Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-28 / 253. szám
Közismert, hogy Békés megye — habár kikapcsolódásra, pihenésre alkalmas természeti adottságokkal a Körösök és az eddig feltárt termálvizek környékén bőven rendelkezik, kellően közművesített üdülő, pihenő körzetek kialakításával — még nem használta ki a természet által kínált lehetőségeket. Elsősorban a városok környékén van ennek jelentősége, bőszen a modem lakásokban élők szabad időben, hét végén szívesen mennének a nyári hónapokban kellemes víziparti környezetbe, ki a természetbe. Békés — a megye legifjabb városa — a nyári üdülési, strandolási, szórakozási igények kielégítése érdekében lehetőséget biztosít a duzzasztó környékén ülülőtelep létrehozásához. Az OTP Békés megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a békés-dánfoki üdülőtelepen több mint 100 egyénileg beépíthető hétvégi telek kerül parcellázásra, s a békési OTP- fiók megkezdi azok eladását. Arra ki jelölt telekrészeken, kilenc nagyobb üdülőegység, vállalati- szakszervezeti hétvégi pihenőház i* létesíthető. A jármüvei rendelkezők számára biztató, hogy az üdülőtelephez burkolt út vezet, melynek építése ez évben befejeződött. A jövő év nyarára elkészül a területen a Villanyhálózat, a nyomókutas ivóvízhálózat. Az árterületen a meder öb- lösítésével lesz biztosítva a* úszni nem tudók részére a strandolási lehetőség. Megtudtuk azt is, hogy a „szerény köz- művesítettség’” mellett több mint 3 millió forint a létesítés költsége, ami természetesen kihatással van a telekárakra. A beépítésre vonatkozó fontosabb előírások között olvastuk, hogy 30—45 négyzetméter közötti alapterületet lehet az egyént telkeken beépítem. Típusterv is alkalmazható. A telkek mérete 80—100 négyszögöl között változik. Építési engedéllyel élőregvár. tott hétvégi ház is felállítható. (Részletre megvásárolható.) Típusterv-katalógus, hétvégi előregyártott házakról ismertető az OTP-fiőkotonál rendelkezésre áll. Növeli az üdülőtelep gyakorlati hasznosságát az is, hogy Békés város meleg vizű gyógy, és strandfürdőjének szomszédságában helyezkedik el. Készülnek megyénk takarékszövetkezetei a világtakarékossági napra Szövetkezeti pénzintézeteink »vről évre sokszínűbb eseményekkel köszöntik október 31- ét. Így lesz ez most is. Hogy csak néhányat említsünk az idei világtakarékossági nap gazdag program jábóL Békéssámsonban az általános iskolások között rendeznek takarékossági vetélkedőt. Az első három helyezettet a pénzintézet megajándékozza. Mint ahogyan a szerdán betétet elhelyező felnőtteknek is ajándékokkal kedveskednek. Köröstarcsán, Két- egyházán, Kondoroson október 31-én pályázatra a takarékosságról írnak verseket és fogalmazványokat az általános iskolások. A legjobb munkákat értékes díjakkal ismerik el a szövetkezeti pénzintézetek. Okány- ban ezen a napon a hangoshíradót is igénybe veszi a takarék- szövetkezet, miközben az egyik általános iskolai osztály tanulói látogatást tesznek a pénzintézetben. Kevermesen a Hazafias Népfronttal közösen szervez a takarékszövetkezet október 30- án falugyűlést, ahol -Keszthelyi Zoltán országgyűlési képviselő és Ködmön József tanácselnök mond beszédet. Ezen a falugyűlésen méltatják a takarékossági nap jelentőségét. Majd a jelenlevők között ajándéktárgyakat sorsolnak ki. Gyulaváriban virággal és ajándékkal várják a betétet elhelyezőket. Csanádapácán már napok óta a boltok kirakataiban láthatók azok a tárgyak, amelyekkel betéteseiknek akar kedveskedni -, pénzintézet kollektívája. Endrődön és Gyomán október 31-én ünnepi műszakot tartanak. Vagyis a szokástól eltérően reggel héttől este hétig tart mindkét községben nyitva a takarékszövetkezet. Az említett két községben a virágon és az ajándékon kívül feketekávéval is kedveskednek a betétet elhelyezőknek. Tótkomlóson a világtakarékossági napon, vagyis szerdán sorsolják ki az év elején meghirdetett betétgyűjtési akció nyereménytárgyait. A kiadott sorsjegyekre összesen ötezer forint értékű tárgy talál gazdára. Az új betéteseket itt is kávéval és ajándékkal váriák. (Balkus) Bázisüzem a „téglásoké” A munkásőrség békéscsabai zászlóaljparancsnokával, Va- lentinyi Mihállyal olyan üzemi vezetőkről beszélgettünk, akik a munkásőrség létszámutánpótlását támogatják, vagyis a munkásőrség bázisüzemének vezetői. — Főleg a nagyobb üzemekre támaszkodunk ebben a felelősségteljes munkában — mondta bevezetőben a paracsnokhelyet- tes és nem kevés büszkeséggel mindjárt hozzá is tette — zászlóaljunkat 22 bázisüzem segíti. Az elsők között lehet említeni a tégla» és cserépipari vállalatot Aztán arról beszélt, hogy a téglagyáriak már az 1957-es megalakuláskor magját képezték Békéscsabán a munkásőrségnek és azóta kapcsolatuk még erősebb lett a testülettel. A téglagyári század ja’enlegi létszámának 10 százaléka alapító tag. — De ne beszéljünk sokat — lépett a lemezszekrényhez — itt van az öt évre szóló megállapodásunk, amelyet az üzem pártbizottságával és a vállalat vezetőivel írtunk alá. Ebben többek között az is benne van, hogy 1972-ben 16 munkásőrt adott az üzem. Mii mond az igazgató és az üzem pártbzotiségénak titkára? Hogyan sikerült ezt megvalósítani, vannak-e ilyen vonatkozásban nehézségek a téglagyárnál? Ezekre a kérdésekre a vállalat igazgatójánál. Berki Lászlónál és a pártbizottság titkáránál. Dénes Ferencnél kerestük a választ Az igazgatónál éppen megbeszélést tartanak, amikor odaérünk, így néhány percet várakoznunk kell. Miután a termelési osztályvezető és munkatársai kijönnek az irodából. Berki László mosolyogva nyújtja kemény szőritású tenyerét. Munkásigazgató. Azok közül való, akik maguk is úgymond „lent kezdték” és ezt nem felejtették el. Tradícióink köteleznek Az sem véletlen, hogy az üzemi pártbizottság titkárát, Dénes Ferencet — a munkásőrség tartalékállományú tagját — is ott találjuk a válla'at vezetőjénél. Mert a „téglásoknál” a Párt irányító szerepe nem csupán szólam, hanem valóság. Miután megmondjuk, mi járatban vagyunk, elsőnek azt válaszolják: ahol rend van a termelésben, ott a káderutánpótlá<,-3l sem lehet hiba. — Munkásmozgalmi tradíciói vannak a tég1 agyárnak s ez bennünket, az üzem dolgozóit arra kötelez, hogy a hatalom megvédésében, ha kell, fegyverrel is szolgáljunk — mondja a határozott egyéniségű igazgató, aki egyben a téglagyári mim- kásőrök századparancsnoka is. — Üzemünk dolgozóinak 60— 70 százaléka törzsgárdatag — veti közbe a pártbizottság titkára — és ez egyik alapja annak. hogy a munkásőrség számíthat ránk, mint bázisüzemre. Aztán arról tájékoztatnak, hogy a gyárvezetők, üzem- és művezetők többsége 10—15 éve tagja a munkásőrségnek, így az utánpótlás-nevelés nemcsak szakmai részről biztosított. hanem a fegyverforgatáshoz is. ! — Az sem hagyható számitá' son kívül, hogy dolgozóink közül sokan voltak tagjai a Párt rendező gárdájának, és sokan — még a fiatalok közül is — emlékeznek 1956-ra, arra, hogy mit jelent, ha a munkásosztálynak nincs kezében a fegyver. — A zászlóaljparancsnoksággal kötött fejlesztési megállapodás szerint tavaly 16 munkásőrt kellett adnunk a városi egységnek. Nem az volt a gondunk, hogy vajon ki tudjuk-e állítani a létszámot, hánem az, hogyan magyarázzuk meg a több, mint 24 jelentkezőnek, hogy csak 16- an kerülhetnek sorainkba. Jelentkezett a női brigád Az már természetes a téglagyárban, hogy a munkásőrök szürke ruháját Csák az öltheti magára, aki a termelésben élen jár. magánéletében példamutató. S a munkásőri szolgálat téglagyári értelmezését jói példázza az az eset, amelyet a pártbizottság titkára beszélgetésünk végén elmondott. — A múlt évben az egyik ásványba rakó szocialista női brigádunk teljes létszámmal jelentkezett munkásőmek. Elhatározásukat méltányoltuk, de mégsem vehettük fel valamenv- nyit, mert az a termelés rovására ment volna. Leszokott az italról A harmadik embernek, akivel a báasüzemben beszélgettünk munkakörénél fogva imemie ka'l az ott dolgozókat. És Koka- vecz László, a személyzeti osztály Vezetője — maga is alapító tagja a munkásőrségnek, szakaszparancsnok — ismeri is az embereket. Húsz évvel ezelőtt kemenceberakó volt és ahogy mondja, ma is jobban érzi magát a kemencék környékén, mint az irodában. Arra a kérdésünkre, hogyan segíti a személyzeti vezető a bázisüzem munkásőr szervezését, a következőket mondja: — A fokozatos gépesítés ellenére iparunkban még mindig nehéz a munka. Akik viszont több éve vagy évtizede dolgoznak nálunk, jól tudják, menynyivel jobbak a kereseti lehetőségek. Azt is érzik, hogy megbecsült tagjai társadalmunknak. Enné’ jobb agitáció nem kell a munkáshatalom mellett. Ezért van az is, hogy a munkásőrségbe becsületből, szívesen vállalják a szolgálatot. — Tudna-e valamilyen különleges esetet mondani a személyzetis? Nem sok gondolkodás után az őszülő hajú. szikár férfi már mondja is: — Jó néhány évvel ezelőtt egyik régi pajtásom, több mint 25 éve dolgozunk együtt, kérte, hogy támogassam a munkásőrségbe kerülését Bármennyire is szerettem, mégis azt mondtam: nem tehetem mindaddig, amíg ]e nem mond az italozásról. Barátom ugyanis erősen ivott abban az időben. Amúgy a munkában megállta a helyét Az után a beszélgetés után ez a munkás vállalta az elvonókúrát és azt követő egyéves próbaidőt. Ezt állítottuk ugyanis próbaköveknek. Becsületére válik. hogy a próbát kiállta. Mindez azért, mert közénk akart kerülni. Fel is vettük és azóta már kiváló munkásőr. A szeszes italt pedig nem veszi a szájába. Bázisüzem olyan munkásközeg, amelynek fegyelmezettsége a legnagyobb formáló erő. Vezetői és dolgozói megbecsüléssel tekintenek azokra a társaikra, akik fegyverrel is szolgálják azt a hatalmat, amelyben a téglagyári munkás már emberi körülmények között dolgozhat, él. hét. S ha arról van szó. hogy a zászlóaljnak fegyvert fogó munkásokra van szüksége. a „téglások” üzeme mindig bazisa lesz ennek. B. J. Megjelent a „Béke és Szocializmus” októberi száma A fejlett szocializmus problémáiról szóló cikksorozat keretében ezúttal Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá. gának tagja, a KB titkára „Az államelmélet és a szocialista demokrácia fejlődése” című írását közli a Béke és Szocializmus 10. száma. Idézi a X. kongresszus határozatát, amely megállapítja, hogy az államelmélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A cikk ismerteti, hogy a kongresszus óta milyen intézkedések születtek e feladat megvalósítása érdekében. A választási rendszer továbbfejlesztése, tanácsrendszerünk társadalmi-politikai szerepének növelése, a törvényhozói és igazgatási munka korszerűsítése, az igazságszolgáltatás fejlesztése, az állami szervek pártirányításának hatékonyabbá tétele, mind ezt a célt szolgálták. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, „A kommunisták felelőssége az imperializmus el- I . leni közös harcban című cikkében megállapítja: a szocialista országok kommunista és 1 munkáspártjai olyan közös külpolitikai irányvonalat érvényesítenek, amely megfelel a népek érdekeinek. Ez a* irányvonal egyszerre elvi és rugalmas. A szocialista közös, ség államainak közöis külpolitikájához való viszony ma mind nyilvánvalóbban mutatja ki, ki védelmezi a békét, a biztonságot, a népek érdekeit, és ki áll szemben mindezzel, — állapítja meg a cikk. Alekszej Levkovszkij szovjet és Hamid Safari iráni közgazdász „Az állami szektor társadalmi jelentősége az ázsiai és az afrikai országokban” című tanulmánya napjaink egyik legaktuálisabb kérdésével foglalkozik. Megállapítják, hogy az állami szektor ezekben az országokban a gazdasági felemelkedés legfontosabb eszköze. Nemzetközi kutatócsoport ismerteti megállapításait arról, hogy ma milyen jelentősége van Lenin „Baloldaliság — a kommunizmus gyermekbetegsége” című művének. (QV) 10 sisäjmms, 1973. OKTOBER 28.
