Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
I vendéglátás „közérzete Я Talán egyetlen vállalatot, intézményt sem ért annyi csipkelődés, mint a vendéglátó- ipart. Ez az a vállalat, amely mindig szem előtt van, valósággal a kirakatban dolgozik. S legyen az pincér, szállodai portás, avagy mixemő, egyszóval valamennyien nap mint nap vizsgáznak emberi és szakmai, kulturáltságból a legkülönbözőbb türelmű, idegzetű és szeszéiyű vendégek előtt. Természetesen a fordítottja is igaz. Vizsgázik a vendég is, csak erről gyakran hallgat a fáma. Hogy miért? Azért, mert a vendégnek ol&an jogos elvárásai vannak, hogy gyorsan és udvariasan szolgálják ki, közben aligha veszi észre, hogy a pincér magatartása mögött néha valósággal ott lappang a vendéglátóipari szakma „közérzete”. MAGAS AZ ÖNKÖLTSÉG A közelmúltban tárgyalta a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyei Vendég- .láítóipart Vállalat munkáját. A testület értékelése szerint a vállalat maximálisan eleget tett a társadalmi elvárásoknak. Ez a megállapítás vonatkozik többek között a közétkeztetésre is. A végrehajtó bizottság a társadalmi igényt fejezte ki, amikor úgy foglalt állast, hogy a vállalat a közétkeztetés helyzetét tovább javítsa, sót újabb ötnki- szolgáló éttermeket létesítsen. A közétkeztetés a vállalat össz- tevékenységének 10—15 százalékát teszi ki. A melegkonyhás egységek az éttermek, vendéglők 12 ezer dolgozó közétkeztetését látják él naponta. Más megyék vendéglátóipaii vállalatainak közétkeztetési tevékenysége az össztevékenysógnek csupán 2—5 százalékát teszi ki. Az ételiorgalom után az állam 12 százalékos támogatást nyújt. Am az éttermek, a vendéglők magas önköltséggel dolgoznak, alacsony a termelékenység. Többségük ráfizetéses. A múlt évben az ebből származó deficit vállalati szinten ötmillió forint volt. A melegkonyhás egységek tevékenysége azonban elválaszthatatlan az életszínvonaltól így nyilván szó nem lehet tevékenységi körük szűkítéséről. A megoldás csak az lehet, ami az eddigi gyakorlatot is jellemzi, hogy a vállalat más tevékenységéből származó bevétel egy részét a melegkonyhás egységek fenntartására fordítja. A vállalat áruforgalmát vizsgálva az ország vendéglátó'pa- ri vállalatai között a negyedik helyet foglalja el. Az árbevétel emelkedése az áruforgalom emelkedéséből származik. A vállalat a közelmúltban saját hatáskörében áremelést nem hajtott végre. A negyedik ötéves tervi időszakára előirányzott árbevétel 46 százalékát ez év június 30-ig teljesítette. Más megyei vendéglátóipari vállalatokhoz képest a vállalat eredménye is jól alakult. A múlt évben több mint nyolcmillió forint volt. Az italbevétel az összbevétel 51 százalékát érte el. Valamelyest csökkent az italforgalom az előző évekhez képest. A működő egységek száma 140. A vállalat összes eszközállománya 150 millió forint, mélyből az ingatlan értéke 72 millió forintot tesz tói; Az ingatlanok jelentős részét bérül a vállaltat. Növekedtek a bérleti dijak. Ugyanakkor nőtt a kivitelezés, karbantartás, a különböző szolgáltatások ára is. Ez ad magyarázatot arra, hogy az árbevétel emelkedésévé! párhuzamosan miért nem emelkedik a vállalat 4 вШштш^г Ш. SZEPTEMBER 1. eredménye. A fejlesztési alap is csak a szinten tartást biztosítja. Csak nagy erőfeszítés árán tud a vállalat jelen tósebb beruházást saját erejéből megvalósítani. A közeljövőben a gyulai campingban felépül két 50 személyes motel, egy étterem és ezenkívül sor kerül néhány étterem és cukrászda felújítására. Noha az igények és az idegen- forgalom növekedése ennél több korszerűbb vendéglátóegység létesítését sürgeti. BORRAVALÓ ÉS A TÁPPÉNZ A vállalat legnagyobb gondja a munkaerogazdálkodás. A 140 elszámoló és 30 kisegítő egységben mintegy 1860-an dolgoznak, 65 százalékuk nő. A gond elsősorban a munkaerőhullámzásból adódik. 1972-ben 568-an léptek 3d a vállalattól, közülük 384 nődolgozó. A belépők száma 586 volt, tehát több mint a kilépők. Ám az új dolgozókat meg kellett tanítani a szakma fogásaira, ez pedig időbe és költségbe kerül. A fluktuációt tetézi az, hogy a vállalat jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A szabadságolások, betegségek es a szabadnapok miatt pedig naponta mintegy 450 embert keik helyettesíteni. A vendéglátás sajátosságából adódik, hogy a munka zöme szombatokra és vasárnapokra esik. A heti forgalomnak mintegy 50—55 százaléka ekkor bonyolódik le. Ezeken a napokon, különösen nyáron, a hiányzó munkaerőt a központi iroda dolgozóival pótolják; A munkaerőmozgás fizikai főleg a konyhai segédmunkásoknál, a takarítóknál a legnagyobb. Mi okozza a fluktuációt? A kérdés felvetése annál is indokoltabb, mert megyénk más vállalatainál a munkajerőhul- lámzás csökkenőben van. A vendéglátóipari vállalatot ebben az évben 84 önkéntes kilépő hagyta el. Az okok közt első helyen szerepéi a három műszak, a szombati, vasárnapi foglalkoztatottság, a gyakori helyettesítés, a konyhai és a takarítószemélyzetnél a rossz munkakörülmények, a pincérnőknél a vendégek magi tartása. A pincérek munkahelyváltoztatásánál nem kis szerephez jut a fizetés. A pincérek alapfizetése 600 forint. Erre kapják a forgalmi jutalékot, étel után 4 százalékot, ital utón. 2,5 százalékot. Az alapfizetés és a for- ml galmd jutalék havonta 1500— *' 1800 forintot tesz M, borrava- í lóval együtt pedig 3—4000 forintot. Végeredményből ez jó keresetnek számít. Igen ám, csakhogy a borravaló után nem jár táppénz, sem nyugdíj. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenhol osztogatnak borravalót. Jelentős tényező az ingázás is. Naponta a vállalat dolgozóinak 23 százaléka több kilométert utazik munkahelye és a lakóhelye közötti JAVULT A BELSŐ ELLENŐRZÉS A nehézségeken a vállalat különböző intézkedésekkel próbál segíteni. A múlt évben 340 ezer forint, ebben az évben pedig 640 ezer forint bérpreferenciában részesült. Saját erőből pedig egymillió forintot fordítottak bérrendezésre. Az egy dolgozóra eső bérszínvonal 20 ezer 990 forintra emelkedett. Ám a béremelések ellenére is a bérszínvonal alatta marad a tanácsi vendéglátó vállalatok országos átlagának. A gondok megoldásának másik útja a gépesítés. A szűkös pénzügyi keret azonban csak az egységek fokozatos gépesítését teszi lehetővé. Jelentős segítséget fog jelenteni, hogy hamarosan befejeződik az egységek közművesítése. Évről évre a vállalat nagy súlyt fektet a szak- illetve továbbképzésre. Ennek ellenére kevés a szakmunkás, a dolgozóknak csupán 24—28 százaléka. A vendéglátóipari tanulók létszáma évről évre meghaladja a 200-at, ezenkívül a különböző tanfolyamokon mintegy 500-an vesznek veszt. A tanulók többsége azonban a községekből kerül tói. A szakma elsajátítása után visszamennék községükbe, sokan az AFÉSZ-nél helyezkednek el, avagy jobb kereseti lehetőségék után néznek a fővárosban. A munkaerő gerincét a törzsgár- daitagok alkotják. Számuk 800. Jó eredményeket értek el a szocialista muntóaverseny terén. A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság utóellenőrzésének tapasztalata szerint szilárdult a bizonylati fegyelem, javult a belső ellenőrzés rendje. A vállalat szem előtt tartja a fogyasztók érdekvédelmét. Az év első felében saját hatáskörben 172, társadalmi ellenőrök bevonásával pedig 132 ellenőrzést végeztek; A múlt éviben 113 esetben kellett fegyéknd eljárást indítaná. Ugyancsak a múlt évben a panaszkönyvekben 247 dicséret volt bejegyezve. Ш bejegyzés pedig az áru- és étel- választékot, a tőbbletszamiazast és a pincérek magatartását kifogásolta. összegezve, nóta a megyei Vendeglátóipari VáUaLait helyzetét több tényező hátrányosan befolyásolja, szembetűnően javult az előző évekhez képest a költséggazdálkodás. Figyelembe véve azt, hogy a különböző költségek növekedtek — a bérleti díjak emeléséből 800 ezer farmit többletköltség származott a kiadásokat emelte a kétmillió forint bérköltség és annak 500 ezer forintot kitevő közteher növekedése, valamint a fogyóeszköz költségnövekedés, a tehergépkocsi-javítás többletköltsége — a vállalat jó eredménnyel zárta a múlt ewet. Ez kétségtelenül bizonyítja a körültekintő gazdálkodást, a javuló munka- és üzemszervezést. Am továbbra gond a munkaenő- gazdéJkodás, a fluktuáció. Ezen csak további gépesítéssel, a termelékenység emelésével, a szakemberek és a torzsgárdata- gok nagyobb erkölcsi anyagi megbecsülésével lehet segíteni. Seréfí Jams Fejlődjön a gyermekek marxista világszemlélete Városi tanévnyitó értekezlet Békéscsabán A városi tanács művelődésügyi osztálya Békéscsaba 16 általános iskolai igazgatóját, úttörővezetőjét és párttitkárát hívta össze az első tanévnyitó értekezletre. Az értekezleten részt vett Fekete Jánosné, a városi pártbizottság munkatársa és Babák György, a városi tanács elnökhelyettese is. A 16 iskola képviselői között ott vol_ tak a telekgerendás! és a mezőmegyeri pedagógusok, akik az idei körzetesítés által már Békéscsabához tartoznak. Az értekezlet résztvevői először Bényei Ilona tanulmányi felügyelő beszámolóját hallgatták meg. Az előadó az elmúlt tanév pedagógiai tapasztalatairól és az új iskolai tanév legfontosabb feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy megnövekedő tek az oktatással kapcsolatos kö_ vetelmények, társadalmunkban sokoldalú közösségi személyekre van szükség. Különösen fontos szerepe vart ezért az oktatáspolitikai feladatok között a közösségi és világnézeti nevelésnek. Általános iskoláinkban a gyermekek általában világos feladatokat kapnak, de még nem minden esetben vonják be a pedagógusok tanulóikat a* szervezésbe, ellenőrzésbe, és ér_ tékelésbe, így nem tudatosul a gyermekek tevékenysége, nem fejlőcRk kellően felelősségérzetük, közösségi magatartásuk. Éppen ezért a fontos megbízatások rendszerének megfelelő kialakítása. Ügyelni kell arra, hogy ne halmozódjon egy-egy gyermeknél a megbízatás, és hogy a kapott feladatoknak minden esetben megfelelő tartalma legyen — mondotta, majd a tanulóközösségek önkormányzati munkájáról szőtt: ;—Iskoláinkban safc jó læzdeményezés fejlesztette tanulóink öntevékenységét. így a névadó ünnepségek megszervezésé, a házirendek értékelése, a napközis foglalkozások levezetése, az úttörőtanácsok beszámoltatása. Bebizonyosodott, hogy a jogaÉszaki fény Szibériában Áz újjászületés fokfje Úszik az Irtis vizen a Csernisevszkij, ez a pompás, kények mes, nagy hajó. Úszik az éjszakában, a csillagos, világos szibériai éjszakában. Mindenki a fedélzeten, a korlátnak dőlve, még visszaintegetve a partra, a kikötőbe, a búcsút integetők- nek. Aztán egy elköszönő kürtszó, és a folyó közepére fordulva még jobban nekilendül a hatalmas hajótest. Lassan eltűnnek Tobolszk fényei. Elkezdődött az egy hétig tartó hajóút. Felfedező utunk — Nyugat-Szibériában. Irodalmi sétahajózás Hűvös a szél, pulóverekben, ballonkabátokban a Csemisevsz kij utasai. Szovjet írók, költők es külföldiek is: Lengyelországból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Romániából, s ketten — Karinthy Ferenc es jómagam — Magyarországról. Taten hatvanan lehetünk itt, kísérőikkel, tolmácsokkal együtt De hogyan is kerültünk ide? Szibériának ezen a részén, a tyumeni területen rendezik meg „a szovjet irodalom napjait”. Ennek mi, vendégek, külön is örülhetünk. Hisz bárhol nagyszerű lenne részt venni egy ilyen rendezvénysorozaton, ta- lálkozi a mai szovjet irodalom képviselőivel: érett, elismert alkotókkal és ígéretes fiatalokkal. De hogy mindezt egy irodalmi sétahajózás keretében élhetjük át, hogy előbb az Irti- sen, majd az Obon utazva, megismerhet, ük a nevezetesebb parti városokat, megismerhetjük a szibériai újjászületést — ez dupla öröm. „Az írók valamikor megbilincselve, száműzöttként jöttek ide” mondta valamelyik üdvözlőnk. Most. ezekben a nyári napokban seregnyi író járja lkat gyakorló gyerekek mégis, mérik a kritikát és _önkritikát, ezáltal nagymértékben fejlődik személyiségük. Az új rendtartás alapján tovább nő az úttörőtanácsok dön_ tési, egyetértési és véleményezési jogköre, de ezzel egyidejűleg több lesz az úttörők kötelessége is. Az előadó szólt arról,' hogy iskoláinkban tovább kell javítani a tanár-diák viszonyt, a pedagógusoknak többet kell foglalkozni a tanulók magánéletével, gondjaival. Nagyobb szerepet szükséges biztosítani a pedagóguskollektíváknak az iskolai munkával kapcsolatos döntésekben; a szülőkkel folytatott rendszeres beszélgetések során csökkenteni kell a sok családban még meglevő kettős nevelés hatását, fejleszteni szükséges a gyermekek marxista világ- szemléletének kialakításáért folytatott tevékenységet. Általános iskoláink tanuSSt- nak aiapvető ismeretei varrnak a világ anyagiságáről, az ok és okozati összefüggésekről, a saou dalista társadalom előnyeiről, de nem fejlődik etéggé vit»- készségűk, ezért fontos, hogy a pedagógusok nyftt, őszinte beszélgetésekkel, egyéni pékia- adással fokozzák a gyermekek aktivitását  tájékoztató ut&n CfejeScs Bál, a városi tanács művelődés, ügyi osztályának vezetője részletesen ismertette sokkal az új utasításaiból, irányelveiből és állásfoglalásaiból adódó feladatokat. Hőgye KSnoJy1 titkár az 1973/74-es tanév áttörőprogramjáról, Kökényes! Ti- dor, a művelődésügyi usatófly, munkatársa az iskolák é»-a кбеи művelődési intézmények közötti kapcsolat kialakításáról beszélt.' Az elhangzott ta követte, á szaSaÖ, ЯЙЙотЙЖНб Szibériát. Külön csapatokban. Lesznek, attak a mezőgazdasági termelést, lesznek, akik az erdők kincseit ismerhetik meg jobban. Mások messze északra is fölmennek, a gázlelőhelyek- kel, az ott dolgozókkal ismerkedve. A mi dolgunk a legkönnyebb : hajóuttmkon sorra járhatunk egy sereg „aranybányát”: a fekete arany, az olaj kitermelőhelyeit is. Szibéria az utóbbi években legendás hírre tett szert; mint az energiahordozók kimeríthetetlen kincsesházát emlegetik. Azt tartják: valóságos eldorádó, a föld leghatalmasabb olaj- és gáztart alékaával. És itt vannak ezen a földön a Barátság Kőolajvezeték forrásai is. Mérhetetlen ül gazdag források. „Olajon úszó sziget” Reggel a hajó szalonjában tájékoztatót rendeznek vendéglátóink. Konsztantin Jakovlevics Lagunov, a tyumeni írószövetség titkára az informátor. Előkerül a térkép, a „Tyumenszka. ja oblaszty” szemléltetésére. Hatalmas terület ez, sokszorosa Magyarországnak: l‘,5 millió negyzetkilóméter. A sűrűbben lakott déli részektől föl északig, a* Ob torkolatáig, a Jamal félszigetig terjed, ahol bizony már sokkal kevesebb a települést Nagyobbrészt az Qb vízgyűjtő*
