Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

к li»gv lélekrető vizsgáló­jjfi dást fejeztek be ennek az esztendőnek a dere­kán a békéssámsoni Előre Szövetkezetben. A célja az volt ennek, amint azt Barna Pál elvtárs, az MSZMP oros­házi járási pártbizottságának első titkára körvonalazta, hogy feltárják azokat az oko­kat, melyek gátolják a párt­munka és a gazdaság gyor­sabb fejlődését. A sokrétű, szerteágazó ismeretanyagot oly módon tárták fel, hogy valamennyi párttagtól kérdő­íven kértek választ a témával kapcsolatban. Ezenkívül száz emberrel beszélgettek, akik közt voltak pártcsoportbizal- miak, gépműhelyben, állatte­nyésztésben dolgozók, nőbi­zottság tagjai, az irányításban részt vévő pártonkívüliék, az ifjúsági szövetség tagjai. Ta­nulmányozták a pártszervezet írásos dokumentumait, az 1972-ben és 1973 első hónap­jaiban kelt terveit, jegyző­könyveit. A Dél-Békés me­gyei Tsz-Szövetség pedig a szövetkezet gazdálkodását te­kintette át. A vizsgálat jelentőelégét eléggé érzékelteti az is, hogy Békéssámsonban ez az egy szövetkezet van, az’ Előre. S természetszerűen a község politikai, gazdasági életének a meghatározója. Közös terü­lete 3545 hektár, a háztáji pedig 683. a község 6267 hek­táréból. A szövetkezet összes dolgozója jelenleg 700. A közös gazdaságban 126 párttag van. A pártszervezet vezetősége a határozatok vég­rehajtásával összefüggő fel­adatokat tárgyalt a vizsgált időszakban, mégsem váltotta ez ki a szükséges hatékony­ságot, mert az előterjesztések általános megállapításokat tartalmaztak. A hatékonyság csökkenéséhez az is hozzájá­rul, hogy amikor egy-egy té­ma előterjesztője szakvezető volt, az csak gazdasági oldal­ról magyarázta azt, s a párt­vezetőség nem egészítette ki. Ez különben azt is mutatja, hogy a vezetőség és maga a párttitkár sem készült fel eléggé a tanácskozásra. Az nagyon jó, hogy a vezetőség törekedett a feladatok meg­határozására. Csak ennek, meg azért maradt el a hatása, mçrt ezekből végül is nem derült ki a konkrét tennivaló, s ezért nem lehetett nyomon követni, nem lehetett számon kérni. Nevezetesen így szól 1972. októberében az egyik határozat: „Szakvezetés vizs­gálja felül a nyári mélyszán­tás területét és tegye lehető­vé. amennyiben arra mód és lehetőség van, ,e őszi vetés meggyorsítása éí lekében te­rületek felszabadítását őszi vetésnek”. ! kér* 'íveken adott vá- j laszokban s a beszél- j getések során újra és újra szóvá tették: a vezetőség tagjai s a függetlenített párt­titkár sem igen tartózkodik a párttagok közt, nincs tájé­kozottságuk a pártcsoportok munkájáról. Amiből követ­kezett, hogy nem ismerték a párttagság véleményét, gond­ját, javaslatait. Ennek olyan oka is volt, hogy a titkár élv- táns nem szervezte meg a vezetőségi tagok pártmunká- jájt, s egy-egy témával kap­csolatban tett javaslatuk megvalósítása is egyedül a titkárra maradt. Mindezek el­lenére a vezetőségi tagok na­gyobb részénél megvolt az a felelősségérzet, tenniakarás, ami a választott tisztséggel együtt jár. Mégis ebben az össaetételben képtelen volt a vezetőség eleget tenni a rá­fi sámsoni Élűre Tsz korszerűbb irányítása végett háruló feladatoknak, mert hét tagja közt csak egy fizi­kai munkás volt és hiányzott a felkészült szakember. Mind­ezt együttesen tükrözik a megkérdezettek válaszai, akiknek 53,2 százaléka úgy látta, hogy nem érvényesül a párt vezető szerepe, 27,1 szá­zaléka pedig úgy, hogy csak esetenként. Erre utal a vá­laszadók 20,6 százalékának az a véleménye, miszerint a fon­tosabb döntések előtt a gaz­daságvezetés figyelembe vet­te a pártszervezet javaslatát, 23,9 százaléka pedig úgy vé­lekedett, hogy nem vette fi­gyelembe. A válaszadók gyengének minősítették a tá­jékoztatást is, ami a pártve­zetés és párttagság kapcsola­tának fontos eszköze. Az Előre Tsz pártvezetői­nek elégtelen munkájára utal az is, hogy taggyűlési prog­ram csak ebben az évben ké­szült. Bár az jó irányba mu­tat, hogy a beszámoló párt- taggyűlés kritikája nyomán készült el a program. Egyben pedig arra is, hogy a párt­taggyűlés, mint az adott párt- szervezet legfelsőbb fóruma, konkrét feladat megoldására kötelezheti a vezetőséget Mert az Előre Tsz párttagjai ezt tették a beszámoló tag­gyűlésen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tag­gyűlési napirendek előkészí­tése gyenge volt az előadók nemegyszer felületesen ké­szültek fel, ami arra vall, hogy azok lebecsülték a tag­gyűlést, mint fórumot. Ha­sonlóképpen tették olykor, mint a tsz zárszámadási köz­gyűlésen, amikor is hiányzott ez is, az is a beszámolónál és papírcetlikre írt címszavakból próbáltak fontos kérdéseket magyarázni. Ennek ellenére a párttagok mondtak véle­ményt, amelyekből kihang­zott a párttagsággal járó fe­lelősségérzet. Elismerték a jó munkát, javaslatokat tettek a munka megjavítására és bírálták a hibákat. A bírá­lat volt a legtöbb, ami az is­mert okok miatt érthető. De már a taggyűléseken elfoga­dott állásfoglalások, ■ határoza­tok megvalósulásában nem volt ilyen szenvedélyesség, ami abból fakadt, hogy a ve­zetőség nem szervezte meg a végrehajtást. Ez vezetett oda, hogy egyes párttagok így nyi­latkoztak: többször szóvá tet­tük a problémákat, de nem oldódtak meg, s ezért „bele­fáradt” az ember. A vezetés nem igényelte a párttagok, a dolgozók véleményét, amikor igen, az csak formális volt. A formalitás különben a tag­gyűlési állásfoglalásokban, határozatokban is kifejezésre jutott. Nevezetesen 1972, au­gusztus 31-én tartott párttag­gyűlésre a szövetkezet első félévi pénzügyi, valamint munkaszervezési beszámolója került. Ezekről az alábbi szö­vegű határozati pontok szól­tak: 1. „A párt- és gazdaság- vezetés kísérje figyelemmel a kiadásokat, ahol lehet, meg kell fogni, csak a legszüksé­gesebbeket”. 2. „Az illetékes szakvezetés figyelmét és a pártvezetőség figyelmét fel­hívja, a középkáderek mun­káját kísérje figyelemmel, intézkedjen”. községi pártbizottság ЙД rendszeresen tárgyalta az Előre Tsz pártszer­vezetének munkáját, a tsz gazdasági helyzetét az általa fontosnak ítélt napirendek során. Azonban irányító mun­kája ennek ellenére nem volt elégséges. Oka ennek az is, hogy az MSZMP községi vb összetétele nem volt megfe­lelő, kétharmada a tsz tagjai közül került ki, s ezért a döntések olykor egyoldalúak voltak. A községi tanács és a tsz kapcsolata csaknem leszűkült az államigazgatási teendőkre. Igaz, ha a tanács a szövetke­zettel kapcsolatos témát tár­gyalt, a tsz képviseltette ma­gát. va * a községi tanács el­nöke részt vett olykor a tsz vezetőségi ülésein, mint a községi pártbizottság vb-tag- ja. Ennek ellenére a községi tanács elnöke inkább külső szemlélője volt a 3545 hektár közös földnek és a 683 hek­tár háztájit bíró szövetkezet­nek. A Dél-Békés megyei Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­gének az Előre Tsz gazdálko­dásáról adott értékelés és a járási pártbizottság tapaszta­lata azt mutatja, hogy a ho­zamok s az alkalmazott ter­melési technika nem indokol­ja a jelenlegi gyenge gazda­sági helyzetet. Bár az értéke­lést zavarta az adatszolgálta­tás, a számvitel megbízhatat­lansága. Az viszont teljesen világos, hogy a gazdasági ne­hézségek oka a termelés gyenge hatékonysága, amit a beszélgetések, a kérdőíves felmérések jól tükröznek. Ha nagyjából követjük az oksá­gi sorrendet, akkor az elmon­dottakon kívül a következő­ket szükséges szóvá tenni: A jövedelmezőbb gazdálkodás keretén belül biztosítani kel­lene a tagok foglalkoztatását. Ebből következik, hogy a tsz- nek munkamegállapodást szükséges kötnie tagjaival és ennek alapján a tervezés ide­jén munkaerő-mérleget kelle­ne készítenie. Mivel az Előre Tsz-ben gyakorlatilag ez nincs, ezért fordult elő. hogy bizonyos időszakokban elég nagy létszámú munkaerőt improduktiv munkával fog­lalkoztattak kevés bérért vagy pedig hazaküldtek a munkára jelentkezőket. A másik véglet pedig az volt, éppen a tervszerűtlen mun­kaerő-gazdálkodás miatt, hogy a rövid határidejű ag­rotechnikai munkákhoz nem tudtak biztosítani elegendő embert. Ez az oka, hogy az időszaki munkákat évek óta a legutolsók közt fejezték be a járásban. A bizonytalan foglalkoztatás miatt nem va­lósulhatott meg az, hogy a háztáji gazdaságok a tsz egyik üzemágává váljanak. Továbbá: hiányzott a terv­szerű. személyes felelősséghez is kötött bérgazdálkodás. Ezért gyakori eset volt, hogy új munkák kezdetén napokig nem tudták mennyi lesz a díjazása annak. Így aztán elő­fordult, hogy nem állt arány­ban a jövedelem a kifejtett szellemi-fizikai munkával. A hatékonyabb irányítási forma kialakítására történtek lépések, nevezetesen tavaly üzem- és munkaszervezési bizottság alakult, melynek ja­vaslatára az üzemegységi irá­nyításról áttértek ebben az évben az ágazati irányítás rendszerére, de még csak a kezdeti lépéseknél tartanak, kivéve a gépmű hely belső szakosítását. A kezdeti lépé­seket azért kell üdvözölni, mert az irányítás megkövete­li, hogy a különböző beosztá­sú emberek munkafeladata, felelőssége pontosan körvona­lazva legyen; eddig hiányzott az egyes munkakörök elhatá­rolása s a felelősség elmosó­dott Ezért forgácsolódott szét o n A Békés megyei Sütőipari Vállalat új, korszerfl elárusító pavilont létesít Békéscsabán, a t9-esek terén. Az elárusító hely már jól vizsgázott a Békés megyei Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon sa továbbiakban itt áll a vásár lóv rendelkezésére. ' Fotó: Demény ez erő e a munkák nagy része elhúzódott. A munkafegyelem elégte­lenségét bizonyította az, hogy 1972-ben az egy dolgozóra jutó teljesített munkanapok száma 161 nap volt, szemben a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Szövetsége 200 munkanapos átlagával. A be­takarítási munkák pedig de­cember végéig tartottak. A jsz-demokrácia fejleszté­sének olyan gátjai is voltak, mint a vizsgált időszakban alkalmazott brigádgyűlési rendszer, amely nem tudta betölteni feladatát, mert a három üzemegység dolgozói számára rendezték, így azon többféle ágazatból vettek részt. Nem volt ezért lehető­ség arra, hogy egy-egy mun­katerület problémáit beható­an, konkrétan megtárgyalják, s ezzel az egész gazdaság ügyeit közel hozzák a dolgo­zókhoz. Éppen ezért minimá­lisra szűkült a dolgozók be­vonása a döntések előkészíté­sébe. H ozzátartozik az igazság­hoz, hogy a feltárt gondok kisebb-nagyobb részben fellelhetők az orosházi járás más szövetkereteiben azzal a különbséggel és ez lényeges: máshol az erők mozgósításával eredményesen küzdenek, hogy legyőzzék ezeket a gondokat. A békés­sámsoni Előrében azért is vártak sürgős megoldásra a problémák, mert kialakult a felelősség áthárításának a láncolata, a bonyolult prob­lémák megoldásának a halo­gatása. Ezeknek a tényeknek, gon­doknak a feltárása után az MSZMP községi bizottsága intézkedési tervet készített. Többek közt megállapította, hogy a községi végrehajtó bizottság összetételét úgy kell kialakítani, hogy tükrözze az irányítása alá tartozó párt­szerveretek jellegét. Az MSZMP Orosházi Járási V. B. megállapításaival egyetérte­nek, mint ahogyan egyetérte­nek a tsz választott vezetői azzal, hogy a szövetkezet ve­zetését, irányítását felkészül­tebb szakemberrel szükséges megerősiteni. Továbbá aján­lották a tsz vezetőinek egy főagronpmus beállítását. A gazdasági munka javításáért a párttagok, a párttag szak­emberek gondoskodjanak ar­ról, hogy a járási pártbizott­ság és a tsz-szövetség ajánlá­sai megvalósuljanak. A köz­ségi párt-vb gondoskodik ar­ról, hogy a Békéssámsonban levő tömegszerveretek, moz­galmi szervek vezetői az Elő­re Tsz fejlesztésére tett intéz­kedéseket megismerjék. A tsz- pártsrerveret munkájának a megjavításához szükségesnek tartja, hogy a vezetőséget erősítsék fiakai dolgozóval és mezőgazdasági szakember­rel. A pártszervezet vezetősé­ge feladatainak végrehajtásá­ra készítsen programot s azt a taggyűlés vitassa meg, hagyja jóvá. Arra való te­kintettel, hogy a 126 tagú pártalapszervezet irányítása nehéz, szükségessé vált de­centralizálása, miszerint négy ágazati alapszervezet alakul. V égül is az intézkedési terv részletesen, konk­rétan jelöli meg azokat a tennivalókat, melyek alkal­masak arra. hogy a békés­sámsoni Előre Tsz pártszerve­zetének munkája és a gazda­ság gyorsabban fejlődjön. Az intézkedési terv megvalósítá­sát a sürgősség sorrendjében megkezdték. Cserei Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom