Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Sajtótörténet a Petőfi Múzeumban A legelső magyar újságlevél 1634-ben jelent meg Lőcsén Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum, Károlyi Mihály egykori palotája, manapság egyre több kulturális esemény színtere. Állandó Petőfi-kiállí- tása nagyszerű élmény, időszaki kiállításai pedig olyan rangosak, és olyan kitűnően ösz- szeállítottak, hogy párjukat ritkítják a fővárosban is. Ez a mostani, melyet októberre jelez a kiállítási naptár, a magyar sajtó múltját idézi, és vezeti el az érdeklődő embert a felszabadulást követő évekig. Dersi Tamás, & kiállítás egyik rendezője írja a katalógus előszavában: „A Budai Krónika megjelenésének 500, első magyar nyelvű újságról, Rát Mátyás pozsonyi lapjáról: , Boldog Afzfzony Havának első napjánn, Szombaton költ, 1780 dik efztendöben.” Kiszámítja gyorsan, hogy csepp híján két évszázados híreket olvas, látja a Kassán megjelent Magyar Museumot, Batsányi, Kazinczy és Baróti Szabó Dávid folyóiratát, az első, önálló magyar folyóiratot. Rohannak az évtizedek, a reprodukciók pontos vezetők. Itt van Kisfaludy Károly Aurorá-ja az 1820-as évekből. majd elénk lobban a forradalmi lap, az 1848. március 19-én megjelent Márczius Tizenötödike. Vonal alatt első (■Minwri T. aie. F « évvé __S , S ftJ PARASZT UJSKG Seperjoii él & Nép ítélet. Jgy látom a gátőrt és a szülő falumat" m w Ötödik évadját kezdte szerkesztőségünk évfordulója szép alkalom arra, hogy a magyar sajtó évszázadaira emlékezzünk. Értve ezen itt a magyar hírlapirodalom, az újságok, a hetilapok és a folyóiratok múltjának áttekintését. Kiállításunk — a rendelkezésre álló, igen szerény keretek között— a kiemelkedő szerepet játszó orgánumok, szerkesztők és szerzők útját követi.” Ha emlékezetem nem csal, hasonló vállalkozásra — legalábbis jó másfél-két évtizedet tekintve — még nem volt példa. Ha csak ennek tükrében néznénk és helyeselnénk a Dersi Tamás és Szántó Tibor által összeállított anyagot, a kiállítás egész berendezését,, már akkor is az elismerés szavait kellene hozzáfűznünk. Ezen túl azonban a kiállítás önmagáért beszél, és valóban a szokottnál szerényebb lehetősé-f geivel olyan színvonalon áll,; hogy még a teljesen laikus, at magyar sajtó kezdeteit és év-i századait nem ismerő látogató' is egyetlen óra, vagy félóra alatt világos, áttekinthető és okosan Rendszerezett képet kap erről a‘ múltról, a korszakok életében nagy szerepet játszó lapokról csoportosulásokról, újságírókról és szerkesztői törekvésekről. Az évszázadok során megjelent magyar sajtóorgánumok technikailag is elsőrangú, nagy alakú reprodukcióival állhatunk szemben. Körben a falakon egy-egy kor vezérszólamot vivő újságjának nevezetes lapjait látjuk, kezdve az első magyar nyelvű újságlevéltől, mely 1634-ben Lőcsén jelent meg Brewer Lőrincz nyomdájában. át a forradalom és a szabadságharc sajtóján, a polgári sajtó születésén, a századelő és az első világháború, majd az új forradalmak sajtójáig. Ezeket követi a fasizmus elleni harc éveinek sajtója a legális Szabad Nép első számáig, 1945. március 25-ig. A kiállítást járva az ember akaratlanul arra gondol, iiogy a magyar sajtótörténetről megjelent könyveket lapozgatva sem kaphat sokkal teljesebb 1-épet azokról a századokról, melyek a magyar újságírás történetét, kialakulását és fejlődését, harcait és bukásait, majd 1945 után a teljes kibontakozását nyújtják. Ezek a reprodukciók történelmet idéznek. A szemlélő megállhat Rákóczi Ferenc latin nyelvű újságjának reprodukciója előtt, megcsodálja a korabeli nyomdatechnikát, aztán olvashatja az, 99Magyar századok” a békéscsabai Jókai Színházban Az Állami Népi Együttes űj műsora oldalán a tudósítás így kezdődik: „Az utcákon folyvást temérdek nép tolong, a tegnapi kivilágítás alkalmával helyenként alig lehetett mozdulni.,." A Munkások Újságja* Táncsis Mihály lapja. Az első számban Jókai cikke: Jtfi a munkás kéz?” címmel. Aztán Kossuth Hírlapja, és a szabadságharc éldapjának, a Charivari-nak címlapja. Emlékek, emlékeztetők. Történelem az újságlapo.kon, a küzdelmek, háborúk híreivel, tudósításaival. Az egyre terebélyesedő magyar sajtó tárgyi emlékei a falakon, az egyik szegletben pedig kávéházi márványasztal, elmúlt korok újságíróinak kedvenc helye, lelkes eszmecserék és viták tanúja. Újabb lapok: a forradalmak sajtója, a forradalmakat előkészítő évek orgánumai, közöttük a békéscsabai Áchim L. Andrásnak újságja, a Paraszt Újság egyik nevezetes száma. (Képünkön.) Következnek a munkás- mozgalom lapjai, a külföldön megjelenő újságok sora, aztán a Népszava és a többi... Véeül az első legális Szabad Nép, 1945 márciusából. Egy korszak vége és egy új korszak kezdete a magyar sajtótörténetben. Szeretnénk javasolni: a kiállítás végeztével indítsák annak anyagát vidéki körútra! Bizonyára mindenütt nagy sikere lenne, és ismeretterjesztő küldetése is vitathatatlan. Sass Ervin I kamaratárlat-sorozata Nehéz feladatra vállalkozott Létai Dezső, a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa, a Magyar századok című műsor összeállítója. Ebbén a kultúr- történeti históriában ugyanis az együttes bizonyos vonatkozásban eltér attól, amit megalakulása óta művelt. Ezt megelőző műsoraikban csak a múlt század folklórját dolgozták fel, megőrizve a népitánc-kultúrát és a népzenét, most Viszont a több, mint ezer éves magyar kultúrtörténeti históriát igyekeztek megörökíteni. Ez a vállalkozás újat jelent, hiszen a műsor készítőinek nem állt a rendelkezésére az ősi magyarság táncainak, mozgáskultúrájának leírásai, csak az alkotó fontáziára voltak utalva, és azokra a későbbi Sutyinszkí János vezetésével szlovák és magyar nyelvű kórus- műveket adott elő, majd Füa- delfi Mihály, a békéscsabai Városi Tanács közművelődési csoportvezetője méltatta a kiállító Zslnka István munkásságát. Beszélt arról, hogy a naiv művészet egyszerre társadalmi és művészeti jelenség, és helyet kér magának művészetünk történetében. A tehetségek felkutatásának, a jó művek bemutatásának folyamatát biztosítanunk kell, ennek eszköze és lehetősége a Népújság kamaratárlat-sorozata is, ahol ezúttal egy tótkomlós! születésű, 81 esztendős naiv művész alkotásait láthatják az érdeklődők, A megnyitó ünnep! aktusa után számosán gratuláltak Zslnka Istvánnak, és beszélgettek vele életútjáról, további terveiről. Szaporodtak a bejegyzések az idős mester kiállítási emlékkönyvében is, bizonyítva azt, hogy megértik és elismerik Zslnka Istvánnak a világról és emlékeiről alkotott véleményét, átérzik azt az egyszerű, naiv bájt, hangulatot, mely alkotásaiból sugárzik. A lap szerkesztőségének előcsarnokában három hétig tekinthetik meg az érdeklődők az ötödik évad első tárlatát. November 15-én Oláh Józsefné Székely Bertalan Emlékéremmel kitüntetett gyulai rajztanár kiállításával folytatódik a sorozat. nemzeti hagyományokra, amelyeket a különböző osztályok az évszázadok során táncaikban, zenéikben megőriztek. A* Magyar századok szimbolikusan a magyarság bölcsőjének ringásával kezdődik, amelyben ! a nemzedékek folyamatossága láncszerűen kapcsolódik a történeti évezreden át. Megelevenítik a magyarság kultúrhistóri- áját a sámánizmustól az első világháború végéig. Sűrített képek ezek, hiszen az óriási időt egy műsorban megmutatni nem kis feladat. S hogy ez miként sikerült a világhírű Magyar Állami Népi Együttesnek megláthatjuk ma, vasárnap délután 3 órakor a békéscsabai Jókai i Színházban« „Miért faragta ilyennek a gátőr ?” .— kérdezte Zslnka Istvántól Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. Az idős mester válasza: „így maradt meg gyermekkori emlékeimben, így látom ma is magam előtt, ha felidézem azokat a régenvolt napokat. A gátőr nagy ember volt.”* (Pensény Gyula felvétele© Szerdán délután 3 órakor ünnepi esemény színhelye volt a Békés megyei Népújság szerkesztőségének előcsarnoka. A lap kamaratárlat-sorozatának ötödik évadját kezdte Zslnka féltucatszor. Kezdőket és már kibontakozókat bemutatni önöknek, akik most már törzsvendégei ezeknek a tárlatoknak. A kiállítók számára is nagy jelentőségűek ezek a bemutatkozások, Sutyinszkí János vezényelte a szlovák iskola énekkarát. Fenti képünk: A megnyitó ünnepélyes pillanata. Középen Zslnka István, a kiállító. István tótkomlóst születésű naiv festő és fafaragó kiállításával. A nagyszámú érdeklődő közönség előtt Sass Ervin, lapunk kulturális rovatának vezetője beszélt a kamaratárlat- sorozat jelentőségéről és funkciójáról a megyeközpont és a megye kulturális életében. „A felfedezés izgalmát szeretnénk elhozni e falak közé — mondotta —, egy-egy évadban legalább ahová rendre eljönnek a megye képzőművészeinek legjobbjai a megye kulturális közéletének vezetői, jeles munkásai." Az ötödik évad megkezdését köszöntő szavak után a békéscsabai szlovák iskola énekkara
