Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

A beszélgetés résztvevői: Szatmári Ferenc hegesztő, dr. Soős Sándor tanácstitkár. Kiss Sándor asztalos. Inokai János, a* MSZMP városi bizottságának első titkára. Alexa György lakatos, Verbai László, aa MSZMP városi bizottságának titkára. Szövő József hegesztő, Makoviczki János tanácselnök, Laczkó János csoportvezető. (Fotó: Demény) Hiányos a szakmai utánpótlás A kisiparosok ez évben 66 szakmában 2689 szakmunkás­tanulót vettek fel az ország­ban Közülük 823 a leány és 290 középiskolát végzett. Az utánpótlás 88 százalékát a szol­gáltatási szempontból kiemelt szakmákban vették fel. 21 szak­mában viszont nem tudtak ta­nulót felvenni. Több mint 1100 kisiparos nem jutott tanuló­hoz — jelentkezők hiánya mi­att. A æakmaï utánpótlás ered­ményeit és gondjait, a szolgál­tató jövőbeni feladatait, a kis­iparosok munkakörülményeit október végén m KIOSZ orszá­gos választmányi értekezletén részleteiben is megtárgyalják. Az országos tanácskozást no­vemberben megyei szintű meg­beszélések követik. Húszaid cikkek választékának bővítése Á belkereskedelemben a fo­gyasztási műszaki cikkek vá­lasztékának további bővítését tervezik. A lehetőségekhez ké­pest nő majd — a hazai igé­nyeknek megfelelő minőségű és árú — rádió- és televízió­készülékek, kazettás magneto­fonok, mono- és sztereo lemez­játszók importja. Ezért az ELEKTROIMPEX Külkereske­delmi Vállalat sorra rendezi meg a különböző „nagy cégek” szakbemutatóit. Legutóbb a ja­pán SANYO műszaki újdonsá­gait állította ki aZ osztrák Lu­pa' Co. A most véget ért szakkiállítá­son nemcsak az olcsóbb műsza­ki árukat láthatják az érdek­lődők, hanem a luxusigényeket kielégítő, vagy a közületi, ok­tatási intézményekben alkal­mazható drágább berendezése­ket is. így a hordozható rádió- típusok között kiálh'tották a nagy teljesítményű CRF 200-as vtiágvevőt. Nagy sikert arat­tak a színes televíziók, a kis képernyőjű hordozható tv-k, és a sztereo kazettás, illetve or­sós magnetofonok- A legtöbben azonban egy VIDEO magnóké­szülék és egy négy csatornás sztereo Kvaddrofon berendezés iránt érdeklődtek. Ez utóbbit hazánkban most első ízben mu­tatták be. November 5—14: Szovjet filmnapok Békés megyében Szovjet filmnapok lesznek Bé­kés megyében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötven- hatodik évfordulóját megelőző és követő időszakban. Novem­ber 5—14. között tizennyolc helységben huszonnyolc szov­jet filmet láthatnak az érdek­lődők, köztük négy olyan al­kotást, amely eddig nem szere­pelt a megyei mozik műsorán: A tűz meghódítása című filmet Békéscsabán, A Saturnus csap- dájában-1 Mezőberénvben, a Te és én című alkotást Gyu­lán. a Várunk, fiú!-1 Békés­csabán, Gyulán ég Mezőkovács- házán játsszák. Villanyszerelőt üzemfenntartási munkára felveszünk Szolgálati lakást biztosítunk. Mezőhegyes Kendergyár x A városiasodás még a több- száz éve urbanizálódó települd, sek, városok vezetőinek is min_ demnap gondokat ad. Hát még az olyannak, amelyeknek lakói csak néhány hónapja mondhat­ják el, hogy településük város lett „Gondok, eredmények, és további gondok. Ez a körforgás talán soha nem ér véget Béké­sen sem, hiszen a ma megvaló­suló dolgok újabb feladatokat hordoznak magukban.” így fogalmaztak azok a gép­gyári munkások, akikkel a na- ( pókban arról beszélgettünk : hogyan érvényesül a város­politikában a munkások akara­ta? Ezen az eszmecserén Laczkó János csoportvezető, a gyár pártvezetőségének tagja, Kiss Sándor asztalos, pártcsoport- vezető, Alexa György lakatos, KISZ-tag, Szövő József és Szat­mári Ferenc hegesztők voltak a partnereink. Elmondták, hogy a munká­sok véleményét nemcsak kérik a város vezetői, hanem alapoz­nák is rá. — Lehetőségünk van elmon­dani javaslatainkat, gondjain­kat. Taggyűléseinkre eseten, ként meghívjuk a város vezető­it és fórumszerűen beszélgetünk, vitatkozunk. Ilyen találkozá­sunk legutóbb a múlt évben volt. Dr. Soós Sándor, a nagy­községi tanács akkori elnöke — jelenleg a városi tanács titkára — jött hozzánk — mondja Kiss György asztalos. — Kértük, hogy a város vezetői a gépgyár, hoz vezető rossz állapotban levő köves utat javíttassák meg. In­tézzék el a Volán vállalattal, hogy az autóbuszok munkakez­detre, műszakváltásra, és a munka végeztére több járattal és pontosabban induljanak. Mindkét észrevételünket orvo­solták. — Októberi taggyűlésünkön is éppen a várospolitika alakulása lesz napirenden — magyarázza Laczkó János. — Természetesen erre is meghívtuk és elvárjuk a városi pártbizottság, valamint a tanács illetékeseit. Hogy miről lesz szól Ezt pontosan még nem tudjuk. Pártcsoportjaink ezek­ben a napokban beszélik meg azokat a gondokat, amei’yek őket várospolitikai ügyekben foglalkoztatják. — Azt mindenesetre meg­kérdezzük a „városatyáktól”, mit intéztek abban, hogy a Körös-hídtól az üzemig vezető közút fölött megépüljön a köz- világítás — veti közbe Alexa György. —Tavaly ezt is kértük. S ha már szóhoz jutott, to­vább folytatja a fiatal szakmun­kás. Elmondja, hogy a gyár fia­taljai a KISZ-vezetőség válasz­tásakor találkoztak a városi ta­nács elnökével, Makoviczki Já­nossal. Az elnök arról tájékoz­tatta őket, hogy ifjúsági park és tomapark létesítését terve­zik. Kikérte véleményüket, hogy hol épüljön a két létesít­mény. Szatmári Ferenc hegesztő so­káig nem szólt. Amikor azon- han beszélni kezd. súlyosan kopptannak szájából a szavak. — Azt nem mondhatjuk, hogy a várospolitikában figyelmen kívül hagyják a munkások aka­ratát. Mert igaz, ami igaz, a vezető emberek őszintén elmond, ják azt is. ha valamire nincs pénz. Minden bizonnyá’ ezért nem hozták létre a Széchenyi kertben a környék lakóinak ké­résére a gáz-cseretelepet és ezért nem építették meg a több mint négy éve lebontott Szántó Albert utcai iskola helyébe az újat. Ezt értjük. Bár, ha tár­sadalmi segítséget kérnének, le­het, hogy ezek a gondoik sem lennének már. Azt viszont nehezen veszi be a „melós” gondolkodás, hogy ha sáros, havas időben a Ta­vasz utcában — ahonnan két kilométer hosszan nincs kijárás a köves útra — munkába me­net és munkából jövet a járdán kerékpározunk és ezért a rend­őrség bírságol bennünket. Igaz, hogy a KRESZ-előírásokkal nem egyeztethető össze a járdán va­ló kerékpározás, de a jog sem dogma. Rugalmas alkalmazásá­ra is van lehetőség, ha páro­sul a megértéssel. Sok mindenről esett még szó ezen a beszélgetésen. Többek között arról is, hogy a városon átvezető Élővíz-csatorna — mi­vel a csabai konzervgyár szennyvíztisztítója nem mindig üzemel kifogástalanul — sok­szor bűzt áraszt. Arról is, hogy a város távlati fejlesztési tervét készülésének stádiumában meg. beszélik a munkásokkal, a fia­talokkal. Arról, hogy a város óvodáinak segítésére — mivel kevés az állami, anyagi lehe­tőség — mozgalmat indított a párttagság, amelyhez az üzem valamennyi dolgozója csatlako­zott összefoglalva a beszélgetés lényegét, a gépgyári munkások a következőket mondták: „Megvalósulni látjuk akara­tunkat. Vannak vitáink is a várospolitikában. Ha azonban őszintén tájékoztatnak bennün­ket a gondokról, mindig számít­hatnak a segítségünkre.” * • * A gépgyári munkásoktól utunk a párt városi bizottságá­nak első titkárához, Inokai Já­noshoz vezetett. Kérdésünk a következő volt: — A fiatal város gondjainak csökkentéséért már sokat tet­tek az elmúlt időben. A párt­tagság jelentős részt vállalt a város urbanizációs törekvései­nek megvalósításában. Hogyan és hol hálát ja szavát a párt­tagság, a munkásság ebben a kérdésben? — Ahhoz, hogy Békésből vá­ros lett, jelentősen hozzájárult, hogy létrejöttek olyan üzemek, ahol erre az időszakra kialakul, tak a munkáskollektívák. Igaz, ez a munkásság heterogén és az üzemek általában kicsik, sok a leányválla'at, mégis a munká­sok és a vezetők egységesen állnak a város érdeke mellett. Békésen az iparban foglalkozta, tottak száma közel négyezer. Kétezerötszáz pedig azoknak a száma, akik eljárnak. Az itt dolgozó és az eljáró munkások mégis az élvonalban vannak a városi gondok megoldásában, magukénak érzik az urbanizáci­ós feladatok végrehajtását. Valóban sok mindent tettek és tesznek jelenleg is. a gon­dok azonban nem csökkennék. Természetes igények jelentkez­nek a lakosság részéről. Ilyen például az üzemek fejlesztésé­nek problémája. Az elavult gé- pek jelenléte, amelyekkel nem lehet kiugró termelékenységi eredményeiket elérni. Ezért örü­lünk annak, hogy például a Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezete mo­dern gépjeket hozott az új kis­üzembe — mondta bevezetőben a pártbizottság első titkára, majd arról beszélt, hogy a ter­melőerők fejlesztése szorosan kapcsolódik a város gondjainak alakulásához. — Tudjuk azt is, hogy emelni szükséges a munkások politikai, általános és szakmai műveltsé­gének színvonalát. Ennek érde­kében felhívtuk a pártalapszer- vezeteket, hogy szervezzék meg az esti iskolákat, érjék el. hogy minden munkásnak legalább a nyolc általános iskolai végzett­sége meglegyen. Elképzeléseink vannak arra is, hogy szakmai továbbképző tanfolyamokat in­dítunk. A városi gondokkal kapcsola. tes törekvéseinkben elsősorban az ipari üzemek munkásai és a diákok, a szakmunkáskép>ző intézet fiataljai támogatnák bennünket. Rengeteg társadalmi munkát végeztek eddig is az óvodák fenntartásában, parko­sításban, sportpályák rendezé­sében, iskolák karbantartásá­ban, járdaépítésben és még so­rolhatnánk sok mindent. Ki­emelkedő az a munka, amelyet a szocialista brigádok végez­nek a város érdekében. Az pe­dig külön jóleső érzés, hogy az orosházi ma gtermeltető vállalat szocialista brigádjai júniusban kommunista vasárnapi műszakot szervezték Békés város fejlesz­tésére. A munkájukért kapott pénzt azóta meg is küldték. Jólesett hallani a p>ártbizott­ság első titkárának tájékozta­tását. Jó tudni, hogy a kosár­áru gyár ebben az évben ötszáz­ezer forinttal járult hozzá az óvodák bővítéséhez és 259 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek ugyanennek a cél. nak az érdekében az ott dolgo. zók. S a munkások akaratának érvényesülése az is, hogy ha­sonló módon támogatják majd a városi ifjúsági park, tomapark, az öregek napközi otthonának és klubjának a megépítését. Vállal­ják a csatornázási és villamosí­tási munkákban a segítést. — Szervezés stádiumában vannak a város rendezési ter­vei — folytatta Inokai János. Amikor második kérdésünket tettük fel a vàrœi pártbizott­ság első titkárának, már kö­rünkben volt Verbai László, a városi pártbizottság titkára, Makoviczki János, a városi ta­nács elnöke ég dr. Soós Sándor, a városi tanács titkára is. Arra a kérdésre: mit szándékoznak tenni azért, hogy a városból el­járó munkások otthon találja­nak munkaalkalmat, mar közö­sen válaszoltak. De beszélteik más gondokról is. — Megnyugtatóan rendezni akarjuk az ellátási és szolgálta, tási gondokat. Ebben az évben ugyanis hús. és zöldségellátás­ban hiányok voltak. A kereske­delmi hálózat fejlesztésében ugyan jelentősen előreléptünk, mégis van tennivalónk. Elsősor­ba a periférián lakók érdeké­ben. Korszerűsíteni, bővíteni szükséges a városszéli kereske­delmi hálózatot. A munkások jogosan kérik, hogy teremtsünk újabb munka, alkalmakat Békésen. A kétezer, ötszáz eljáró dolgozó közül mintegy 30—35 százalék a fia­tal. Harmincöt százalékuk pe­dig nő. Számunkra sem közöm­bös, hogy ez a nagy létszámú alkotó erő nem itt fejti ki tu­dását. A jogos kérés ellenére mégsem tudunk mást monda­ni — és az őszinteség ezt kí­vánja —, sajnos ebben az ötéves tervben nem tudjuk növelni a foglalkoztatási lehetőséget. Amit viszont meg tudunk tenni, azt megtesszük. Évek óta kérték az eljáró munkások, különösen az asszonyok, hogy építsünk buszpályaudvart. Ne kelljen az ott várakozóknak ázniuk, fázniuk. A 8-as számú Volán Vállalattal. az Utasellátó Vállalattal és a megyei ta­náccsal közösen lehetőséget te­remtettünk a buszpályaudvar építésére és ha minden jól megy, december 31-én át is adjuk rendeltetésének. — A munkások szorgalmaz­zák a lakások építését is — tá­jékoztatnak a tanács vezetői. — Százkilencven olyan jogos mun. káslakás-igény van nálunk, amelyet előreláthatóan évekig nem tudunk kielégíteni. Hogy mj laine a megoldás? Nagyobb összegű célcsoportos beruházás kellene és az sem lenne rossz, ha azok a vállalatok, amelyek­nek kihelyezett üzemük van Békésen, anyagilag támogatnák az ott dolgozók lakásépítését, -vásárlását. Talán az is segít majd, hogy a jövőben, mint vá­ros, nagyobb összeget kapunk célcsoportos beruházásra. Erre persze csak a következő ötéves tervben számíthatunk. Arról is tájékoztattak a város vezetői, hogy a munkások aka­rata a városi tanácsban is ér­vényesül. A választott testület­nek 46 százaléka fizikai dolgo­zó. Ezek a munkások minden alkalommal szólnak az őket, és társaikat foglalkoztató gondok- róL — A legnagyobb dolog még. is — mondták összefoglalóul — az a megértés, amivel a város- politikai célkitűzéseket, elkép­zeléseket a munkásság támo­gatja. Voltak és vannak viták a vá­ros vezetőivel, lesznek is, de mindig közös nevezőre jutottak. S amikor példát kértünk ilyen vitára, elmondták, hogy erede­tileg 50 kilométer vízhálózatot akartak megépíteni. A munká­sok azt mondták „járdabővítés­re ráérünk. most elsősorban víz kell” és az 50 kilométer helyett 90 kilométer vízhálóza­tot építettek meg Békésen. * * * Fiatal város Békés. Ipari munkássága sem rendelkezik tradíciókkal. Politizálni azonban jól tudnak. Akaratukat nem­csak hangoztatják, hanem so­kat tesznek azért, hogy megva­lósuljon az, amit kémek. Meg­nyilvánulásaik soha nem ön- cé’úak. Az egész város, a nagy. közösség érdekeit szolgálják. Botyánszki Jánm Munkások akarata a várospolitikában . Beszélgetés a békési gépgyárban és a városi pártbizottságon

Next

/
Oldalképek
Tartalom