Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

Losonczi Pál beszéde Salgótarjánban

Bêkê» tn fff y ci pà lynraían*tani hetek

Pályaválasztási kiállítás Gyulán és Békésen

Vonzó világba pillanthat, aki Gyuláin betéved a kertészeti szakközépiskola pályaválasztási kiállítására. Molekulamodell és vaskos könyv festmény-reprodukciója, elektronikai mérőeszköz és a felszabadult Magyarország életét bemutató kötetek sorakoznak az asztalon, jelképezvén az iskola elméleti jellegű tantárgyait. Aztán a gyakorlati tárgyak következnek: mezőgazdasági gépek makettjei és az iskolai atlétikai* csúcsok listája, levélgyűjtemény és óriási csapágy, diavetítő és alag- csö-darab. Gyönyörű gyümölcsök, hatféle vöröshagyma, dísznövények megszámlálhatatlan sora adnak ízelítőt az itt tanulók későbbi tevékenységének eredményeiből, a KISZ-« oklevél, az Erkel Diákünnepeken díjat nyert néprajzi pályamű s a fotószakkört jelképező nagyí- tógiép pedig az órán kívüli lehetőségekre utalnak. A kiállítás az udvaron fejeződik be: traktor, borona, vetőgép jelzik egyebek között, hogy milyen fejlett technikai eszközök állnak a leendő kertészek rendelkezésére.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke salgótarjáni látó. gatása során időszerű kérdésekről tájékoztatta az aktívaértekezlet résztvevőit.

— Mezőgazdaságunk általános helyzetét az erőteljes fejlődés jellemzi, az összehasonlítást kiállja a népgazdaság többi termelő ágazatával, sőt a nagyvilág mezőgazdaságával való ösiszehasonlítás során sem kell szégyenkeznünk — mondotta bevezetőben —, az eddig

elért szint, a biztató kilátások egyenes és közvetlen eredményei a párt immár másfél évtizede töretlen agrár- és szövetkezet-politikájának, amelyet 1957. júniusiban tételesen is megfogalmaztak az MSZMP agrárpolitikai tézisei.

— Mezőgazdaságunk szocialista átalakulásának és fejlődésének története azonban ennél hosszabb időszakot ölel fel. Az idén 25 éve annak, hogy a magyar falu megtette az első lépést a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján. A tudományos megközelítés alapvetően két szakaszra osztja a magyar szövetkezeti nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásának vázlatos történetét. Az első időszaknak az 1949-től 1956-ig terjedő időt, míg a másodiknak az 1957»tel kezdődő, és mindmáig le nem zárt korszakát tekinti.

— Ma már lehet azon vitatkozni. hogy időszerű volt-e akkor létrehozni szövetkezeteket vagy sem?> hogy a nehézségek, túlzások, túlkapások nem ebből fakadtak-e? Az akkori pártvezetés alapvető hibái sem vetnek árnyékot azokra a becsületes, tiszta szándékú, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság- ßan a jövőt, a mát meglátó tízes százezres paraszti tömeg hősies erőfeszítésére, amely bátran vállalta az úttörő küldetés sét 1949-ben, sőt ezt megelőzően és ezt követően is.

— A mezőgazdasági szocialista nagyüzemnek ez a nem túlságosan nagy és nem kizárólag szegényparasztokból álló tömege .képviselte és jelentette a folyamatosságot, az alapot a szövetkezeti mozgalomban. Az ő hitükre, az ő felelősségükre, az eredményeikre alapozta a párt az 1957. nyarán megfogalmazott agrártéziseinek célkitűzését. A párt újjáfogalmazott agrárpolitikája lett a kiindulópontja a későbbi sikeres kollektivizálásnak, majd a szövetkezetek megszilárdulásának, területi kialakulásának, nagyüzemi keretei, belső rendje és szervezete megformálásának. Az 1959 —1961-es átszervezés sikere alapvetően aeon múlott, hogy szövetkezeteink — amelyeket az ellenforradalom sem tudott szétverni —, bizonyítani tudták a nagyüzem fölényét.

— Oj és még ma is tartó korszakot nyitott a termelőszövetkezetek életében és történetében a gazdaságirányítás reformja, az önálló vállalati gazdálkodás gazdasági feltételeinek megteremtése. Itt mindjárt hozzáteszem, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban már ezt megelőzően is nagyon sok olyan elem érvényesült és hatott, amelyet az új gazdaságirányítási rendszer törvényerőre emelt. Érvényesült részben az önállóság, a jövedelemre alapozott gazdálkodási rendszer, sőt a tagok érdekeltsége. — még akkor is. ha ez az érdekeltségi rendszer nem volt olyan, mint ma. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben már közel tíz esztendeje megszűnt a tervkötelezettség — a kenyérgabona kivételével —, ami lehetőséget adott a gazdaságoknak a nagyfokú önállóságra, a gazdaságos vetésszerkezet kialakítására. Azóta az idő már igazolta, hogy a mechanikus tervlebontásos rendszer nélkül tervszerűbben, nemcsak többet, hanem jobban is és nagy biztonsággal képes termelni a mezőgazdaság.

— Gazdaságirányítási rendszerünk bevezetése óta, és ennek eredményeként a szövetkezeti mozgalom nagy léptekkel jutott előbbre gazdasági, politikai és társadalmi vonatkozásban egyaránt.

Eredményeinket a számok nyelvén különböző oldalról közelíthetjük meg. Ha az ellátásunkra gondolunk — mármint élelmiszer-ellátásunkra —. akkor azt mondhatjuk, hogy az jó. A mezőgazdaság termelése évek óta biztosan fedezi a hazai piac szükségletét az alapvető élelmiszerekből és ipari nyersanyagokból. Termelési tervét évek óta túlteljesíti. Különösen figyelemre méltó és örvendetes tény, hogy a meglehetősen szeszélyes és szélsőséges időjárás sem befolyásolja immáj- évek óta alapvetően a terméseredményeket.

— Tudjuk, hogy vannak még problémák — folytatta beszédét Losonczi Pál —, akadozik a zöldségellátás, nem kielégítő a cukorrépa-termelés. A szarvasmarha-tenyésztés, -tartás, a tejellátás a fellendülés kezdeti szakaszában van. A problémák megoldása túlnő a mezőgazda- sági üzemek keretén. Társadalmi figyelmet, törődést és az eddiginél is nagyobb anyagi ráfordítást igényel.

— Azt hiszem, itt helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a mezőgazdaság eddig még mindig megoldotta azokat a feladatokat, amelyeket a párt- és a kormány állított elé. *— Gondolok itt kenyérellátásunk hazai termésből való fedezésére, a takarmánygabonaellátásra. Gabonából exportálni is tudunk. A parasztság szorgalma, tehetsége és hozzáértése azért eredményezhette ezt, mert olyan szövetségese volt és van, mint a haza sorsáért felelősséget érző, felelősséget vállaló, a parasztságnak erkölcsi, politikai, ideológiai és gazdasági segítséget adó magyar munkás- osztály.

— Tulajdonképpen ebbe a folyamatba ágyazható bele az a mindjobban előtérbe kerülő, megoldásra váró nagy kérdés- csoport, amelyet a korszerű módszerek, a legkorszerűbb módszerek vagy a koncentráció fogalmakkal szokásos jelölni. Maga a megoldás, a kivitelezés azonban korántsem olyan egyszerű, mint az elvi felismerés — nemcsak és nem kizárólag anyagi, pénzügyi vonatkozásai miatt. Van ennek úgynevezett subjektiv oldala is. Kétségtelen, hogy a kérdés teljes, alapvető megoldásának óriási anyagi kihatása van. E feltételek előteremtése időt erőfeszítést és türelmet igényel az egész társadalomtól. Anyagi, műszaki vonatkozásban már jelentős lépéseket tettünk ezen az úton. Bizonyos, hogy a népgazdaság fokozatosan lehetőséget teremt az ilyen jellegű nagy beruházásokra

— A legkorszerűbb módszerek. a kívánatos és eszményi koncentráció a mezőgazdaságban sem egycsapásra jön létre. Nem árt szem előtt tartani a fokozatosság és a párhuzamosság alapvető elvét.

— Ismeretes, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripar egyik legjelentősebb devizafor- rásunk. Az ebből eredő deviza- bevételünk évről gyre számottevően emelkedik. 1960. óta megnégyszereződött az ebből szerzett dollárbevételünk összege. és az úgynevezett tiszta dollárhozam — vagyis a kivitel és a behozatal különbsége is — a háromszorosára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemben a mezőgazdaság rubelhozama nyolcszorosára nőtt.

A továbbiakban Losonczi Pál a parasztság társadalmi és osztályhelyzetében bekövetkezett változásokkal foglalkozott. A nagyüzemi gazdálkodás, a szocialista földtulajdon győzelmével egységes osztállyá lett a parasztság, tulajdonviszonyaiban szocialista lett az egész társadalom — mondotta. Meg- bonthatatlanná vált társadalmunk politikai alapja: a munkás-paraszt szövetség. Ezért mondhatjuk azt, hogy a szocialista. mezőgazdaság létrejötte, megszilárdulása. fellendülése több, mint egyszerű számokban kifejezhető mennyiség. Több, mert a magyar szövetkezeti parasztság az elmúlt 25 évben évszázadokat fejlődött öntudatban, a termelési, műszaki ismeretek terén, általános műveltségben, politikai jártasságban, a hatalom gyakorlásában, élete hétköznapi demokratizmusának fejlesztésében, lakáskultúrájában, kulturális igényeinek növekedésében. A parasztság egyenjogú, egyenrangú társadalmi tényező lett : elnyomott, kisemmizett, kizsákmányolt társadalmi rétegből teljes értékű szocialista osztállyá, a munkásosztály értékes szövetségesévé. Termelési eredményeivel, a nagyüzem térhódításával párhuzamosan végbement gazdasági felemelkedése. Ma már szinte eltűnőben van a sok évszázadon át kialakult szakadék a város és a falu között. A falu, a parasztság életmódban, jövedelmi szintben, szociális ellátottságban a társadalom egészével csaknem azonos szintre emelkedett.

— Szocializmust építő nagy munkánk egyik alapvető, egyik legfontosabb tanulságig hogy az új rendszer, az új világ, a kizsákmányolástól mentes emberek társadalma nem épülhet egyik vagy másik osztály rovására. Nem lehet munkásjólétet teremteni úgynevezett parasztellenes politikával, gazdaságpolitikával —, mint ahogy ez fordítva fel sem merül.

A megtett út azonban nem volt sem sima, sem egyenes, és ipa sem mondhatjuk, hogy zökkenőmentes. Az MSZMP azonban — szilárdan állva a lenini elvek talaján — meggyőződéssel vallva a munkás - paraszt szövetség, a tényleges és nem formális munkás-paraszt szövetség szükségességét! — helyesen ismerte fel a megjárandó út fő irányait; képes és kész volt korrigálni a menetközben felmerülő hibákat, elhárítani az útból az akadályokat: megteremtette a szükséges összhangot a társadalom követelményei és a parasztság lehetőségei, a gazdasági szükségszerűség és a műszaki haladás igénye között. Összhangot teremtett a parasztság osztály-, csoport- és egyéni érdekei között. Ezért mondhatjuk, hogy a parasztság megtalálta a helyét életének új kereteiben: eszét és szívét adja a közösnek, élete értelmét látja benne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mezőgazdaságunk szép eredményei, elért helyzete, színvonala.

— Helyzetünket általában a kedvező tendenciák jellemzik. A szövetkezeti termelés és gazdálkodás pályája felfelé ível. A parasztság szorgalmával, eredményeivel méltóképpen válaszolt a munkásosztály történelmi útmutatására. segítségére, támogatására. A munkásosztály, a társadalom kamatostól kapja vissza a mezőgazdaság fejlesztésére fordított anyagi és erkölcsi befektetéseit. A ma szocialista mezőgazdasága a társadalom 25 éves erőfeszítésének közös műve, mint ahogy a még megoldásra váró feladatok is csak közös összefogással hajtható^ végre — mondotta befejezésül Losonczi Pál

Gépek, géproodeilek várják j a látogatót a békési Szegedi | Kis István Gépgyártástechno. ! lógiai Szakközépiskola kiállító- : xi» Képünkön balról jobbra

Haránt Péter elsős. Kasnyik Rozália másodikos és Kovács János elsős tanulók szemlélik a bemutatott modelleket

(Fotó: Be meny Gyula )