Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

Az állami oktatás helyzete és feladatai Békés megyében

írta s Gácsér József

z állami oktatás egész rendszerének felülvizsgálatát tűz. te napirendjére pártunk X. kong. resszusa. Ennek megtörténte után 1972. június 15-én U Központi Bizottság határozatot ho_ zott az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól.

A megyei pártbizottság 1972. októberi ülésén meghatározta a megyére vonatkozó legfontosabb feladatokat:

— Tovább kell fejleszteni az általános iskolák tartalmi munkájának színvonalát és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a közöttük levő színvonalkülönbséget.

— Az országos és megyei munkaerő- és szakemberszükség, leinek megfelelően kell alakítani középfokú (szakmunkásképző. szakközépiskola, gimnázium) oktatási intézményeinket.

— Növelni kell az iskolai nevelőmunka hatékonyságát, a* irányító és ellenőrző tevékenység színvonalát és a ve_ zctés demokratizmusát.

— Fokozni kell a tárgyi feltételek biztosítását a meglevő anyagi eszközök hatékonyabb felhasználásával, a helyi oktatást, nevelést segítő költség- vetési öszegek növelésével, a társadalmi erőforrások mozgósításával. A helyi tanácsi szervek — mint iskolafenntartók — megfelelő anyagi ellátást biztosítsanak az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Ezzel párhuzamosan a személyi ellátottságot is javítani kell.

Ezek a feladatok a fejlődés Irányát közeli és hosszabb távra egyértelműen meghatározzák.

A fentiek ismeretében dolgozta ki a megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága intézkedési tervét ős jelö'te meg a tanácsok és az intézmények konkrét tennivalóit.

A Központi Bizottság, illetve a megyei pártbizottság határozatának megjelenése óta nem sok idó telt el, azt azonban feltétlenül megállapíthatjuk, hogy a pedagógusok megismerték ezeket a határozatokat, megértették lényegüket és készek alkotó módon azok maradéktalan végrehajtásáért fáradozni. Sokat változott a pedagógusok szemlé. lete. az oktató-nevelő munka, a gyermek szeretete, megbecsülése, segítése területén. Tovább javult a hátrányos helyzetben levő tanulók sokoldalú foglalkoztatásának folyamatossá válása, és ennek következtében csökkent a bukások aránya.

Az iskolavezetés demokratizmusának hatékonyabb érvényesülése az iskolai munka eredményében is je’entkezik. Ma már mind több helyen a munkaközösségvezetők hathatósan összefogták, segítik a nevelők képzését, továbbképzését.

Nem szeretnénk, ha a fenti felsoro'ásból azt a következtetést vonná le bárki is. hogy most már minden rendben van az oktatás területén. Erről szó sincs. Áz viszont tény, hogy a párthatározat, óta jelentős az a változás, mely pozitívan hat tanulóra, szülőre, pedagógusra. Tény, hogy akad még egy-egy

helyen merev, a politikus maga- tartású nevelő. Egyes nevelő- testületek még nem érték el azt a fokot, hogy a közösség erejével megfa'elően alakítsák az ilyen pedagógust, pedig a tantestületnek olyan humanizáló közösséggé kell válni, amely se. gíti tagjai személyiséggé fejlődését Az egyénnel szemben olyan feszítő, morális, szellemi és magatartásbeli követelményeket támasztunk, amelyeknek magára maradva képtelen eleget tenni.

Az előbbiekben említett példák korántsem általánosak. Pezsgőbbé vált iskoláink élete. Az elmúlt tanévben legkiemelkedőbb volt az a törekvés, hogy az általános iskolai tanulóik eredményesen (tanév-vesztés nélkül) tovább haladhassanak. Alapvető célunk volt: szintre hozásra törekvés az indulásnál, megfelelő idő biztosítása, hogy a tanuló fel tudjon zárkózni a többiekhez, hatékonyabb oktatómunka biztosítása, egyenletesebb megterhelés kialakítása a tanulók mindennapi munkájában. A megyében 5 helyen (Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szarvason és Mezőhegyesen), összesen 20 Osztályban folyik tantárgy- csoportos oktatás. A kísérlet lé. nyege — a megosztott órák foly. tán — az alaposabb felkészülés és az egymásra épültség fokozottabb biztosítása.

Ennél sokkal szélesebb és na. gyobb hordereiű kísérlet az automatikus továbbhaladás az általános iskola első osztályából. Ez a kezdeményezés — véleményem szerint — ma már több mint kísérlet: a szocialista iskola humánus, segítő, felkaroló tevékenysége. A tények önmagukért beszélnek: — jelenleg 30 iskolában, 8.3 osztályban dolgoznak a nevelők a kísérlet módszerével. Előnye és eredménye, hogy valamennyi első osztályos gyermek továbbhaladt. 463 jól megfelelt és csak 54 kapott megfelelt értékelést.

A tankötelezettségi törvény megvalósítása érdekében széles körűen megszerveztük az iskolára előkészítő foglalkozásokat.

Különösen a tanyai településeken és a zilált családi körülmények között élő gyermekek felkutatásával a községi szerveknek azonban még hathatósabban kell foglalkozniuk és el kell érni azit, hogy a következő évtől minden első osztályba ke. rülő gyermek vegyen részt iskolai előkészítőn.

A jövőben, ahogy ezt a tárgyi és személyi feltételek lehetővé teszik, szélesíteni kell a korrekciós osztályok számát, hogy az egyre több iskolaéretlen gyermekkel külön foglalkozhassunk. ‘Új jellegű volt az elmúlt évben az is, hogy pótló foglalkozásokat szerveztünk azoknak a tanulóknak, akik egy-két tárgyból nagyon hiányos ismeretekkel rendelkeztek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen eredménye, sek vo'tak ezek a foglalkozások, a tanulók többsége eredményesen fejezte be az évet.

Középiskoláinkban is erősödött a nevelőmunka hatékonysága, különösen * közösségi nevelés, a tanár-diáik viszony területén. Javult a világnézeti, politikai nevelés is. Itt inkább az érzelmi azonosulás az. ami hiányzik a nevelőmunka gyakorlatából. Tovább javult a KISZ

és az isko’a kapcsolata. Helyes értelmezést nyert az iskolai élet demokratizmusának fogalma, megindult a 3 fontos nevelési tényező együttes cselekvése (gyermek, pedagógus, szülő).

Megnőtt a pedagógusok köré. ben a kísérletező kedv. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, eléggé élenjáró megye vagyunk a kísérletekben.

Alapvető fe’adatnak tekintjük az oktatási intézményekben dől. gozó pedagógusok szemléletének formálását, annak megértetését, hogy a párthatározat, a pártbizottságok intézkedési tervei, a minisztériumi intézkedés, állás- foglalás egy célt szolgál: A TA- NUGÖI SZEMÉLYISÉG SOKOLDALÚ FEJLESZTÉSÉT; azt, hogy az általános iskola, illetve a középiskola befejezése után képes legyen a választott életpályára való beállásra, vagy a közvetlen társadalmi tevékenységre.

A határozat eredményes megvalósítását segítette az is, hogy maguk az iskolák is saját erőforrásból gyarapították szemléltetőeszközeiket. A jövőben ebbe az eszközgyarapító akcióba a szakmunkásképző intézetek is bekapcsolódnak. Jelentős szervezeti változás, hogy a szakmunkásképző intézetek a megyei művelődésügyi osztályok hatáskörébe kerültek. Ezzel egy. ségessé vált a középfokú oktató, sí intézetek irányítása.

Felmértük az iskolák szemléltetőeszközökkel való ellátottságát. 50 millió forint kellene ahhoz, hogy a legfontosabb alapfelszereléseket biztosítsuk. Reméljük, hogy a minisztériumi támogatás, a helyi tanácsok segítése ezt a hiányt néhány év alatt jelentősen csökkenteni fogja.

Hogy a megyében viszonylag kevés összeg és energia jut kul. turálódásra, annak egyik oka az is, hogy a fiatal, induló családok 20,2%-a, a kialaku't családok 17°/o-a és az érett családok ll,2%-a építkezésre gyűjt. Ez azt mutatja, hogy a legalapvetőbb szükségletek kielégítésére nagy energiát kell fordítaniuk.

Békés megye területi élhelyezkedésénél fogva sok tekintetben kiesik a fejlődés területi vérkeringéséből. Ügy gondoljuk, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a Békés megyével kapcsolatos koncepciókat. Megyénk az elmúlt időszakban nem jelentett központi gondot az illetékeseknek. A statisztikai számok nemegyszer eltakarták a valóságos élet nehézségeit. Ha azt akarjuk, hogy megyénk kiemelkedjék. nagyobb helyi erőfeszítéseket kell tennünk, de ezeket az erőfeszítéseket a kormányzati szerveknek is a távlati tervek keretében nagyon céltudatosan és hatékonyan kel! támogatniuk. Ha nem következik be lendületesebb, gyorsabb gazdasági fejlődés és az ezzel együttjáró következetes fejlesztés. számolni kell azzal, hogy a fejlett és fejletlen vidék különbségei csak nőni fognak. Jóllehet Békés megye a mezőgazdasági termelési érték létrehozásában jelentős szerepet tölt be, részesedése a nemzeti jövedelemből igen minimális.

Különösen az általános iskolád tantermek, tornatermek, gyógypedagógiai épületek létesítése sürgető feladat. Szükségtermekben országosan a 3 legrosszabb megye között vagyunk. Ezeket a fe’ada- tokat véleményünk szerint csak helyi, megyei és kiemelt országos támogatással lehet megvalósítani. A Viharsarok gyermekei éppen a párthatározat szelleméből fakadóan megérdemlik azt, hogy a következő ötéves tervben, majd azt követő tervciklusokban is arányos fejlesztésben részesüljön a megye.

örvendetesen emelkedik a felnőttoktatásba bekapcsolódók száma. A do'gozók általános iskolájában közel 1500, míg a dolgozók középiskolájában 3800 felnőtt kezdte meg a tanulmányait I A viszonylag magas lemorzsolódást (20%) meg kell szüntetnünk.

A fiatal munkások közül is mind többen akarnak érettségi bizonyítványt is szerezni. Négyszeresére nőtt az emelt szintű kétéves szakközépiskolába járó fiata'ok száma.

Ahhoz, „hogy a párthatározat megvalósuljon, a jó irányító munka mellett a pedagógusok egyetértésére, tudatos tevékenységére van szükség. Rajtuk múlik igazán a kötelességteljesítésre. a fegyelmezettségre, a dolgozni tudásra való nevelés”. Bizalommal tekintünk a megye pedagógusaira, akik eddig is be. bizonyították áldozatos munkájukkal az ifjúság szeretetét Re. mé’jük, a jövőben mindennapi tevékenységüket még egyértelműbben hatja majd ált a fizikai dolgozók gvermekeinek segítése, az oktató-nevelő munka színvonalának további emelése, a permanens tanulás eredményesebb megvalósítása, a közoktatás és közművelődés átható elemeinek rendszeres kutatása és megvalósítása.

A Megyei Tanács ez év október 4-i ülésén foglalkozott az általános iskolák továbbfejlesztésének feladataival. Hosszú és rövid távon meghatározta e fon. tos alapozó iskola tömegeket érintő tennivalóit.

— A nevelés minden területén tartani és növelni kell az eredményeket, de különösen fejleszteni keil a tanulók közösségi magatartását, mélyíteni kell hazafias és internacionalista érzéseit, tovább kell szilárdítani világnézeti- politikai tisztánlátásukat. Erő. síteni kell az ateista nevelést. Kiemelt feladatnak kell tekinteni az egészséges életmód, ra nevelést.

— Tervszerű és tudatos nevelői tevékenységgel biztosítani kell a tananyagcsökkentés végrehajtását, s ezzel együtt a tanulói túlterhelés csökkentését.

— Javítani kel] az általános iskolák pályairányítási tevékenységét. A szülők és a tanulók figyelmét fokozottabban kell a kevésbé divatos szakmákra irányítani.

— A helyi tanácsok tekintsék fontos társadalmi, poli, tikai feladatnak a területükön működő intézmények működésével ég fejlesztésével való folyamatos és tervszerű foglalkozást. Gondoskodjanak arról, hogy a társadalmi és saját anyagi erők koncentrálásával, tervszerű felhasználásával növekedjen az óvodába .iáró gyermekek száma; ja. vu Íjon az. iskolák tárgyi felszereltsége; erősödjön a köz.

oktatási és közművelődési in. tézmények együttműködése, ezzel is segítve a tanulók képességeinek fejlődését, a felnőtt dolgozóit általános műveltségének emelését; az Ifjúsági szervezet támogatásával, a tanulók üdültetésének, táborozásának segítésével legyen eredményesebb a tanú. lók sokoldalú foglalkoztatása; korrekciós és kisegítő osztályok működési feltételeinek biztosításával tovább javuljon a tankötelezettségi törvény végrehajtása; a szolgálati lakások biztosításával javuljon a pedagógusellátottság.

Távlati feladataink közé tartó, zik, hogy:

— 1980_ig valamennyi 5 éves gyermek 1 éves, Iskolára elő. készítő foglalkozáson vehessen részt

— Csökkenteni akarjak a« óvo_ dal csoportok átlaglétszámát.

— Megkezdjük a gyógypedagógiai óvodai hálózat kiépítését— Teljessé tesszük a szakrend. szerű oktatást.

— 1985-ig be kívánjuk fejezni a tanyai iskolák körzetesíté.

sók

— Tantermek építésével meg szeretnénk szüntetni a szűk. ségtantermeket, majd a váltakozó tanítást.

— Tovább kell növelni a napközis ellátás arányát.

— Nagyobb ütemben ken megvalósítani a tornatermek, is. kólái könyvtárak, úttöröott- honok, klubhelyiségek kialakítását.

Amikor a megyei pártbizottság meghirdette az oktatási intézményeket támogató társadal. mi akciót az a cél vezette, hogy a helyi és megyei érdekeknek megfelelően az államilag biztosított pénzforrás e támogatassál bővüljön.

A Megyei Tanács V. B, Művelődésügyi Osztálya fe'mérése szerint 1972. július 1. és 1973. október 1, között az oktatási in. tézmények jelentős, 8 394 456 Ft társadalmi támogatásban részesültek.

Az akció 1 éve ugyanakkor azt is igazolja, hogy még nagyon sok kihasználatlan energia van a megyében. Szükséges, hogy a helyi tanácsok jobban összefogják, koordinálják ég folyamatosan szervezzék az oktatási intézmények társadalmi segítését.

A megye gyorsabb ütemű fejlődése azt igényli, hogy a gazdaság és kultúra kölcsönha. tása a következő években job. ban érvényesüljön.

Aczél György, a Politikai Bi_ zottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondotta az országos közok tatáspali tikai aktíván: ....sikert csak akkor érhet

ünk el. ha mindazok, akiknek feladata az ifjúság nevelése, a maguk területén átgondoltan, tervszerűen, magas fokú felelős, séggel oldják meg a reájuk há- rnló feladatokat.. A Központi Bizottság határozatának végrehajtásához nélkülözhetetlen a társadalmi aktivitás széles körű kibontakoztatása.-’*

Ezek szellemében feli gondoskodnunk és cselekednünk az oktatáspolitikai feladatok megvalósításáért.

4 Békés

19». OKTOBER 14.