Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
Csaknem másfél esztendő telt el az MSZMP KB 1972. június 15—i határozata óta, amely a közoktatás továbbfejlesztését szabta meg. Ennyi idő kevés ahhoz, hogy nagy, mélyreható változások menjenek végbe. Ahhoz viszont elegendő, hogy a nagy, mélyreható változások jeleit már felfedezhessük. Ez derült ki a napokban, amikor Csaba János dvtárssal, az MSZMP Szarvasi járási Bizottság első titkárával a határozat végrehajtásáról beszélgettünk. A változás jeleit már az hordozza magában, hogy a járás községei intézkedési terveikben saját feladataikat rögzítették. Mégpedig: miként tudják az anyagi, tárgyi feltételeket javítani s ezzel egyidőben: milyen tennivalóik vannak a tanulók személyiségformálásában, milyen eszközeik vannak a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának segítésére; mit tesznek a pedagógusok továbbképzéséért és ennek megfelelően: milyen teendőik vannak a pedagógus-pártszervezetek munkájának a javítására, hogy a közoktatásban a kor követelményeinek megfelelő változást támogatni tudják, elősegítsék. Vagy egyebek közt: legyenek megbecsülve azok, akik munka mellett "tanulnak, továbbképzik magukat. Csaba János elvtárs mindehhez hozzáfűzte: ezeket a feladatokat csak a közösség erejével oldhatják meg. Nevezetesen: az anyagi, tárgyi feltételeket csak úgy tudják a községekben javítani, ha a gazdasági egységek hozzájárulnak anyagi eszközökkel. Ezenkívül akciókat szerveznek mint Gyomán, Kondoroson, örménykúton „egy nap” vagy „két nap az iskoláért.” A tömegszervezetek is konkrét megbízást kapnak. Egyebek közt szervezik a társadalmi akciókat; vagy mint Gyomán: a KISZ védnökséget vállalt a pályaválasztásnál. Külön említést érdeméi, hogy a gazdaságvezetők osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat a szakmákról. Az isnyelték és harcba vetették. Bátor és hozzáértő viselkedéséért felfigyelt rá Mészáros Lázár hadügyminisztériuma. Budára rendelték a verbászi táboriból és kinevezték fegyverzeti felügyelőnek. Ügy mondják, rátermett embernek csak alkalom kell, hogy felnőhessen magasabb feladataihoz. Lahner Györgynek nem kellett felnőnie. Attól a pillanattól, ahogy megkezdte szervező tevékenységét, úgy végezte dolgát, mintha előtte nagyszabású körülmények között évtizedekig gyakorolta volna Válóban alig érthető, hogyan sikerülhetett megszerveznie az egyik napról a másikra felállított honvédsereg ellátását. Es ez a sereg nem csupán babusgatta fegyverzetét, nem csupán tisztogatta ruházatát, de örökösen csatázott, menetelt, ezer kilométernyi utakat tett meg, vonulását száz és száz ütközet tarkította. Vagyis a sereg egyszeri szerelése csak épp az induláshoz volt elegendő. Fegyvere naponta fogyott, mint a kenyér vagy a széna, Még a mi gyárakkal sűrűn teletűzdelt Csehországunkban, Morvaországunkban sem lett volna könnyű gondoskodni ilyen tömegű fegyverzetről és Lőszerről. Hát még itt, az ipa(1 szarvasi járás iskoláiban jéirányv pezsgés kezdődött kolások az'TlzeriHík bcTita nulmányozhatják a szakmát s a végzett szakmunkások az általános iskolákban élményeikről számolnak be a tanulóknak. Természetesen a községi intézkedési tervekben a közoktatás leglényegesebb tartalmi feladatai is meg vannak jelölve. Többek közt a világnézeti, a közösségi, a hazafias nevelés. A fizikai dolgozók gyermekeinek konkrét segítésére tanfolyamokat szerveznek; Gyomán a jó képességű gimnazista KISZ-tagok tanulásukban segítik az általános iskolai tanulókat. Külön gondot fordítanak a napközikbe, a szakkörökbe való ' felvételüknél. Több helyen ösztöndíjak alapítását is megjelölték. Jelenleg a járásban 22 tanuló kap ösztöndíjat. fi szüK másfél esztendő arról vall, hogy megindult a megvalósulási folyamat. Az anyagi, tárgyi feltételek javulásáról tudósítanak bennünket az olyan tettek, mint a békósszentandrásiaké, ahol tornatermet építenek. Ez is 1 milliónyi forintba kerül, melynek felét társadalmi munka fedezi. Gsabaosűdön 20 ezer forintot szemléltetőeszközökre fordítanak. örménykúton megkezdődött egy négytantermes iskola építése melyre a tanács 400 ezer forintot fordít, a többit társadalmi munkával fedezik a tsz-ek és a szülők. Kondoroson az elmúlt tanévben adták át a diákotthon új étkezdéjét és konyháját. Ez is 1 millió forintba került. A diákotthonban társadalmi munkával most építenek egy tanulószobát. Megindították a „két nap az iskoláért” akciót is, melynek keretében szeptember közepéig 200 ezer forint gyűlt össze. Hunyán a tanács 250 ezer forintért épületet vásárolt meg a napközi otthonnak. Két tanyai iskot m ■ : rilae csakugyan sivár ország- ; ban, mit jelenthetett a feladat ■ Lahner Györgynek. Gyártóesz- S közök, szakemberek, nyers- s anyag: megannyi idegtépő hi- : ány. Sürgetés a seregek felől, : a szélrózsa minden irányából: ; megannyi idegtépő követelés. ; S Lahner György bírta ide- ; gekkel. A posztján maradt a : legvégső pillanatig. Szolnok, ; Szeged, Debrecen, Nagyvárad ; küldte a honvédeknek a pus- • kát. a szuronyt, a lőport, az : ágyút, a hadiszekereket. Mi ; elfoglaltuk az ország iparilag • valamit érő északi területeit, ■ de Lahner György a kézműves ! parasztvárosokban folytatta a : lőpor- és fegyvergyártást. Utolsó készleteivel az erdélyi ; Radnán tartózkodott. amikor ; vette Görgey üzenetét: siessen ; Világosra. Töprengés nélkül ! indult. Katona volt, engedel- S meskedett. A legvégső pillana- j tig. Míg útban volt Világos fe- : lé, Schlick tábornok zsákmá- ; nya lett « Radnán hátraha- : gyott minden érték. Lahner • szintén a mi zsákmányunk. ; Amikor kérdezték tőle, mi ! oka lehetett ekkora fanatiz- [ musra. csodálkozott. — Miért oly nehéz megérte- : niük az uraknak, hogy hazám 5 Ügyének árulója semmiképp i nem lehettem ? (Folytatjuk) • la bontásából pedig tantermet építenek. Endrődön is lebontottak tanyai iskolákat, melyben a tsz-ek, a szülők, tanulók sokat segítettek társadalmi munkában. S az üzemek, gazdaságok pénzhozzá- járulásával a bontott anyagból egy 75 gyermeket befogadó óvoda építéséhez fogtak hozzá. Ehhez a község négy tsz-e, két ktsz-e és az ÁFÉSZ egymillió forint támogatást ad. Gyomán, az 1-es számú általános iskolában könyvtárhelyiséget építettek, nagy részét ennek társadalmi erőforrásból fedezték. Az „egy nap az iskoláért” akcióban szeptember közepéig ők is ugyancsak 200 ezer forintot gyűjtöttek össze. A gimnázium és szakközépiskola, valamint kollégiumának bővítésére 2 millió forintot költöttek. Valami nagyot mozdult a szarvasi járásban a szűk másfél esztendő óta. Mégpedig: erősödik az a felfogás, hogy a közoktatás anyagi támogatása közvetve üzemi érdek. Ezt tükrözi az is, hogy 1971-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 37 forint volt, 1972-ben 98 és 1973-ban olyan 110 forint körüli lesz. S a növekedés nagyobb részét a gyermekintézmények támogatására adták. Szükség is volt és van erre a mozdulásra. mert a határozatból adódó feladatok számbavétele során pontosabban kiderült, hogy a közoktatás tartalmi fejlesztésének gondjain túl nem kevés az anyagi, tárgyi gond sem. Legégetőbb a tantermi ellátottság. Az általános iskolák 145 tanterméből 50 szükségtanterem. Ezek aránya megyére vetítve „csak” 14,7 százalék. a szarvasi járás 34,4 százalékával szemben. Ezért is tesznek a járás községei szinte erőiket meghaladó intézkedéseket a tanteremellátottság javítására. De ezt csak saját erőből nem tudják megoldani azért sem egyebek közt, mert a szükségtantermek szinte egyszerre válnak majd használhatatlanná. Igen rossz állapotban van a békésszentand- rási központi iskola épülete; szétszórtak, elavultak a tantermek Endrődön, legtöbb a szükségtanterem (38 százalék) Kondoroson. Új tanteremre van szükség Kardoson. A gondot fokozta, hogy a 30 tanyai iskola körzetesítését nem követte központi iskola építése. A járásban nagy az óvodai hiány, az 1600 óvodás korúnak csak 55,3 százaléka nyer elhelyezést; Kardoson, örménykúton meg egyáltalán nincs óvoda. A napközi otthon ellátottság csak 20 százalékos a járásban. A fejlesztésnek gátja az is, bogy a konyhák igen szűk befoga- dóképességűek. Ezt mutatja a gyomai helyzet, ahol a 220 engedélyezett létszám helyett 620-an étkeznek. Hasonló a helyzet Békésszen tanóráson is. Ebben javult a helyzet Kondoroson és javulni7 fog Endrődön a diákotthon megépítésével. Gyomán egy központi konyha létesítése lenne célszerű a három rossz körülmények közt dolgozó konyha helyett. A napköri otthonok különben a tantermekben kapnak helyet, ami az otthonosság rovására megy; inkább gyermekmegőr-■ zőknek lehet ezeket nevezni. Arról is említést tett Csaba János elvtárs, hogy a szemléltetőeszközökre fordított összeg emelkedett a határozat megjelenése óta, de az igények kielégítésére 20 milliónyi forint kellene; az erre a célra fordított évi 300 ezer forint igen kevés. A testkultúra fejlesztése sem megoldott mindenütt, négy községben nincs tornaterem. Ilyen irányú gondját Békés- szentandrás példásan oldja meg. A tanÿai iskolákat lényegében már megszüntették, mintegy 30 iskolát körzetesí- tettek 550 tanulóval. Hátra van még az endrőd-nagyla- posi általános iskola részben osztott tagozata 27 tanulóval. Gondot jelent, hogy több helyen az iskolásokat szállító buszok indulási, érkezési ideje nincs szinkronban az iskolai munka kezdésével és befejezésével. Jól látják ugyanakkor a községekben, hogy csupán az osztott iskolákba való bejárás nem oldja meg a tanyai gyerekek hátrányos helyzetét. Ezt a tanulószobákkal. korrepetálással igyekezned pótolni. Endrődön a tanulmányaikban lemaradt iskolásoknak külön tanuló- csoportot szerveztek. A színvonalkülönbség megszüntetését szolgálja a két kollégium, s majdan az épülő harmadik. Különben a diákotthonok lakóinak 99 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Abban, hogy a végzős nyolcadikosok 96,8 százaléka továbbtanulásra jelentkezett, s azoknak 96 százalékát a megjelölt helyre vették fel, a pályaválasztási munka tudatosabb irányítása, tervezése tükröződik. Nem kielégítő a mezőgazdasági szakra való jelentkezés. Ezért szükségessé válik: a nevelők jobban ismerjék meg az egyes szakmákat, hogy ilyen irányú munkájuk is tudatosabb legyen. Ennek szükségességét bizonyítja az is, hogy a 450 általános iskolát végzett közül 100-an gimnáziumba, 100- an szakközépiskolába, 200-an ipari szakmunkásnak és csak 30-an jelentkeztek mezőgazdasági szakra. Tavaly már nagyobb gondot fordítottak az iskola- előkészítő óvodai foglalkozások szervezésére. Ennek keretében 70 gyermeket segítettek hozzá, hogy iskolai tanulmányaikat zökkenőmentesen kezdhessék. Ezzel s a korábban is óvodákba járó gyerekekkel együtt az első általános iskolát kezdők 89,3 százalékát készítik elő iskolai tanulmányaikra. Nem megoldott még a cigánygyerekek iskolára való előkészítése. Különösen Endrődön van még sok tennivaló ebben. fi felnöttok'alással kapcsolatban Csaba János elvtói elmondja, hogy bizony korábban ez a nullára süllyedt A tavalyi Jobb szervezés következtében Endrődön és Csabacsűdön együtt az idén 124-en végeztek a' felnőtt-tagozatokon. A jövőben újabb négy községben kezdődnek, mintegy 13 csoportban 300- an tanulnak. Emelkedik a létszám a középiskolák felnőtt-tagozatain is. Tavaly 110-en. az idén már 180-an tanulnak tovább. Ezenkívül a különböző szakközépiskolákban 50-en tanulnak. Az is ide tartozik még, hogy nemzetiségi (szlovák) nyelvoktatás négy községben van 18 tanulócsoportban 271 tanulóval. Az elgondolások szerint Kondoroson a jövőben indokolt ennek bővítése. A tartalmi munka korszerűsítését a pedagógusok azzal is elő kívánják segíteni, hogy bemutató tanításokat terveznek. Ez lehetőséget nyújt a korszerű módszerek terjesztésére. örvendetes, hogy a napi bel- és külpolitikai eseményeket is igyekeznek fölhasználni nevel ő- munkájukban. Nem kielégítő ugyanakkor a gyakorlati élettel, a tanulók élményeivel. a társadalom helyi folyamataival kapcsolatos ösz- szefüggések hasznosítása. Nagyon jó jel, hogy tudatosan építik a tanulók önkormányzati szerveit. És látják azt is, hogv az úttörőszervezetben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben rejlő nevelési lehetőségek nincsenek még jól kihasználva. Igen jól szolgálja az iskolai nevelést az úttörőmozgalom, amely a különböző akciókban, vetélkedőkben, seregszemléken nyilvánul meg. A nyári táborozás során a Mátrában, Bükk- ben, Duna-kanyarban és máshol 955 tanuló vett részt 49 nevelővel. A termelőszövetkezetek. a ktsz-ek 38 ezer forinttal támogatták a mozgalmat ebben a törekvésében. Most különben Gyomán egy állandó ifjúsági tábor lehetőségét latolgatják. fi határozattal kapcsolatos állásfoglalások, dokumentumok szellemét a nevelők igyekeznek a gyakorlatba átültetni. Csaba János elvtárs ezt így fogalmazta meg: ezek nyomán az iskolákban jó irányú pezsgés kezdődött. Az iskolák vezetői, a pedagógusok nagy része átérri, hogy fokozott felelősséggel kell végeznie munkáját. Az iskolák oktató-nevelő munkájának fejlesztéséért tovább szükséges javítani a tanintézetek belső életét, erősíteni kell az öntevékenységet, hiszen vannak a jelenlegi feladatokkal szemben még közömbösek is. Formálni szükséges az iskolák és az óvodák kapcsolatát, erősíteni kell a termelőüzemekkel a kapcsolatokat. Mindebben sokat tehetnek az iskolai pártszervezetek. hiszen részt vesznek többek közt az iskolai oktató-nevelő munka elemzésében, a munkatervek összeállításában. Az iskolavezetés beszámoltatása alkalmával is van lehetőség, hogy ráirányítsák a legfontosabb feladatokra a figyelmet. Cserei Pál 1»Í3. OKAÜÜLK 26.
