Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Fegyveres össiecsapásek Chilében Tanácskozik a száztagú egyiptomi—líbiai kormányzó gyűlés viselői elfogadták az alkotmá- nyozó gyűlés munkarendjét, és működési szabályzatát. Eszerint 75 százalékos szavazati többség szükséges a kidolgozandó alkot­mánytervezet jóváhagyásához és az államelnök személyére teen­dő javaslat megerősítéséhez. Kairói értesülések szerint az alkotmány ózó gyűlés munkája hosszú időt, előreláthatólag több hónapot vesz majd igénybe. fegyveres ellenállók támadták meg a junta katonai járőrét a fővárostól 570 kilométernyire le­vő városban, Angolban. Hétfőn este Santiago egyik elővárosá­ban a meggyilkolt Allende há­za mellett 20 perces fegyveres összecsapás volt a junta katonái és az ellenállók között. Az argentin lapok is a fegy­veres ellenállás folytatódásáról számolnak be. A chilei baloldali erők a fegyveres ellenálláson kívül ipari sza botázscselekmé- nyekkel és munkalassítással szállnak szembe a katonai jun­tával. (MTI) tpoïytatës a 3 oldalrőt) A törvényjavaslatban az alapvetően fontáé politika fe­lelősség mellett az egyéb fe­lelősség az állampolgári jog­egyenlőség alapján került meg­fogalmazásra, Ez a felelősség a büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, és államigazgatási jogi felelősségre vonatkozik. Ennek a jelentőségét abban látjuk, hogy a kormány tagjai nincsenek a többi állampolgár fölé emelve. A miniszter tu­lajdonképpen olyan állampol­gár, aki az állami szervezet­ben kormányzati szinten álla­mi ügyeket intéz. Mivel az ál­lampolgárok egyike, rendes fe­lelősségének azonosnak kell len­nie a többi állampolgár felelős­ségével, attól kisebb nem le­het. kivételt nem élvezhet. Mindez azt is jelenti, hogy ha megszegi a törvényeket ugyanúgy és ugyanolyan sza­bályok szerint vonható fele­lősségre egészen a büntetőjogi szabályokig, mint a többi ál­lampolgár. Ebben is jelentke­zik ennek a törvényjavaslatnak a demokratizmusa. A minisz­teri megbízásiból eredő nagyobb felelősség pedig a politikai fe­lelősségben jut kifejezésre. Ezért tartjuk teljesnek és meg­felelőnek a felelősség ilyen szabályozását a törvényjavas­latban. A törvényjavaslat vélemé­nyünk szerint jól rendezi a Mi­nisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállását és felelősségét, elfogadása és alkalmazása hozzájárul az ál­lami élet és a szocialista de­mokrácia fejlesztéséhez. A törvényjavaslatot és a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt elfogadjuk és azt elfogadásra ajánljuk. A vitában felszólalt még Bartha János (Hajdú-Bihar me­gye, 12. vk.) képviselő is. Miután a vitában több kép­Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munká­ját az országgyűlés. Napirend szerint következett a statiszti­káról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Bálint József állam­titkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szó­lásra. Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodás­nak. a párt- és állami irányí­tásnak, a társadalmi élet tu­dományos megismerésének nél>­vfeelő nem jelentkezett fiozzä- szólásra, az elnöklő Varga Gá_ bőmé a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igaz- ságügyminisztemek. A miniszter hangsúlyozta: a kormány eddig is igyekezett eleget tenni köte­lezettségének. Munkáját, a kor­mány tagjainak és az államtit­károknak a tevékenységét a jö­vőben tovább serkenti nz a bi­zalom, amely most is megnyil­vánult a parlament plénumán. A felszólalások során elhangzot­takat — mondta dr. Korom Mi­hály — munkánkban figyelem­be kell majd vennünk, hogy még magasabb színvonalon te_ gyünk eleget az elénk állított feladatoknak, s fokozott felelős, ség tudatában dolgozzunk to­vábbra is dolgzó népünk, szocia­lista hazánk javára. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jog­állásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben is egyhan­gúlag elfogadta. Ugyancsak el­fogadta az országgyűlés — a be­terjesztett eredeti szövegezésben — általánosságban és részletei­ben a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Varga Gáborné bejelentette: az országgyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tar­tott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja el­leni tiltakozásul nyilatkozatter­vezetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a külügyi bizottság előterjesztése az inter, pellációk után kerüljön az or­szággyűlés napirendiére. A ja­vaslatot az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Ezután szünet következett I külözhetetlen eszközévé vált I Beszámolt arról, hogy lényege­sen kibővült a statisztikai meg­figyelés köre. Olyan területe­ket is bevontunk a rendszeres vizsgálatba, amelyről korábban csak hézagos számítások álltak rendelkezésre. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy az 1952-es tör­vény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi, gaz­dasági folyamatok megfigyelé­sének széles körű statisztikai rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztika intenzitása, élesebb és pontosabb képet tük­röz a valóságról. Jelentős be­folyással volt a statisztika fejr lődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi, túl gyakori mérési fel­adatok helyébe újszerű és át­fogóbb jellegű elemzések ke­rültek. Néhány vonatkozásban az új vizsgálati módszerek, így például a gazdasági tevékeny­ség hatékonyságának mérésére alkalmas statisztikai eszközök még nem teljesen kiforrottak. A statisztikai feladatok nö­vekedése természetesen együtt­járt a statisztikai célokat szol­gáló adatgyűjtések szaporodá­sával. A közelmúlt fontos gaz­daságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—1973-ban végrehajtott általános mezőgaz­dasági összeírás. Az életszínvonal-vizsgálatok­kal kapcsolatban a KSH elnö­ke elmondotta: ezek magukban foglalják a személyes jövedel­mek. a társadalmi juttatások, a fogyasztás és megtakarítás, az árak. a lakáshelyzet, az is­kolai és egészségügyi ellátás, stb. vizsgálatát. Képet tudunk adni arról, hogy társadalmunk egészének és egyes rétegeinek életszínvonala évről évre ho­gyan alakul. A statisztika nagy figyel­met szentel az áraknak. A fogyasztói árak színvonalának alakulása mellett 1968 óta je­lentéseink — többek között — bemutatják azt is, hogy az árak változása hogyan érinti a lakosság különböző csoport­jait. a munkásokat, a parasz­tokat, a szellemi foglalkozású­akat és a nyugdíjasokat. Szocialista társadalmi rend­szerünkben a statisztikai vizsgá­lódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelé­sünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokoz­ni kell. Ezért hozzákezd tünk társada­lomstatisztikai rendszerünk olyan komplex fejlesztéséhez, amely — az oktatástól az egészségi viszonyokig, a jöve­delemelosztástól a társadalmi átrétegződésig — összefüggő és rendszerezett képet nyújt a változásokról, tendenciákról. Statisztikánknak a társada­lomtudományok segítségével a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a nagy­mérvű szerkezeti változások közepette folyamatosan figyel­nie kell a társadalom osztály- tagozódását, a munkásosztály számszerű kiterjedését, belső összetételét, helyzetét a koráb­bi időhöz viszonyítva és a tár- • sadalom többi rétegeihez ké­pest Folyamatosan vizsgálnunk kell a parasztság és az ér­telmiség helyzetének változá­sát is. Hagyományos feladatunk a tízévenkénti népszámlálás. A népszámlálások programjai mindinkább bővülnek. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus építésében el­ért előrehaladással párhuzamo­san módosult, gazdagodott a sta^ tisztika szerepe, feladata. A jö­vő követelményei még igénye­sebbek lesznek. A most beter­jesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetüle. teit fogalmazza meg. A törvényjavaslat természet, szerűleg nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal munkájá­ról szól, hanem kiterjed az or­szágban folyó statisztikai mun­ka egészére. Bálint József a továbbiakban kiemelte: —• A törvényjavaslat figyelem­be veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a ve. zetéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkü­lönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Sta­tisztikai Hivatal látja el, vala­mint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, orszá­gos hatáskörű szervek és taná­csok statisztikai tevékenységéi Ez utóbbi szervek a jövőben sa­ját hatáskörükben is eirendel­Santíagóból és más chilei vá- j rosokból érkező hírek arról ta- ' núskodnak, hogy tovább tart a fegyveres ellenállás a fasiszta rezsimmel szemben. Chiléből ha­zaérkező venezuelaiak arról számolnak be, hogy * valóságos polgárháború folyik az ország­ban: a hazafiak fegyverrel tá­madják a junta által lefoglalt vállalatokat, szabotázscselekmé­nyeket hajtanak végre termelő­üzemekben, a közlekedésben, es sokféle más módon gátolják a junta tevékenységét. Mint a Reuter-iroda santiagói tudósítója jelentette, szerda este I A Kairóban tanácskozó száz­tagú egyiptomi—líbiai kormány­zó gyűlés szerda esti ülésén dr. Gamal El-Oteifit, az egyiptomi parlament alelnökét választotta meg elnökévé. Az alelnök dr. Mohamed Ghoneim líbiai egye­temi tanár lett. Az alkotmá- nyozó gyűlés két titkárt is vá­lasztott, az egyik egyiptomi, a másik líbiai. A két ország kép­hetnek statisztikai adatgyűjtése­ket, amennyiben a központi ál­lami statisztikából a szükséges adatok nem ismerhetők meg. A törvényjavaslat értelmében más szerv — például valamely tár­sadalmi szerv, vagy kutatóinté­zet — adatszolgáltatást nem rendelhet eL Ilyen korlátozásra feltétlenül szükség van. Adatszolgáltatás-elrendelési jogkörrel nem rendelkező szer­vek csak az önkéntesség alap­ján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek felhívni az adatközlők figyelmét. Ezzel az intézkedés, sei az adatszolgáltatókat kíván­juk védeni a különböző adat­kérések elburjánzása ellen. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a statisztikának változat­lanul egyik fő feladata a köz­vélemény tájékoztatása, vaia. mint a tudományok művelésé­hez szükséges statisztikai ada­tok, elemzések szolgáltatása. Az adatgyűjtési és tájékoztatási programokat úgy kell tovább­fejleszteni, hogy alkalmasak legyenek differenciált igények kielégítésére A különféle kiadványok meg­jelentetésén túlmenően fel kell használni azokat a lehetősége- ' két, amelyeket a sajtó, a rádió és a televízió nyújt számunkra statisztikai vizsgálatok eredmé­nyeinek széles körű megismerte­téséhez. Végezetül szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még egy lényeges vonására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intéz­kedéseket az adatszolgáltatók védelmére. A jelenlegi törvény- javaslat kitér arra, hogy állami, szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek egyedi sta­tisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzé­tenni. A magánszemélyek körül­ményeire vonatkozó adatot pe­dig kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a korszerű statisztika egy­re fokozottabb mértékben for­dul a reprezentatív felvételekkel magánszemélyekhez. Ennek so­rán mind részletesebb, sőt bi­zalmasabb adatokat kérdez, pél­dául a jövedelmekről, az egész­ségi állapotról stb. A törvényjavaslat intézkedik arról is, hogy az általuk közölt adatok nem juthatnak illeték­telenek tudomására. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a reá­lis igényeknek és egyben segít­ségét nyújt a statisztika tovább­fejlődéséhez. A törvény helyes gyakorlati végrehajtása esetén a statisztika fokozott mértékben lesz képes hozzájárulni szoci­alista társadalmi rendszerünk építéséhez. Kérem ezért a tisztelt Ország- gyűlést, hogy a benyújtott tör­vényjavaslatot fogadja ed, emel­je törvényerőre. Novak Béla, a budai járá­si pártbizottság első titkárai, (Pest m. 23. vk.), a törvényja­vaslat előadója elmondotta, hogy a tervezetet együttes ülé­sen vitatta meg az országgyű­lés jogi. igazgatási és igazság­ügyi. valamint terv. és költség- vetési bizottsága. A bizottságok tagjai valamennyien időszerű­nek tartották az új statisztikai törvény megszületését, hiszen a statisztikáról rendelkező, 1952- ben kelt törvény előírásai már túlhaladottak, nem felelnek meg a ma követelményeinek. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint a terv. és költ­ségvetési bizottság nevében az előadó a törvényjavaslatot — a beterjesztett módosításokkal együtt — elfogadásra javasolta. A statisztikai törvényjavaslat vitája után az elnöklő Apró An­tal Bálint József államtitkárnak, a KSH elnökének adott szót. Bálint József leszögezte: egyetért a vita során elhangzott módosító javaslatokkal, s hasz­nosnak ítéli meg a végrehajtási utasítással kapcsolatban elhang­zott módosító indítványokat is. Szavazás következett, az or­szággyűlés először a két módo­sító javaslatot, majd a statisz­tikai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egy­hangúlag elfogadta. Az országgyűlés őszi ülésszaka ezután — napirend szerint — áttért az interpellációk megtár­gyalására, majd Apró Antal be­jelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés külügyi bizott­sága előterjeszti nyilatkozatter­vezetét a chilei katonai junta terrorjáról. Az elnök Nagy Mik­lósnak (Pest megye, 28. vk.), a külügyi bizottság előadójának adta meg a szót. A képviselő ismertette a nyilatkozatterveze­tet, melyben a Magyar Népköz- társaság országgyűlése a ma­gyar nép nevében tiltakozó sza­vát emeli fel a dühöngő chilei ellenforradalom véres terrorja ellen Az országgyűlés a chilei ka­tonai junta terrorjának elítélé­séről szóló nyilatkozatot egy­hangúlag elfogadta. Ezután Apró Antal bejelen­tette, hogy az országgyűlés be­fejezte munkáját, valamennyi képviselőnek jó munkát kívánt és az ülésszakot bezárta, (MTI) Ciéseaös « «Bsssegyüi« Bálint József: Módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom