Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

...Hogy jobb kenyér legyen

Beszélgetés Nagy Sándorral, az orosházi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettesével

Vj vesetősége van

a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat KISZ-alapszervezetének

Orosházán a szegedi út melletti fák árnyékában melankolikus nyugalommal áll a szürke épület, a Mezőgazdasági Szak- középiskola. A nagyablakos folyosók falain megsárgult régi tablók: a fotólemezre merevedett arcú egykori diákok és tanárok képe a régmúlt sikereit, eredményeit is idézik. A Viharsarok régtől fogva a korszerű mező- gazdaság egyik harcos, újat akaró központja, az elődök és ama tanárai, diákjai a jobb kenyér biztosításán, megteremtésén munkálkodtak és munkálkodnak ma is.

Az igazgatói iroda csendjében a mindig újrakezdő, sok-sok fáradságot igénylő pedagógusi munkáról, életük hétköznapi és ünnepi történeteiről beszélgetünk Nagy Sándorral, az iskola igazgatóhelyettesével.

— Honnan, mely iskolákból ke. rülnek ide. Orosházára az általános iskolát végzett fiatalok?

— Az idei első évfolyamunk több mint kilencven százaléka Békés megyei, közülük 20—25 százalék orosházi. Hatvan tanulót vettünk fél, ketten azonban már gimnáziumiba jelentkeztek át tőlünk. Általános iskolai felvételi eredményeik igen jónak mondhatók, az átlag közel van a négy egészhez. Néhány nagyszerű gyerekünk is van a két osztályból áüló évfolyamiban. természetesen képességeikről még korai lenne véleményt mondani. Valamennyi vidéki fiútanulónk kollégiumi elhelyezést kapott. A vidéki lányok — a létszám közei egv’ha- toda — bejárók, s ez különösebb problémát nem is okoz. A fizikai dolgozók gyermekeinek aránya mezőgazdasági jellegű iskolákban mindig magasabb, 1 nálunk a tanulóknak több mint : a fele.

— Maradjunk a szakosított jeli égnél: a gyakorlati képzés .jelentősége vitathatatlan. Az el- I méletl oktatás mellett a gyakorlati képzést hogyan oldják meg?

— A tanmenet szerint tanulóink a hét hat napjából egy napot gyakorlati foglalkozáson töltene^ egész éven át. Természetesen összefüggő, hosszabb ideig tartó gyakorlatok is vannak, a tanév első heteiben illetve a tanév végén kéthetes üzemi munkát végeznek a mező- gazdasági munkák ütemtervei szerint. A negyedikeseink példá. ul szeptemberben a kenderbetakarításnál, a második évfolyamosok pedig a kukorica betakarításánál segédkeztek. A tanulók ezen kívül még egy hónapot töltenek el a nyári szünet alatt üzemi gyakorlaton. A gyakorlatok zöme a közel 50 kh. területű tangazdaságunk földjein zajlik. Az állattenyésztési gyakorlatokat pedig az öt éve megalakult helyi állami gazdaság tehenészetében, valamint zárt rendszerű sertéstelepén végzik. Sajnos járványveszély, zárlat idején — ami igen sűrűn előfordul — ez utóbbi kiiesik.

— A végzős diákoknak vannak-e elhelyezkedési problémáik?

— Négy év irtán érettségi bizonyítványt kapnak az itt végzettek. Az elhelyezkedéssel nincs gond, természetesen az álmok nem mindig, s főleg nem azonnal teljesülnek. A fizikai munkástól kezdve brigádvezetőig, számtalan munkaterületen el tudnak helyezkedni. Sok függ azonban a munkáltatótól és a dolgozóvá vált diákjainktól is. A másik a továbbtanulás. Az elmúlt évben a 43 negyedikesünk I közül 28-an jelentkeztek, 12 da_ I

ákot vettek fél javarészt agrártudományi egyetemekre, főiskolákra. Az itt szerzett érettségi bizonyítvány gimnáziumival is felér, mi sem bizonyítja jobban, egy végzős leányt számítógép-programozói szakra vettek fel Szegedre. Felkészülés kérdése a siker.

— A tanulás, a megnövekedett szaktudás igénye mellett jut-e a fiataloknak másra is idejük? Milyen az iskolai Kistélét?

— Marad másra is idő, ha jól gazdálkodunk vele. Az elmúlt év során az iskolai KlSZ-szer- vezetet is vertikálissá alakították. Négy alapszervezetünk van, rövidesen a honvédelmi érdeklődésű kör alapszervét is megalakítják. A város kulturális intézményeivel igen jó a kapcsolatunk, tanulóink az Ifjúsági Ház és a Művelődési Központ munkájában is részt vesznek. Szervezett szegedi és békéscsabai színház, valamint tárlatláto. gatásokra járnak.

— Milyen gondok, problémák nehezítik munkájukat?

— Iskolánkban kabinet-rend- ! szerű oktatás folyik, előadóink, | szertáraink, tankerületünk erőés munkagépparkja jól felszereltek. a tanításban a7, audiovizuális eszközöket is sikerrel felhasználjuk. Egy gondunk van csupán: az új rendelet értelmében heti háromra nőtt a testnevelési órák száma, ennek mi is örülünk, tornatermünk azonban nincs, a szomszédos ipari szakmunkásképző intézetben tartottuk ezelőtt az órákat a téli, hideg napokon. A város belterületén talán mód lesz egy terem átalakítására tornateremmé s az általános iskolák lehetőségeit is igénybe vesszük. Túlzottan mégsem gond, hiszen a gyakorlati foglalkozások során a tanulók állóképességével nincs baj, egy-egy traktorvezetéses óra megmozgatja az izmokat... Saját kézilabdapályánk van, tö- megsportmozgalm.un.i5 jónak mondható.

• * »

Orosházán, a szegedi út melletti fák árnyékában melankolikus nyugalommal áll a szürkés épület, a Mezőgazdasági Szakközépiskola. Falai között diákok százai tanulják a földművelés titkait. Munkájú^ célja egyértelmű: jobb kenyér legyen mdndannyiunk asztalán.

Nemesi László

Tárgyalóteremből:

Ezüstöt sikkasztott

ként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabad' ságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, valamint azt, hogy két gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.

Az ítélet nem jogerős.

S. J.

Október 19-én tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a Békéscsabai Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat Áchim L. András KISZ-alapszervezete.

Fogarasi Gergelyné, az alapszervezet titkára a KISZ-tagok eddigi tevékenységét értékelő beszámolójában többek között elmondta, hogy legjelentősebb cselekedeteik egyike az a 35 mer forint értékű társadalmi munka volt az elmúlt két évben, amelyet 1971 novemberében teljesítettek a KlSZ-kong- resszus tiszteletére. A vállalat KISZ-tagjai ezenkívül részt vettek az elmúlt évben a pós- teleki tomapark kialakításában, illetve a KISZ városi bizottságának megbízásából sokat tettek Békéscsaba szépítéséért, parkosításáért is.

A titkár ezután a munkaversenyekről és a vállalat KISZ- alapszervezetének eszmei, politikai munkájáról szólva azzal fejezte be beszédét, hogy az új vezetőségre fontos feladatok várnak az ifjúsági mozgalom népszerűsítésében, hiszen a vállalatnál 100-nál több 30 évnél fiatalabb dolgozik, a KlSZ-ta- gok száma pedig csak 31.

A beszámolót követő vita lezárása után az alapszervezet új titkárt választott, s így most Antal Ágnessel az élen új vezetősége van a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat Áchim L. András KISZ- alapszervezetének.

TIT-előadás Békéscsabán

A titokzatos Antarktisz

Földünk leghidegebb, legismeretlenebb, leglakatlanabb, s talán a legcsodálatosabb hatodik kontinense, a nagy földrajzi felfedezések korában a „terra australis incognita”-nak vélt mesés gazdagságú földrész, a civilizált világ által csak alig másfél évszázada ismert „hó- birodalom”, az Antarktisz.

Ezen a tájon töltött el néhány hónapot a szovjet televízió meghívására Rockenbauer Pál, az MRT munkatársa 1968 —69-ben. Élményeiről, a sarkkutatás jelentőségéről, az I egyetlen „békés kontinens” hétköznapjairól tartott két és fél órás izgalmas, érdekfeszítő előadást 22-én, hétfőn este a békéscsabai Értelmiségi Klubban.

Az Európánál másfélsaerte nagyobb, 2—2,5 kilométer vastagságban a felszín 95 százalékát jéggel-hóval fedett földrész történetébe a több száz növényfajból és sok-sok fajta gerincesből, rovarból álló élővilágú, számunkra még idegen világ titkaiba nyerhettek betekintést a nagyszerű előadáson részt vevő érdeklődők, amit a közel száz diakép még színesebbé, érthetőbbé tett.

Az előadás után a megjelentek kérdések sokaságával for- d ’tak az előadóhoz, a válaszokból pedig — « sarki étrendtől kezdve a közel félmillió osá- szárpingvin életéig, a szovjet— amerikai rádió-sakkpartitól a 88 fokos hidegrekordig — tovább bővültek a hallgatók ismeretei.

■■■■•■■•■■■■■■■■■■•■»•••■■••••■••■■••■••■■••••••••»•■•■■»•■■■■«■■■««•■»»■■••■«««»««a

Gerencsér Miklós

ARADI NAPLÓ

A napokiban hozott ítéletet a 1 gyulai járásbíróság Kerner Sándor József, Gyula. Honvéd u. 10. szám alatti lakos ügyé- I ben. A 41 éves vádlott a Budapesti Telefongyár gyulai gyáregységében dolgozott, művezető volt. A gyárban előállított híradástechnikai berendezésekhez ezüst-palládium-szegecseket is felhasználtak. Ezek , az alkatré-, szék nemesfémtartalmuk miatt szoros elszámolás alá tartoztak. Az ezüst-palládium-szegecsek csomagokban, darabszám megjelölésével érkeztek a budapesti gyárból. A csomagok azonban gyakran több ezüst-palládiumot tartalmaztak, mint ameny- nyi fel volt rajtuk tüntetve. Januártól június közepéig 3 kiló 73 deka többlet ezüstszegecs gyűlt össze a műhelyben. Ezt a mennyiséget a csoportvezet ő átadta Kemer Sándornak. A vádlott a nagy értékű csomagot íróasztalába tette. Június 20-án este pedig kivitte a gyárból. Átadta egyik ismerősének, hogy dísztárgyat öntsön a szegecsekből. A 3,73 kiló ezüst-palládium értéke meghaladta a 141 ezer forintot. A nyomozás során a kár megtérült. Ugyancsak a nyomozáskor derült ki Kerner egy másik bűntette is. A vádlott 1957. februárjában Budapest XIX. kerületének egyik bérház udvarában talált egy pisztolyt 100 darab lőszerrel. A fegyvert nem szolgáltatta be. A lakásán tartotta.

A járásbíróság Kemer Sándor Józsefet lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, valamint jelentős érték tekintetében elkövetett sikkasztás bűntette miatt halmazati büntetésként egy év és hat hónán szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetés4 ffiag:

1913. OK I ÜBEK 24.

15.

Pontosan tudta, mi okból, mi céllal harcol ellenünk. Az utolsó illúziója is eloszlott amikor az elesett rácok között osztrák tüzéreket találtak katonái, a Hannower-huszárok. Amikor a lefoglalt iratok között bizonylatokra lelt, amelyek Grác. bői érkező lőporszállítmányokat igazoltak. Ezért folytatta hóna- pókon át oly makacs kíméletlenséggel Temesvár ostromát, ezért meneteltette még Nagyváradig kimerült hadtestét Paskievics elé, semmint a mi tábornokaink lábához helyezze kardját.

Ugyanezért az összes lázadó vezér közül őt gyűlölik legjobban » mi generálisaink.

» « *

Gróf Vécsey Károly legalább törve, de beszélte a magyart. Aulich Lajos egyáltalán nem értette az általa szolgált hadsereg nyelvét. De annál jobban értette a katonai nyelvet, a parancs, az eskü nyelvét. Mi a titka annak, hogy Aulich Lajos, a pozsonyi születésű német, aki példás fegyelemmel szolgált hadapród korától, 1812-től egyugyanazon alakulatnál, a Sándor főhercegről elnevezett gyalogezrednél, váratlanul a lázadók pártjára állt?

Nem állt a lázadók pártjára. Oda kényszerítettük. S ha hi- ! ányozna Aulich Lajosból a bajtársias hűség, most nem lenne a siralomházban.

Fogalma sem volt árpái* hogy egyszer még bűnéül róhatják fel, amiért királyi parancsra esküt tett a magyar alkotmányra. Semmiféle személyes ambíció nem vezette a magyar hadügyminiszter hatáskörébe. Ezredével együtt a bácskai hadszíntérre vezényelték, s ő engedelmeskedett. Harciba küldték Szenttamásnál, s ő engedelmeskedett. Novemberben, győzelmei után ezredével együtt Verbászról Pozsonyba rendelték, s ő engedelmeskedett.

Mindezek után logikus és becsületes ésszel fel nem foghatta, mi lehet az oka, hogy őt, az esküjével mindeddig teljes összhangban levő katonát ellenségnek nyilvánítja Win- dischgraetz herceg. S akit foglyul ejt akár Görgey, akár a többi magyar tábornak seregéből, azt vagy főbe löveti, vagy tíz—tizenöt évi várfogságra ítélteti. Világos volt előtte, rá ugyanez a som várt volna. Amilyen magas volt alezredesi rangja, olyan szigorú büntetést szánhattak neki. És maradt Görgey seregében. Maradt az esküjénél. Annál inkább maradt, minél merészebben ívelt fölfelé Windischgraetz hadvezért szerencsecsillaga.

Görgey parancsa szerint a Csallóközön át vonult visz- sza ezredével Komáromiba. Innen Győrbe kérette vezére és hadosztályparancsnokká nevezte ki. Részt vett a bányavárosokat érintő téli visszavonulásban, amelyről azóta is irigykedve, gyűlölettel vegyes csodálattal beszélnek tábornokaink. Azt hitték, csak a híre létezik már Görgey seregének, amikor váratlanul tönkreverte Kassánál Schlich hadtestét. De Aulich Lajos még itt sem jeleskedett hadosztályparancsnokként, csak biztosította a győző csapatok működését.

.Annál keservesebb volt megismernünk nevét a kápolnai csatában. Ez év február huszonhatodikén és huszonhetedi- kén. Nyolcezer emberével együtt megmutatta, mire képes. Érett, józan alapossággal verte szét válogatott egységeinket. S ami számunkra oly keserű volt, az neki, a született németnek magyar babért hozott. Azonnal a tábornoki karba emelték és rábíztak a második

a'~l + r>r". — c>

Buda ostromáig nem vett részt a tavaszi hadjárat látványos győzelmeiben, de okos taktikai mozdulataival Pest körül biztosította a fő hadszíntéren működő honvédseregeket. S mint aki jól kipihente magát, májusban ellenállhatatlan rohamra dirigálta hadtestét fel Budaváraiba a Rácváros felől.

Nem tudom, ml történt vele ezután. Csak akkor érkezett hír felőle, amikor Szegeden a