Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-16 / 242. szám

Drága szabálytalanságok Seprűgyár Magyarbánhegyesen Magyarbánhegyesen az utcán két asszony beszélget a seprű- gyárról. Határozottan gyárnak és nem üzemnek nevezik. Vajon mi lehet az, amit a gyár rang­jával tisztelnek? — vetődik fel bennem a gondolat és meg is kérdezem : — Hol van az a seprű gyár? — A vasútállomásnál — mondják és mindjárt nagy kész­séggel útba is igazítanak. Olyan, formán, mint akik büszkélked­ni akarnak valamivel. így aztán nem nehéz oda el­jutni. És a töménytelen cirokról fel lehet ismerni, hogy jó helyen járok. Szerencsére az üzemvezetőt. Hajdara Istvánt ott találom. Ezt csak azért említem meg, mert öt sokszor máshová is elszólítja a kötelesség. Neki kell az anya­got beszereznie és a szállítások lebonyolítását is irányítania. Évente sok-sok seprű kerül in­nen belföldre és külföldre egy­aránt. Negyvenhat nő és 24 férti Hajdara István kiigazít: — Nem gyár, hanem a Me­zőkovács háza és Vidéke ÁFÉSZ magyarbánhegyesi seprűkötő üzeme — határozza meg egé­szen pontosan a címet, bér ez­zel semmiképpen sem szeretné az emberek kedvét szegni. Hadd büszkélkedjenek továbbra is, hogy a községnek gyára van, ami elég ritkaságszámba megy a mezőkovácsházi járásban. Régebben cirok begyűjtő- és válogató tel ep volt itt, most 46 nő és 24 férfi seprűt gyárt Pontosabban a nők egy csoport­ja előkészíti a cirkot a 24 férfi köti, a nők másik csoportja pe­dig varrja a seprűt. A cirok és a kész seprű közötti értékkü­lönbség Magyarbánhegyesen marad. Ebből pedig — amint megtudom — nemcsak az üzem fenntartási költségeit tudja fe­dezni az ÁFÉSZ, hanem jó ke­resetet is biztosít a dolgozóknak. Viszonzásul persze rendes mun­kát vár. Ám ezt nem is nagyon kell hangsúlyozni Hogy miért annak megvilágítására hadd idézzem Földesi Gábornak, a legidősebb seprűkétönek a sza­vait : Keller Józsefné mindjárt el is j kezdi: — Nem hiszi, mit jelent ne­künk. hogy helyben do1 gőz ha- j tunk és egész évben van mun­kánk. — Mennyi a keresetük? — Kétezer—kétezerkétszáz fo­rint. A seprűk ötöké azonban en- | nél több, mert nehezebb a munkájuk. Danicska Józsefné tréfásan közbeszól: — Ennyit a férjem sem keres a tsz-ben. Ha elkezdte, folytassuk! — Akkor ki az úr a háznál? — kérdezem. — A bikák miatt mégis egy­formák vagyunk. — Hogy-hogy? “ Két bikát nevel, amiért kétévenként olyan 40 ezer fo­rint körüli összeget kapunk. De ha tudná, hogy mennyi munka árán! Olyan az, mint a taka­rékbetétkönyv. Két évig rakjuk bele a pénzt, aztán egyszerre ki. vehetjük az összeget. — És mire költik? — Erre is, arra is. Legutóbb a kislányom esküvőjére költöt­tük. Azelőtt pedig, amíg az óvónőképzőbe járt, a taníttatá- i sára. Ilyen az élet. falamennyien tettre készek Baillga Marika szőkébb kör­ben azzal nyerte el a „kis ügyes” címet, hogy alacsony, fi­atal és ég a munka a keze alatt. Ám hamarosan kiderül, hogy az ügyessége miből ered. Ö ugyan­is szövőnő. Szakmunkás. .Békés­csabára járt át, többet is kere. sett, de szívesebben dolgozik helyben. A felnőttek szinte elké­nyeztetik. László Margit a fiatalokkal együtt azt szeretné, ha üzemi KISZ-alapszervezet alakulna. — Legalább 25_en vagyunk, valamennyien, tettre készek — mondja, s úgy véli, hogy az alapszervezetet az ÁFÉSZ anya­gilag is támogatná. Sok-sok tervük van már. amikor megtudja, hogy most — a Népújságon keresztül — tá­volabbra is eljuthat a brigád jó híre. Mert a községben már sokan tudnak róla. Meg is süve- gelik ezért a legények és talán egy kicsit irigylik a lányok. A siker pedig e'sősorban an­nak tudható be. hogy a brigád valamennyi tagja gondosan ügyel a munka minőségére. De van más is, amit a javukra kell írni. Ha a község vezetői a se­gítségüket kérik, mennek mind, — Nyáron két napot dolgoz­tunk az iskola rendbehozatalán. A fiúk a parkettázáshoz felszed­ték a régi padlót, mi lányok pe­dig takarítottunk — említi meg Piroska a legnagyobb vállalko­zásukat. Kinyitja a brigádnaplót, amelybe tavasszal Molnár Fri­gyes. a SZÖVOSZ elnöke is be­jegyzett néhány sort. Gratulált a brigádnak. Egy másik oldalon pedig nevek szerepelnek: Jakab Piroska, László Margit, Stefanik Magdolna, Bánszki Lajos és Or­sós János. Az idén kapták meg a Kiváló Dolgozó címet. o Törekvő emberek, derűs arcok — így sűríthetném négy szóba a benyomásaimat. Ilyen légkör kialakítása nem könnyű dolog. Annyi azonban bizonyos, hogy Hajdara István üzemvezetőnek is érdeme van ebben. Abból gondolom, hogy egyáltalán nem törekszik előtérbe kerülni. In­kább a munkatársait akarja szerepeltetni az újságban. Tőle tudom meg, hogy van itt még egy idősebbekből álló szocia’ista brigád is. melynek Benedek Miklósné a vezetője. Elhallgatja, hogy 6 háromszo­ros Kiváló Dolgozó. De szeren­csére az irodában három okle­vél tanúsítja ezt. Meg azt is, hogy az üzem négyszer nyerte el a Kiváló címet. Bizonyos, hogy nem érdemtelenül. Még jó, hogy egy újságíró el­látogatott Magyarbénhegyes seprűgyárába. Legalább mindez nem marad csupán egy szűkebb kör titka. Pásztor Béla Mindent észrevesz a Traffipax Npffvpn indítunk el a MC^jfCU Szolnok megyei Rendőr főkapitányság Traf fi- pax-szal felszerelt Zsigulijával, hogy szétnézzünk a megye út­jain és lefényképezzük a sza­bálysértőket. Útközben elmond, ta a gépkocsi vezetője, Sárközi István, a Szolnok megyei Ren- dórfőúcapitányság dolgozója, hogy a drága. 850 ezer fari mos berendezést megérte megvenni. Amióta használják minimálisra csökkent a gyorshaj tők száma. Nem éri meg száguldani, hiszen sohasem tudhatják a vezetők, hogy hói áll az éber szemű ka­mera és mikor készül róluk bi­zonyító erejű fénykép. Hogy a Traffipaxot ismerik a gépkocsivezetők azt mi i« ta­pasztalhattuk. Ha egy-egy he­lyen leálltunk, tíz perc után már minden jármű lépésben hajtott el mellettünk. A gépko­csivezető kollégáik hamar lead­ták a „drótot”. Ennek ellenére elég sok sza­bálytalanságot figyelhettünk meg. Unyaityinszki Ádám és Tobai Sándor távolabb álltak le a gépkocsitól és URH rádió­telefonon kapták az utasítást Sárközi Istvántól, hogy kit keil1 leállítani, figyelmeztetésben ré­szesíteni, vagy bírságolni. Csór. vás határában fél óra alatt nyolc esetben kellett intézked­niük a rendőröknek. Kpcrthh mozgó ellenőrzést 1VCÛUUU Ez azért eredményesebb, mert nem lehet megismerni a civil rend­számú rendőrségi gépkocsit. En­nek , áldozata” lett az SC 67—36 rendszámú pótkocsis teherautó Ez is. melyet Csordás Aladár ve­zetett A megengedett 50 kilo­méteres sebesség helyett 70-nel ment és amikor megállították, a rossz kilométerórájára hivatko­zott Ez azonban csak súlyosbít­ja helyzetét, ugyanis, ha rossz az óra, akkor hogyan Vezeti a menetlevelet? A rendőrök el­vették egy betétlapját és sza­bálysértési feljelentés lett az ügyből. Láttunk útközben egy olya*, eseményt is. melyért dióséi etet érdemel az AF 97—76-os rend­számú Volga vezetője. Egy te­herautó jó néhány ládát hullaj­tott az útra és mikor ért észre­vette a Volga vezetője, megállt járművével, és gyorsan letisztí­totta az utat, megszüntetve tü­zel a balesetveszélyt Békéscsabára SSS úto; egy motorkerékpárosra lettünk figyelmesek. A megengedett 50 kilométeres sebesség helyett 85-tel kacsázott a járműve^ kö­zött. Nyomába eredtünk és már kattant is a fényképezőgép. Később még egy szabálytalansá­got elkövetett: behajtott a zeb­rán átkelő gyalogosok közé. A kamera eat is megörökítette. Megállítottuk a száguldó OP 38—40 rendszámú motorost és vezetőjét, Takács Sándort iga­zoltatták (Képünkön). Kiderült, hogy nincs nála betétlap és szemmel láthatóan ittas volt. A szondába azonban nem volt hajlandó belefújni, ezért be kel. lett szállítani vérvételire. Ez bi­zony sokba kerül maid! Lányai László — Mind nyű jurrkrrak nagyon sokat jelent, hogy helyben doL gozhatunk és nem kell máshová eljárnunk. A keresetünkre sem panaszkodhatunk. Ezért nagyon ügyelünk a hírnévre. Mert ki­nek kell rossz áru? És ha egy­szer nem kellene a magyarbán. hegyesi seprű, bezárhatnánk a gyár kapuját. Ha elkezdte, folytassuk! Az előkészítő műhelyben asz. szonyok. lányok dolgoznak nagy buzgalommal. Felderül az ar­cuk, amikor Hajdara István be­mutat nekik. 'Újságíróval még nem találkoztak és örülnek, hogy most majd elmondhatnak egyet s mást az üzemről, a munkájukról, az életükről. Mert van miről beszélni. — Irodalmi színpad, tánc, sport... Kirándulásokat akarunk szervezni, hogy jobban megis­merjük az országot. Mai fiatalok akarunk lenni. Most például röplabda és kézilabda csoportot szeretnénk létrehozni — lelke­sedik Margitka és biztos abban, hogy ez a jól összetartó üzemi ifjúság szép sikereket tudna el­érni. Tevékenysége az egész község é’etére kihatna. Olyan­formán is. hogy sok feladatot oldana meg társadalmi munká­ban. Messze jut a brigád híre A seprűk ötöknél dolgozik Ja­kab Piroska, a 33 tagú Petőfi ifjúsági szocialista brigád veze. tője. Csak úgy csillog a szeme, Nyersszelet-vásár’ási lehetőség A Mezőhegyesi Cukorgyár folyamatosan háztáji és egyéni termelők részére nyersszieiletet tud biztosítani. 17%-os szárazanyagtartalmú szelet 13,— Ft q 18%-06 szárazanyagtartalmú szelet 13,80 Ft q áron, vagonba, illetve közúti járműre rakva. Megrendelés a Mezőhegyesi Cukorgyár termeltetési osztá­lyán eszközölhető írásban, vagy telefonon, a Mezőhegyes 3_as telefon számon. 191-es melléken. Mezőhegyesi Cukorgyár Új teherautók a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban új nywgesvontató so­rozatgyártását kezdték meg. A D—740-esekból 180 darabot gyártanák. A jövő évtől pedig újabb típusok; a 8 és fél tonnás D—730-as és egy, * mezőgazdaság számára készülő 5 tonnás összke­rékhajtású tehe autó gazdagítja a gyár autóvá­lasztékát. Kép ünkön: Kész nyergesvontatók » gyá, udvarán (MTI Fotó —. Fehér József felv, — Kis)

Next

/
Oldalképek
Tartalom