Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-25 / 250. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Wil- csek Jenő, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója előadást tartott a szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben címmel. Dr. Romany Pál, az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztály vezetője nyitotta meg az előadást, amelyen részt vett politikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége. Az előadó szólt a gazdasági növekedésinek a reform bevezetése óta meggyorsult üteméről, amely a központi gazdaságpolitika mellett a vállalatok jobb muníkájánalk eredménye. A vállalati munka jelentősége a fejlődés intenzív szakaszában egyre növekszik, ezért is szükséges, hogy a vállalati forma, rugalmasan tudjon alkalmazkodni az újabb és változó feladatokhoz. A vállalati forma a szocialista országokban állandóan fejlődik sok azonos, illetve rokonvonással, és egyben a nemzeti sajátosságoknak megfelelő .változatokkal. A termelőerők fejlődése mindig újabb ég nehezebb feladatok elé állítja a vállalatokat, egyre bonyolultabbá válik a ter_ mêlés korszerű megszervezése, a vállalatom vezetése. A szocialista vállalatok önállósága növekedett. de önállóságuk természetesen nem korlátlan. A vállalat döntéseinek lehetőségei a folyamatos termelésben lényegesen szélesebb körűek, mint a fejlesztési feladatokban. Az állam, mint tulajdonos, a pénzügyi rendszer és más formák révén érvényesülő gazdasági korlátokkal is befolyásolja a vállalati fejlesztési döntéseket. Ezeket a korlátokat gazdasági törvények kényszerítik ki. Éppen a beruházási tevékenységnél tapasztalhattuk, milyen problémák adódhatnak abból, ha a beruházási kereslet jelentősen meghaladja a kapacitásokkal biztosítható kínálatot. A népgazdasági terv előkészítésében és megalapozásában a célok, feladatok kitűzése, a legfontosabb arányok és a fejlesztés fő irányéinak meghatározása központi gazdaságpolitikai feladat Az élőadás felsorolta és elemezte azokat az információkat, amelyekből a vállalatok tájékozódhatnak. amikor a nép- gazdasági tervhez kapcsolódnak. Ilyen információk például a jçôzponti fejlesztési programok, a munkaerőhelyzet várható alakulása, a termelés importszükséglete, a növekvő export követélményei, a nemzetközi munkamegosztásból, a KGST-orszá- gökkal való együttműködésből adódó feladatok, árprognózisok, stb. fl közgazdasági szabályozók szerepe Tájékoztatást nyújtanak a köz- gazdasági szabályozók is. Ezek kettős szerepet töltenek be: befolyásolják a vállalati döntéseket és szabályozzák a piacot. A vállalatok gazdálkodása szempontjából jelentős kérdés a szabályozók stabilitása, A kívánatos előrelátás, a vállalati gazdálkodás biztonsága, a kalkulációk megbízhatósága stb., mind emellett szólnak, hogy a szabályozókon lehetőleg ne módosítsunk. De a szabályozók stabilitását sem lehet mereven értelmezni. A stabilitást a szabályozórendszer egészével szemben, tehát az elvekben kell biztosítani. Olyan igényekkel azonban nem léphetünk fél, hogy egy-egy szabályozóelemet —, ha kell — rugalmasan ne módosítsunk. A szabályozók a központi irányítás legfőbb eszközei, ezért a központi vezetés nem mondhat le erről a fegyverről. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i állásfoglalása értelmében az ötödik ötéves terv indulása előtt — előreláthatólag 1975. január 1-évéL — sor ikerül a szabály oA szocialista vállalat helye ás szerepe a gazdasági növekedésben Dr. Wilcsek Jenő előadása az MSZMP Politikai 4kadémiáján zórendszer egyes elemeinek kiigazítására. A váltható változások közül különös érdeklődésre tarthatnak számat: — Egyes kommunális vállalatcsoportod kivonása a nyereségérdekeltségi rendszerből (miután ezek fejlődését nem lehet nyereségüktől függővé tenni, mert a lakossági igényeket ki kell elégíteni); — A bérek és a nyereség közötti eddigi szoros összefüggés lazítása; — Az ágazati sajátosságák fokozottabb figyelembevétele; — A lekötött eszközöket és a munkabéreket terhelő költségek arányainak módosítása; — A vállalatok nagyobb döntési szabadsága a nyereségadó levonása után rendelkezésükre álló nyereség felhasználásában; — A beruházásokhoz nyújtott állami juttatások ingyenességének megszüntetése; —■ A perspektivikus szemléletet erősítő érdekeltségi rendszer. A tervezett intézkedések feltételezhetően javítani fogják a szabályozók hatékonyságát és kedvezően befolyásolják majd a vállalatok, a dolgozók és a vezetők érdekeltségét, emellett jobb összhangot teremtenek az ötödik ötéves terv céljai és a megvalósítást szolgáló eszközök között. Gazdasági növekedés és hatékonyság A vállalatok gazdálkodásának fokmérője: a hatékonyság A gazdasági hatékonyságot a vállalatoknál a tartós jövedelmezőség^ pontosabban a nyereség fejezi ki. A nyereség nem tökéletes mutató, jelenleg azonban nem ismerünk ennél jobb szintetikus hatékonysági mérőszá- mot, A jövőbeli nyereség biztosítása rendszeriint áldozatokat követel a jelen nyereség terhére. A feladat éppen az, hogy helyesen mérlegeljük az áldozat nagyságát, s mindig tartsuk szem előtt, hogy a mai nyereség éppen úgy feltétele a jövőnek, mint a későbbi növekvő nyereség. Az előadó kitért a nyereséggel összefüggő torzulásokra, a többi között az árrendszerre, az árformákra és egyes gazdasági tevékenységek sajátos jellegéből fakadó ellentmondásokra. Hangsúlyozta, hogy a megoldás nem lehet a nyereség szerepének, jelentőségének tagadása. Az út a hibák, a torzítások kiküszöbölésén keresztül vezet, s ez hosz- szabb folyamat, A központi irányítás feladata, hogy a torzítások felismerésével szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. A vállalatoknak viszont az a feladatuk, hogy minden lehetséges és rendelkezésükre álló eszközzel javítsák a hatékonyságot. B hatékonyság javításának vállalati tartalékai Az intenzív fejlődési szakaszban különös jelentőséget kell tulajdonítani a munkatermelékenység növelésének, hiszen a termelékenység emelése nélkül intenzív fejlesztés meg sem valósulhat. A gyárkapun kívüli munkaerő-tartalékokat lényegében igénybe vettük, így most már szánté kizárólag a kapukon belüli munkaerő-tartalékokkal számolhatunk. Az utóbbi években kedvezően nőtt a munkatermelékenység az iparban és a mezőgazdaságban, de a nemzetközi összehasonlítások alapján ezen a területen még napjainkban is jelen- • tős az elmaradás. Ennek oka: a műszaki és technológiai fejlődésben való elmaradás. a nem kielégítő munkaszervezés. Egyes területeken a munka- fegyelemmel és a munkaerkölccsel össze nem egyeztethető módon alacsony a munka intenzitása is. A szocialista tár sadalom mélységesen elítéli a tőkéseknek a munkaintenzitás mértéktelen, a munkás egészségét károsító hajszolását. De a munkaintenzitás normális mértékét, amelyet a munkás egészségének károsodása nélkül el tud érni, a mi társadalmunkban is követelményként kell támasztani. Az alacsony munkaintenzitás természetesen nem kizárólag erkölcsi, fegyelmi kérdés. À munkaszervezés hiányosságai a várakozási és veszteségidők kedvezőtlen alakulásával nagymértékben hozzájárulnak az alacsony munkaintenzitáshoz. A munkaszervezés döntő feladata — és egyben eredményességének mércéje — a munka termelékenységének növelése. A termelékenység javítása az önköltségcsökkentésnek is fontos forrás^ és ezen keresztül a nyereség emelkedését eredményezi. A termelékenység növelése érdeke minden dolgozónak hiszen a termelékenység növelése a munkabérek, a keresetek rendszeres emelését teszi lehetővé. Az előadó kitért a sók vállalatnál kifogásolható költséggazdálkodási problémákra is, továbbá nagy figyelmet szentelt a nem gazdaságos termelés problémájának. Az új korszerűbb gyártmányok bevezetése egyenrangú feladat az elavult termékek gyártásának megszüntetésével. A gyártmányszerkezet javítása a hatékonyság növelésének új. mással nem helyettesíthető forrásait nyitja meg. A gyártmány korszerűsége az elérhető árat. a technológia, az előállítási költséget nagy mértékben befolyásolja. A termelés hatékonysága, gazdaságossága tehát attól függ, arányban van-e az elérthető áj- a ráfordításokkal. 4 Vállalati vezetés és szervezés A hatékony vállalati gazdái kodás a vezetés és a szervezés mind magasabb színvonalát követeli meg. A vezetés egyik legfontosabb feladata a vállalati stratégia és taktika kialakítása. A vállalati stratégia lényegében a hosszú távú vállalati magatartás kijelölését jelenti. A taktika p>edig a stratégiának alárendelten, a részfeladatokat és az alkalmazott eszközök megválasztását határozza meg. A stratégiai feladatok közül az előadó kiemelte a vállalati árpolitika jelentőségét. A különböző iparágakban és termék- csoportokban a vállalatok önálló árpolitikájának lehetősége eltérő, minden vállalatra érvényes azonban, hogy árpolitikáját a központi árpolitika irányelveinek alá kell rendelnie. Ezeken belül azonban ki kell alakítani a követendő magatartást, hiszen a termelés és értékesítés tervezett növekedésének és az ehhez tartozó áraknak összhangban kell lenniük egymással. Az értékesítés bővítésére, vagy új piacok meghódítására gyakran például csak egyidejű árcsökkentéssel van reális lehetőség. Áremelést a központi árpolitika csak kivételesen indokolt esetben tesz lehetővé. A vállalati árpolitikának fontos szerep jut a gyártmányszerkezet javításában is. A taktikát — általában a stra- tégiánav alárendelten — gyakrabban kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani is. A taktikai döntések nem szükségképpen egyedi, konkrét dön_ tések, hanem a magatartást meghatározó döntések is lehetnek, é* ezekkel lehetővé váGerencsér Miklós ARADI NAPLÓ 16. Nem sokáig. Még ki sem pihenhették n csata megpróbáltatásait, éppen csak elkezdtéK az Ausztria felé menekülő Jellasics üldözését, amikor híre jött, a hihetetlen fordulatnak: h bán igenis élvezi Becs kegyeit és a győzők a birodalom ellenségei. Néhány nappal a pákozdi győzelem után gróf Dam berget nevezték ki az ösz- szes magyarországi haderő fő- parancsnokává. S amikor Lam- berget megölték a p>es- ti hajóhídon, ugyanarra a Jellasicsra ruházták a gróf Lambergnek szánt teljhatalmat, akit a pákozdi ütközet előtt még hitszegőnek nevezett a király. Ugyancsak el- ámult Pöltenberg lovag, amikor tudomásul kellett vennie, hogy kegyenc lett a hitszegő, ellenben a király országáért harcoló magyarokat a hazaárulás vádja alá helyezték. Ekkor értette meg Pöltenberg Ernő, hogy nincs számára visz- szaút. Eredeti hiedelme, szándéka tökéletes ellentétjeként a büntetés ígérete, a kiátkozottak táborában találta. Elszámolt lelkiismeretével, leszámolt illúzióival. Immár önszántából vállalta a sorsot, amelyre korábban álmában sem gondolt, elhatározásában közrejátszottak a szülővárosából érkező hírek is: Bécs forrongott, Latour grófot a francia származású hadügyminisztert, aki nem engedte őt áthelyezni itáliai szolgálatra, a tömeg felakasztotta. Ha Bécsben is forradalom van, ha megroppant a rend az osztrák császár tartományaiban, nem okosabb-e. nem becsületesebb-e, ha szolgál tovább a magyar király országában, amelyben egyugyanazon uralkodó kormánya őrzi a rendet? Természetesen tudta, hogy a schwechati ütközet után végképp nincs visszaút. Schwechat- nál keveredtek először harcba a magyarok osztrák csapatokkal. Méghozzá osztrák földön. Ezzel nyomós okot szolgáltattak arra, hogy a birodalom nyílt ellenségeinek tekintsük őket. Pöltenberg ugyan tartózkodott a hactól, ráadásul megvertük a magyarokat, mégsem tágított új bajtársai mellől. Velük együtt vészelte át a magyarok számára igen balszerencsés telet, de a tavaszi hadjáratban a szerencse fordulatával megtanultuk nevét, megtanultuk tisztelni katonai erényeit. Lovag Pöltenberg Ernő született magyarhoz méltó eréllyel harcolt ellenünk és az sem vélik, hogy a vezető döntési Jogköröket a vállalaton belül decentralizálja. A középső és alsó szintű vezetők önállóságának növelésével elérhető, hogy kezdeményező munkát végezzenek és mentesítsék a felső vállalati vezetést a munka jelentős részétől. A vállalatoknál az egyszemélyi felelősség elve érvényesül. De a korszerű nagyüzemek vezetési feladatait csak megfelelő testületekre támaszkodva lehet jól ellátni. A szocialista vállalatok vezetői nemcsak szakértői testületekre támaszkodnak, hanem a dolgozók kollektívájának véleményére is. Az üzemi demokrácia tartalmát elsősorban abban nyeri, hogy a dolgozókat tájékoztatják a jövő és a folyó munka feladatairól oly módon, hogy albból a dolgozók saját konkrét feladataikat is megértsék, azokat magukévá te_ gyek. A centralizáció és decentralizáció elvét a vállalaton belül is párhuzamosán érvényesíteni kell, erősíteni kívánatos ezért a gyáregységeik, üzemrészek vezetőinek önállóságát. A vállalaton belül azonban az utasításoknak mindig megmarad a kimagasló jelentősége. A belső mechanizmus két alapproblémája: a döntési hatáskörök megosztása és az érdekeltségi rendszer Az utóbbi hatékonyságtól nagymértékben függ a vállalat eredményes működése; ennek jól kell idomulnia a vállalat egészénél érvényesülő érdekeltségi rendszerhez. Némileg más problémákat kell megoldani a fejlesztéssel kapcsolatos érdekeltség tekintetében, mint a folyó termelésnél. A vállalat egészének fejlődése megkövetelheti, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapok elosztását központilag végezzék, horizontális felépítésű vállalatoknál azonban lehetséges. hogy a fejlesztési lehetőségek egy részét összefüggésbe hozzák az egyes gyáregységek eredményességével. Az előadás befejező része a párt- és a társadalmi szervezetek segítő és ellenőrző feladatai ellátásának jelentőségére hívta fel a figyelmet, majd röviden összefoglalta a legkö- 7“'°bbi íHősznk legfont^«'"’-''-) vállalati feladatait. (MTI) letten, hogy éppen reá bízta Görgey az isaszegi csata nyitó rohamát. Egyébként Görgey bizalmasa volt. Márpedig ez az illúzióktól mentes, az embereket jól ismerő és tö'.ük sokat követelő Görgey meg szokta nézni, kit tüntet ki bizalmával. Nyilván az ő javaslatára léptették elő Pölten- berget és az ő kívánsága volt az is. hogy rábízzák a hetedik hadtest parancsnokságát. A kölcsönös rokonszenv feltétlen katonabarátsággá erősödött közöttük. Minden bizonnyal a feljebbvaló barát iránti személyes felelősség is közrejátszott abban, hogy Pö’tenberg oly szívó, san kép>es volt feltartóztatni Győrnél Haynau túlerőben levő hadseregét, amely a honvédek májusi ostromától akarta megszabadítani a kezünkön levő Budavárát. Képzelhető, hányszor kapott dührohamot az indulatosságáról közismert táborszernagy, amikor erős hadserege nem bírt Pöltenberg hadtestével, sőt ez utóbbi meg is leckéztette az öttevényi ütközetben. Tudom, hogy így volt, mert akkor Haynau táborában szol- gá’tam orvosként. A szemem láttára verték vissza balszár- nyunikat öttevénynél. Bizony, altkor még nagyon messze voltunk Budavárától és kevesen hitték, hogy októberben már Aradon fogunk bíráskodni. A hírek szerint pz összes vád alá helyezett lázadó tábornok közül mindvégig Pöltenberg Ernő viselkedett a leglevertebben.
