Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
károk kinevezése közvetlenül kapcsolódik a kormányzati műn. ka fejlesztéséhez, erősítéséhez. Ettől az intézkedéstől joggal várjuk, hogy a miniszterek az eddiginél többet es hatékonyabb ban foglalkoznak majd az ossz- kormányzati munkával, mivel a minisztériumok irányításából eddig reájuk háruló feladatokból többet adhatnak át az államtitkároknak. Ugyanakkor megoldódik a miniszterek megfelelő jogkörű helyettesítése Például az országgyűlésben. Alkotmányunk értelmében a helyettesítésre ott a miniszterek első helyettesei nem jogosulták, míg államtitkári kinevezésük esetén ez az akadály elhárul. így nem lesz szükség arra, hogy ha a miniszter hivatalának ellátásában valamilyen okból akadályoztatva van vagy ha a miniszteri tisztség' betöltetlen, akkorakor,, mány elnökének, elnökhelyettesének, vagy egy másik kormánytagnak kelljen Ót „helyettesíteni”. A minisztériumi államtitkár kinevezésével tehát egyrészt olyan helyettest kap a miniszter, aki az eddiginél nagyobb felelősséggel segíti munkáját, másrészt pedig folyamatosabbá válik a Minisztertanács tevékenysége a felsőbb és az alárendelt szervek tekintetében egyaránt Kinevezésük ezért — az elmondottakból következően — nem egyszerű cím vagy rang kérdése, hanem abban kifejezésre jut a^ államtitkárok fokozott politikai ős jogi felelőssége a reájuk bízott munkában. Befejezésül dr. Korom Mihály elmondta: — Alkotmányunk az ország- gyűlés hatáskörébe utalja a kormányzás szervezetének meghatározását. Ezzel függ össze az az alkotmányos rendelkezés, amely szerint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. A minisztériumok felsorolását 1949 és 1957 között az alkotmány tartalmazta. Ez azzal .lárt. hogy minden átszervezés egyben az alkotmány módosítását kívánta meg. Ennek elkerülése indokolta, hogy a (Folytatás a 2. oldalról) kérdést az alkotmány külön törvényre utalta. Most teszünk eleget az alkotmány erre vonatkozó rendelkezésének. A törvényjavaslatból kitűnik, a kormány a jelenlegi helyzet rögzítését kéri a2 országgyűléstől. Dr. Korom Mihály a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészí_ téssel indokolt törvényjavaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumait a következőképpen sorolja fel: Belkereskedelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyminisztérium, Kohó. és Gépipari Minisztérium, Könnyűipari Minisztérium, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Kü’_ kereskedelml Minisztérium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Művelődésügyi Minisztérium, Nehézipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium). Ezután szünet következett Szünet után Varga Gúborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként dr. Antalffy György, a törvényjavaslatok előadója szólalt feL Dr. Antalffy György egyetemi tanár (Csongrád m. 8. vk.) elmondotta, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága megvitatta a tervezeteket s megállapította, azok mindenben megfelelnek a szabatos törvény kellékeinek, s tartalmilag is szolgálják azokat a jogpolitikai célokat, amelyeket az MSZMP X, kongresz- szusa fogalmazott meg. A bizottsági vita során megfogalmazódott az a vélemény, hogy a képviselők a törvényjavaslatoktól nem új helyzetet, nem újabb követelmények megfogalmazását várják, hanem a fennálló helyzet törvénybe iktatását s bizonyos értelemben a felelős munkakört betöltő vezetők tevékenységének törvényi formában történő elismerését is. Dr. Antalffy György beszámolt arról, hogy a bizottsági vitában számos, a jogalkotás egészét érintő, hasznos, gondolatébresztő megjegyzés hangzott él. — Bizonyos vagyok abban — mondotta —, hogy az alkotmány végrehajtását elősegítő törvényjavaslatok elfogadásával tovább növeljük egész népünkben a szocialista alkotmányosság és törvényesség értékébe vetett, tényeken nyugvó elvi meggyőződést. Kérem az országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat — figyelembe véve bizottságunk módosító javaslatát is — vitassa meg és emelje törvényerőre. Ezután megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amelyben elsőként Sarlós István (Budapest, 14. vk.). a Népszabadság főszerkesztője szólalt fel. Egyebek közt azt fejtegette, hogy a jog kifejeződése a politikának. A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról’ és felelősségéről szóló tör_ vényjavaslatban kifejezésre Jut" politikánk egyik alapvető krité_ riuma, hogy a vezetés kollektív jellegű. Mégpedig nemcsak olyanformán, hogy amikor egy- egy kérdésben dönteni kell, akkor meghallgatjuk a választott testületek képviselőinek véleményét, hanem úgy is, hogy a fe’elősséget közösen vállaljuk a határozatok végrehajtásában. Dr. Mátay Pál (Fejér megye, 3. vk.) megyei főügyész kiemeL te: a törvényjavaslat alkotmányos életünk továbbfejlesztését szolgálja, elősegíti az országgyűlés alkotmányos szerepének, a kormányzati munka hatékony, ságának növelését, erősiti Al- laméletünkben a szocialista demokratizmust. Dr Mátay Pál után Klaukó Mátyás (Békés megye 9. vk.), a megyei tanács elnöke szólalt fel. felelőnek azzal a gondolattal., hogy egy későbbi időpontban, amikor ennek a formának az összes vetületei letisztulnak, szó lehet majd nagyobb összefüggésben is a titkos választás törvényi megfogalmazásáról. Ezért helyes, hogy most erről a kérdésről a törvéüyja- vaslat nem rendelkezik. Alapvetően fontosnak tartjuk a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a Minisztertanács tagjainak részvételét szabályozzák a Minisztertanács testületi munkájában és annak az egyértelmű megfogalmazását Is, hogy a Minisztertanács tagjai felelősek a Minisztertanács testületi működéséért. A miniszterek Ilyen felelőssége eddig nem volt megfogalmazva. Valószínűleg ezzel is függ össze, hogy a gyakorlatban eddig elsődlegesen az ágazatukért való felelősségük emelkedett ki és kevésbé volt szó « testületi munkáért érzett felelősségükről. A Minisztertanács tagjainak a felelőssége a Minisztertanácsban nemcsak a tagok összesített felelősségeként jelentkezik,, hanem a testületért való politikai felelősségben is azt egész kormányzati munkáért Ennek hangsúlyozása azért is fontos, hogy a Minisztertanács tagjának az ágazatért való felelőssége ne kerülhessen ösz- szeütközésbe a Minisztertanács egész munkájáért való felelősséggel. Általános politikai felelősségről van itt szó azokért az általános érdekekért, amelyek érvényesítéséért a Minisztertanács a maga egészében felelős. Ezért alapyető követelmény, hogy a részérdekek nem kerülhetnek fölébe az össztársadalmi érdeknek. Mindezekből következik, hogy a minisztereknek a jövőben többet kell foglalkozniuk az összkormányzati, össztársadalmi kérdésekkel és nem szűkülhet le tevékenységük csak a hozzájuk tartozó ágazati közvetlen kérdésekre a kormányzati munkában. Mi úgy értelmezzük a törvényjavaslatot, hogy a jövőben az eddiginél jobban kell, hogy előtérbe kerüljön tevékenységük során az az elv, hogy a miniszter alapvetően az összkormányzati tevékenységnek a képviselője és végrehajtója-. a saját ágazata területén és nemcsak ágazatának képviselője a Kormányban. Ezt az elvet kell érvényesíteni a miniszteri jogszabályalkotásban is. Meggyőződésünk, hogy az összkormányzati munka Javu- 1 lását ez a törvényjavaslat is | elősegíti és a miniszterek ön- kormányzati munkája magasabb szintre kerül. Ennek fel- j tételei is jobbak lesznek ak- j kor, ha a minisztériumokban az államtitkárok kinevezésére j sor kerül, mert ők segíthetik : elsősorban a minisztert az \ ágazati feladatok ellátásában | és így több idő jut az össz- j kormányzati tevékenységre. Ügy ítéljük meg, hogy az ] összkormányzati tevékenység ' javulásával színvonalasabbá ! válhat a’ tanácsok központi irányítása is. Ami az államtitkárok kinevezését, jogállását illeti, a bizottsági üléseken eléggé nagy vita alakult ki. sőt voltak olyan vélemények 1«, hogy a közvéleményt ez eléggé foglalkoztatja. A mi véleményünk az, hogy bizonyos vezetői szinten valóban téma, és egyes kérdések néni eléggé világosak; de tapasztalataink alapján legalábbis a megyékben * közvélemény döntő többségét ez nem foglalkoztatja. Az üzemi munkások, tsz-tagok é* egyéb területen dolgozó munkásokat más témák foglalkoztatják, mással vannak elfoglalva. Egyébként a törvényjavaslat helyesen, szükségszerűen és jól rendezi az államtitkárok jogait és feladatait. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a minisztereiknek és az államtitkároknak az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágainak vezetéséről és Irányításáról rendelkeznek, összhangban vannak a Tanácstörvény idevonat- kozó szabályaival ts. Azokkal -, szabályokkal, amelyek a Tanácstörvényben a Minisztertanács tanácsokat Irányító tevékenységével. a minisztereknek a szakigazgatási tevékenység központi Irányításával, az ágazati feladatok érvényesítésével függnek össze. Tapasztalataink szerint a minisztériumok irányító tevékenysége. a tanácsi ágazati ■ irányító munkája és a taná- ■ csókkal való kapcsolatuk, együttműködésük, összességében ar. utóbbi években eredményesen és sokat fejlődött. Mégis az ágazati irányítás további fejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk és kérjük i« a miniszter elvtárgakat, hogy ágazatuk vezetése során átfogóbb ágazati irányítást ala- j kítsanak ki. Olyan Irányítást, amelyben az ágazat egészének érdekei egyenlőbben érvényesülnek. Pontosabban arra gondolok, I hogy az ágazaton betűi az eddiginél jobban kerüljön előtérbe a tanácsi gazdaság fejlesztése, ennek a munkának a segítése úgy is, hogy a minisztériumokhoz közvetlenül tartozó szervekhez hasonló elbánásban részesüljenek a tanácsi gazdálkodó egységek is. A tanácsokkal összefüggésben más vonatkozásban Is szeretnénk javaslatot, észrevételt tenni. Ismeretes, hogy a tanácsok önállóságának, hatá? írének növekedésével nem csökkent a miniszterek ágazati felelőssége az ágazati politika tanácsi területen történő végrehajtásáért. A miniszterek a hatékony ágazati irányítás minden eszközével rendelkeznek, ezért gondjuk és felelősségűik is, hogy megfelelően határozzák meg az ágazati célkitűzéseket, feladatokat, segítsék ezek végrehajtását. Ugyanakkor a tanácsok feladata az. hogy területük sajátosságainak megfelelően gondoskodjanak az ágazati feladatok végrehajtásáról, a Kormány politikájának érvényesítéséről Az irányításban és az együttműködésben a minisztériumok már eddig is hasznos módszereket alkalmaztak. De továbbra is szükség van még arra, hogy a tanácsok több segítséget kapjanak a megnövekedett feladatok megfelelő végrehajtásához, az ehhez szükséges feltételek jobb megteremtéséhez. Ilyenek például a területfejlesztési terveknek megfelelő ágazati koncepciók minisztériumok között egyeztetett kialakítása, az ezzel összefüggő teendők kidolgozása, a jobb központi orientációk. Gyorsabb előrelépésre van szükség az államigazgatási eljárások egyszerűsi tésében Is, mert ez alapvető feltétele az állami, társadalmi életünkben a tanácsok munkájában még meglevő bürokratizmus felszámolásának. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek megemlíteni, mert az ágazati irányítás színvonalában különbség van még egyes tárcák között is. Sok lehetőség van még az irányítás javítására azért, hogy a központi irányítás színvonalának, hatékonyságának növelésével a tanácsok önállósága jobban kibontakozzon és ezáltal is szélesedjen az állami élet demokratizmusa. Reméljük, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása is elősegíti ezt. Az állami munkában nagy felelősséget viselnek a Kormány tagjai. A törvényjavaslat ezt a felelősséget két vonatkozásban is rendezi. Elsősorban fontos az a rendezés, amely a politikai felelősségről szól, arról, hogy minden olyan tevékenység vagy magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a minisztertanácsi tagsággal, illetőleg az államtitkári tisztséggel. Ez a politikai felelősség a kormány tagjainak és az államtitkároknak az egyéb felelőssége mellett áll fenn. Amikor a politikai felelősség kérdése felmerül, ez előfordulhat úgy is, hogy az illetékes személy saját maga vonja le az ebből eredő konzekvenciákat. Például akkor is, ha az interpellációra adott választ az országgyűlés nem fogadta el. Nyilvánvaló, hogy a következő esetben a miniszternek körültekintőbben, alaposabban, jobban kell felkészülnie. Vagy akkor I«, amikor az országgyűlési képviselők az igen bő lére eresztett válaszadás befejezését tapsolják meg. De van ennek fordítottja is, amikor nekünk, képviselőknek is le kell vonni a konzekvenciát, nevezetesen akkor, amikor az interpelláció helyett kiselőadást tartunk. De úgy is felmerülhet a politikai felelősség, hogy a törvényjavaslat. 3. 5-ában foglaltaknak megfelelően szükség esetén az országgyűlés vagy az Elnöki Tanács visszahívja az illetőt megbízásából. (Folytatás a 4. oldalon) Klaukó Mátyás: fi törvényjavaslat az összkormányzati munka javulását Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavas- ! lattal, Korom elvtárs által tett j indokolással, valamint a Jogi Bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal egyetértek. Éppen ezért mondanivalónk a törvényjavaislatból adódó feladatok eredményes végrehajtására irányul. Másrészt a gyakorlati tapasztalatok alap- ! ján néhány észrevételt. Javaslatot kívánunk tenni. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről előterjesztett törvényjavaslat beleilleszkedik állami életünk fejlődésének folyamatába és megfelel azoknak az elveknek, amelyeket az MSZMP X. kongresszusának határozata megjelölt az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésével összefüggésben. Ügy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadása elősegíti annak a célnak a szolgálatát. hogy a kormányzati szervek megfelelően hajtsák végre a kormányzati döntéseket. fokozzák a rendszeres ellenőrző munkát, beleértve a saját döntéseik helyességének, hatékonyságának vizsgálatát is. A törvény megalkotása Időszerű. A miniszterek jogállása és felelőssége eddig még külön törvényben nem került megfogalmazásra és elfogadásra. Az Alkotmány már 1949-ben előírta, hogy a Minisztertanács tagjainak felelősségét külön törvényben kell szabályozni. Ezzel a törvényjavaslattal most — ha késedelemmel la segíti elő — ennek a kötelezettségnek a1 teljesítésére kerül sor. Pozitív1 érdeme a törvényjavaslatnak többek között az Is. hogy helyesen veszi figyelembe, jól kapcsolódik az Elnöki Tanács által kiadott jogpolitikai elvekhez. I Dicséret illeti mindazokat. akik e törvényjavaslat kidől-1 gozásában tevékenykedtek, munkálkodtak. Egyet kell érteni azzal is, hogy a javaslat a helyesen ki- ' alakított és eddig jól bevált gyakorlat alapján rendezi a miniszterek és államtitkárok jogállásának és felelősségének szabályozását. Ez a gyakorlat az Alkotmány előírásai alapján alakult ki és így a törvényjavaslat összhangban van az Alkotmánynak azokkal a rendelkezéseivel. amelyek a Minisztertanács, a miniszterek és az államtitkárok tevékenységével függnek össze. A továbbfejlesztést szolgáló rendelkezések, mint például a Minisztertanács megbízatásának tartama, a visszahívás lehetősége, a Minisztertanács ^testületi működéséért való felelősség megállapítása is meggyőződésünk szerint jól fogja szolgálni a jogállásra és felelősségre vonatkozó elvek érvényesülését. Ezzel összefüggésben felmerülhet, hogy nem lett volna -e Célszerű megfogalmazni ebben p törvényjavaslatban a Kormány tagjainak titkosan történő megválasztását. Több érv merülhet fel mellette és ellene Is. Mégis jelenleg az eddigi gyakorlatot tartjuk meg-
