Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-04 / 206. szám
Hazfrk&n gyáiykezef! déi-vietnami szabadságharcosukat búcsúztattak A Hazafias Népfront Beügrád rakparti székhazában hétfőn bensőséges ünnepségen búcsúztatta Harmata Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke azt a 60 déü-vietnaim harcost, akik egy hónapig tartó gyógyüdülésen és pihenőkúrán tartózkodtak hazánkban. Az ünnepségen megjelent Vas Istvánná, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Molnár Béla, a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány és a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének képviselői. Harmati Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar nép nemcsak őszinte szolidaritást érez, hanem cselekvő aktivitást vállal Észak- és Dél-Vietnam népeivel. A magyar orvosok és egészségügyi dolgozók mindent elkövettek, hogy visszaadják a sokat szenvedett dél-vietnami harcosok egészségét. Nguyen Tung CJhi, a dél-vietnami csoport vezetője mondott köszönetét a szeretetteljes gondoskodásért. Külön köszönetét mondott a Lenin Kohászati Művek és a Borsod megyei Építőipari Vállalat munkásainak, akik egy hónapra átengedték üzemi üdülőiket a dél-vietnami harcosok teljes pihenése, gyógyulása céljából. Mint mondotta, kipihenve, felfrissülve térnek haza új, most már békés feladataik elvégzésére. Dr. Molnár Béla, a magyar népfrontmozgalom nevében tájékoztatót adott a dél-vietnami vendégek számára' a szocialista Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről, valamint a magyar békepolitika és szolidaritási munka soron következő tennivalóiról. (MTI) Waldheim Ammanba érkezett Közlemény a kairói tárgyalásokról Kairó ] Negyvenegy órás kairói látogatását befejezve, vasárnap délután Ammanba, Jordánia fővárosába érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Kairóban Waldheim Szadat egyiptomi elnökkel és Zajjat külügyminiszterrel folytatott beható tárgyalásokat a közel- keleti helyzetről. Megbeszélést folytatott Mahmud Riaddal, az Arab Liga főtitkárával is. Elutazása előtt, vasárnap délelőtt Waldheim még egyszer tanácskozott Zajjat külügyminiszterrel. Kairóban hivatalos közleményt adtak ki a tárgyalásokról. Eszerint a főtitkár és egyiptomi tárgyalópartnerei az 1067-es izraeli hódítás és a palesztin nép jogainak 1948 óta tartó izraeli semmibe vétele következtében kialakult közel-ke- letá helyzet fokozódó súlyosságáról tárgyaltak. Megvitatták az ENSZ főtitkárának és személyes képviselőjének a békés rendezés érdekében kifejtett erőfeszítéseit, a közel-keleti helyzettel foglalkozó biztonsági tanácsi ülések eredményeit és annak szükségességét, hogy a kérdés az ENSZ keretei között rendeződjék. A hivatalos egyiptomi közleményből és Kurt Waldheimnek elutazása előtt megtartott sajtó- értekezletéből egyaránt kiderül, I hogy Kairóban a tárgyaló felek I az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-én hozott, úgynevezett 242. határozatát tekintik mérvadónak a rendezés kidolgozásához. Szadat hangsúlyozta, hogy Egyiptom ragaszkodik területei felszabadításához és a Palesztinái nép törvényes jogainak szavatolásához. Nemes Dezső Prágába utazott a Nemes Dezső, az MSZiMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora és Gulyás Emil, a politikai főiskola tanszékvezető tanára. Csehszlovákia Kommunista Pártja és politikai főiskolája rektorátusának meghívására vasárnap Prágába utazott, ahol részit vesznek a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai íőis- Soolájának 20 éves fennállása alkalmából rendezendő ünnepségeken. Nemes Dezsőt a Ferihegyi repülőtéren Katona István, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatta, jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Finnországba utazott Keserű Jánosné Jan-Magnus Jansson finn kereskedelmi és iparügyi miniszter meghívására hétfőn Keserű wJánosné miniszter vezetésével könnyűipari küldöttség utazott Helsinkibe. Keserű Jánosné tárgyalásokat folytat majd a két ország könnyűiparának kapcsolatairól. Helsinkiben előadást tart a magyar könnyűipar fejlődéséről, gazdasági irányításáról, valamint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Programjában üzemlátogatások is szerepelnek és találkozik majd a magyar—finn árucsereforgalomban érdekelt kereskedelmi csoportosulások vezetőivel. (MTI) Piotr Jaroszewicz beszéde az új termés ünnepén Varsó Márkus Gyula az MTI tudósítója jelenti: Bialystokban vasárnap megtartották az új termés hagyományos ünnepét, amelyen Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaroszewicz is részt vett. Az ünnepi beszédet Jaroszewicz miniszterelnök tartotta. — Az idén az egész mező- gazdaságban a tavalyinál magasabb hozamokat értünk el és a minőség is javult — állapította meg a miniszterelnök. Különösen számottevően növekedett az* állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gabona- termése és eredményeik jóval felülmúlják az országos átlagot. Az ország több körzetében a gabonahozam elérte a hektáron, kénti 30 métermázsát. Mindezt Brandt a jószomszédi kapcsolatok Bonn Az NSZK arra fog törekedni, iogy a többi álammal együtt az európai béke megszilárdításán munkálkodjál, és fejlessze az európai kontinens valamennyi népének jószomszédi kapcsolatait — jelentette ki Willy Brandt kancellár Bad Segebergben mondott beszédében. 2 NÉPÚJSÁG I 1973. SZEPTEMBER 4. Brandt elítélte azt. az álláspontot, amely szerint ..azokkal az országokkal, ahol kommunis. ták vannak hatalmon” nem szabad megállapodásokat kötni. — „jól ismerjük az efféle politika eredményeit” —, mondotta a kancellár. Ez a politika okozta a Kelet és' a Nyugat közötti kapcsolatokban azt a stangálást. amely kormányom hatalomra kerülésének időszakában volt észlelhető — állapította meg Willy Brandt. (MTI) nem mondhatjuk azonban el az összes magánparaszti gazdaságról. Ezek jó részét még mindig rosszul vezetik, ami csökkenti termelési eredményeiket. Gabonahozamuk alacsony, nem haladja meg hektáronként a 20 mázsát. Ezt a jelenséget társadalmunk egyre élesebben bírálja, mert ez lelassítja egész fejlődésünket. Tudjuk, hogy a gyenge terméseredmények egyik oka a gazdák magas életkora. Ezért leegyszerűsítettük a föld- tulajdon adás-vételét, hogy az idós emberek könnyebben átadhassák gazdaságukat a fiatalabbaknak, az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, mezőgazdasági köröknek. — Az idén tovább fejlődött az állattenyésztés is. Az ország szarvasmarha-állománya 6,5, a sertésállomány pedig 14 százalékkal gyarapodott. Az elmúlt két esztendőben kiiktattunk számos olyan féket, amely késleltette a falu fejlődését és a mezőgazdasági termelés növelé. sét. Ez komoly termelési, gazdasági és társadalmi eredményeket hozott. De még sok probléma vár megoldásra, fgy pl. tudatában vagyunk annak, hogy lényegesen meg kell gyorsítani mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés gépesítését. A LEMP PB már meghozta a megfelelő határozatot a mezőgazdasági gépgyártás korszerűsítésére és fejlesztésére. E határozat eredményei 2—3 év múlva már érezhetők lesznek. Az állattenyésztés jelentősen gyorsabb ütemben fejlődik, j mint a gabona- és a takarmánytermesztés. Ezért az idei | jó termés ellenére továbbra is ' komoly mennyiségű gabonát és j fehérje tartalmú takarmányfé- | leiséget kell importálnunk. fi jitsö kontinense Támad a chilei jobboldal — Válság üruguayban —• őrségváltás Argentínában: ilyen és hasonló címek jelentek meg a legutóbbi hetekben a világlapot, címoldalain. Latin-Amerika ismét a közvélemény érdeklődésének központjába került. „Kontinensünk az a földrész, ahol az emberéletnek pontosan kiszámítható ára van” — állapította meg a latin-amerikai szolidaritási értekezlet havannai határozata. A statisztikai adatok összevetéséből kiderül, hogy Latin-Amerikában percenként négy idő előtti elhalálozás történik, ugyanezen idő alatt az Egyesült Államok tőkései, percenként négyezer dollár mennyiségre tesznek szert a kontinensen. A számítás eredménye: egy emberélet egyenlő 1 000 dollárral. És en net, a tragédiának egy olyan kontinens szolgáltat naponta drámai színteret, amely a szárazföld 15 százalékát (24,2 millió km2), a föld népességének 7 százalékát (275 millió) mondhatja magáénak, s amelyet, valószínűtlen ül gazdag természeti kincsei miatt ,,A Jövő Kontinense” néven szoktak emlegetni. Az ENSZ felmérései szerint a világ természeti kincseinek 23 százaléka (az ismert tartalékokat is beleértve) található a latin-amerikai kontinens felszínén és földjének mélyén. A világ vízenergia-készletének 10,1 százaléka. a kőolaj 17,5, a vasérc 11,3, a bauxit 50, a réz mintegy 28 százaléka található itt, s közismert hogy a kávé a kakaó, a cukor, a gyapot éjs a kukorica termelésének, valamint a halászatnak, a marha- és juhtenyésztésnek világelsőségét, vagy nagyon tekintélyes hányadát is e kontinens mondhatja magáénak. Mégis e kivételes adottságú, gazdag földrészen a népesség 60 százaléka éhezik, 45 százaléka analfabéta, 90 millió parasztnak nincs földje, a teljes munkanélküliek száma mintegy 30 millió, az átlag életkor 38 év és a gyermekhalandóság nyolcszor magasabb. mint Európában. E tapasztalatok nyomán önkéntelenül felmerülő „hogyan lehetséges mindez” kérdésre a helyszínen többnyire a következő választ adják: a külföldi, elsősorban az észak-amerikai töke korlátlan, kíméletlen rablógazdálkodása következtében. Húszmilliárd dollár. Ennyi az Egyesült Államok latin-amerikai tőkebefektetésének összege. — hivatalos amerikai források sze- r;nt, Ebből 10—13 milliárd dollárra becsülik a magánvállalkozások ún. közvetlen beruházásait, Hogy ez milyen hatalmas ősz- szeg, annak érzékeltetésére érdemes megemfíteni, hogy a? Európai Közös Piac országaiban befektetett tőke mindössze 8 milliárd dollár. Érthető ezek után, hogy Panama nevét hallva, ma már mindenki osak az amerikai tulajdont kélpező csatornaövezetre gondol, hogy az olajban gazdag Venezuelát a Standard Oil tartományának tekintik, hogy Chile évtizedeken keresztül az Anaconda réz-monopólium hűbérbirtoka volt, a közép-amerika- országokat pecli« az United Fruit magánterületének tartják. Másfél milliárd dollár. Ez az amerikai magántőke hivatalosan beismert haszna. Sokszorosa a háború előttinek. A „Newsweek’’ című hetilap szerint a legutóbbi évekig az amerikai beruházóknak éVj 11,8 százalékos tiszta profitjuk volt Latin- Amer i kában. összehasonlításképpen érdemes megjegyezni hogy ez a mutató Európában 6,7 százalék, az Egyesült Államokban mindössze 3,4 százalék körül alakult. Enyhítené a7 elmaradottságot, ha a külföldi monopóliumok a Latin-Amerikában feltárt nyersanyagot a helyszínen dolgoznák fel. A világtermelés 50 százalékát adó bauxitot azonban csak 0.7, a rezet 0,1 százalékban dolgozzák fel a kontinensen, a többit az Egyesült Államokba, vagy olyan harmadik országba viszik, ahol méig alacsonyabb a munkabér és az adó. A külföldi tőke rablógazdálkodásának jövőre is kiható tragikus eredménye, hogy a konti_ nens egyszerűen képtelen saját erejéből tokét felhalmozm. iparosítani. Külső segítségre, kölcsönök felvételére kényszerül. Ezeket isméjt csak az Egyesült Államoktól, illetve az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzetközi pénzügyi szervektől kapják. A Világ Báni, egyik korábbi adata szerint a 20 latin-amerikai ország 11,5 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Államoknak. E7 azit jelenti, hogy évente 1.8 milliárd dollár törlesztést, illetve kamatot kel fizetniük. Latinamerikai közgazdászok szerint minden e földrészen születő gyermek világrajöttének pillanatában már 400 amerikai dollárral tartozik. Földünknél, ezen a részén tapasztalható gazdasági állapotok misai, rákfenéje az agrárrefarm megoldatlansága. A világ jelenleg, megművelhető földterületének 7.1 százaléka található La- tin-Amerikóban. Ezeknek a területeknek azonban csa> töredékét, mindössze 5.5 százalékát művelik, sőt egyes országokban ey az arányszám mindössze 2,5 százalék. A magyarázat: a fcl- d es urai, — a kontinens művelhe_ tő földjeinek 84 százalékát a lakosság 5 százaléka birtokolja — nem művelik és nem műveltetik földjeiket, ugyanakkor minden lehetséges módon elzárkóznak a földreformtól, de még a bérbeadástól is. A helyzet rohamosan romlik azért is, mert a kontinensen egyre fenyegetőbb méretű a „demográfiai robbanás”: 1920 és 1970 között 131 millióról 270 millióra nőtt a lakojság száma. Ezek az ada'ov egyszerre jelzik a tragikus gazdasági és társadalmi elmaradottságot, illetve az abból fakadó feszültség levezetését egyedül megoldani képes radikális forradalmi változás igényét. Kuba. majd Chile, de az állandóan felszínre kerülő és megismétlődő politikai mozgások js arra engednek következtetni, hogy Latin-Amerikában egyre nagyobb méretekben érlelődnek a forradalmi változások feltételei. A külföldi tőke gdzsbakötő be_ folyásának visszaszorítása, a földosztás, a feudalizmus likvidálása — ez a kontinens életéinek legégetőbb, halasztást nem tűrő követelése. Tolnay László Tucatnyi merénylet Chilében Erélyesen elítélték a reakciót Santiago, Bogota A chilei belügyminisztérium közleménye szerint Chiléiben a hét végén több mint egy tucatnyi merényletet hajtottak végre. Ezek során két személy vesztette életét. A merényletekért a Haza és Szabadság nevű fasiszta terrorszervezetet terheli a felelősség. Továbbra sem enyhül a fuvarozók 40 napja tartó törvényié- j len sztrájkja nyomán kialakult f feszült heyzet a dél-amerikai országban. Hétfőtől 72 órás sztrájkba lélptek a belföldi polgári légi forgalom pilótái is * * * Bogotában nagygyűlést tartott a kolumbiai kulturális dolgozók szervezete. A részvevők az ország haladó, demokratikus erőivel egyetértésben elítélték a chilei reakciót, támogatásukról biztosították Allende elnök népi egységkormányát. (MTI)
