Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-21 / 247. szám

MIÉRT KELL MINDIG SZERVEZNI? Harminckilenc ipari szövetkezetből harminchatban írásba foglalták Megyénk 39 ipari szövetke­zete 1969-től 1972-ig, azaz négy év alatt 32,4 százalékkal emelte a szövetkezeti ipar termelési ér­tékét. Ez idő alatt a foglalkoz­tatottak száma csak aüg-alig — legfeljebb 2 százalékkal ha — növekedett. Ennek alapján azt kell feltételeznünk, hogy az ipari szövetkezetekben rövid idő alatt sikerült jelentősen fo­kozni a rendelkezésre álló mun­kaerő ésszerű felhasználását. Ez valóban így van, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi két évben a szövetkezetekben do'gozók száma 1500-zal még csökkent is, a teljesített munka­órák mennyisége több mint egy százalékkal emelkedett. További bizonyíték, hogy míg a négy év alatt a ledolgozott munkaórák száma 13 százalék­kal emelkedett, az egy foglal­koztatottra jutó termelés növe­kedése meghaladta a 30 százalé­kot. Az állami iparban ez a javulás ugyanekkor nem érte el a 10 százalékot, holott jtt a fog­lalkoztatottak. s ezzel együtt a teljesített órák száma is jelen­tősen emelkedett. Minden a legnagyobb rendben ? Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szövetkezeti ipái-ban minden a legnagyobb rendben megy, mert igaz, hogy 1970-ben itt 32 forint, az álla­mi iparban pedig 12 forint nye­reség jutott a termelésben részt vevő eszközök minden 100 fo­rintjára, az elmúlt évben , pedig ez a különbség nőtt is a szö­vetkezeti ipar javára — ám az egy foglalkoztatottra jutó nye­reség a szövetkezeti iparban az elmúlt évben mégis csaknem 7,5 ezer forinttal volt kevesebb, mint az állami iparban Nem is lehet ez másképp, hi­szen az egy foglalkoztatottra számított gépek és berendezé­sek értékének 1972-es alakulá­sát vizsgálva kiderül, hogy a szövetkezeti ipar az államihoz képest, a gépesítettség jóval alacsonyabb szintjén áll. Hiszen az utóbbiban átlagosan 81 ezer, az előbbiben pedig csak 10 ezer forint értékű géppel dolgozik egy ember. Tehát nem azért jobb a gépek kihasználtsága az ipari szövetkezeteknél, mert az iparvállalatoknál rosszabbul szerveznek, hanem sokkal in­kább azért, mert az előbbiben számottevően kevesebb a gép, alacsonyabb a te^^":kaí színvo­nal, mint az utóbbiban. És ez nem csupán a pénz, ha­nem ve'e együtt a termelés- szervezés. a munkaszervezés is. Amj a szövetkezeti iparban sem kevésbé fontos, mint az állami­ban, hiszen a megye iparában foglalkoztatottak egy harmad a a harminckilenc valamelyikében dolgozik. Ehhez még tegyük hozzá azt, hogy a szövetkezeti ipar a megye, illetve a nép­gazdaság számára nélkülözhe­tetlen termékeket gyárt, szolgál­tatásokat nyújt. Éppen csak az nem mindegy, hogv ezt milyen áron. milyen minőségben és mennyiségben teszi. Tervek nélkül nehezen megy ... Ahogy mondani szokták: száz szónak is egy a vége. Az eddig e'mondottakkal is csak azt az egyet szeretnénk bizonyítani, hogy a termelés valamennyi ágá­ban, minden területén csak át­gondolt, megalapozott tervek alapján lehet lépésről lépésre előbbre jutni. Mert hiába javul a munkaidő- kihasználás, ha közben a tech­nikai színvonal egyre inkább elmarad az átlagostó1. Hiába korszerű a technológia, ha nem társul hozzá a munkaidővel való takarékoskodás. így ugyan, is ..elúszik” a réven az. amit a vámon nyertek. Ezért kell a szervezőnek ál­landóan résen lennie, ezért kell a szövetkezetekben is az üzem_ és munkaszervezés korszerűsíté­sére, ésszerűsítésére állandó jelleggel terveket is „szőni”. Mint ahogy ezt a megye 39 ipari szövetkezetéből 36-ban meg is tették. Erről írás is tanúsko­dik. El kell ismerni azt is, hogy azért, mert az orosházi kazán­javítók. a füzesgyarmati jármű­készítők és a gyulai szabók szövetkezete nem készített üzem_ és munkaszervezési ter­vet erre az évre. még érhetnek és érnek is el eredményeket e területeken. Ennek ellenére mégsem állíthatjuk azt, hogy nincs szükség tervre, hiszen azt alapos felmérő munka előzi meg. amelynek során a vezetők hasznos ismeretekhez jutnak, Ezenkívü> a terv iránytű is, vi­szonyítási alap, amelynek segít­ségével időről időre megálla­pítható. hogy mit sikerü't a ki_ tűzött célokból időarányosan megvalósítani. Csak e szövetkezeti tervek alapján tudta a Békés megyei KISZÖV üzem- és munkaszer­vezési szakbizottsága ez év szeptemberében részletesen fel­térképezni. hogy 1973 első fe­lében milyen eredményeket ér_ | tek el a szövetkezetek, i’letve, milyen szakmai segítségre lenne szükségük a bizottság részéről a termelés szervezésének fejlesz­tésében. Amit tettek — figyelemre méltó A vizsgálat során kiderült, hogy az ipari szövetkezetek többségében figyelemre méltó eredményeket értek el. Vala­mennyi szövetkezet időarányo­san teljesítette tervét. A tíz nehézipari ágazathoz tartozó szövetkezet közül hat­ban új gépekkel növelték a terme'ékenységet. Az orosházi lakatos szövetkezetnél 500 ezer, a békéscsabai vasipari szö­vetkezetnél egymillió 200 ezer forint az új szervezési megol­dásoknak köszönhető többlet­eredmény. A könnyűipari ágazatban dől-’ gozó 15 szövetkezet termelés- szervező munkáját elsősorban technológiai korszerűsítés, a munkaszervezés formáinak ész. szerűsítése. a normák megalapo­zása és az a törekvés jellemzi, amellyel igyekszenek a piac igé­nyeit és a szövetkezet lehetősé­geit, érdekeit összhangba hoz­ni. Az öt vegyesipari, s az egy szolgáltató szövetkezetből ket­tőben tanfolyamot szerveztek a középvezetők továbbképzésére, a többiben a gépek kihaszná­lásának fokozására, illetve a nagyobb tételű gyártás előkészí­tésére tettek lépéseket. Az ész- szerűsítő intézkedések során a szarvasi műanyag szövetkezet 250 ezer forintot takarított meg az első félévben. Az építőipari szövetkezetek­nél az üzem- és munkaszerve­zési bizottságok főleg az ösztön­zés hatékonyságának növelését, a munkaidő-kiesések és az ön­költség csökkentésén szorgos­kodtak. A mezőkovácsháziak erőfeszítésének eredménye. a szállítási költsé-'-'k mérséklésé­vel és egyéb szervezési felada­tok megoldásával elért 220 ezer forint megtakarításban mérhető. • * * Megyénk ipari szövetkezetei­nek 1973 első féléves üzemszer­vező munkájáról összességében elmondható, hogy je'entős ered­ményeket értek el a párt- és kormányhatározat megvalósítá­sában. A KISZÖV üzem- és munka- szervezési bizottságának jelen­téséből az is kitűnik azonban, hogy az üzem. és munkaszer­vezési feladatok végrehajtását sok esetben gátolja az, hogy a szövetkezetek középvezetői a szervezési és vezetési kérdések­ben nem kellőképpen tájékozot­tak. Nagyon kevés a szervezési munkával foglalkozó függetle­nített szövetkezeti szakember. A 39 szövetkezetből mindösz- sze háromban dolgozik önálló munkakörű üzemszervező. Ti­zenhétnél pedig egyáltalán nincs csak szervezéssel foglalkozó fe­lelőse az üzemszervezési tervek végrehajtásának. Márpedig ez a munka, akárcsak a többi, nép­gazdaságukig fontos tevékeny­ség. egész embert kíván. OVan szakembert, aki semmi mással nem törődik, mint azzal, hogy amíg termelnek, addig szervez­zenek is mindig. A legtöbb megoldásra törekedve — szaka­datlanul. Kőváry E. Péter Egy ember vére — több ember biztonsága (Tudósítónktól ) A Magyar Vöröskereszt ismert jelmondatában rejlő mély embe­ri gondolatok jegyében rendezik meg az idei véradónapot október 26-án a Békéscsabai Kötöttáru gyárban. A gyárban a véradás immár tradicionális és mindannyiszor számottevő eredményekkel jár. Igaz, az itteni Vöröskereszt-szer­vezet vezetősége a tavalyi, vi­szonylag szerényebb eredmény­nyel nem volt teljesen elégedett. Pedig szégyenkezésre igazán nincs ok, hiszen az 1972-es vér­adónapon — amelynek zökke­nőmentes lebonyolítását több objektív körülmény akadályoz­ta — mégiscsak 64 önkéntes vér­adó adott 22,2 liter vért, ami önmagában is felbecsülhetetlen érték. Ezt csak tetézi, hogy hosszú listát lehetne összeállttá­■■•■■■■■■■■■•■•■■■■■•Mai A siker otthon sem maradt el na a sokszoros véradókból, akik közül az „abszolút rekorder” Ratay Mihály, 39-szeres hozzá­járulással. Öt követi Oláh Györgyné, aki 38-szor adott vért, aztán a többiek: Széchenyi Jó- zsefné 32-szeres, Drienyovszki Jánosné 26-szoroe, Kertész Ká­roly 23-szoros véradó és — még sorolhatnánk tovább a neveket. Külön is szót érdemel Sárán- di József né harmincszoros vér­adó, aki már nyugdíjas ugyan, de az elsők között jelezte jöve­telét a mostani véradónapra. Van olyan dolgozó is, aki abból a , megfontolásból jelentkezett, hogy családi környezetében volt olyan, aki vérre szorult s ezért szinte erkölcsi kötelességének érzi az önkéntes hozzájárulást az akció sikeréhez. Az idei véradónapot a szerve­zet vezetősége széles körű agitá- cióval segíti elő. Ennek egyik megnyilvánulása volt a minapi ankét, amelyen mintegy hatva- nan vettek részt s felszólalt azon Salka László, a véradóállomás munkatársa is. Minden jel arra mutat, hogy a gondos előkészítő-szervező mun­ka ezúttal is eredményes lesz. Garancia erre az is, hogy a kö­töttárugyáriaknál nem csupán cifra szóvirág a Vöröskereszt másik jelmondata sem: .,Aki vért ad, életet ment!” —kazár— Megyénk megannyi községében és városában lépett már kö­zönség elé a sarkadi ÁFÉSZ égisze alatt tevékenykedő Röpülj Páva kör hattagú citerazenekara. Legutóbb a KPVDSZ kultu­rális napok megyei megnyitójá nak ünnepi estjén arattak nagy sikert, ez esetben otthonukban, Sarkadon. Balkus Öregek napja három községben A 10 ezer 500 holdas domb­egyházi Petőfi Tsz Kisdombegy- házán október 27-én, Magyar- dombegyházán november 3-án, Dombegyházán pedig november 6-án rendezi meg a hagyomá­nyos öregek napját, melyen a hozzátartozókkal együtt több mint ezren vesznek majd részt. A találkozókon Fülöp Sándor tsz-elnök tájékoztatást tart a közös gazdaság helyzetéről és méltatja november 7 jelentősé­gét. Ezt követően a tsz vacso­rán látja vendégül az idős em­bereket. Gerencsér Miklós ARADI MARIO 13. Ahány ítéletet felolvasott Ernst törzshadbíró, annyiszor hajtotta össze, szorította hóna alá mappáját. Ahány vádlott elé lépett, annyiszor nyúlt ír­noka felé egy-egy pálcáért. A pálcát kettétörte, és az elítélt lába elé vetette. Gáspár Andrást, a vádlottak sorában a hetedi­ket, elkerülte. Legvégül az ő ítéletét olvasta fel. — Gáspár András vádlott úr, kecskeméti, magyarországi szü­letésű, nős, két gyermek apja, utoljára kapitány... ellen csak a fegyveres felkelésbeni részvétel volt megállapítható, ezért kapi­tányi rendfokozatának elveszté­se és az orosz Vlagyimir rendje­lének elvesztése mellett tízévi várfogságra ítéltetik. Mappáját végképp összecsukta a törzshadbíró. Fölpillantván szétnézett. Ünnepélyesnek szán. ta tekintetét, de inkább sértő­döttnek látszott. Monotonsáe he­lyett most éllel hasított vékony hangja: — Főtörzsfoglár! Az elítélteket láncra veretni, és zárkájukba visszakísérn! Látás-futásiba kezdtek a fog­lárok. Lépesek dobogtak lán­cot csördülték. Az elítéltek né­mán. fegyelmezetten viselkedek egész idő alatt. Tiltakozás nél­kül engedték kezűikre, lábukra lakatolni a láncot. Egyedül Damjanich János fakadt zengő káromkodásra, de ő sem ellen­kezett a foglárokkal. — Önök azt képzelik, hogy katonák, pedig csak gyilkosok ! — visszhangzott kiabálása a várudvaron. — Amit művelnek, az a legal an tasa bb, leggyávább bosszúvágy. Önök csak egyben bátrak. Vállalni a szégyent, a megvetést az utókor szemében! A többieket már rég vissza­kísérték a főőrség épületébe, ve­le még mindig viaskodtak a fog­lárok. Dühösen lerázta őket, kí­nozta törött lábát, de inkább se­gítség nélkül bicegett. Lehajtott fejjel, szinte osonva távoztunk a térről, amikor vég­re elvonulást vezényeltek. *** Az ebéd nem kellett. Ügy ér. zem. hosszú ideig nem lesz ét­vágyam. Kora délután megérkez­tek a lelkészek. Négy közülük az aradi minorita rendház szerze­tese. Csatlakozott hozzájuk a mi tábori lelkészünk, Marchot Fdward atya is. Damjanich vi­gasztalására a város görögkeleti plébánosa, Szombathy Balázs jött el. A protestáns elítéltek mellé1 szintén a hitüknek megr fel elő papot, rendeltek. Gáspár András, az egyetlen várfogságra ftélt tábornok kérte Ernst törzshadbírót, hadd ma­radhasson bajtársai között, amíg az ítéletét végrehajtják. Óhaját megtagadta a törzshadbíró. Ahhoz viszont hozzájárult Ho- wiger tábornokkal egyetértés­ben, hogy Schweidel József fia, aki ugyancsak itt raboskodik honvéd századosként ítéletre várva, fölkereshesse édesapját a sirailomházban. *** Célutáp a parancskihirdetésre hívták össze a törzs tagjait. Ri­deg hangulatban, már-már meg­félemlítő tónusban olvasták fel előttünv a következő paran­csot. Holnap, október hatodikján a halálos ítéletek végrehajtásá­hoz a Wccher-gyalogság első zászlóalja Tichy őrnagy pa- rancsnoksáKa alatt kivonul és reggel fél hatkor félsorakozik a főőrség kapujával szemközt. A zászlóaljhoz a főtörzsorvos is köteles csatlakozni. A lövésze^ kiválasztása a zászlóalj parancs­nok kötelessége. A helyőrség ma délutánitól holnap estig szigorú készültséget tart töltött fegyverekkel. A vár területét senkiinek nem szabad elhagynia. Ma délután fél hét órakor ta­karodó és a várkapuk bezárása. A kapukulcsokat Zdrahal had­nagy a várparancsnoknak adja át. Az egész helyőrség holnap reggel fél hat órakor fegyverbe lép és marad további parancsig. Az őrségek megke+tőzendők. Az összes katonai és polgári

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom