Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Őszi tárlat Szép élményt, kellemes egy_ másfél_két órát szerez a látoga. tónak a® idei, immár huszadik Vásárhelyi Őszi Tárlat. A Tor­nyai János Múzeumban a két­száznál több mű majd mind­egyike a realizmus legjobb ha­gyományainak jegyében fogant; tükrözve az alföldi táj múltját és jelenét, az alkotók kötődését a vidék hangulatához, lakói sorsához. Németh József olajtemperái a munkának állítanak őszinte em­lékművet, Fejér Csaba nagy­anyját festi lírai gyengédséggel, Kurucz D. István a végelátha­tatlan síkságról vall sajátos mo. dórában. Csohány Kálmán köny nyű kézzel rajzolt Csokonai- srafikái, Szőke Erzsébetnek a természet kimeríthetetlen gaz­dag szín- és formavilágából fa­kadt gobelinjei. Mónus Hona ke­rámiái a legközvetlenebbül kö­tik össze a műtárgy használati és esztétikai értékét, míg az Or­ganikus mozgás című játékok is mételt bizonyítékai, hogy a 'eg- gondosabban kivitelezett formai ötletek sem emelkedhetnek a kellemesség kategóriájának Vásárhelyen szintje fölé. A kiállítás talán legértékesebb darabjai a szobrok és az ér­mek között találhatók — éppen ez utóbbi műfajú alkot, fásaiért kapta az idei Tomyai- plakettet Ligeti Erika. Lisztes István Dózsa-érmei, Kligi Sán­dor érdekes bronz Festője, Nagy Sándor és Paál István tömören formált emberalakjai, Vasas Károly Forradalom című. sebe­sen rohanó lovasokból szerkesz. tett szobra előtt állnak meg legtovább a látogatók. Akik közül a Békés megyeiek Koszta Rozália és Lipták Pál festményeiben „hazai” alkotok műveit is láthatják. Csakúgy, mint a Medgyessy-teremben * Tomyai-plakette' eddig kitün­tetett művészek képeinek, szob_ rainak sorában Kohán György 1959-ben díjazott Kabát című viasztemperáját. összegezve: bár a várt „nagy élménnyel” adós maradt, szép élményt adott, s adhat a Vásár­helyen járó érdeklődőnek a hu­szadszor rendezett képzőművé., szeti bemutató. <d-> Dilemma — CÁSCOügyben j Bár a gyerekkocsinál még nem : vittem többre, mégis örömmel : fogadtam az Állami Biztosító sajtótájékoztatóján bejelentett hirt, mely szerint rövidesen be. j vezetik a CASCO-kiegészítő biz ! tositást, amely — megfelelő díj • és önrészesedés mellett — egye. I bek között fedezetet nyújt a le. ; szerelt kerekek miatt keletkezett : károkra is. A hírt azért fogadtam öröm- ; mei, mert hamarosan megoldó- : dik tehát azok problémája, akik. » nck egy — esetleg több — kére- j kük hiányzik majd Egyszerűen j csak bejelentik a kárt, s a bizlo- ; sító fizet, mint a katonatiszt. ! Hát nem nagyszerű? Ha jól be_ : legondolok, azért mégsem olyan ! nagyszerű, mert kitűnik, hogy ’ csak félmegoldás. Félmegoldás : azért, mert a kártalanítás csak : azokra az esetekre vonatkozik, ; amikor hiányzik egy vagy több ! Gaburek Károly festőművész kiállítása a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban A kiállítás megnyitója. Balról j’nbbra: Dér László, Enyedi G. Sándor, a kiállító művés® és Baska József. Fellendül a licencvásárlás - döcög a hasznosítása Az év első felében a KGM- vállaüatok 11 licencet vásárol­tak, míg tavaly egész évben 14-et, a vásárlások értéke a múlt évben 103 millió forint volt, 1973 első felében 141 mil­lió. A KGM műszaki fejlesztési alapjának egynegyedét biztosít­ja licencvásárlásra. Az illeté­keseknél 22 igény vár elbírá­lásra. így a második félév is várhatóan újabb jelentős li­cencia. é» know how-vásárlá- sokat hoz majd. A licencia-vásárlásokkal együtt nem lendült azonban előbbre az eladás. Bár 1950-től 1973-ig a 27 eladásból 23 az utóbbi öt évre esik, mégis messze elmarad az értékesítés a lehetőségektől. Az év első fe­lében mindössze egy eLadás tör­tént és 13 találmány keres gaz­dát. Ennek okát a minisztéri­um abban látja, hogy az ipari vállalatok, a feltalálók és konstruktőrök nem eléggé ér­dekeltek az értékesítésben, il­letve a haszonból nem tevé­kenységük hasznosságának ará­nyában részesednek az érdekel­tek. örvendetes a licenciavásér. lás fellendülése, de azok hasz­nosítása még lassan valósul meg. Ennek egyik jelentős oka, hogy az ehhez szükséges esz­közök nem mindig, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre a vállalatoknál. (MTI) •milia» IHtiltHMim hatalmúlag a bécsi kormány ha­táskörébe utalta a magyar pénz­es hadügyet. Arról mélyen hall­gattunk, hogy a magyar ország- gyűlés hozzájárulása nélkül jogellene«, volt urakodónk eljá­rása. A súlyos döntés által fak­tummá lett: leléptünk a törvé­nyes útról. S elindult a lavina. Jellasics horvát bán a magyar orszáiggyűlés teljes mellőzésével jutott a magas méltósághoz és megkezdte hadjáratát uralko­dónk egyenes felszólítására. Ezután már csak a nyílt és köz­vetlen összecsapás következhe­tett Bécs éB Pest között. Több szó nem esett a törvényes jog­alapról. Az alkotmányosság ne­vében megindult folyamatokat erőszakosan áttereltük a felség­jognak nevezett parancsolgatás medrébe. Mintha egész Magyar- ország égy újoncszázad lett vol­na, mi pedig a kiképző őrmes­terek. Gróf Lamlberg elvakult önteltséggel sietett Budáról Pestre feloszlatni az alkotmá­nyosan megválasztott országgyű­lést. Csoda-e. ha a lázongó tö­meg felkoncolta ? Amikor kiszál­lították kocsijából, még min­dig csőcseléknek nevezte a Pes- ti polgárokat. Azokat a pesti polgárokat, akik az uralkodó ál­tal kiírt választásokon küldtek törvényes képviselőt a most szétkergetésre ítélt országgyű­lésre. E tragikus fordulatokból két mozzanatot látok sorsdöntőnek: először a szabályosan kineve­zett kormánytól akartuk meg­fosztani- Magyarországot, má­sodszor a közjogilag teljesen rendjén való parlamentjétől. Ez utóbbi a durvább, mert mélyeb­ben támadja a magyarok állam­jogi érdekeit. Sajnos, el kell is­mernünk a tisztességünkre hát­rányos tényt, hogy uralkodónk visszalépett az abszolút mo­narchia keretei közé. Ez ön­magában még nem vetne árnyé­kot dinasztiánk erkölcsi tekin­télyére. Legfeljebb a konzervati­vizmusát bizonyítaná. Ott szen­ved csorbát a presztízs, hogy akkori felséges császárunk, V, Ferdinánd önként és ünnepé­lyesen nyilvántartotta alkotmá­nyos monarchiának a magyar királyságot. Megértették parancsolóink, hogy a rácok, szerbek, horvá- tdk, románok együttesen sem képesek leteperni a rebellis magyarokat. Kénytelenek vol­tak császári hadakkal érvényt szerezni az uralkodói akarat­nak. Windischgraetz herceg ta­valy októberi győzelme a Laj­tánál az ellenszegülő magyarok gyors szétszórását ígérte. S az ígéretből csaknem valóság lett a tél folyamán. Nagy felbuzdu­lásunkban még az uralkodó le­mondását is kereszt ül vitt ük, mivel seregeink vezerei elszán- tabb erélyt reméltek az ifjú trónörököstől, immár I. Fe­renc József császár őfelségétől. Februárban a Kápolnánál ara­tott győzelmünk után büszkén adta hírül Windischgraetz her­ceg; „A lázadó csordákat lé- típrom, négy nap múlva deb­receni főfészküket is eltapo­som”. (Folytatjuk) kerék. De ml van akkor, ha az országúton azok a gépkocsiveze­tők, akik pontosan csak annyi kerékkel járnak, amennyire szükség van, olyan gépkocsive­zetőkkel találkoznak, akiknek több van egy vagy két kerék­kel? Ilyen esetben ki biztosítja őket. hogy nem esik kár sem a kocsijukban, sem testi épségük­ben? Hogy ez már nem a biz­tosító hatásköre? Igaz, sőt az igazságon túl még külön meg­nyugtató, hogy útjainkon az al­koholszonda mellett egyre több Traffipax is jó szolgálatot telje­sít, ami biztató garancia arra, hogy fokozatosan csökkenni fog a „több kerékkel” közlekedő gépkocsivezetők száma. A mínusz és plusz kerékkel „megáldottak” problémája a gépkocsivezetők körében tehát hamarosan véglegesen megoldó­dik. Most már csak azon kellene még komolyan gondolkoznunk, : hogy milyen biztosítás, megol- 5 dás lenne eredményre vezető azokban az esetekben, amikor a gépkocsivezetők némelyike ko­csijából kiszállva, körülnéz a gyalogosok között, és ilyenkor az embernek az az érzése támad, hogy — bár a gépkocsin minden kerék a. helyén van — a gép­kocsivezetőnél??? ... szóval nem tudni, hogy több van-e, vagy ke­vesebb?! Szi’árd Ádám IHBUCUHItltlHIHIIIIMIHH „Szülőhelyünket nem mi vá- | lasztjuk. A hűség hozzá már a mi dolgunk. Jellemünkről árul­kodó etikai állásfoglalás ez. Gaburek Károly Békéscsabán született és nevelkedett. A fő- 4 iskolai évek után ide is tért vissza. Nem félt, hanem, vállal­ta a vidéki életet minden buk­tatójával együtt. Az itt átélt emberi kapcsolatok, szokások, a táj hangulata, a felfelé ívelő élet, a környezetét és önmagát formáló emberi akarat és cse­lekvés ezer szállal köti, gyö­kerezted városához, megyéjéhez. De egyben ösztönzi is, hogy a színek, formák nyelvén a lé­nyeget hangsúlyozva kifejezze mindazt, ami megfogalmazó­dott benne az őt környező vál­tozó világról.” — mondotta Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, megnyitó beszédében. Október 14-én, vasárnap dél­előtt a zsúfolásig megtett bé­késcsabai Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt meg Gabu­rek Károly festőművész mint­egy félszáz olajfestményből ál­ló kiállítása. Az egybegyűlte­ket előszőj Dér László megyei múzeumigazgató üdvözölte, majd Enyedi G. Sándor meg­nyitója következett. Beszédében szólt arról az út­ról, amelynek első nagy mér­földkövéhez most érkezett el a kiállító: a megyénkbeli és me­gyénk határain kívül megren­dezett tárlatokon részt vevő művésznek ez az első önálló bemutatkozása. A siker önbi­zalmat ad. inspirál a további alkotásra, igazságot kifejező mű- j vészi elhivatottságával életün­ket, napjainkat gazdagítja. Ké- 1 réssel is fordult megyénk kép­zőművészeihez: felszabadulá­sunk közelgő három évtizedes évfordulójára népünk megvál­tozott életét, a munka emberfor­máló erejét, a környezet, a világ Igaz szépségét fogalmazzák vá­szonra, papírra, kőbe: mutas­sák meg, ábrázolják művésze­ink az eltelt harminc év ered­ményeit, gazdagodását mind­annyiunknak. Gaburek Károly is ennek szellemében dolgozik. Közöt­tünk él, erős érzelmi töltődé® - sei éli át a cselekvés sikereit, apró buktatóit. Az első bemu­tatkozás emléke örök. s talán ez határozza meg a legjobban további munkát, az alkotást, az élet ábrázolását. A megnyitó beszéd után a pályatárs Baska József festő­művész, az Iparművészeti Fő­iskola tanára — Gaburek Ká­roly elindulásának tanúja — mutatta be a kiállított képeket. Hangsúlyozta, hogy a kiállító lemond a látvány egyszerű áb­rázoláséról, valamit kiemel be­lőle, s az átformáltat ábrázol­ja csupán. A hatást a színek komponáláséval éri el, sokszor az ellentétes szfnoárok alkal­mazásától sem riad vissza, ké­pei mégis mentesek a tarka­ságtól, összhangjukat nem ve­szítik el. és szinte kivétel nél­kül valamiféle drámai telített­séggel vannak átitatva, amelye­ket lírai villanások bontanak meg. A kiállítás sikeréhez a ké­pek elrendezése i<s hozzájárult, amely Vassné. Kiss Margit munkája volt. (nemesi) : Mm a megnyit» napján több saáaan látták a kiállítást. CFeto; Demeny Gyula)

Next

/
Oldalképek
Tartalom