Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

szombat-vasárnapja A szombat-vasárnap műsorát előre áttekintve irodalmi élmé­nyekben gazdagabb hétvégére számíthattunk, mint szokás sze­rint. Ugyanakkor izgalmas sportközvetítésekben sem volt hiány; és a könnyebb műfajok kedvelői is leülhettek a készü­lék elé. Szombaton a „Julién Clerc a párizsi Olympia színpa­dán” című francia zenés filmet vetítették a számukra, vasárnap a Televízió Kabarészínháza jú­lius 21-i adását ismételték meg. Ez a kabaréösszeállítás azon­ban furcsán felemás. Nagyszerű jelenetek, sziporkázó színészi alakítások (például Harkányi Endréé) váltják egymást ízet­len, és hellyel-közzel a nyílt arculcsapással egyenértékű ,,pa- rodizálással”. (például Fenyvesi Gabriella Koncz Zsuzsáról, az énekesnő kotta ismeretéről és bankjegyszeretetéről). Nem tud­ni azt sem, hogy miért fogad­ta vastaps az ■„elment” és fel­lépni szívesen „visszatérő” Hal­mai Imrét, aki pompás, de csak öt-hat mondatig terjedő Csor- tos. és Kabos-utánzásán kívül az égvilágon semmit sem csi­nált. Igaz, azt viszont stíluso­san es roppant magabiztosság­gal. Szóval mindegy, az ismét­léssel végeredményben nem jártak azért rosszul sem a nézők, sem a szereplők. Mindenki ka­pott valamit. Befejeződött végre ezen a va­sárnapon a „Süsü keselyű” hu- mortalan, sótlan és hihetetle­nül unalmas kínlódás-sorozata is. amelyben tizenhárom folyta­táson át hiába üldözték a hír­vivő galambocskát, elfogni nem tudták. Térjünk vissza a szombati naphoz. „Egy filozopter szerel­mei” címmel mutatták be fő­időben a Szerb Antal két novel­lájából írt tévéjátékot. Révész György rendező tisztelettel és Szerb Antalt értve vitte képer­nyőre a Szűcs János által tele­vízióra alkalmazott két novel­lát. Szereplői közül Darvas Iván alakítására emlékezünk szíve­sen Fejes Endre tévéfilmjének második része után újból azt érezzük, amit bemutatójakor: hatásos jól szerkesztett, megra­gadó színészi alakításokkal teli film. És a probléma is élő: egyáltalán hogyan lehet úgy él­ni, ahogy a Sötétruhás Fiú él? Itt és most — hogyan lehet? Milyen társadalmi talaj táplál­ja az emberek hiszékenységét meglovagoló hazugságot? Kide­rül újból, hogy a Sötétruhás Fiú nem írói koholmány csu­pán, hanem létező, élő, valósá­gos alak. ÉB legtöbbjüknek nem is olyan tragikus a sorsa, mint a mi Sötétruhásunknak. Tisz­telt olvasóm, gondolja csak vé­gig!... A vasárnap két kiemelkedő műsora a délutáni dokumen­tumfilm. a !rMunkát, kenyeret” volt az 1930. szeptember 1-i bu­dapesti munkástüntetésről, ki­egészítve a tüntetés két részt­vevőjének és mai kisiskolások­nak okos beszélgetésével. A másik Euripidész: Trójai nők című drámájának tévé-változa­ta Jean-Paul Sartre átdolgo­zását alkalmazta magyar színre Illyés Gyula, és rendezte fe­szült-hiteles eszközökkel Vámos László. Különös játék tanúi le­hettünk. Sartre átdolgozása az amúgy is élő drámát még köze­lebb hozza a ma emberéhez, az önmagát pusztító, elveszítő em­berhez, aki győzelmeiben meg- ittasulva nem látja már azt sem. hogy a vesztébe rohan. A felismeréshez szolgál művészi eszközül a film, mely színes te­levízión nézve még teljesebb művészi élmény lehetett. A ki­tűnő színészek közül Sulyok Mária Hekabé-alakítása megrá­zó egyszerűségében emelkedik olyan magasságokba, ahova alakjaikat emelni csak a legna­gyobb művészi egyéniségek ké­pesek. A másfélórás tévéjáték a mozikban is sikerre számít­hatna, ha műsorra tűzik. Nem lenne megvalósíthatatlan* bizo­nyára. Sem Ertrra Melyik a második mossak? Alig egy órával múlt dél, amikor élénkülni kezd a for­galom a kötöttárugyár fő­portáján. A mozgás még csak fokozódik fél kettőkor, ugyan­is ebben az időszakban érkez­nek a vidékről bejáró dolgozók. Az elmúlt évek során sok in­tézkedés könnyítette a dolgozó nők — édesanyák munkáját. Egy dologról azonban egyik társadalmi szerv sem tárgyalt, ami nem más, mint az otthon, család mellett a „második” műszak. Az édesanya a termelő, munka mellett is igyekszik gondtalan, harmonikus életet biztosítani családja számára. I I I Épíiésipcrosítási kollokvium Budapesten A legfejlettebb éjpítési mód­szerek és szerkezet, elemek fel­használásán alapuló korszerű iparosított építés komplex fej­lesztéséről tárgyal az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) IV. építésiparosítási kollokviu­ma, amely hétfőn kezdte meg munkáját a Magyar Tudomá­nyos Akadémiai Országház utcai kongresszusi termében, öt vi­lágrész — Európa, Ázsia. Afrika, Amerika, és Ausztrália — 33 or­szágának szakértői számolnak be tapasztalataikról és foglalna^ állást a legközelebbi fejlesztélsi tennivalókról. (MTI) A varrodában A varrógépek, összevarrógé- pck, gorrtbfelvarró gépek szép sorban, technológiai folyamat szerint dolgoznak. Egyhangú zúgásukat és kattogásukat a zene próbálja túlszárnyalni, változatossá tenni. A hatalmas exportvarrodában csaknem 30- an varrnak. Termékeik zömét a vállalat külföldön értékesíti. Itt öltenek formát a szabott idomok, amelyek néhány perc múlva fürdököpenyként, garbó­ként vagy éppen nadrágként kerülnek le a gépről. A művezetői irodában beszél­gettem Párzsa Józsefnéval. Kö­zépkorú, vidám asszony. Rövid­re vágott haja arcvonásait fia­talossá teszi. Az otthonról, a családról beszélgettünk. Kér­deznem nem is kellett, mert mondta szaporán gondját-bajáit. Amikor délelőtt dolgozom, egy órakor már otthon jár az eszem. Azon gondolkodom, hogy mit főzzek, am; olcsó és jó is. Műszak végén gyors mosdás után öltözködés következik, majd rohanás a közértbe vá­sárolni. Otthon vár a főzés, ta­karítás és a mosás. Munka nél­kül sohasem vagyok. Van két családom, akikkel van bőven dolgom. Iskolaszezonban velük is többet kell foglalkoznom, mert a tanulásban egyre maga­sabbak a követelmények. Nem akarom, hogy lemaradjanak a többiektől. — Szórakozás? — kérdezem. — Semmi. Csak a tv. Na, meg ha a brigád szervez valami­lyen uözös programot, azon részt veszek. — Továbbtanulásra, szakmai tanfolyamra van ideje? — Nincsen, mert a benti munka után otthon következik a második műszak. Reggel 4- kor kelek, este pedig késön fekszem le. Kell egy kis pihe­nő is, mert anélkül nehéz a 130—140 százalékot elérnem a termelésben. — Keresete mennyi? — Nem sok, 2400—2500 Ft. A ferjem fizetésével úgy kell be­osztanom, hogy jusson is, ma­radjon is. Húsx év A fonal előkészítő ai: üzem egyik fontos része. Itt készítik elő a fonalat, a festésre, a kö­tőgépeknek, felhasználásra. Krizsán Mihályné 20 éve dol­gozik ebben az üzemrészben. Muníkája sok ügyességet és fi­gyelmet igényel. Fiatalon, 19 éves korában került a gyárba, s azóta is egy helyen dolgozik. — Az első perctől szerelmese vagyok a szakmánau- — mondja. Ujjai alatt fürgén futnak a pa­mutszálak. — Műszak után mit szokott csinálni? Szemmel láthatóan meglepő­dik a kérdéstől. — Otthon következik a máso­dik és a harmadik műszák. — Nem érti? — kérdezi moso­lyogva. — Az idős szüleim háztartá­sát is én vezetem, ami a har­madik műszak. — Van segítsége? — Férjem és a 13 éves kis­lányom. Megosztjuk a munkát, így ők a terhek egy részét le­emelik a váltamról. Szabad időm az nincsen sok. Ami ke- ! vés van, azt pedig a családom- ! nak, otthonomnak szentelem. ' Kedvenc szórakozásom a tv. ; 3 A brigádvexető Két lánckötőgép között, mun- i ka közben találom Kecső Lász- í ióné brigádvezetőt. Gépén sok- t színű frottír-kelmét termel. Több, mint nyolc éve a gyár dolgozója. Barna hajában egy-1 egy ősz hajszál jelzi az évek múlását. — Nekem most itt van a J második műszakom — kezdi a j beszélgetést. — Délelőtt otthon, a ! ház körül kell ellátnom a tenni­valókat. Akad belőlük bőven. Reggel fél 6-kor kelek. A jó­szágok ellátása után következik j a család. A gyerekek később ébrednek, így a reggelit is el- j készítem nekik. — Hogyan alakul a délelőtti s programja? — Úgy, mint minden háatar- j fcasban. Reggeli házimunka, ta­karítás, bevásárlás, főzés, mo- j j sás. Távirati stílusban így le- j hét összefoglalni. — Arról hallott, hogy 200 Ft felett a közért ingyen haza­! szállítja a megrendelt árut? > ; j — Természetesen, de nem próbáltam még (ki. Útba esik a bolt, így mindig be tudok vásárolni. — Szabad ideje va»? — Nem sok. Ha van, azt a i férjemmel és a lányaimmal töltöm. Nyáron strandra, télen moziba és színházba járunk. A j tanulásra is jut egy Ids időm. Ősszel megyek szaktanfolyam­ra. Beszélgetés után igyekezett i gépéhez. Elgondolkodom, hogy ez a törékeny asszony mennyi. energiával rendelkezik, mely- j bői jut a tanulásra, a család- j ta és a munkára. * I Gondjaikkal nem egyéni j helyzetüket vázolták. Sok ezer asszony és édesanya nehéz, fá­radtságos munkáját világították meg. Minden elismerésünk az övéké. A termelőmunka mellett a családi tűzhely mellett is ! megállják a helyüket. i (Szekeres András) 1 Téma — A téma az utcán hever. Törne- ; gestül. Sajnos. Be hogy kerül ! oda? így, hogy nemtörődöm j emberek hanyag mozdulattal cl- j dobják. így aztán gyűlik, gyűlik j ijesztő mennyiség áll össze belőle, j Ekkorra már szerencsére véget ér j a nap, leszáll az éj, a témát eltakarítják. Aztán új nap jő és j kezdődik az égés,; élőiről. A te- j ma — a szemét. Békéscsabán fő. I leg a városközpont járdáin ta­lálható belőle szemet szúró j mennyiség, összetételére nézve ; igen változatos és fejlődést mu­tató. A hagyományosnak számító esikkek, esokoládépapírok mel- j lett jégkrémes tasakok hirdetik ! fennen a választék bővülését. A csemegeüzlctek környékén a pénztárgépet blokkjai tarkítják az egyébként unalmasan szürke aszfaltot. A7 üzletek bejáratai j előtt különösen szép halmokba gyűlik össze délutánra az a sok cigarettacsikk, amit a vásárlók I a boltba belépve dobnak el. | Ennyit a témáról magáról. (' Ezután nézzük, mit lehetne ten­ni annak érdekében, hogy a té- j ma mégsem heverjen az utcán, vagy legalábbis ne ilyen nagy i tömegben lepje a járdát. Azt úgy nem lehet elvárni, ) hogy minden doboz cigaretta, ! jégrúd. minden tábla csokoládé mellé külön szeméttartót mellé- j keljenek az elárusítók. Marad Északi j-émf Szibériában 3. j Falu a Jugan partján Ugut a Nagy-Jugan partján fekszik — folyóhoz kötődik, mint itt szinte minden telepü­lés. A nagy-messziről ideka- nyargó folyó magas partján ér földet a repülőgépkerék, aztán még hosszan fut velünk az agyagossárga lejtőn. Ez a falu reptere — a folyón kívül a má­sik összekötő kapocs a külvilág­gal. Él a nyelv Jöttünkre sokan idesereglet- tek. Jobbára nők, gyerekek — a férfiak nagy része a rendes foglalatosságát űzi ma is: va­dászni jár oda vagy hálót me­rít a Juganba. Néhány fiatal chanti nő nép­viseletben jött elénk. Barna bőrűek, sötét szeműek; szemük ferde vágású, arcuk kerek. Fe­jükön színes kendő. Egyikük szőrme szegélyű kék ruhában, egy másik pirosban. Az öv és a díszítések gyönggyel kivarrva, nagyon szép összhatású az öltö­zékük. Sétálunk befele, a faluba, Vladimir Tirlinnel, az iskola- igazgatóval beszélgetünk köz­ben. 308 gyerek van az iskolá­ban — mondja. Közülük 202 a chanti. Hogy milyen nyelven tanulnak? Oroszul. Mivel a csa­ládban anyanyelvűket beszélik, hatéves korukban előkészítő osztályban sajátítják el az isko­láztatáshoz szükséges nyelvtu­dást is. így mindkét nyelven beszélnek a fiatalok. A tovább­tanulók magasabb anyanyelvi képzést kaphatnak a felsőbb is­kolákban — közülük kerülnek ki a tanítók, mint ő is —, de aki utána vadászni, halászni megy ugyancsak anyanyelvét használja. Így a chantiul be­szélők száma Tirlin szerint nem csökkent jelentősen. El a nyelv, amit hősénekeikben, sorséneke­ikben. imáikban annyi gazdag árnyalattal mutattak föl a ro­konkereső magyar tudomány­nak. És él a nép És él, erősen él a nép. Há­rom-négy gyermek egy család­ban. Tavaly 22 kisfiú és kis­lány ment előkészítő osztályba, idén hanninokettőt írtak össze. A falunak 1600 lakosa van. Kitűnő vadászok, s mesterei a halfogásnak —- ma már mind­két ősi foglalkozást szövetkezet­be tömörülve űzik. Csupa fa­Ülést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetele Megyei Ta­nácsának elnöksége szeptember 7-én, pénteken délelőtt 9 órakor tartja soron következő ülését. A tanácskozáson először a szak­munkásképző -jn té;aetek irányítá­sának módosításával ösz­szefüggő feladatokról tár­gyalnak. Ezután a csökkent munkaképességű dolgozók hely­zetéről készített jelentést vitat­ja meg az elnökség. a szemét tehát a meggyőzés módszere. Minden olyan áru mellé, amely idővel szemétté, hulladékká vál­hat (s mi nem ilyen?) apró, szí­nes cédulákat lehetne adni, fel­irattal, hogy a szemétnek a hul­ladékgyűjtőben a helye! Azért színes cédulákat, mert ahogy én némely derék honpolgárt isme­rem, ezeket a cetliket is lezse­ren elszórnák az utcán, de a tar­ka papírdarabok legalább színe, sebbé tennék a hulladékot. Arra az esetre, ha a fenti mód­szer nem váltaná be a hozzáfű­zött reményeimet, tudok még egy régi, jól bevált eljárást » szemét eltüntetésére. Nem a ta­karításra gondolok, bár az utca- seprésre is szükség van, ámde mégsem lehet egész álló nap se­perni a járdákat. Az ötlet rop­pant kézenfekvő, talán éppen az egyszerűsége miatt nem jut sok ember eszébe. A szemetet nem a járdára, hanem a hulla­dékgyűjtőbe kell dobni! Azt ugyanis felelősségem teljes tu­datában fei merem jelenteni, hogy mindenki el tudja vinni azt az apró papaírdarabkát a követ, kező szemétládáig. Eg a ci pé­ked ég senkinek nem okozhat ki­bírhatatlan fáradságot. Csak ggy icike-nicike jóindulatra lernte szükség mindenki részéről, s ez a téma eltűnne a járdáról! (erőss) ■s:*aats!!ií:a*»: ssaaeeaeaaaasseaaaeaaasaaea ház ez az utca; de némelyik­nek már palateteje van. S a vil­lanyoszlopok, vezetékek jól mu­latják a világosság terjeszke­dését ezen a vidéken is. A falu központjába kanya­rodva kőépületeket is látha­tunk. A szovjet épületének egyik helyiségében — tágas, szép terem, az ablak alatt ra­diátorok — részletesebb tájé­koztatást kapunk. Például arról, hogyan ápol­ják a népi kultúrát. Májusban, a szurguti seregszemléről az ő táncolő-éneklő brigádjuk hozta el az első dijat. Tizennégyen voltak a csoportban: eljátszot­ták a medveölés és a medve­ünnep rítusát is. Tízezer kötetes könyvtáruk van. Az üzletben is bővében az ol­vasnivaló: köztük Sesztalov, Sulgin kötetei is. Sulgin Tava­szi reggel-e chanti eredetiben. „Vadat és halat” Beszámol a halász-szövetkezet elnöke: bő halú folyó ez, egy évben 38 ezer rubel a kolhoz jövedelme. A fővadász elmond­ja. hogy 100 tagja van szövet­kezetüknek. egy vadász átlag­ban 1200—1400 rubel értékű szőrmét „termel” egy szezon­ban. De a legjobb szemű, leg­biztosabb kezű „ahotnyikok” 2—3 ezret is megkeresnek. A jó vadász ott kezdődik, hogy szemén vagy fületövén lövi meg az állatot — nehogy kárt te­gyen az értékes szőrmében. — Milyen vadak élnek erre­felé? — Coboly, mókus, rozsomák, vidra, medve — sorolja. A va­dászok nagy távolságokat tesz­nek meg. Néha ötven kilomé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom