Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Pillanatkép as NDK iskoláiról Egy hónapot töltött a Nemit Demokratikus Köztársaságban, Drezdában, a német nyelvta­nárok hatodik nemzetközi to­vábbképző tanfolyamán Furák György, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanára. Ottani ta­pasztalatairól kérdeztük: — Milyen as NDK iskola­rendszere? — Az alap a fO osztályos képzést adó politechnikai is­kola. Utána tovább tanulhat a diák a kétévfolyamos szak­munkásképzőben, a háromévfo­lyamos szakmunkás-bizonyít­ványt és érettségi bizonyít­ványt adó középfokú iskolában, vagy két év alatt érettségi bi­zonyítványt szerezhet. Ez utób­bi két forma után jelentkezhet főiskolára, egyetemre. És még egy lehetőség: a nyolcadik osz­tály elvégzése után is tanulhat valaki szakmát három év alatt, de ezzel nem szerezhet érettsé­gi bizonyítványt. Egy érdekes­ség: a főiskolára, egyetemre je­lentkezőknek — s ez a fiata­lok reális önértékeléséről is vall — több, mint kilencven százalékát veszik fel. — Milyen tárgyak vannak a tízosztályos iskolában? — Heti nyolc órában német nyelvet és irodalmat tanulnak a gyerekek, öt-hat órában matematikát, a felső hat osz­tályban heti három-hat órá­ban oroszt, történelmet ötödik­től heti egy-két órában, hete­diktől állampolgári ismereteket heti egy órában. Az első hat osztályban heti egy-két órát fordítanak műhelygyakorlatra, illetve az iskolákért ápolására, hetediktől pedig heti négy-öt óra a politechnika. Az első kilenc osztályban heti egy-két óra rajzot, min­den osztályban Heti egy óra éneket tanulnak a diákok. A | testnevelés óraszám^ hetenként kettő vagy három. És termé­szetesen szerepel a tantervben a kémia, a biológia, a fizika is. — Mi az eltérés ebben a ná­lunk megszokotthoz képest? — Több energiát fordítanak az NDK iskoláiban az anya­nyelvre — ebben felülmúlják a magyar iskolákat. Nálunk vi­szont az idegen nyelvi Okta­tás tűnik eredményesebbnek. Az első osztály heti huszon­egy órájáról tizedikre heti harminchatra nő az óraszám. Ez több a nálunk szokásosnál. Azokban az iskolákban, ame­lyeknek környékén sok a ko­rán reggel már dolgozó üzem, a tanítás reggel hétkor kezdő­dik — így a szülőknek nem je­lent gondot, mi legyen a gyer­mekükkel az ő munkakezdé­sük és a tanítás megkezdése közötti időben. — Milyen az iskolások élete a tanítási órán kívül? — Az ifjúsági szervezeteik életébe nem volt alkalmunk bepillantást kapni, így is nagy hatással volt azonban ránk az a felelősség, amivel a gyere­kek személyiségének formálá­sát. politikai nevelését szerve­zik, végzik. Csaknem minden tanárnak van állandó megbíza­tása szakkörök vezetésére, irodalmi színpadok, szatirikus pódiumműsorok szervezésére, •énekkarok, zenekarok munká­jának irányítására. A legtöbb iskolában működik énekkar és főként fúvószenekarok, a mű­sorokban gyakran szerepelnek a munkásmozgalom harcait idé­ző dalok, zeneszámok. Ugyan­csak a személyiségformálásban fontos tényező, hogy a gyere­kek legtöbbje táborban tölti a nyári szünidő néhány hetét — legnagyobbrészt az iskola tu­lajdonában levő sátortáborban. Arról talán felesleges is hosz- szabban szólni, milyen ener­giát fordítanak a gyerekek sporttevékenységére az iskolák: az NDK sportolók világra szóló eredményei bizonyítják ezt. Ami mégis figyelemre méltó: az iskolai sportlétesítmények kora estétől a környező üze­mek, intézmények dolgozóinak rendelkezésére állnak. (d—öl unnuacmssitcHmnnntmBBatBSMt'MMikin’intMiiMtaMcttBaBissnasaMaafiBHiiBiBi Új könyv: Szövetkezeti mozgalmunk ne­gyedszázados történetének kap­csán számos kisebb-nagyobb igényű tanulmány, dolgozat lát napvilágot országszerte. Egy új­szerű műfaj kialakulásának va­gyunk tanúi: a tsz-történetnek. Divat, vagy valóságos igényt betöltő feladatvállalás ez?! Ezekre a kérdésekre minden­esetben feleletet várunk, ha egy-egy ilyen könyv a kezünk­be kerül. Milyen funkció betöl­tésére vállalkozik az író, amikor egy-egy termelőszövetkezet éle­tének krónikásává szegődik?! lagato kérdés ez annál is in­kább, mivel e tanulmányok kü­lönböző kvalitású helytörténé­szek tollán születnek, szükség­képpen különböző felfogások is jutnak kifejezésre bennük. Ügy gondolom, mindenki szá­mára elfogadható, hogy ennek az új „műfajnak” nem lehet célja bármiféle tudományosko­dás, de nem lehet az események száraz, szolgai regisztrálása sem. S különösen nem lehet célja az elvtelen ömlendezés, hiszen ak­kor torz tükröt tartanánk azok elé, akik számára íródnak e tanulmányok. Mi hát akkor a céljuk? Milyen kívánalmakat kell támasztanunk velük kap­csolatban?! „Amikor arra a feladatra vál­lalkoztam, hogy megírjam a nágyszénási Lenin TermelőszÖA vetkezet történetét, egy isme­retlen mikrovilág felfedezésé, nek lehetősége és kíváncsisága vonzott...” — írja mintegy kérdéseinkre is válaszolva Tóth le jós könyvének első soraiban. S e mikrovilág felfedezésének izgalma végigkísér bennünket, ha tanulmányát olvassuk. Hu­szonöt év buktatóinak, küzdel­meinek, kétségeskedéseinek és fényes hitének; egy paraszti kö_ zösség felnőtté érésének lehe­tünk szemlélői könyve révén. Egy történéseiben és jelentő­ségében nagyívű negyedszázad sajátos rajza Tóth lajos tanul­mánya, aminek magyarázata az- hogy jól értette meg feladatát, amikor a tsz történetének meg­írására vállalkozott. A csepp- ben a tengert bemutatni nem könnyű, de érdemes vállalkozás, amely által a szűk közösség szájnára íródó tanulmány ha­Szociafisfa folyóiratok főszerkesztőinek találkozója A szocialista országok iro­dalmi folyóiratainak főszerkesz­tői évente tartják tanácskozása­ikat A Magyar írószövetség székhazában október 10. é^ 15. között megrendezendő találkozó­ra 25 vendéget várnak a szocia­lista országokból. Október Id­én Darvas József Kossuth-díjas író, aas írószövetség elnöke fo­gadja a delegátusokat, majd másnap megkezdődik a tanács­kozás, amelynek fő napirendje­ként a tudományos-technikai forradalomnak az irodalomra gyakorolt hatásáról tartanak eszmecserét. A témáról Miklós Pál, az Iro­dalomtudományi Intézet munka­társa tart vitaindító előadást. A vitában a külföldi vendégeken kívül részt vesznek a budapesti és vidéki irodalmi folyóiratok főszerkesztői, szerkesztői, vala­mint a kulturális sajtó vezető munkatársai. A folyóiratok közötti együtt­működéssel kapcsolatos felada­tokról Pán fii Pál irodalomtörté­nész, a Kritika főszerkesztője tart bevezető előadást, amelyet E. Fehér Pál részletes beszámo­lója követ. Város születik Tádzsikisztánban lerakták az új város — Regar — alapjait. Itt lesz a köztársaság színesfémko­hászatának fellegvára. Az ipari üzemektől parkok és erdők vá­lasztják el a lakótelepet. A vá­ró« szárazsággal gyakran sújtott területein épül, de lakói nem szenvednek majd a vízhiánytól. A hegyek alatt fúrt alagúton keresztül vezetik ide a Vahs vizét. Regár a negyedik város, amely asz utóbbi években szüle_ tik Tádzsikisztánban. UlMlltMMtmt» IfnilMlUUlHlMtlM tárai kitolódnak; az egyedi je­lenségek és történések mögött mindig felsejlenek a „nagy egésznek”, az össztársadalminak is a körvonalai, s éppen e tár­sadalmi háttér állandó jelenléte az; ami Tóth tanulmányát ki­emeli a szokványos tsz-kroni- kák világából. A tsz sajátos problémáinak tárgyalása során végig és kö­vetkezetesen el tudja kerülni azt, hogy elmerüljön a lényeg­telen részletekben; csak azt ragadja ki a isz történetéből, ami alapvetően, befolyásolta an­nak negyedszázados útját. Ép­pen az átgondolt válogatás ré­vén tudja ötvözni az egyedit és általánost, a tsz eseménytörté­netének leg’ényegesebb pontjai az országos agrárpolitikához és társadalmunk általános fejlődé­séhez kötődnek. Ezáltal válik a tanulmány- a tsz szűkebb kö­zössége számára is értékeseb­bé, s a „kívülálló” olvasó szá­mára is érdekessé. A tanulmány erénye, hogy kritikusan és elemző módon bonco'ßatja a huszonöt évet, egy ma immár érett közösség egykori tévelygéseit és’ botlá­sait sem hallgatja el, így sike­rül valós atmoszférát teremtenie művével. S mindezt úgy tudja megoldani, hogy közben végig olvasmányos marad. A leírtak hitelét csak emeli azoknak a megszólaltatása is. akik az ese­mények során végig becsület­tel állták meg helyüket, s akik — a szerzői aspektust dicséri! — nem merevedtek, hősi pózba az interjúk során sem. (Nagyszé­nás!' Lenin Tsz. kiadása.. 1973.) Fiiadéin Mihály Idegenforgalmi rehord Szarvason Megyénk egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjává lé­pett elő a legutóbbi időkben Szarvas. A Körös-parti várost nemcsak hazánk minden tájá­ról, de külföldről is sok neves szakember, tudományos kutató és egyszerű természetbarát ke­resi fel. Igen sok vendéget fo­gad a nemzetközi hírnévnek ör­vendő Öntözési Kutató Intézet, a 22 ezer holdas á'lami gazda­ság, az Öntözési és Meliorációs Főiskola, s valamennyi ipari szövetkezet. Megnőtt az érdeklődés a szarvasi arborétum iránt is. Különösen ősszel, amikor ezer­színű csodás „köntösbe” öltö­zik a természetvédelmi kert, kü_ lönjáratos autóbuszokkal, gép­kocsi-karavánokkal érkeznek a vendégek. Nem kevésbé látogat tott azonban az Erzsébet-liget sem. Ruzicskay György alkotó- házát előre beje’entett és be nem jelentett vendégeik népes csoportjai keresik fél. A leg­utóbbi vasárnapon például ösz- szesen 150-en nézték meg az alkotóházat, a tágas műtermet, a néprajzi tárgyakból berende­zett házi múzeumot. Lapunk 10 fordulós rejtvénypályázata szovjetunióbeli testvérmegy ónkról 8, Amikor 1970 nyarán a bé­késcsabai Balassi Együttes P enzában vendégszerepeit, búcsúelőadását a penzai Park | Színházban tartotta. Az estet -, a penzai televízió is közvetí- j tette. A műsort a közvetítő- j kocsiban a szovjet kollégák. humora, barátsága, jókedv« tette felejthetetlenné. Ök mondták el, hogy naponta ön­álló tévés-műsort adnak, kü­lönben a Moszkvai Televízió adását sugározzák. A képen látható hatalmas acélszerkezetről a rejtvény többet elárul. Vízszintes: 1. Mi ez a különös | acé'szerkezet? 8. Sír. 9. Szám- i tani műveletet végez. 10. E. O. j 11. Arzén vegyjele. 12. Üres tér! 13. Orosz helyeslés. 14. j Foghús. 17. Kiejtett betű. 18. Előd. 20. Egyszerű gép, 21. Téli sporteszköz. 24. Ludolf féle szám. 25. Indíték.. 27. Betűt vet. 28. Boldog Újév! 32. Szolmizá- cios hang. 33. Óceán, Függőleges: 1 . : : vértanúk. 2. Ferde tornyáról híres város. 3. Nógató szócska. 4. Kettős jaetű. 5. Névelő. 6 IT. 7. Meg..., nem becsüli. 15. Szín. 16. Családi ál­lapot. 17. Szaggat. 19.... fok. 22. ... de Janeiro. 23. Régi görög stílus. 24. Kevert por. 26. Kerti növény. 28. Ki ellentéte. 29. Megelégel. 30. Lángol. 31. Ki­csinyítő képző. Beküldendő a vízszintes 1» PENZAI KÉPEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom