Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-09 / 211. szám
Lyukfúrás a betonfalba A nagy szilárdságú betonfalba szöget beverni szárat^ lehetetlen, márpedig az új lakások jelentős része előregyártóit betonelemekből készül. A képek, könyvespolcok, karnisok, csillárok, fa- lilémpak stb. felerősítését ez alábbi módokon oldhatjuk meg Hogyan nézzük a televíziót? Sok család napirendje változott meg az elmúlt tízegynéhány év során a televízió megjelenésével. Ma már szinte el sem tudjuk képzelni délutánjainkat, estéinket az ördöngös készülék nélkül, amely — így hindetbéfc araiak idején — „otthonunkba hozza a nagyvilágot”. Otthonunkban a nagyvilág...? De vajon van-e elegendő hely otthonunkban a nagyvilág számára ? Alapos önvizsgálat kérdése csupán, hogy elismerjük: nincs Tegyük hozzá, sajnos. Mégis, a legtöbben olyanok vagyunk, hogy a helyhiány ellenére ajtót nyitunk, s beengedünk mindent, válogatás nélkül. Pedig az efféle — szelektálás nélküli — televíziónézés sok veszélyt rejt magában. Kezdjük au. úgynevezett „tévé-kór”-rak Ez az az állapot, amikor leülünk a képernyő élé és nézzük az adást. Nézzük, nézzük, megállás nélkül. Nemcsak azt ami érdekes számunkra, hanem azt is, ami közömbös, vagy éppen érdektelen, mert ki nem mondotton arra gondolunk, hátha egyszer csak érdekessé válik. No meg, nem akarunk elmulasztani semmit, nem akarunk lemaradni semmiről. És ez a „tévé-kór” nemcsak azért veszélyes, mert fölöslegesen töltjük a képernyő előtt a szabad időnket, jóllehet ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Mindannyian jól tudjuk mennyivel hasznosabb lenne, ha a fotelban üldögélést egy kis sétával, vagy éppen kocogással cserélnénk fed. Az igazi veszély azonban az, hogy hozzászokunk a meg nem értett gondolatok kritika nélküli elfogadásához. Mert például, ha egy könyvet olvasunk, s valamelyik rész zavarosnak, érthetetlennek tűnik, akkor nyugodtan visszalapozhatunk akar a könyv elejére is, s nyilván minden világossá válik. Televíziónézés közben persze más a helyzet. Ha ilyenkor tűnik valami zavarosnak, nincs lehetőségünk arra, hogy visz- szalapozzunk az előzményekhez, fenntartások nélkül el kell fogadnunk a képernyői logikát Ami természetesen nem mindig helyes, de ha helyes is, akkor sincs időnk arra, hogy erről meggyőződjünk. Az események, megértésüktől függetlenül, szünet nélkül tovább folytatódnak. be kell hát mondani a televíziózásról? Nem, erről természetesen szó sincs. A televízió óriási jelentőségét nem vonhatjuk kétségbe. De hasznunkra csak akteor válik, ha nem élünk vissza a lehetőségekkel. Hogyan nézzünk hát televíziót? A legfontosabb, hogy még az adás előtt eldöntsük, mi is az, any bennünket érdekel. A Rádió és televízió újság ebben segít éget nyújt. A főbb műsorok címei mellett rövid ismertető van, ebből megismerhetjük az adás jellegét, ezek alapján a műsorban megjelölhetjük a minket érdeklő adásokat. Aztán segítségünkre van a Televízió vasámaponkénti „Műsorainkat ajánljuk!” című programja, amely részleteket is mutat az egész heti adásból, Természetesen ezeknek a bejelöléseknek csak akkor vesz- szük hasznát, ha nem szegjük meg előzetes terveinket. Tehát: nem ülünk az érdekelt adás előtt órákkal a készülék elé. illetve rögtön utána kikapcsoljuk a tévét. A televízió 2. (kísérleti) adása, ahol vehető a program, megkönnyíti — de néha nehezíti js — a válogatási lehetőséget. Ezzel az alkalommal sem szabad visszaélni: ne feledjük el, hogy szabad időnkben minél változatosabb elfoglaltságot kell találni, nem feltétlenül szükséges minden este tévét nézni. A két program még jobban csábít az otthon maradásira. Tudjuk azonban, hogy gyakran az válik hasznunkra az élet más területén is, ha ellenállunk a csábításnak. így kell tennünk, ha nehezünkre is esők. Mészáros Sándor Receptek ZÖLDSÉGGEL TÖMÖTT CSIRKE. Zöldségfélét ^borsót, sárgarépát, fehérrépát zellert, karfiolt) vajon puhára párolunk. Ha kész, adunk bele bőven apróra váglott petrezselyme*, 2 nyers tojást a csirke elkapart máját sót borsot egy tejbe áztatott zsemlét kevés párolt vöröshagymát. I összevagdáht keméjnyto- jást. Összedolgozzuk, megtöltjük a csirkét. Megsütjük. Rizst és salátát, adunk mellé. P AFRIKAS ALATA A paprikát megmossuk, ki magozzuk, karikákra vágjuk. Üvegtálba rakjuk. Leöntjük a következőképpen elkészített salátaecettel. Vizet forrósatuink, ízlés sze- { ránt sót, cuíkrct dobunk bele, 2 * babérlevéllel, 6—8 szem egészborssal és ecettel ízesítjük. Melegen a paprikára öntjük. Ha kihűlt, paradicsomszeletekkel ízlésesen feldíszítjük. Haromhomyu falvéső, A körömrásrás ROSSZ SZOKÁS... majd leszokik róla — legyintenek egyesek, amikor valahol . a gyermek körömrágésára terelődik a szó. Lehet, hogy igazuk is van. No. de sajnos, a felnőttek között ás elég gyakori ez az egészségtelen rossz szokás. Persze azok is gyerekkorukban kezdték a körömhasogatást és azokkal is megpróbáltak, mindent, hogy leszokjanak róla. Először csak korholták, talán meg is verték de nem használt. Aztán kesztyűt húztok éjszakára a kezükre. Le is rágtáv becsülettel. Akkor bekenték az Ujjúkat valami keserű, csípős vagy egyéb anyaggal. Az sem használt... és most itt vannak felnőtten, komoly tekintélyes emberék, tövig rágott, gusztustalan, formátlan körmökkel, tömpe ujjakkal. EGYESEK szerint a körömrá- |gás az ujjszopás természetes következménye. Nem merném állítani! Az ujjszopás a csecsemő egyik természetes adottságának, a szopó-reflexnek az egyik vadhajtása. A csecsemő mindent a szájaiba dug, természetesen az ujját, vagy az öklét is, de akkor még nem rághatja, mert nincs is foga. A körömrágásnak nem a szopó-reflex, hanem a kisgyermek félelmére épülő feszültség az oka, ami később felnőtt koráiban is kínozhatja. A neurózis, a szorongás, a feszültség kialakulása ma már tisztázott és az is kézzelfoghatóan bizonyítható, hogy az iskolás- gyérmek dolgozatírás, felelés, gondolkodás és valamilyen egyéb szellemi megterhelés alatt rágja a körmét legkitartóbb módon. Sőt a felnőtt is! Az ideges feszültség mellett bizonyít az is, hogy ha a felnőtt keze szennyezett — olajos, fes_ tékes, kormos, piszkos — és tudatában van, hogy a szájába nem veheti, képes az egyik körmével hasogatni a másikat, hogy idegességét levezesse. Egy szó, mint száz: az orvosok, a pszichológusok és pedagógusok ma egyöntetűen elismerik, hogy a körömrágásnak ideges feszültség az oka, ami főleg akkor jelentkezik körömrágás formájában, ha valaki idegességét palástolná igyekszik. A NEVELŐ és a lélekvizsgáló a körömrágásnak magatartásbeli hátrányát emlegeti. Az c®vOkj egészségügyi veszedelmeiről beszél. Ilyenek: a bélfertőzés, a bélférgesség és az emésztési zavarok, amelyeket a köröm alatt megbúvó baktériumok, gombák és féregpeték okoznak, illetve gennykeltők, ^melyek a feltépett körömágy apró sérülésein át jutnám a szervezetbe. MI HAT A KÖRÖMRAGÁS megelőzésének, vagy leszoktatá- sának célravezető módja? A feszültség, a félelem, az idegesség enyhítése és céltudatos oldása. Olyan nyugodt légkör megteremtése, ami a figyelem más irányba tereléséivel annyira lefoglalja az embert, hogy nem is marad ideje arra, hogy önmagával, feszültségével, féléi- _ mévdl foglalkozzék. Ilyen kő- ! rülmények között a koromra- ; gást minden egyéb figyélmezte- ; tés és korholás nélkül önmagától • elhagyja gyermek és felnőtt * egyaránt. _ _ _ ! . ..és érdemes, mert a köröm- rágás veszedelmes, rossz szokásj Dr. В. Ь. SZÖGBELÖ V ÈS A szögbelövő pisztollyal másodpercek alatt el lehet helyezni a betonfalba a nehéz tárgyak felfüggesztésére szolgáló horgokat, csavarokat, szegeket Am ezek a készülékek magáncélra nem kaphatók, használatukhoz engedély szükséges. Amikor már megjelöltük a falon a csavarok pontos helyét, érdemes kihívni a szakiparoet,- aki egymás után gyorsan belövi a nagy szilárdságú acélból készült, kúpos végű csavarokat. ÜTVEFŰRAS Az ütvefúró géppel sem fart tovább 1—2 percnél egy 6—10 milliméter átmérőjű, 20—25 milliméter mély lyuk befúrása a betonfalba. A lyukba helyezett műanyag vagy fátiplibe kerülhet azután a csavar, vagy a szeg. Ütvefúró villanyfúrógép 1 900—2100 forintért szerezhető be, de akár bérbe is vehető a Belkereskedelmi Kölcsönző VáL lalattól. A fúrótokmányba befogott keményfém-betétes csigafúró kétféle mozgásit véjgez: egyrészt forog, másrészt hosszirányú rezgőmozgásra kényszeríti a fúrógépbe épített ütőszerkezet. Fúrás előtt a lyukak helyeit pontosan jelöljük meg a tolón, majd pontozóval készítsünk kis „bekezdést’’ a fúróhegy szántóra. Ezután az ütvefúró gépet jó erősen nekiszorítva a fáinak, megkezdhetjük a lyuk fúrását. A fúró a betonban levő kavicsszemcséken is áthatol, azokon mintegy átrágja magát, a szapora ütögetésekkel széttördeli az útjába eső akadályt. FÜRAS VILLANYGÉPPEL VAGY KÉZI AMERIKANERREL Egyszerű villanyfúró géppel vagy kézi hajtású amerikanerrel is fúrhatunk lyukat a betonfalba, igaz, hogy sokkal nagyobb fáradtsággal. A fúráshoz természetesen szintén keméjnyfém-be- tótes csigafúró szükséges, hiszen a közönséges csigafúró éle pillanatok alatt ki lágyulna, letompulna. Mivel ezek a fúrógépek nem „ütnek”, a betonfalban levő kavicsdarabkákat sem tördelik szét Amikor fúrás közben csikorgó hangot hallunk az a fúróéi és a kavics találkozását jelzi. Ilyenkor kihúzzuk a fúrót a lyukból és egy pontozóval, kalapáccsal megtörjük a kavics felületét, majd ismét folytatjuk a fúrást. LYUKFÜRÄS VÉSŐVEL A legolcsóbb, de egyben a legnehezebb betonfúrásd mód a há- romhomyú tiplifúróval való kézi fúrás, pontosabban, vésé|s. A háromhornyú kézi falvéső négy méretben — 4, 6, 8, 10 milliméter — kapható. A. falra bejelölt helyen először kisebb ütögetésekkel be kell „kapatni” a vésőt, majd egyre nagyobb kalapácsütésekkel lehet folytatni a vésést, közben folyamatosan körbeforgatva a marokra fogott vésőszerszámot. A mélyülő furatból időnként kaparjuk ki a betonport. TOVÁBBI JÖ TANÁCSOK A kemény fém-betétes fúrót nem szabad sem hűteni, sem kenni. Csak alacsony fordulatszámú fúrógéppel lehet betonfúrást végezni. Ha a furatba lazán illeszkedik a műanyag vagy fa- tipli, epókitt ragasztóval rögzítsük, ne pedig gipsszel vagy cementtel. Mind a csigafúrót, mind a, tolvésőt időnként meg kell élezni. RÍ. вяяяняяяяяяявяяяшявяяяяяяяяявявявввяваяяяяяяявяввяяявяяяяяаяввадяж •eeBsaeeessssEeeaeessaai Láncszem virágok térítőre Igen gyorsan készíthetünk saép kis térítőkét a legegyszerűbb lánc- öltésekkel. Ritka szövésű, színes vászon alapanyag szükséges hozzá és sokszínű fonal, melyekből hosz- szabb, rövidebb láncszemeket horgolunk. Ezeket a láncszemeket levélnek, körnek, négyzetnek, virágnak formázva varrjuk fel, de horgolhatunk kisebb, nagyobb virágformákat is, a lényeg az, hogy csak láncszemeket szabad horgolni és nem rúhajtásos pálcákat. Munkánknál csak arra ügyeljünk, hogy a fonalunk azonos minőségű tegyen, lehet pamut, műszál, vagy nylonfonál, fő, hogy minél több színünk legyen. Befejezésül a terítő nagyságától függően 2—4 cm-t a széleken visz- szahajtunk, a bal oldalon apró öltésekkel felvarrjuk és a színén körülhorgoljuk vagy varrjuk*
