Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
к li»gv lélekrető vizsgálójjfi dást fejeztek be ennek az esztendőnek a derekán a békéssámsoni Előre Szövetkezetben. A célja az volt ennek, amint azt Barna Pál elvtárs, az MSZMP orosházi járási pártbizottságának első titkára körvonalazta, hogy feltárják azokat az okokat, melyek gátolják a pártmunka és a gazdaság gyorsabb fejlődését. A sokrétű, szerteágazó ismeretanyagot oly módon tárták fel, hogy valamennyi párttagtól kérdőíven kértek választ a témával kapcsolatban. Ezenkívül száz emberrel beszélgettek, akik közt voltak pártcsoportbizal- miak, gépműhelyben, állattenyésztésben dolgozók, nőbizottság tagjai, az irányításban részt vévő pártonkívüliék, az ifjúsági szövetség tagjai. Tanulmányozták a pártszervezet írásos dokumentumait, az 1972-ben és 1973 első hónapjaiban kelt terveit, jegyzőkönyveit. A Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség pedig a szövetkezet gazdálkodását tekintette át. A vizsgálat jelentőelégét eléggé érzékelteti az is, hogy Békéssámsonban ez az egy szövetkezet van, az’ Előre. S természetszerűen a község politikai, gazdasági életének a meghatározója. Közös területe 3545 hektár, a háztáji pedig 683. a község 6267 hektáréból. A szövetkezet összes dolgozója jelenleg 700. A közös gazdaságban 126 párttag van. A pártszervezet vezetősége a határozatok végrehajtásával összefüggő feladatokat tárgyalt a vizsgált időszakban, mégsem váltotta ez ki a szükséges hatékonyságot, mert az előterjesztések általános megállapításokat tartalmaztak. A hatékonyság csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy amikor egy-egy téma előterjesztője szakvezető volt, az csak gazdasági oldalról magyarázta azt, s a pártvezetőség nem egészítette ki. Ez különben azt is mutatja, hogy a vezetőség és maga a párttitkár sem készült fel eléggé a tanácskozásra. Az nagyon jó, hogy a vezetőség törekedett a feladatok meghatározására. Csak ennek, meg azért maradt el a hatása, mçrt ezekből végül is nem derült ki a konkrét tennivaló, s ezért nem lehetett nyomon követni, nem lehetett számon kérni. Nevezetesen így szól 1972. októberében az egyik határozat: „Szakvezetés vizsgálja felül a nyári mélyszántás területét és tegye lehetővé. amennyiben arra mód és lehetőség van, ,e őszi vetés meggyorsítása éí lekében területek felszabadítását őszi vetésnek”. ! kér* 'íveken adott vá- j laszokban s a beszél- j getések során újra és újra szóvá tették: a vezetőség tagjai s a függetlenített párttitkár sem igen tartózkodik a párttagok közt, nincs tájékozottságuk a pártcsoportok munkájáról. Amiből következett, hogy nem ismerték a párttagság véleményét, gondját, javaslatait. Ennek olyan oka is volt, hogy a titkár élv- táns nem szervezte meg a vezetőségi tagok pártmunká- jájt, s egy-egy témával kapcsolatban tett javaslatuk megvalósítása is egyedül a titkárra maradt. Mindezek ellenére a vezetőségi tagok nagyobb részénél megvolt az a felelősségérzet, tenniakarás, ami a választott tisztséggel együtt jár. Mégis ebben az össaetételben képtelen volt a vezetőség eleget tenni a ráfi sámsoni Élűre Tsz korszerűbb irányítása végett háruló feladatoknak, mert hét tagja közt csak egy fizikai munkás volt és hiányzott a felkészült szakember. Mindezt együttesen tükrözik a megkérdezettek válaszai, akiknek 53,2 százaléka úgy látta, hogy nem érvényesül a párt vezető szerepe, 27,1 százaléka pedig úgy, hogy csak esetenként. Erre utal a válaszadók 20,6 százalékának az a véleménye, miszerint a fontosabb döntések előtt a gazdaságvezetés figyelembe vette a pártszervezet javaslatát, 23,9 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy nem vette figyelembe. A válaszadók gyengének minősítették a tájékoztatást is, ami a pártvezetés és párttagság kapcsolatának fontos eszköze. Az Előre Tsz pártvezetőinek elégtelen munkájára utal az is, hogy taggyűlési program csak ebben az évben készült. Bár az jó irányba mutat, hogy a beszámoló párt- taggyűlés kritikája nyomán készült el a program. Egyben pedig arra is, hogy a párttaggyűlés, mint az adott párt- szervezet legfelsőbb fóruma, konkrét feladat megoldására kötelezheti a vezetőséget Mert az Előre Tsz párttagjai ezt tették a beszámoló taggyűlésen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a taggyűlési napirendek előkészítése gyenge volt az előadók nemegyszer felületesen készültek fel, ami arra vall, hogy azok lebecsülték a taggyűlést, mint fórumot. Hasonlóképpen tették olykor, mint a tsz zárszámadási közgyűlésen, amikor is hiányzott ez is, az is a beszámolónál és papírcetlikre írt címszavakból próbáltak fontos kérdéseket magyarázni. Ennek ellenére a párttagok mondtak véleményt, amelyekből kihangzott a párttagsággal járó felelősségérzet. Elismerték a jó munkát, javaslatokat tettek a munka megjavítására és bírálták a hibákat. A bírálat volt a legtöbb, ami az ismert okok miatt érthető. De már a taggyűléseken elfogadott állásfoglalások, ■ határozatok megvalósulásában nem volt ilyen szenvedélyesség, ami abból fakadt, hogy a vezetőség nem szervezte meg a végrehajtást. Ez vezetett oda, hogy egyes párttagok így nyilatkoztak: többször szóvá tettük a problémákat, de nem oldódtak meg, s ezért „belefáradt” az ember. A vezetés nem igényelte a párttagok, a dolgozók véleményét, amikor igen, az csak formális volt. A formalitás különben a taggyűlési állásfoglalásokban, határozatokban is kifejezésre jutott. Nevezetesen 1972, augusztus 31-én tartott párttaggyűlésre a szövetkezet első félévi pénzügyi, valamint munkaszervezési beszámolója került. Ezekről az alábbi szövegű határozati pontok szóltak: 1. „A párt- és gazdaság- vezetés kísérje figyelemmel a kiadásokat, ahol lehet, meg kell fogni, csak a legszükségesebbeket”. 2. „Az illetékes szakvezetés figyelmét és a pártvezetőség figyelmét felhívja, a középkáderek munkáját kísérje figyelemmel, intézkedjen”. községi pártbizottság ЙД rendszeresen tárgyalta az Előre Tsz pártszervezetének munkáját, a tsz gazdasági helyzetét az általa fontosnak ítélt napirendek során. Azonban irányító munkája ennek ellenére nem volt elégséges. Oka ennek az is, hogy az MSZMP községi vb összetétele nem volt megfelelő, kétharmada a tsz tagjai közül került ki, s ezért a döntések olykor egyoldalúak voltak. A községi tanács és a tsz kapcsolata csaknem leszűkült az államigazgatási teendőkre. Igaz, ha a tanács a szövetkezettel kapcsolatos témát tárgyalt, a tsz képviseltette magát. va * a községi tanács elnöke részt vett olykor a tsz vezetőségi ülésein, mint a községi pártbizottság vb-tag- ja. Ennek ellenére a községi tanács elnöke inkább külső szemlélője volt a 3545 hektár közös földnek és a 683 hektár háztájit bíró szövetkezetnek. A Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének az Előre Tsz gazdálkodásáról adott értékelés és a járási pártbizottság tapasztalata azt mutatja, hogy a hozamok s az alkalmazott termelési technika nem indokolja a jelenlegi gyenge gazdasági helyzetet. Bár az értékelést zavarta az adatszolgáltatás, a számvitel megbízhatatlansága. Az viszont teljesen világos, hogy a gazdasági nehézségek oka a termelés gyenge hatékonysága, amit a beszélgetések, a kérdőíves felmérések jól tükröznek. Ha nagyjából követjük az oksági sorrendet, akkor az elmondottakon kívül a következőket szükséges szóvá tenni: A jövedelmezőbb gazdálkodás keretén belül biztosítani kellene a tagok foglalkoztatását. Ebből következik, hogy a tsz- nek munkamegállapodást szükséges kötnie tagjaival és ennek alapján a tervezés idején munkaerő-mérleget kellene készítenie. Mivel az Előre Tsz-ben gyakorlatilag ez nincs, ezért fordult elő. hogy bizonyos időszakokban elég nagy létszámú munkaerőt improduktiv munkával foglalkoztattak kevés bérért vagy pedig hazaküldtek a munkára jelentkezőket. A másik véglet pedig az volt, éppen a tervszerűtlen munkaerő-gazdálkodás miatt, hogy a rövid határidejű agrotechnikai munkákhoz nem tudtak biztosítani elegendő embert. Ez az oka, hogy az időszaki munkákat évek óta a legutolsók közt fejezték be a járásban. A bizonytalan foglalkoztatás miatt nem valósulhatott meg az, hogy a háztáji gazdaságok a tsz egyik üzemágává váljanak. Továbbá: hiányzott a tervszerű. személyes felelősséghez is kötött bérgazdálkodás. Ezért gyakori eset volt, hogy új munkák kezdetén napokig nem tudták mennyi lesz a díjazása annak. Így aztán előfordult, hogy nem állt arányban a jövedelem a kifejtett szellemi-fizikai munkával. A hatékonyabb irányítási forma kialakítására történtek lépések, nevezetesen tavaly üzem- és munkaszervezési bizottság alakult, melynek javaslatára az üzemegységi irányításról áttértek ebben az évben az ágazati irányítás rendszerére, de még csak a kezdeti lépéseknél tartanak, kivéve a gépmű hely belső szakosítását. A kezdeti lépéseket azért kell üdvözölni, mert az irányítás megköveteli, hogy a különböző beosztású emberek munkafeladata, felelőssége pontosan körvonalazva legyen; eddig hiányzott az egyes munkakörök elhatárolása s a felelősség elmosódott Ezért forgácsolódott szét o n A Békés megyei Sütőipari Vállalat új, korszerfl elárusító pavilont létesít Békéscsabán, a t9-esek terén. Az elárusító hely már jól vizsgázott a Békés megyei Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon sa továbbiakban itt áll a vásár lóv rendelkezésére. ' Fotó: Demény ez erő e a munkák nagy része elhúzódott. A munkafegyelem elégtelenségét bizonyította az, hogy 1972-ben az egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma 161 nap volt, szemben a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Szövetsége 200 munkanapos átlagával. A betakarítási munkák pedig december végéig tartottak. A jsz-demokrácia fejlesztésének olyan gátjai is voltak, mint a vizsgált időszakban alkalmazott brigádgyűlési rendszer, amely nem tudta betölteni feladatát, mert a három üzemegység dolgozói számára rendezték, így azon többféle ágazatból vettek részt. Nem volt ezért lehetőség arra, hogy egy-egy munkaterület problémáit behatóan, konkrétan megtárgyalják, s ezzel az egész gazdaság ügyeit közel hozzák a dolgozókhoz. Éppen ezért minimálisra szűkült a dolgozók bevonása a döntések előkészítésébe. H ozzátartozik az igazsághoz, hogy a feltárt gondok kisebb-nagyobb részben fellelhetők az orosházi járás más szövetkereteiben azzal a különbséggel és ez lényeges: máshol az erők mozgósításával eredményesen küzdenek, hogy legyőzzék ezeket a gondokat. A békéssámsoni Előrében azért is vártak sürgős megoldásra a problémák, mert kialakult a felelősség áthárításának a láncolata, a bonyolult problémák megoldásának a halogatása. Ezeknek a tényeknek, gondoknak a feltárása után az MSZMP községi bizottsága intézkedési tervet készített. Többek közt megállapította, hogy a községi végrehajtó bizottság összetételét úgy kell kialakítani, hogy tükrözze az irányítása alá tartozó pártszerveretek jellegét. Az MSZMP Orosházi Járási V. B. megállapításaival egyetértenek, mint ahogyan egyetértenek a tsz választott vezetői azzal, hogy a szövetkezet vezetését, irányítását felkészültebb szakemberrel szükséges megerősiteni. Továbbá ajánlották a tsz vezetőinek egy főagronpmus beállítását. A gazdasági munka javításáért a párttagok, a párttag szakemberek gondoskodjanak arról, hogy a járási pártbizottság és a tsz-szövetség ajánlásai megvalósuljanak. A községi párt-vb gondoskodik arról, hogy a Békéssámsonban levő tömegszerveretek, mozgalmi szervek vezetői az Előre Tsz fejlesztésére tett intézkedéseket megismerjék. A tsz- pártsrerveret munkájának a megjavításához szükségesnek tartja, hogy a vezetőséget erősítsék fiakai dolgozóval és mezőgazdasági szakemberrel. A pártszervezet vezetősége feladatainak végrehajtására készítsen programot s azt a taggyűlés vitassa meg, hagyja jóvá. Arra való tekintettel, hogy a 126 tagú pártalapszervezet irányítása nehéz, szükségessé vált decentralizálása, miszerint négy ágazati alapszervezet alakul. V égül is az intézkedési terv részletesen, konkrétan jelöli meg azokat a tennivalókat, melyek alkalmasak arra. hogy a békéssámsoni Előre Tsz pártszervezetének munkája és a gazdaság gyorsabban fejlődjön. Az intézkedési terv megvalósítását a sürgősség sorrendjében megkezdték. Cserei Pál
