Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Jó minőség, gyors siker őszi szemle a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat építkezésein Elsősorban az öntözéses gaz­dálkodásra berendezkedett me­zőgazdasági üzemek ismerték meg 1971. év elején a Tisza­menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat nevét. A szolnoki központtal létreho­zott válla'atnak Gyulán is ala­kult egy kirendeltsége, s első­sorban az öntözés megszervezé­se, kiszolgálása és a belvízelve­zetésben való besegítés volt a fő feladat. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatósággal kiválóan együtt­működő vállalat ez irányú te­vékenységét hamarosan megis­merték a Körösök völgyében. Megvolt a bizalom, sorra be­nyújtották igényüket a mező- gazdasági üzemek az öntöző­vízre. A másik fő tevékenység, az építés-szerelés jóval később bontakozott ki. Most erről sze­retnénk tájékoztatni az olvasót, ezért tartottunk őszi szemlét a kirendeltség szakembereinek társaságában az építkezéseken. A gyulai kirendeltség építési üzeme 1971 nyarán jött létre. Már az első évben négymillió forint értékű, főként mélyépítő munkát végzett. Az elmúlt év­ben tízmilliót meghaladta az építőipari tevékenység, 1973-ban pedig húszmillió forint feletti termelésre számolnak. Jó’ kép­zett szakembergárda, modern géppark alakult ki Gyulán. Amint kísérőink elmondották: a jól dolgozó „öreg” építőipari vállalatokkal csak úfó ve­hetik fel a versenyt, ha minő­ségileg kifogástalan munkát ad_ nak át, ráadásul határidő előtt. Csakis így formálódik róluk jó vélemény, s jelentkeznek a meg­rendelők egymás után. Nemcsak Békés megyében, de a szomszé­dos megyék területén is vállal tak munkát. Mindenekelőtt a gyulai központ Irodaházának, műhelycsarnokainak megépítése keltette fel a megrendelők fi­gyelmét. Megteremtették a gép. javítás feltételeit is, így a folya_ mates munkát biztosítani tud­ják. Az OVH az építési üzem fel­adatait az öntöző-ipari és ivó- vízellátással, illètve a szenny­vízelvezetéssel kacsolatos épít­mények létrehozásában határoz­ta meg. A fő profilon kívül ter­mészetesen rokon szakmában is vál'alhatnak munkát, ha a ka pacitás engedi. A gyulai építési üzem egyik legjelentősebb munkája pilla­natnyilag Békéscsabán a szik- víz. és szeszipari vállalat re­konstrukciója. Mintegy 2300 négyzetméter alapterületen épül az új csarnok, ahol hűsítő italt gyártanak majd. Kunszentmár- tonban az Európa-hírű Pannó­nia F’őrmekonfekcióipari Vál­lalat szennyvíztisztító telepét építik több millió forintos kö't_ séggei. Gyulán az új művelődési központ gerendarács alapját, Szabadkígyóson a szakmunkás­képző intézet vízellátásának re­konstrukcióját, Kétsopronyban a több milliós beruházást igénylő területi vízrendezést, Sarkadon és másutt rizstelep építését vállalták. Az őszi szemle azt igazolja: a fiatal építési üzem kollektívája valóban ki­váló, minőségi munkával szerez jó hírnevet és megbecsülést ma­gának. A határidőket inkább előre hozzák, mint kitolják. Már az 1974. évi munkavállalás fog­lalkoztatja az építésvezetőket. Jó hírnevük garancia arra. hogy nem maradnak munka nélkül. A. R. Intézkedések, tervek a kiskertek eszközellátásának javítására Évről évre szélesedik a ker- tészkedök tábora, ám a ház­táji gazdaságok, zárt kertek, há­zi kertek, hétvégi telkek tu­lajdonosai még gyakran bosz- szankodnak azon, hogy a bol­tok kínálata nem tud lépést tartani a fejlődéssel; szegé­nyes a kerti szerszámok és a kis területen jól hasznosítha­tó kisgépek választéka. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett mű­ködő kertészeti szakbizottság nemrégiben vizsgálta az ellá­tás helyzetét. Többek között megállapította, hogy olyan te­rületeken, ahol ma már töme­gével találhatók hétvégi tel­kek, nincs megfelelő szaiküzlet- hálózat. Nem kielégítő a szak­üzletek telepítése a háztáji gyümölcs- és szőlőtermelés szempontjából nagy jelentőség­gel bíró területeken. A kiskertek ellátását szolgáló cikkek forgalmazásával napja­inkban az AGROTRÖSZT, a VASÉRT és a SZÖVÄRU, va­lamint az ÁFÉSZ foglalkozik. Nem kevés gondot jelent az árualap biztosítása Számtalan olyan egyszerű kerti szerszám is hiányzik a piacról, mint pél­dául a gereblye, a kapa, a kü­lönféle szerszámnyel vök. Még nagyobb gond a hagyományos­tól eltérő korszerű eszközök beszerzése. Jelentős részüket ugyanis a hazai ipar eddig nem gyártotta, sőt számos cik­ket még ma sem gyárt. Ilye­nek a motoros kapák, permete­zőgépek, a motoros és kézi fű­\mMmm ** 1813. OKTÓBER 2. nyírók, kísérleti öntözőgépek. 1 az importcikkek beszerzését a devizakeretek korlátozzák. A szakbizottság helyeslésé­vel találkozik, hogy egyre több ÁFÉSZ ismeri fel a kiskertek műszaki cikkekkel való ellátá­sának jelentőségét. Ilyen a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ, amely « MÉSZÖV anyagi tá­mogatásával kertészeti kisáru- ház létesítéséhez fogott, a balatonmáriai ÁFÉSZ árusítás­sal egybekötött kiállítást ren­dezett, s kertészeti bolt nyi­tását tervezi. A kibontakozás felé mutat az állam hatékony támogatása, s az is, hogy az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kü­lön munkabizottságot hozott létre, s megbízta a korszerű kertészeti nagyáruház létesíté­sére vonatkozó elképzelések kidolgozásával. Állami és OTP- támogatással, előreláthatólag 1975. végére felépül a Hermes ÁFÉSZ-nek a kiskertek anyag- és műszaki ellátását szolgáló te­lepe, ami enyhíthet a raktár­gondokon is. A Hermes egyéb­ként helyi ipari vállalatokká! és szövetkezetekkel tárgyalásokat kezdett különféle szerszámok, eszközök gyártásáról ; készül a magyar gyártmányú hordozható motoros permetezőgép prototí­pusa, s előreláthatólag jövőre forgalomba kerül a hazai gyár­tású kézi fűnyíró, a „Zengő”. Szó van a szovjet gyártmányú magasnyomású permetezőgépek importjáról, szivattyúkat, oltó- és szemzőkéseket az NDK-ból, illetve Jugoszláviából terveznek behozni. A kiskert-mozgalom hazánk­ban több mint kétmillió csa­ládot érint, élelmiszergazdasá­gi, szociológiai, és környezetvé­delmi jelentősége indokolja a fokozott törődést. (MTI). Magyarul és szlovákul beszélünk, de egyet akarunkl Kongresszusi küldötteket választottak a békéscsabai szlovákok Alig maradt ür*éS azon a KÜldóttvalasztó gyűlésen, amelyet szeptember 27-én, Bé- késcsaoán, a városi tanács ’dísz­termeden rendezett meg a Ma- ! gyarországi SzlováKok Demokra- j tíkus Szövetsége. Az értekezlet I célja volt, hogy a szövetség veze- 1 toi tájékoztassák Békéscsaba j szlovák nyelvű lakóit a négy év- ! vei ezelőtt megtartott negyedik j kongresszus óta történt esemé- ! nyeKról gondokról és megvá- ! lasszák a november 31—32-én I Budapesten megrendezendő ötö­dik kongresszus városi küldötte­it. Érthetően ünnepélyes volt a hangulat, hiszen a nemzetiségi- j ek ilyen jelentős politikai, társa­dalmi kérdésekben nem minden_ nap döntenek. Ezután nyitotta meg Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront bé­késcsabai városi titkára a kül­döttválasztó gyűlést. Köszöntöt­te annak minden résztvevőjét, majd szlovák nyelvre fordítva a szót, felkérte Knyihár János j nyugalmazott gimnáziumi igaz­gatót, a szövetség elnökét, hogy tartsa meg beszédét. — Jó alkalom ez az értekez­let arra, hogy visszatekintsünk a megtett útra, számvetést ké­szítsünk es készüljünk ötödik kongresszusunkra. amelynek ' számot kell adnia az elmúlt I négy év eredményeiről és gond- | iáiról. Jó alkalom arra is ez a találkozásunk, hogy tájékoztas­suk szövetségünk munkájáról a Békéscsabán élő szlovákokat és megválasszuk azokat a küldöt­teket, akik méltóképpen képvi­selik városunk szlovák ajkú ál­lampolgárainak érdekeit soron, következő országos tanácskozá­sunkon. Ezen a kongresszuson meg kell vitatnunk sikereinket, gondjainkat és országunk nem­zetiségi politikájából fakadó feladatainkat. Önöktől azt vár­juk, hogy elmondják gondolata­ikat, kéréseiket — kezdte szlo­vák nyelvű ünnepi beszédét a szövetség elnöke, majd így foly­tatta: — Ismeretes, hogy a Magyar­országon élő nemzetiségiek egyenlő jogokat élveznek min­den tekintetben a magyar nyel­vű állampolgárokkal. Politikai, gazdasági, kulturális területen nincs megkülönböztetés a nem- zetiségiek és a magyar lakosok között. És ez a gyakorlat így fe­lel meg a szocialista nemzeti­ségi elvnek. Mi szlovák nyelvű magyar állampolgárok, • szocia­lizmust építő hazánkban, az al­kotmány értelmében teljes jogot élvezünk. Lehetőségünk van anyanyelvűnkön tanulni, műve­lődni és minden fórumon szólni Lehetőségünk van nemzetiségi népi kultúránkat művelni. Azok, akik jelén vannak és azok is] akik nincsenek itt, jól tudják, hogy pártunkban, államigazga­tásunk területén, a társadalmi és tömegszervezetekben százá­val és százával vannak vezető emberek, akik a szlovák nyel­vet is beszélik. Ezután a szónok visszaemlé­kezett azokra az évekre, ami­kor ebben a hazában a nemzeti­ségiék jogtalanok voltak, majd így folytatta : — Ma már senkinek sem kell szégyellnie szlovák származását; anyanyelvét, Városunkban jár­va az utcán, az üzemekben min­denütt hallunk szlovák szót. És í ez természetes. A dolgozó, alko- ! tó embernek ugyanis mindegy, hogy milyen nyelven beszél, nem ez határozza meg az érté­két, Hanem a.z, amit csinál, aho­gyan dolgozik. És ebben, füg­getlenül anyanyelvűnkre, egyek vagyunk. Magyarul és szlová­kul beszélünk, de egyet aka­runk. Munkálkodunk szocialista hazánk jövőjén, közös erővel igyekszünk azon hogy életünk mind szebb és boldogabb légy ép, I Knyihár János ünnepi beszé­dét mondja — Pártunk és kormányunk biztosítja, hogy az óvodától a főiskoláig anyanyelvűnkön ta­nulhassunk — folytatta az elő­adó —, de sajnos nem élünk kel­lően ezzel a lehetőséggel. Mint ahogyan azzal sem, hogy az anyanyelven megjelenő sajtóter­mékeket olvassuk. Kultúránk megőrzését is biztosítják orszá­gunk törvényei. Népi együttese­ket tart fenn az állam és ezek száma napról napra emelkedik — állapította meg a szövetség elnöke, majd arról szólt, meg­nyugtató a tudat, hogy a nem­zetiségek gondjaiban országunk minden fórumán segítenek. Mél­tatta annak jelentőségét., hogy négyévenként lehetősége van a magyarországi nemzetiségeknek összehívni kongresszusaikat. Be­szédének végén kérte a gyűlés résztvevőit, hogy olyan küldöt­teket válasszanak, akik jó szó­szólói lesznek a békéscsabaiak­nak. A vitában SíZÔMmÎcÏ Márton, a VII. kerületi kultúr- j ház igazgatója arról beszélt, hogy a békéscsabai szlovákság nem használja ki azt a lehetőséget, hogy anya- nyelvén olvasson, pe­dig soha nem jelent meg olyan nagy mennyiségű szlovák nyel­vű irodalom hazánkban, mint az utóbbi években. A nemzetisé­gi politikát méltatva pedig el­mondta, hogy a magyar nyelvű iskolákban is tanítják a szlovák nyelvet országunkban és Bé­késcsabán is — Vannak közöttünk, akik nosztalgiával tekintenek a tá­voli múltba. Ez lehet. De az ilyen visszatekintés nem vezet el a célhoz, ugyanis a jövőt kell építeni — mondta többek kö­zött. Zahorán Mátyás békéscsabai kisiparos szlovák nyelVjen mond­ta él hozzászólását. Megköszönte a Hazafias Népfront városi bi­zottságának, a város vezetőinek, hogy a kongresszusi küldöttvá­lasztó gyűlést a városi tanács reprezentatív dísztermében ren­dezték meg. — Igaz, hogy mindenütt van­nak barátaink, akik segítenek bennünket, köszönjük nekik és államunknak, hogy mindent megtesznek a szlovák nyelven beszélő magyarok érdekében — mondta többek közt és arra kér­te a megválasztandó kongresszu­si küldötteket, képviseljék a csabai szlovákok érdekeity mondják el az országos tanács­kozáson, hogy életük szép és mindinkább szebb lesz. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára, Majnek Attila felszóla­lásában köszöntötte a küldött- választó értekezletet, tolmácsolta a szövetség jókívánságait, majd arról beszélt hogy « marxi—le­nini nemzetiségi politika Ma­gyarországon hiánytalanul meg­valósul, a nemzetiségek együtt­élésének jó példáját mutatja. Ezután Kovács Pál országgyűlési képviselő, a szö­vetség álelnöke javaslatot tett a küldöttek személyére. Még mi­előtt szavazásra került volna sor, a gyűlés résztvevői tapssal fejezték ki egyetértésüket a bé­késcsabai küldöttség összeállítá­sával. S amikor a gyűlés elnöke szavazásra bocsátotta a jelölte­ket. a gyűlés résztvevői egy- emberként megválasztották és jóváhagyták a szövetség negye­dik kongresszusa által az or­szágos választmány tagjainak; dr. Rusznák Jánosnak, az MSZMP Békés megyei Bizott­sága osztályvezetőjének, Knyi­hár Jánosnak, a szövetség elnö­kének, Gécs Jenő nyugdíjasnak,. Mekis Márton kultúrház-igazga- tónak és Kovács Pálnak, a szö­vetség alelnökének kongresszus­ra való küldését. Elfogadták Andó György építőmunkásnak, Chlebniczki János iskolaigazga­tónak, dr. Haraszti János városi tanácselnöknek. Gyebnár Mihály nyugdíjasnak. Gyulavári Pál­nak, az BftSZMP békéscsabai városi Bizottsága első titkárá­nak Kendra János vállalat­igazgatónak, Mázán Mátyásnak, a Hazafias Népfront városi tit­kárának, Petrovszki' P&lnénak, a Kötöttárugyár dolgozójának, if­jú Pribojszki János tsz-tagnak, Vraukó Andrásáé tsz-tagnak kongresszusi küldetését A megválasztott szusi küldötteket Csicsely János arra kérte, hogy miután vissza­térnek küldetésükből, találkoz­zanak Békéscsaba szlovák nyel­vű lakosaival és mondják el, mit végeztek. A gyűlés bizalmát a küldöttek nevében Chlebnicz­ki János köszönte meg, ígérve, hogy minden tőlük telhetőt meg­tesznek. hogy feladatukat be­csülettel teljesítsék. , Botyánszki János A gyűlés résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom