyelv me'lett ki-ki egy, minden ember szamára azonos és könnyen elsajátítható idegen nyelvet ismerne és általa közvetlenül érintkezhetnék bármely embertársával !”

Ezeket a sorokat egy nagy tekintélyű magyar nyelvész, Bérezi Géza írta le Az eszperantóról című cikkében. A cikket, az Eszperantó Magazin című új folyóirat közölte, I. évfolyamának első számában, amely most októberben igen vonzó külsővel j és gazdag tartalommal látott napvilágot. Az új folyóirat fő- szerkesztője, Gergely Mihály író Soknyelvűség és korunk című köszöntőjében, miután felsorolja a földön élő mintegy 3,7 milliárd ember háromezer nyelvéből adódó komplikációkat, a

bénító soknyo’vűség problémáinak napirendre tűzését ígéri a lap lehetőségei között. A főszerkesztő beszélgetést folytat a lapban Karinthy Ferenc íróval is.'

Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője és Simon István, az írószövetség titkára válaszol a lap két kérdésére, Rákos Sándor és Fekete Gyula írását is közli az első szám, s egy nagyon érdekes beszélgetést egy Budapesten tanuló japán diákkal, aki magyart és eszperantót tanul az egyetem nye’vi tanszékén és mindkettőről diplomát is kap. Dr. Jáki Ferenc dióhéjba sűrített nyelv- tanfolyamának első részét közli még a szám.

Rendkívül gazdag híranyag teszi teljessé az Eszperantó Magazin első számát, amelynek külön vonzereje a szemle, amely a világ száz eszperantó lapjából válogatott információkat közöl. (KS)

Gerencsér Miklós

ARADI NAPLÓ

5.

— Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy igazságunk egyúttal népszerű. Ennek megfelelően a büntetés egyöntetű, Kifejezi ezt a hadbíróság összetétele is. Káplárok, őrmesterek, hadnagyok, főhadnagyok, őrnagyok, ezredesek törtek Pálcát a bűnösök felett. Az egész hadsereg.

— Gratulálok, főhadnagy úr — bólintottam én is olyan ünnepélyességgel. mint amilyennel megejtette Franz von Otten- feld a felsorolást.

Büszke volt és elégedett. Vég. re látta kivilágosodni agyamat, konstatálhatta, hogy tisztában vagyok kilétével. Megállapodtunk a másnapi vizitben, s fájdalmától megszabadulva távozott.

De én nem tudtam megszabadulni a vizit hatásától. Először is lesújtónak éreztem a komédiát a káplárokkal, őrmesterek, kel és hadnagyokkal. Hiszen mindannyiunk számára kezdettől világos volt, hogy a legfelsőbb akarat fütyül a káplárok és a Franz von Otteníeldok ver. diktjére. A legfelsőbb akarat a lázadó vezérek kivégzésére szánta el magát és döntését véghez is vjszi. A káplárokkal, őrmesterekkel űzött komédia egyetlen értelme, hogy megossza az eleve elhatározott ítélet felelősségét az egész hadsereggel: íme, a legfelsőbb hadvezetőség csak szentesíti a káplárok akaratát!

Másodszor pedig az igazság valódi természetére hívta fel a figyelmemet Franz von Otten- feld látogatása. Magam is hazaáruló lennék, ha kétségbe vonnám uralkodónk, és hazám igazságát. De valón csak nekünk van igazságunk? Tudom, fölösleges ezen tépelődnöm. Szégyenkezve és félelemmel írom le. hogy az igazság fáradhatatlan emlegetése szükséges ürügy. A lényeg a soha be nem vallható gőg, és ennek kielégülési formája, a hatalom.

• • •

Immár több helyről is értesültem. minden esetben szigorú titoktartás kérése és ígérése mellett, hogy megtörtént az ítélkezés a tizennégy magyar tábornok ügyében. Egy kivételével mindannyiukra halált szavazott a hadbíróság. Nevekről nem esett szó. Maguk a vádlottak csak akkor tudhatják meg leendő sorsukat, ha az ítélet megerősítve visszaérkezik Haynau táborszernagy úr ácsi főhadiszállásáról.

***

Még áprilisban súlyos baleset érte Damjanich Jánost. A Komáromi Gsillagerődbeii időzött

a hetedik honvédhadtest parancsnokaként, amikor kinevezték a lázadó kormány hadügyminiszter-helyettesének. Próba- utat tett a kocsival, amellyel Debrecenbe, hivatala átvételére szándékozott utazni. A lovak megbokrosodtak, Damjanich leugrott a borulóban levő kocsiról, de lába a küllők közé akadt.

Azóta sem heverte ki nyílt bokatörését. Többi tábornok- társával együtt a főőrségi épületben őrzik, az egyik századirodát jelölték ki börtönéül.

Viziteltem nála. Óvatosságból jelen volt Wochengruber fő- törzsfoglár. Hátát a falnak vetve üldögélt a tábornok, beteg bal lábát a priccsen nyugtatta, jobb lábát pedig úgy tartotta a padlón, mintha föl akart volna kelni. Szokása szerint most is nagy nyugalommal szivarozott. Beletörődő mosollyal csóválta fejét, amikor megjelentem a szobájában.

— Mire jó ez a fontoskodás, főorvos úr! — méltatlankodott, de úgy. hogy érezhettem, jólesik neki a látogatás.

— Érdekel az állapota. Vannak fájdalmai?

Lassan, sokatmondón megráz^ ta fejét és befelé figyelve válaszolt:

— Nincsenek fájdalmaim, főorvos úr... A bokámnak nincsenek...

önkéntelenül máshova néztem. Semmi kedvem ahhoz, hogy ellenségeim láttán meghatódjam. Hajlandóságom csupán annyi, hogy emberi mértékkel szemléljem őket. és az elvakult gyűlölet helyett fel-