Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-01 / 204. szám
Iparosodó építés, gondokkal Márciusban volt negyedszázada, hogy ал építőipari vállalatokat — amint korábban az ipari üzemeket — állami tulajdonba vették. Nem lenne ildomos összehasonlítást tenni az akkori meg a mostani állapotok között, hiszen formában, teljesítményben két különböző világot vetnénk össze. Az évfordulóra való utalást az indokolja, hogy érzékeltessük: az ágazat az első döntő változás után a másodikat most éli át. Az építés iparszerű módszereinek terjedése, a korszerű szerkezetek és technológiák, a nagy teljsítményú gépek alkalmazása az utóbbi években nagy eredményeket hozott. Am a lépésváltás ideje még nem telt le és az új születése fájdalmakkal is jár й nemzetközi helyzetről a kötöttárugyárban Augusztus 30-án Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának helyettes vezetője időszerű nemzetközi kérdésekről tartott előadást a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A nemzetközi helyzetet értékelve elmondta, hogy az általános javulás kedvezően jelentkezik a politikában. A szocialista országok következetes békepolitikája közelebb hozta egymáshoz a két világrendszer táborát Az 1973-as év legnagyobb politikai eseményeként a vietnami háború befejezését említette. A Szovjetunió és az USA kapcsolatáról kiemelte az előadó a Nixon—Brezenyev történelmi találkozót. Elismeréssel szólt a két ország együttműködésének elvi kérdéseiről, az űrkutatásról, a közös űrhajózásról, a leszerelés kérdéseiről,- vala mint a kulturális kérdésekről. Az európai béke és biztonság kérdéséről elmondta, hogy kontinensünk a világ legfejlettebb földrésze. A szocializmus és a kapitalizmus erői itt állnak egymással szemben, közel háborús nagyságrendben. Az előadó elmondta, hogy nincs erőegyensúly, mert a mérleg nyelve a szocialista tábor oldalára billent. Példának említette az 1956-os magyar ellenforradalmat, illetve az 1968-as csehszlovák eseményeket A további tárgyalásoknak úev kell folyniuk — hangsúlyozta —, hogy a béke és biztonság megbízható legyen és kölcsönösen hasznos együttműködést biztosítson mindkét fél részére. A közel-keleti kérdésről elmondta, hogy az izraeli agresszió elleni harc nem egységes az arab országokban. A ' szocialista tábor tárgyalások útján kívánja segíteni a térség békéjét területe ez, de a keleti részen seregnyi más folyó erezi még a térképet. És a tavak ezrei. És ez folyós, tavas, mocsaras terület — mint Lagunov elvtárs mondja —, mind olyan, mint eigy úszó sziget — az olajon. Hozzáteszi, hogy mindez itt a Szovjetunióban nem újdonság. Nem hirtelen és váratlan történt a fölfedezés. Már a harmincas években, amint az ország gazdaságilag lábra állt megjelent a Közép-Ob vidékén az első geológus expedíció. Közvetlen a háború előtt a második is. Közbeszólt azonban a háború. úgy, hogy az elejtett szálat csak 1948-ban vették fel újra, a tudósom kezdeményezésére. A sötét szemüveges Lagunov nagy átéléssel ecseteli a hősikor nehézségeit. A téli 50—60 fokos hidegek hatását, a töretlen őserdők akadályait, s főként a mocsaras, süppedékes talaj okozta gondokat. Itt, ahol a tél utat épít a mocsarakon, viszont befagyasztja a vízi utakat, itt, ahol a .technikának külön alkalmazkodnia kell a fagyhoz, a hóhoz — valóban hősies erőfeszítésekre, s nem akármilyen jellemű emberekre volt szükség az ered. mények eléréséhez. A fordulópont 1953-ban volt. Bisztrickijt — aki most 61 éves és Lenin-díjas — csoportjává! Berozovóban fogta a hideg, nem tudtak tovább hajózni a folyón, erre merész döntéssel A TERVEZETTNÉL KISEBB Az ismert beruházási megszorításoknak minden bizonnyal nem mellékes szerepe volt abban, hogy a kivitelező építőipar tavaly a tervezett 3—4 százalék helyett mindössze egy százalékkal bővítette termelését, s hogy idén, az év első felében a három százalékos növekedés szintén elmarad az előirányzottól. A lassúbb haladásnak azonban vannak más okai is, s nem egyszerűek, örömmel kellene üdvözölni például — a kereslet hosszú éveken át tartó egyeduralma után — a kínálat felbukkanását az építőipari kapacitások piacán. Csakhogy kereslet és kínálat összetétele legtöbbször nem egyezik. Köznapibban : a házgyárak esafc lehetséges teljesítményük egy részét hasznosítják, mert nincs megfelelően közművesített, előkészített építései terület. Azután : jó néhány szakosodott — némileg túlspecializált — vállalat embereit, eszközeit, munkaszervezetét nem képes rövid idő alatt egészen más természetű feladatok elvégzésére átállítani, viszont megszokott teendője most kevesebb van. Míg az ún. vegyes profilú helyi kivitelezők válogathatnak, mit végezzenek el, mit nem, s ugyanezt megteheti a szak- és szerelőipar jó része is, a nagy- vállalatok megbízások, szerződések után kutatnak. FONTOS VALASZTÔVONAL Az átmeneti nehézségek átmeneti intézkedéseket követelnek, ám hiba lenne csupán ezekre hagyatkozni. Fontos választóvonal az, amely az eseti, s a folyamatos teendők között húzódik! A hatékonyság növelése, a termelékenység fokozása — az építőipar e két legérzékenyebb pontja — nem mai keletű, s nem csupán holnapig érvényes program, tehát a < úgy határozott, itt kockáztatja meg a fúrást. A próbálkozás nem kecsegtetett sikerrel: már „halottnak” nyilvánították a fúrást. tovább indultak, s csak néhány munkást hagytak ott. kiemelni a csöveket. Aztán „segítségük” akadt á kiemelésben. Egyszerre felzúdult a gáz, süvítő erővel. A 100 méteres csöveket pehelyként, kapta föl és hajította messzire. Fáklyalángok Egymillió köbméter gá7 zúgott ki naponta a föld mélyéből Berozovóban, a nyírfáik falujában. Az ottani öregek azt hitték, s mondták: lefúrtak az alvilágba a geológusok és ez már a végítélet. Forman Kurgon Szalmanov a Szocialista Munka Hőse és Lenin-díjas. Az ó expedíciója találta meg 1961 végén a kőolajat, Szurgutban volt az első lelőhely. Ma már százával vannak. Fű- _ rótomyok, gázfáklyák jelzik a | kutatóik útját, e7 a fáklyaláng ■ az új északi fény, A kísérőgázt | még sót helyütt el kell égetni : felhasználására, evidéki haszno- j sítására is készülne^ tervek. ; Szurgutnak már van gázzal mű- | ködó hőerőműve. Ilyen hőköz- | pontok segítik majd Szibéria ; fölmelegítését, embernek-valób- | bá szielídítését a jövőben. Simái Mihály • feladatok meghatározásának is ehhez kell igazodnia. Van annak haszna is, hogy a kivitelező építőipar teljesítménye mérsékeltebb ütemben bővül. Meggyorsul a beruházások befejezése, mód nyílik nagyobb minőségi követelmények érvényesítésére, a kapacitások észszerűbb, szervezettebb hasznosítására. Azt. hogy erre szükség és lehetőség van, bizonyítsuk néhány példával. A nagyberuházásoknak csak negyede fejeződik be a tervezett időre; a munka termelékenysége mindössze két százalékkal emelkedett 1972-ben; a korszerű gyártóberendezések, nagy teljesítményű építőgépek egy része nem eléggé kihasznált, tavaly mérséklődött a nagyon szükséges állóeszközfejlesztés... Mindez az építőipar vállát nyomja, ám a gondoknak nem egyedül 6 a szülője. A GÉP MELLÉ SZERVEZETTSÉG Töibb területen a legutóbbi években a korábbiaknál erőteljesebben iparosodott az építés. A gépek darabszáma 1965 és 1972 között 56 ezerről 83 ezerre, a motorikus hajtóerő teljesítőképessége megkétszereződve, egymillió lóerő fölé nőtt Veszélyes feszültségek rejtője viszont^ hogy az anyagmozgatás, a szerelőipar, valamint az ún. befejező munkák gépeinek állománya álig változott, б hogy — további példát említve — a vakolásnak, a festésnek, meszelésnek mindössze 18 százalékát végzik géppel, s ez az arány 1968 és 1972 között nem módosult. Elismerésre méltó, hogy a lakóházaknál — főként az iparszerű, házgyári építkezéseknek köszönhetően — az egymillió forintra jutó kivitelezési idő két év alatt 52 napról 41-re csökkent, de ugyanakkor a kereskedelmi, tárolási épületeknél. a hidaknál stb. erőteljesen emelkedett. Nem minden tehát a több gép. Nagyobb szervezettség is szükségeltetik hozzá! A szakemberek úgy fogalmaznak: az építőipar megváltozott gazdasági ; környezetben, csökkenő, össze- j tételében átalakuló keresletre : támaszkodva tevékenykedik. ■ Ehhez igazodni csav rugalmas, ■ az új igényekre gyorsan reagá• ló szervezettel lehet. S ez az, : amit eddig az építőipari válla- : latoknak csak egy része alalkí- ; tott ki. S végül: a bővített, • vagy új kapacitások területileg ■ szeszélyes megoszlásban jönnek ! létre, azaz sűrűn nem ott van- j nak. ahol alkalmazásukra ; igény lenne. RÉSZBŐL EGÉSZ j Az építés iparosodásának ! biztató folyamatai sok minden• re kiterjednek. 1965 és 1972 ! között például megkétszerező• dött a betonacél, meghéromszo- j rozódott a blokkok, panelek ' ; fölhasználása. Ugyanez idő alatt ■ a gépek egy munkásra jutó tel- ! jesítőképessége 35 százalékkal • növekedett, tavaly több, mint I 250 000 négyzetméternyi köny■ nyűszerkezetes épület készült ■ el. Am, ha arra gondolunk, ■ hogy a kivitelezők évente 14— 15 ezer építményt adnak át, hogy rohamosan növekszik az ún. technológiai szerelések aránya, csak a részterületeken elért haladással nem lehetünk elégedettek. Több szükséges. Részekből az egész formálódjék tökéletesebbre, szilárdabbra, a változásokhoz jobban al- kalmazkodóra, feladatának teljesítéséhez alkalmasabbra. Az építés iparosításának célja ugyanis végső soron ez. À több gé®, a korszerű technológia, eszköz a társadalmi igények gyorsabb kielégítésére, s nem ezek minősítik, dicsérik az építők, szerelők munkáját, rangját, hanem az. amit létrehoznak: maga az alkotás. Mészáros Ottó Ismét gazdagabb lett Vésztő. A nagyközség központjában ugyanis elkészült az a három- szintes létesítmény, amely egy kicsit középületnek is nevezhető. Augusztus 25-én, délelőtt 10 órakor nagyon sokan részesei voltak az ünnepélyes aktusnak, amikor Komáromi Gábor, a községi tanács elnöke átadta rendeltetésének az ÁFÉSZ több mint 300 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló élelmiszerboltját Ay impozáns épület földszintjén nyílt meg ugyanis az a szövetkezeti bolt, amely csaknem 1 millió forint értékű árukészlettel várja a lakosságot. Éves szántén mintegy 10—11 millió forintnak megfelelő forgalmat vár az igazgatóság ettől a nagy élelmiszerüzlettől. A bolt megnyitásán ott volt Sándor József, a megyei taBőrLcszíyű, hazipipo, konzerv Bulgáriából Az idén a két ország kereskedelmének közvetlen választékcseréjében Bulgáriából mintegy 40 millió forint értékű áru — különféle szövetek, bőrkesztyű, házicipő, konzerv, hangszer és játék — érkezik, s ezekért egyebek között, golyóstollat, illatszereket. és más kozmetikai cikkeket, ventillátorokéit, kemping- és sportárukat adunk. nács szeghalmi járási hivatalának elnöke, országgyűlési képi- viselő is, aki elismeréssel szólt a fogyasztási szövetkezet korszerű élelmiszerboltjáról, azt már Simon Gyulától, a Körös menti ÁFÉSZ elnökétől hallottuk, hogy 1974 első hónapjaiban újabb szép üzlettel gazdagodik Vésztő nagyközség, amikor is megnyitják az új vas-műsziakj boltot. Az augusztus 25-én rendeltetésének átadott önkiszolgáló élelmiszerbolt azonban csak az első aktus volt ezek közül, melyek ezután következnek a három- szintes épületben. Ugyanis az első emeleten hamarosan elfoglalja végleges és méltó helyét a községi könyvtár. Mis a második emeleten több társadalmi és tömegszervezet, valamint a községi vízjműtársulat kap helyei. Ês a bolt belülről, amely a szakemberek tetszését is megnyerte. Kép» szöveg: Balkus Imre Sz. A. Ismét gazdagabb lett Vésztő Otthonra talált több társadalmi szerv és a községi könyvtár — önkiszolgáló élelmiszerbolt a földszinten A nagyközség új színfoltja, melvnek földszintjén az ÁFÉSZ önkiszolgáló élelmiszerboltja kapott helyet
