Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

lobb mint 18 ezer néző a kertmoziban Á moziüzemi vállalat békéscsa­bai kertmozájában 68 előadást rendeztek a nyári szezonban, s ezekre 18 689-en váltottak le­gyet. Legtöbben az Ezüst tó kin­cse című filmet nézték meg. Olvassák minél többen Sok a romlott és törött tojás Kártalanítják a vásárlót Az utóbbi években a kereske­delem a tojást a számára leg­előnyösebb forrásokból szerez­heti be, ennek megfelelően, a forgalomba kerülő tojásnak kö­rülbelül fele-fele származik a baromfiipartól, illetve a termelő és felvásárló mezőgazdasági nagyüzemektől. A termelőktől történő közvetlen felvásárlásból, a nagykereskedelem kiiktatása lerövidítette az áru útját, ugyanakkor a termék minőségé­ben is jelentősebb javulást kel­lene, hogy eredményezzen. Ezzel szemben a KERMI tapasztalatai szerint a termelőktől közvetle­nül vásárolt tojás minősége a szabvány előírásnak nem min­dig felel meg és emiatt gyakori a vásárlók jogos panasza. Ezért a Belkereskedelmi Minisztérium most kibocsátott állásfoglalásá­ban felhívta a tojást árusító kis­kereskedelmet. hgy a mezőgaz­dasági üzemektől és fogyasztási szövetkezetektől vásárolt tojás minőségét átvételkor rendszere, sen vizsgálják. Ha mégis rom­lott vagy törött tojás kerül for­galomba reklamáció esetén a vásárlót kártalanítani keli, a vállalatok é, szövetkezetek pe­dig kötelesek a visszavett tojást a boltok részére jóváírni. (MTI) Tótkomlóson a községi párt-1 bizottság különös gondot fordít j arra, hogy a Népszabadságot és j a Békés megyei Népújságot mi- I nél többen olvassák. Az ered- | mény meg is mutatkozik. Je- i lendeg a Népszabadságnak 687, { a Népújságnak 741 előfizetője van. S az előfizetők száma nem I csökken, hanem fokozatosan nő. A sajtóterjesztés reszortfele- lőse Lachata István, a vb tag­ja, akinek az a véleménye, hogy a siker a pártalapszerve- zetek vezetőségének, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak, a KISZ- és a Vöröskereszt szervezetnek, valamint a nő­bizottságnak köszönhető. Ehhez azonban hozzáfűzi még: — Persze a gazdasági veze­tők is kötelességüknek tartják a pártlapok olvasótáborának szélesítését és ők maguk is pél­dát mutatnak a két újság elő­fizetésében és olvasásában. A rendszeres tájékozódás elenged­hetetlen feltétele a napi mun­kájuknak. Tudósítók is keltenek — Az olvasók azt szeretnék, ha a Békés megyei Népújság többet írna Tótkomlósról — folytatja Lachata István, s úgy véli, hogy ennek meg is van a lehetősége. Csak valakit meg kellene bízni, hogy a község fontosabb eseményeiről tájé­koztassa a szerkesztőséget. De ki legyen az? Markovics Mihály, a pártbi­zottság titkára már gondolko­zott ezen, s azt tartaná helyes­nek, ha egy felelősből és né­hány tagból álló tudósító­csoportot hoznának létre, amely jól áttekinti a község életét. — Természetesen pártmegbí­zatásként kannák feladatul ezt a munkát. És. hogy megismer­jék. mi a teendőjük, előzőleg majd a szerkesztőségtől taná­csot kérnek — mondja Marko­vics Mihály, s azt hiszem, az elgondolásával egyet is lehet érteni. Nem egy helyről érkezik rendszeresen tudósítás -, szer­kesztőségbe. Miért maradjon ki éppen Tótkomlós, amely a leg­jobb olvasó községek sorába tartozik? A községen belül pedig a Viharsarok Tsz pártalapszerve- zete egyike azoknak, amely kü­lönösen szorgalmazza a párt­lapok olvasását. Mi érdekli különösen? Zsilák Pál, a Viharsarok Tsz pártalapszervezetének titkára az MSZMP Szervezeti Szabály­zatára hivatkozva állapítja meg: — A párttagok rendszeres tá­jékozódás nélkül nem tudják teljesíteni a kötelességüket. Azt többek között, hogy „fejlesszék politikai tudásukat, gazdagítsák műveltségüket”... Vagy azt sem. hogy „erősítsék és széle­sítsék a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolataikat, cselek­vőén vegyenek részt a társadal­mi életben”. Ilyen gond ma már nem­igen van. Szinte minden dol­gozó egészen természetesnek tartja a napi újságolvasást, amit sem a tv, sem a rádió nem helyettesíthet. És, hogy meg is győződjek arról, hogy1 a dolgozók olvas­sák a Népszabadságot és a Népújságot. Zsilák Pál az egyik munkahelyre invitál. A válasz­tást rám bízza. Így jutunk el a gyümölcsösbe, ahol asszonyok, lányok almát szednek. Benkő Zsuzsanna az első, akitől megkérdezem: — Szokott olvasni újságot? — Igen. a szüleim előfizetik a Népújságot. «■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■•■■■■•■■■■■■■■■•••■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■•«■■•■■■■■■■■•■■■«■■■■■■■■■■■■«»I Base 9 bv Ï © I Zrínyi három estén Olyan korban lépett fel a harcmezők és a politikai élet küzdőterén Zrínyi Miklós, a szi­getvári hős dédunokája, amikor úgy látszott: a gyengülő oszmán birodalomra csapást mérni el­jött az idő, de arra is idő ér­kezett, hogy a magyarság önál­lósodjon a Habsburg-háztól, melyet a 17. század közepén a belső szákadás és szétesés veszé­lye fenyegetett. Zrínyi, aki ak­kor még a Habsburg-ház feltét­len híve, világosan látja a nagy történelmi következtetést: a tö­rök elleni eredmény és harc esz­köze csakis erős zsoldos hadse­reg lehet, erős hátországgal, pezsgő kereskedelemmel. Ké­sőbb. amikor a helyzet már meg­érlelte annak a gondolatnak a megvalósíthatóságát, hogy Ma­gyarország önálló monarchiává szerveződjön, Zrínyi hatalmas tekintélyével, tudásával, írói te­hetségével és, hadtudományi te­hetségével áll az ügy élére Egy egész nemzet reménye, megtes­tesült kifejezője és jelképe lesz Zrínyi, és halálával egy egész nemzet reménye, kifeiezője és jelképe válik elmúlássá. Az utána következők kapkodó és végig nem gondolt összeesküvé- si kísérletei sorra buknak: fe­jek hullnak a porba és ezreket vetnek börtönbe. . A Zrínyii vesztette összeesküvés már szer­veződése kezdetén önmagéban hordja korlátáit és bukásának okait; a főurak nem látnak messzebb egyéni érdekeiknél és , halvány-gyenge másolatai csak az elpusztult eszmei vezérnek: Zrínyi Miklósnak. Roppant nehéz a kort néhány mondattal felvázolni, a törté­nelmi helyzet feszültségeit és hangulatát felidézni; hasonlóan roppant nehéz ezt televíziós drá­mában életre kelteni. Örsi Fe­renc, annyi sikeres tévéjáték szerzője vállalkozott erre. Mint azt a Rádió és Televízió Üjságban írja: „Voltak hónap­jaim, amikor letettem a fegy­vert. Ügy éreztem, nem tudom folytatni az írást. Meghaladja képességeimet. S ilyenkor min­dig ő segített rajtam. Levelezé­sének egy-egy mondata, aforiz­máinak egy-egy gondolata új erőt adott.” Most, a három folytatás él­ményét összegezve, elsőnek azt kell hangsúlyoznunk, hogy min­denképpen jó, hogy örsi Ferenc sorra-rendre erőt kapott Zrínyi Miklóstól, és megírta történetét, képernyőre transzponálva múl­tunk e tragikus óriásának alak­ját, és a körülötte, a benne zú- gó-örvénylő világot. Temetéssel kezdődik és teme­téssel végződik a háromrészes játék, bizonyára nem véletlen­szerűen, hanem tudatosan, je­lezve ezzel azt, hogy a kor, amelyről szól, hangos volt a sí­rástól. a gyötrelmektől, hogv eb­ben a korban a magyarság in­kább temetett, mint élt, erősö­dött. őrült volna, hogy ebben a korban a komor elgondolkozás töltötte meg idejének nagy ré­szét keserű tartalommal Ebből a korból magasodott ki Zrínyi àlakja. A költőé, aki „az államférfiakkal egy tőről fa­kad", a hadvezéré, nemzete jobb sorsát megálmodóé, és érette" küzdő márványból fara­gott emberé, örsi írja azt is, hogy nem hiszi, miszerint Zrí­nyi halála véletlen és tragikus szerencsétlenség lett volna, mert . „ilyen jól időzített halál és ana­tómiailag ilyen jól felkészült vadkan” nem létezik. Vélemé­nyének kifejezést is ad, a néző­ben nem marad kétség, hogy a halál a Habsburg-udvar műve. A történészek, hogy nem így tudják, más kérdés. Hogy a szemtanút, a fiatal Bethlen Mik­lóst hozzák bizonyítékul, igazuk lehet. A törvényszerű azonban mégis az, hogy a történelem hömpölygő áradásában a na­gyok, az elnyomás ellen felke­lők, a korán jött hősök min­dig az akaratuk és eszméik végső kiteljesedésének lehe­tősége előtti pillanatokban pusztulnak el... Mint Zrínyi Mik. lós, a nemzetnek akkori remé­nye. Zsurzs Éva kitűnő rendezésé­ben elevenedett meg Örsi tévé- drámája. A címszerepet Besse­nyei Ferenc alakította lenyűgö­ző energiával, sziklatömbből formálva hősét Zrínyihez mél­tóvá. Mindenki más a drámai [ megjelenítés érdekében alkotott j együttest, mégis kiemelkedett1 Ruttkai Éva, Koncz Gábor, Lu- í kács Sándor. Balázsovits Lajos I játéka. Oda kellett figyelni Vu- jicsics Tihamér kísérőzenéjére, és Czabarka György vezető ope­ratőr színvonalas, a műfajt jól kiteljesítő képi látásmódjának megvalósulására. Ami végig hi­ányérzést keltett: a dráma rend­re falak közé szorult. Néhány külső felvétel csak erősítette volna. Kár, hogy nem így tör­tént. Sass Ervin i j — Mi érdekli különösen? ■ — Amit a fiatalokról írnak. ■ A jogi kérdések meg az utolsó S oldal hírei is. Persze elolvasok : mást is, ami például a Szocia- : lista brigádokról szól, no meg ; a sportot. : ■ „itt vagyunk mi Jl-en...” büszke a tanácselnök Gyivicsán Sándomét szint* minden érdekli. Naponta talá valami újat, fontos tudnivalót Szereti a szocialista brigádok­ról szóló írásokat. — A tsz-ben van szocialista brigád? — kérdezem. Egy pillanatra elgondolkozó és csak azután válaszol: — Itt vagyunk mi, 11-en nö­vénytermesztők Már meg i; állapodtunk hogy Angela Davis nevét vesszük fel és benevez­tünk a szocialista brigádver­senybe. De elfelejtkeztek ró­lunk. Pedig már sok pontunk volna. Tavasszal, társadalmi munkában káposztát ültettünk, kapáltunk és az érte járó mun­kabérünket felajánlottuk a nő- bizottságnaik. A kertészeti kiál­lítást mi díszítettük. És szíve­sen vállalunk több társadalmi munkát is ... Nyújtó Zsuzsanna közbe­szól: — Másból is kihagynak min­ket. Bizonyára túlzás. De azért Cser Gábor növénytermesztési brigádvezetővel sem értenek egyet, amikor ezt mondja: — Szétszórtan dolgoznak, a brigád szervezése nehezen ment volna. A vállalásukat pedig nem körvonalazták kellően. Nagyon jó, hogy Zsilák Pál is hallja ezt a kis eszmecserét. íme bizonyság, hogy az újság hatása eljut a „gyümölcsösbe” és egy 11 tagú női brigád má­sok példáján felbuzdulva célul tűzi a szocialista cím elnyeré­sét. És amikor akadályozva ér­zi magát ebben, még érvelni is tud az igaza mellett. Újságolvasó község lett A postások, akik a párt lap­ját szinte minden házba eljut­tatják, kultúrmissziót is betöl­tenek. Kánikulában, viharban, hófúvásban menniük kell. De nemcsak az időjárás viszontag­ságai nehezítik meg a munká­jukat, hanem van másvalami is. Erről Dékány Lászlóné, a posta hírlapfelelőse így beszél: — A bélyeget nem kell kí­nálni. Akinek szüksége van rá, megveszi. Az újságot ajánlani kell. Ha jó emberismerő a pos­tás, akkor tudja, hogy kinek melyiket ajánlja. Kétségtelen, hogy a hírlap­kézbesítőknek nem csekély sze­repük van abban, hogy Tót­komlós újságolvasó község lett. Hozzátartozik ehhez, hogy min­dennap pontos időiben juttassák el a lapokat. Reggelenként heten 2 ezer különféle újsággal, folyóirattal indulnak el a postások. Viszik a leveleket, a pénzt, a rádió- és tv-számlát is. Egv-egy kéz­besítőre 30—35 kiló jut. A. teli táska a saját maguk által konstruált és kerékpárra sze­relt kosárba kerül. Megtesz­nek 12—15 kilométert, mire kiürül a táska. Igyekezniük kell, hogy dél­után 3—4 órára visszaérjenek. De azért is. hogy minél több újságolvasót szerezzenek. Mert ez az egyik fontos feltétele an­nak, hogy elnyerjék a szocia­lista címet, amit a 7 tagú hír­lapkézbesítő brigád célul tű­zött. Pásztor Béla (Tudósítónktól) Még 1958 szeptemberében ismertem meg Biharugrán Kiss Ernő tanácselnököt, akkor még pénzügyi csoportvezetőt. Fáradhatatlanul szervezi a társadalmi munkát; Egy pap az iskoláért, óvodáért mozgalmat és minden megmozdulásban ott van, ahol Biharugra község la­kosságának érdekeiért cseleked­ni kell. — Itt születtem ebben a köz­ségben — mondja mosolyogva —, talán máshol nem is tudnék élni. Igyekszem mindent meg­tenni községünk fejlődéséért, szépítéséért. Jó munkája elismeréséül vá­lasztották 1963-ban vb-titkár- nak, majd 1985-ben tanácsel­nöknek. A sok aktív társadalmi mun­ka mellett törődik saját önkép­zésével is. 1966-ban mezőgaz­dasági technikusi bizonyítványt szerzett, majd elvégezte a ta­nácsakadémiát és most a marxista egyetem második évét fejezte be. Sokat ténykedő munkája eredményeként 1972-ben hosz- szas tárgyalások után sikerült Biharugrán létrehoznia a Békési Kosárfonó Vállalat egy kihe­lyezett üzemét, ahol 50 nő ju­tott munkához. Erre nagyon büszke. És büszkék rá a bi- harugraiak is ... Nátor János ÊÊÆSms 5 1973. OKTOBER 2, Kukoricaíermeszlés nádudvari rendszerben Bemutató az újkígyóst Aranykalász Tsz-ben A legkorszerűbb növényter­mesztési és állattenyésztési tech­nológiák mind nagyobb tért hó. dítanak a magyar mezőgazda­ságban is. Napjainkban a mö- vénytermesztésben a zárt rend­szerű termesztés kialakításával lehet a legjobb eredményeket el. érni. E rendszerek hatékonysá­gának növelésére a gazdaságok, legtöbbször társulásokat a!akíta nak. A kukorica és ipari növény zárt rendszerű termesztésére lét­rehozott egyik ilyen társulás szervezését Nádudvaron kezdték meg. A nádudvari kukoricater mesztési rendszer gépeit holnap" október 3-án mutatják be az új­kígyósa Aranykalász Tsz-ben. A kukorioabetaikarítási bem lu tatót a gazdaságokkal közösen a Dél-Békés megyei tsz-ek terü­leti szövetsége rendezi. Kezdő vagy 2—3 éves gya­korlattal rendelkező gépész­technikust alkalmazunk. Jelentkezés: Vízgépészeti Vállalat II. Gyáregysége, Gyula, Béke s. út 58—60

Next

/
Oldalképek
Tartalom