Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-16 / 242. szám
Mekkorák az atomok? Ha Magyarország mind a tízmillió lakosa egy-egy alumínium atomot hozna magával -és azokat egy vonalban, egymás mellé tennék, az így kapott sor mindössze 3,2 mm lenne. Ugyanezt tudományosan úgy mondhatjuk, hogy az alumínium atom átmérője a centiméter százmilliomod részének 3,2-szerese. Egészen tudományosan pedig így mondják: az aiuntínium atom átmérője 3,2.10-* cm. Ha pedig a Föíd mind a 3 milliárd lakosa fejenként ezerszer annyi alumínium atomot hordana össze, mint az emberiség összlétszáma, ez a térfogat alig lenne több. mint 0,1 köbcentiméter, súlya pedig 0.3 gramm. A nem szakember hitetlen- kedve szemléli ezeket az adatokat. Hogyan lehet ilyen parányi mereteket meghatározni ? Pedig lehet, és hasonló adatokhoz már a századforduló táján eljutottak, noha akkor még nem használhatták a kutatók korunk műszercsodáit. Sóik esetben elég volt az okoskodás. Eső után gyakori látvány az aszfaltos utakon a szép színekben játszó olajfolt. Ez az összefüggő olaj réteg csupán egy molekula-átmérőnek megfelelő vastagságú, mert, a vízre ejtett ola j csepp, minden esetben meghatározott nagyságú területre szalad csak szét. Ha pedig Ismerjük a kicsöppentett olaj térfogatát, megmérjük az olaj- folt területét, máris kiszámíthatjuk az olaj réteg vastagságát Ez pedig nem más, mint az olajmolékula átmérője. Ha ismerjük az anyagok sűrűségét, kiszámítható atomjaiknak a tömege is. Azt kapjuk, hogy az atomok tömege a gramm bdlliomod részének a billiomod részével egyenlő. Lénárd Fülöp pozsonyi születésű fizikus már századunk első éveiben kísérletekkel megállapította, hogy a katódsugárban nagy sebességgel repülő elektronok néhány századmilliméter vastag alumínium lemezen is áthatolnak, pedig ilyen „vastag” lemezben már százezernyi atomréteg van egymás mögött. Ebből arra következtetett, hogy a<z atomon belül viszonylag nagyon üres tárnék is kell lennie, mert az igen kis méretű elektron a sok ezernyi atomrétegen csak így hatolhat át, legtöbbször minden eltérítés nélkül. Lénárd ezért a felfedezéséért 1905-ben Nobel- díjat kapott. Rutheford, a magfizika atyja, egy jelentős lépéssel még tovább ment. 1927-ben kísérleteiben alfa-sugarak (nagy sebességgel repülő, elektronjaiktól megfosztott hélium atomok) fi cigarettafüst elemzése Több mint tíz éve foglalkoznak már a cigarettafüst gázkromatográfiás elemzésével. Míg 1962. ben gázkromatográfiásán 70 anyagot tudtak a cigarettafüstben kimutatni és ezek közül 36-ot azonosítottak, a gázkromatográfiás módszere^ tökéletesítésével, valamint a gázkromatográfia és tömegspektroszkópia összekapcsolásával 1972 végére már mintegy 6 000 vegyületet itattak ki a cigarettafüstben. útjába vékony alumínium lemezt helyezett. Azt tapasztalta, hogy a részecskék néhány századmilliméteres alumínium- lemezen is áthatolnak, de erősen szóródnak. Olyan sugarakat is talált, amelyek az alumínium lemez előtt valamilyen feszítőerő hatására szinte visszafordultak. Számításaiból arra az eredményre jutott, hogy a? atomnak az egész pozitív töltése és szinte az egész tömege egy olyan kis térbe összpontosul, amelynek átmérője az atom átmérőjének csak mintegy tízezred része. Ezt nevezte el atommagnak. A tömegről mondottakból az következik, hogy az atommag sűrűsége roppant nagy, a víz sűrűségének kb. százbilliószoro- sa. Ez azt jelenti, hogy egyetlen köbcentiméter összegyűjtött atommag kereken százmillió tonnát nyomna. így megérthetjük, hogy találtak olyan csillagokat, amelyeknek a sűrűségére a mérések milliósaor akkora értéket adtak, mint amennyi a Föld, vagy a Nap átlagsűrűsége. Ezek a csillagok a feltevések szerint túlnyomó részben elektronjaiktól megfosztott atommagokból állnak. Az atomok, sőt az atomrészecskék tömegének és egyéb adatainak megmérésére természetesen ma már sókkal pontosabb módszerek vannak. De talán az eddigiekből is elfogadható, hogy az atomok és molekulák méreteire a szakkönyvekben, táblázatokban található, sokszor meglepően nagy pontosságú adatok szilárd természettudományos megfontolásokon és méréseken alapulnak, M. &. adomány echnika Vízgazdálkodás a Szovjetunióban A vízkészletek racionális fel- használásával kapcsolatban széles körű kutatási programot dolgoztaik ki a Szovjetunióban. A húszéves program előirányozza a vízgyűjtők, folyók és föld" alatti források vizsgálatát, valamint a vizek beszennyeződé- sét megakadályozó intézkedések kidolgozását. Az északi és szibériai folyók vizének egy részét a Szovjetunió vízhiánnyal küzdő déli területeire vezetik majd. Hatékony víztisztító rendszereket konstruálnak az ipari szennyvíz tisztítására és a vízgyűjtők beszennyezésének megakadályozására. A globális vízgazdálkodási program új öntöző- rendszerek és vízsótalanító berendezések létesítését is előírja. A kutatómunkában körülbelül száz kutatóintézet vesz részt. Korszerű „giilj ásá«yúl» Ahol nagy tömegben készülnek az ételek — üzemi étkezdékben, kórházakban, menzákon stb, — nem közömbös, hogy mennyi időt és mennyi hőenergiát kell fordítani a főzésre. A nagy kapacitású konyhák készülékeinek, gépeinek és eszközeinek kialakításával ma már külön iparág foglalkozik, melynek szakemberei messzemenő korszerűségre törekszenek. A hatalmas főzőüstökben m egykori „Papin-fazék” élve alapján készül az étel, ugyanForró italok percen belül A kényelmünket szolgáló automaták egyre bonyolultabbakká, egyre „okosabbakká” válnak. E ..mindentudó” szerkezetek sorában az Üdítőital-automaták futották be a legnagyobb karriert az elmúlt évtizedek során és természetesen a kávéautomaták. Ez utóbbiak kétféle módon készítik el az ízletes főzetet: a kávéőrlemény gyors kilúgozásával, vagy pedig kávékivonat feloldásával. A képen látható angol gyártmányú automata ötféle forró italt szolgál ki a megfelelő gomb megnyomásától számított néhány másodperc alatt: kávét, teát, kakaót, csokoládét és erőlevest. A készülék megfelelő tartályaiban az italok vízben oldódó poraiból készített sűrítmények találhatók, hűtött állapotban (frisseségük megőrzése érdekében.) A gombnyomásos „parancsra” először forró víz csurog a pohárba, majd megfelelő adag a kívánt sűrítményből, E kisméretű, asztalra, pultra helyezhető automatatípust önkiszolgáló éttermek és szállodák számára alakították ki a tervezők. Ahol nincs állandóan üzemben — például szállodai szobákban —■ csak bekapcsolás után 2—3 perccel szolgáltatja ki a forró italt » gép. Folyamatosan üzemeltetve óránként mintegy 490 poharat tölt be a fórra italokkal. úgy, mint a háztartási kuktafazekakban, A légmentesen lezárt edényben nem 100, hanem 112 C fokon, 1,6 atmoszféra nyomás alatt készül el az ennivaló. így csupán a hagyományos főzési idő fele, harmada szükséges az étel megfőzéséhez. Ez végső soron azt jelenti, hogy jóval kevesebb tüzelőanyag felhasználásával puhul- nafc meg benne a legkeményebb húsok is. Az edény zárószerkezete megakadályozza, hogy a vízben oldódó vitaminok, ásványi anyagok és ízt adó zamatok a gőzzel együtt eltávozzanak. A főzőüstök légterében nemcsak túlnyomást lehet előidézni, hanem szükség esetén szívást is, amire akkor van szükség, ha az ételt gyorsan be akarják sűríteni. A nagy főzőüstöket természetesen külön ví zcsatiak ozással is ellátják, és rugósra vagy ellen- súlyosra készítik a fedeleiket, hogy könnyebb legyen a felnyitásuk, Az étel lekozmásodá- sa ellen úgy védekeznek, hogy közvetett, ún. köpenyfűtést alkalmaznak az üstökben. Közös rákviriskutatás Az Egyesük; Atomok Országos Rákkutató Intézetében hat, emberi rákos daganatból izolált vírust vizsgálnak a kutatók. Ezeket a vírusokat a nemrég Moszkvában járt amerikai orvosdeitegáció vitte magával az amerikai—szovjet közös rákví- ruskutatö program kenetében. Ugyanakkor az amerikaiak mint. egy harminc hasonló jellegű emberi eredetű vírust adtak szovjet kollegáiknak. A vírusokat jelenleg megfelelő körülmények között tenyésztik és elektron, mikroszkópos vizsgálatoknak vetik alá. g emuimé ma, OKTÓBER M
