Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
Megsúgom \ Magának „.hogy hallgattam az okos szóra és még e hét elején megvettem a jövő havi lottószelvényeimet. Ezt azért tettem, mert azon havi lottószelvények között, amelyek a határidőnél egy héttel korábban érkeznek be, külön jutalomsorsolást tartanak. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra — tartja a mondás, de én ezt így módosítanám: amit hamarabb, megtehetsz, tedd meg hamarabb. Ennek az elvnek alapján áldoztam fel hóvégi cigaretta- és kávépénzemet a lottózás oltárán, mert hátha. hátha megsegít Fortuna istenasszony. Bizonyára nem vagyok egyedül ezzel a2 áldozattal, bár tudom, akadnak olyanok is, akik az utolsó napra hagyják a lot- tóvásárlást' mondván, addig úgyis kapnak pénzt, s akkor nem kell egy hétig jobb híján a fogukat szívniuk. Én azonban büszke vagyok cselekedetemre, s helyes lenne, ha az élet más területein követőkre találnék. Mennyivel szebb volna, ha mondjuk a „tedd meg hamarabb” elv alapján nem hónapokkal a határidő után, hanem előbb elkészülne egy-egy új létesítmény és akkor jöhetne a jutalomsorsolás. Ezen stílszerűen tegyük fel az lenne a főnyeremény, hogy a boldog nyertesnek nem ' kellene elvégeznie a garanciális javításokat. Természetesen, aki nem nyerne az csinálná meg ezeket, de végső soron szuperfőnyereményt is lehetne alapítani, amikor is egyáltalán nem lenne szükség garanciális javításokra. Megsúgom Magának, hogy nagyon félreért, ha mosolyog rajtam, mert komolyan gondolom az előbbieket. Szerencsére egyik ismerősöm, aki vőlegény, magáévá tette az „amit hamarabb megtehetsz, tedd meg hamarabb” jelmondatomat de maradi menyasszonya sajnos erélyesen leintette. Pató Pál úr módján azt mondta: „Ej. ráérünk arra még, előbb dobd be a havi lottómat, azzal legalább csak nyerhetek és semmit sem veszíthetek". A fenti eset persze csak egy példa, általánosságban azonban leszögezhetjük: vigyázat, ne essünk át a ló túlsó oldalára, nem m ■ : * * m ■ : : ■ szabad elkapkodni a dolgokat. ! Mert megsúgom Magának, olyan • esetekről is tudok, amikor nem ; sokkal az esküvő után megszüle- ; tett a kisgyerek. Mert elkap- ; kodta a dolgot. Azért mondom, j vigyázni kell a ló túlsó oldalára. : Egy másik ismerősöm például ] kellemetlen helyzetbe került, « mert hamarabb elköltötte pén- | 2ét, mint ahogy megkapta volna. Tovább nyújtózott, mint ameddig a takarója ért. Előre be van táblázva több hónapi fizetése, úgyhogy rejtélyes, milyen módon tartja fenn magát. Ha meggondolom, Jobb tehát, ha előbb félrerakjuk a napidíjakat, meg ami megmarad a fizetésből, s csak utána vesszük meg a kocsit, a lakást, a telket, meg a toronyórát lánccal. És akkor már úgysincs szükségünk jutalomsorsolásra! Vituzek Zolii* ! ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK: A vasbolt könyvet árusít A brigád története érdekes és izgalmas. Amikor felidézik az elmúlt éveket, újra átélik mindazt, am* történt. Hogyan lettek nyolcszoros szocialista brigád, mi volt akkor, amikor kétszer nem sikerült és mikor is volt az, hogy a dévaványai ÁFÉSZ vas-műszaki boltjában — könyveket kezdtek árulni? Laskai Zsigmond, az áruház vezetője az egyik raktárban alakított ki magának irodasarkot. Okleveleket, iratokat, fényképeket mutat Láthatóan szívesen idézi fel az emlékeket, mert sok kellemes, szép van azok között — 1961-ben kezdtük — mondja. Akkor nyertük el először a szocialista címet, az az első oklevél ott van kint az üzletben, a pénztár fölött. Meg vagy négy-öt még. a többit pedig itt őrzöm az íróasztalomban _ A k önyvterjesztést 1965-ben próbáltuk meg először. Tudja, szeretnek olvasni az emberek. Legalábbis a dévaványaiak biztos. Itt, a községben több helyen is árusítanak a boltok könyvet, sikeresen. Mi is elhatároztuk, hoov közéjük lépünk. Sikerült ' Nem hosszú a történet, de annál érdekesebb. Amikor 1965- ben felállították az első forgóállványt a pénztár mellé, magúik is kíváncsiak voltaic, mit szólnak ehhez az emberek, akik vas-műszaki boltba ásóért, kapáért elemekért és villanykörtékért jönnek elsősorban? Kiderült, hogy senki nem lepődött meg a dolgon és a fizetéskor. a pénztár mellett sor- ra-rendre kiválasztottak egy- egy könyvet is, és vitték. Az első évben 4800 forint volt a bolt könyvforgalma, a következőben megduplázódott, 1967- ben pedig már meghaladta a tízezer forintot is! A duplázódás töretlenül folytatódott, 1968-ban 17 ezer, 1969-ben 36 ezer forint értékű könyvet adtak el. A következő évben már 40 ezer forint. 1971-ben pedig 67 ezer forint a forgalom. Szinte hihetetlen! És ha az ember a titkot kutatja. kérdi, Laskay Zsigmond széttárja a karját, és mosolyog: aztán, tudja, régi jó dolog, hogy mindenféle jó bornak is kell a cégér. Nos, mi nemcsak odatesszük a könyveket arra a forgóállványra, hanem fel is hívjuk a figyelmet az újakra, meg azokra is, amiket várunk. Egy a gondunk csak: kevés a könyv! Azt hiszem, ez országosan általános. Sokkal többet lehetne eladni, sokkal többet igényelnének az embereit. Van olyan, amit már évek óta csak ígérünk, hátha kapunk és az-. tán sose érkezik belőle... \ jó munkának jutalma is volt, ezelőtt két esztendővel. Amikor országos verseny indult a szocialista brigádok között: ki ad el több könyvet? Akikor a dévaványai vas-műszaki bolt brigádja háromtagú volt: Laskay Zsigmond, Mile Imre és Zsombök Rárolyné, aki azóta az új ÁFÉSZ-tivegbolt vezetője lett. Beneveztek a versenybe, és.... De erről Laskay Zsigmond beszéljen: — ...És országos másodikok lettünk! A brigád egy-egy tagjára 13 880 forint értékű eladott könyv jutott. Nagy eredmény volt. Lengyel utat nyertünk, azóta is sokat emlegetjük ezt a szép sikert! Meg azt is: miért nem hirdetnek hasonló könyvterjesztési versenyt? Mi újból beneveznénk. Meg kell is az a kis ösztönzés, tudja. hogy van ez. És az elismerés. amit kaptunk, hogy ír- j tak rólunk az újságok, az is jólesett.... A bolt szocialista brigádja most nyolctagú, de a könyv- terjesztéssel négyen foglalkoznak. Laskay Zsigmond, a brigádvezető. Mile Imre, a helyettes, Csontos Antalné pénztáros j és Marsi István. Az elmúlt év- [ ben 54 ezer forint volt az évi j forgalmuk, de az idén szeret- j nék a versenyben elért nagy j sikert, a 67 ezer forintos évi könyvforgalmat is túlszárnyalni. Az őszi megyei könyvhetek alkalmával piaci napokon könyvkiállítást és vásárt rendeznek a boltban, plakátokon hívják fel a vásárlók figyelmét: vegyenek könyvet! Az első nap 850 forintért, mintegy 30 kötetet adtak el... — A bolt forgalma igen nagy — jegyzi meg Mile Imre —, havonta 24 ezer vásárlónk van! Ez azt jelenti, hogy legkevesebb 50—60 ezren fordulnak meg a vas-műszakiban egy hónap alatt. Aki pedig bejön hozzánk, az találkozik a könyvvel is. és sokan vásárolnak. Többször elmondják még, hogy hiányolják: miért nem teljesült az az ígéret, hogy a könyvterjesztő brigádok országos versenyét rendszeresen megrendezik. Nemcsak azért, mert nyerni szeretnének — akár külföldi utat, akár mást —, hanem azért is, mert egy Ilyen verseny felszínre hoz jó tapasztalatokat, és a falusi könyvterjesztés látná a hasznát. Igazuk van. Sokszor ezek a bolti brigádok a legnehezebb körülmények között vállalják a szép szó, a tudás forrásának, a könyveknek terjesztését. Megérdemelnék. ha jobban rájuk figyelnénk, ha időről időre meg- jutamaznák a legjobbakat. A dévaványai vas-műszaki bolt szocialista brigádia a legjobbak közül való. Pedig ők maguk, inkább csak természetesnek, magától értetődőnek tartják azt hogy műszaki cikkek között könyvek terjesztését, eladását is vállalják. A napokban Budapesten jár- í tam. a Rákóczi úton feltűnt, hogy sokan nézik az Otthon Áruház egyik kirakatát, főként nők. Kíváncsi voltam, milyen új lakberendezési tárgyat lehet látni, ezért természetesen egészen közel a kirakathoz tolakodtam. Meglepetésemre csupa ismerős fali^és asztalilám. pát, csillárt. a villanyvasaló több változatát ismertem fel szarvasi termékként. Az Otthon Áruházban ugyanis ez alkalommal a Szarvasi Vois-, Fémipari Szövetkezet mutatja be legszebb és legkorszerűbb terméEmléii illés Fuzesgyarmaton A Füzesgyarmatj nagyközségi Tanács, a HNF megyei helytörténeti és honismereti bizottsága és a Megyei Levéltár október 26-án, pénteken délelőtt 11 órakor Csánki Dezső történetíró és levéltáros halálának negyvenedik évfordulója tiszteletére emlékülést és emléktábla-avatást rendez. A nagy patrióta munkásságát dr. Ember Győző Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Levéltár főigazgatója méltatja, majd Csánki Dezső: A régi Szeghalom és Füzesgyarmata című munkáját ismerteti dr. Szabó Ferenc, a Gyulai Levéltár igazgatója. Az ünnepséget Csánki Dezső egykori lakóházán elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása zárja, ahol az emlékbeszédet Szőke István, a füzesgyarmati tanács elnöke tartja. Naponta 10—15 mázsa konyhakész ha! Országszerte megnőtt az érdek,'ődés a konyhakészre csomagolt halszeletek iránt. A gyomai Viharsarok Halászati Tsz saját halfeldolgozó „mini” üzemében negyvendekás csomagok készülnek, s légmentesítve, tálcán kerülnek a kereskedelmi hálózatba. Naponta 10— 15 mázsa ízletes húsú, körösi halból készül konyhakész termék. A. R. keit. Főként lámpákkal, világítótestekkel, hagyományos és hőszabályozós vasalókkal hívta fel a kirakat az érdeklődők figyelmét. A zord őszi idő ellenére szívesen ácsorogtam a kirakat előtt. Jólesett hallani, hogy elismerően nyilatkoznak az asszonyok a divatos csillárokról, a gyermekszobák mesefigurákba ágyazott kislámpáiról, a vasalók új vonalairól. Megyénk jó hírnevét ismét egy kiválóan dolgozó ipari szövetkezet öregbíti a fővárosban. — Ary — S. E. A fővárosban mutatja be legszebb termékeit a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet — Nincs titok! Hacsak az : nem, hogy mi is szeretjük a ; könyvet, a jó regényeket, a [ verseket (higgye el, ez nem : szép szólam, hanem valóság!) : és arra törekedtünk elsősorban, ! hogy sorozatelőfizetőket szerez- • zünk! Most például a Világiro- ; dalom Remekei sorozatra pontosan száz előfizetőnk van! Az első évben, 1965-ben még csak öt vagy hat sorozatra volt előfizetőink. Ezt meghúszszoroztuk. ez az igazság! És aki rendszeresen bejön a sorozat újabb köteteiért, ha akarja, ha nem: megnézi, mi van azon kívül? Forgatja kicsit az állványt, és egy-két újabb könyvet kiválaszt a sorozat köteteihez. Ezzel mindenki így van... Meg ? : « : : ■ : : ■ ■ : : ■ : ■ ■ a 4 “life! 1973. OKTÓBER 2». 5 ELVESZETT a Ha’adás Mg Termelőszövetkezet. Lökösháza Csak áru átvételére 29 feliratú bélyegzője. Használata 1973. október 10-től érvénytelen. Gerencsér Miklós ARADI 17. E megalapozatlan hiedelmünk is közrejátszott abban, hogy bízvást reméltük a rebellió gyors, problémamentes letörését. Vezéreink véleménye szerint a feladat bevégzése attól függött, mikorra lesz rend az osztrák tartományokban, hogy biztos hátország fedezetével ejthessék meg a lázadók éltaposását. Nos, a hátországban rend lett, mégsem bizonyultak képesnek a rebellió gyors, problémamentes letörésére. Aki látott már háborút, az tudja, milyen óriási anyagi feltételekkel lehet csak érvényt szerezni a katonai akaratnak. Az emberek főképp a patetizmus oldaláról nézik a háborúzást, hősi rohamokat jegyez fel a krónika, a személyes önfeláldozás példáiról tanítanak az iskolákban. De ki beszél a lovak istrángjáról, a szekerek vasalásáról. a katonák szuronyáról. bakancsáról, patrontáskájáról. prófuntjáról, a lőporról, a golyóbisról? Mindebben semmi poézis, de éppen a dologi NAPLÓ feltételekhez, kell az a szürke hangyamunka, amely nélkül manapság nem létezhet semmiféle hősi roham. A nagysallói ütközet előtt például biztosak voltunk afelől, hogy igen gyenge p honvédek tüzérsége. Mindössze néhány ágyú felett rendelkeztek. Kikényszerítettük az összecsapást, mert a csapatok számában élvezett túlerőnkhöz tüzérségi túlerő is társult. Nagyot néztünk, amikor az ütközet kezdetekor sokkal több honvédágyú ontotta ránk a tüzet, mint ameny- nyire számítottunk. Később tudtuk meg, hogyan válhatott ez lehetségessé. Görgey még Vácon szorongatott bennünket amikor sürgette a hadfelszerelés vezetőit, hogy ágyút, ágyút. Alig két héttel később már felvonultatták Nagysalló mellett azokat a lövegeket, amelyeket frissen öntöttek Nagyváradon. Tizenhat-tizenhét éves fiúk hozták az ágvúkat Váradról, s ők is ott maradtak kezelőnek az ütközetben. Azután a kezünkbe került néhány ezek közül a nagyváradi ágyúk közül. Dísztelen csövükön mindössze ez a felirat állt: „Ne bántsd a magyart!” A felirat Lahner György kívánságára került a lövegcsövek- re. Lahner György, a lázadó kormány hadfelszerelési és elosztási felügyelője Nagyváradról irányította a honvédsereg fegyverzettel és lőszerrel való ellátását. Ezért a rettenetesen nehéz munkájáért lett tábornok. De hogyan lett a magyarok hadfelszerelésének szervezője, irányítója? <5 is korosabb tábornokok közé tartozik : ötvennégy éves. Német neve ellenére öntudatos magyar, noha Nyitrán, ebben a vegyes nemzetiségű városban született. Mint annyian a perbe fogottak közül, még serdülő fejjel, tizenhét éves korában lépett hadapródnak a hadseregbe. Ugyanannál az egységnél — a Hieronymus Colloredo Mansfeld gyalogezrednél szolgált, ennek zászlóalját parancsnokolta őrnagyként Komáromban, amikor elkövetkeztek 1848 kezdő eseményei, ösz- szes lázadónak nyilvánított baj- társához hasonlóan ő is legfelső akaratból került zászlóaljával együtt a magyar hadügyminiszter hatáskörébe. A bánáti-bácskai hadszíntérre vezé-
