Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-30 / 229. szám
Napirenden: a vállalati bérgazdálkodás, a szakmunkástörvény végrehajtása és a takarékszövetkezeti dolgozók helyzete Tanácskozott a KPVDSZ megyei bizottsága A Minisztertanács tárgyalta V így alakultak az árak Hetekig tartó helyszíni vizsgálatok eredményeként megyénk több ezer dolgozóját közvetlen közelről érintő kérdéseket tűzött napirendre csütörtökön délelőtt a KPVDSZ megyei bizottsága. Olyan fontos témákat, mint az állami és szövetkezeti kereskedelem, illetve vendéglátóipar bérgazdálkodásának helyzetét, továbbá a szakmunkástörvény végrehajtásának tapasztalatait, valamint, a megye takarékszövetkezeti dolgozóinak élet- és munkakörülményeit. A vállalati bérgazdálkodás helyzetét két kiskereskedelmi, három nagykereskedelmi vállalatnál, továbbá a vendéglátóipari vállalatnál és 15 fogyasztási szövetkezetnél vizsgálták meg a szakszervezet aktivistái, szakemberei. A megyei bizottság ülésén az említett vizsgálatok kapcsán kiderült, hogy a szó. ban forgó vállalatok és szövetkezetek gazdasági vezetőinek többsége törekszik a kollektív szerződésekben éves szinten meghatározott 2,5—3 százalékos bérszintnövelésre. Elgondolkodtató azonban, hogy egyes fogyasztási szövetkezeteknél a. bérszínvonal a bázis alá süllyed, míg más helyeken túlzottan felfut. Javasolta a KPVDSZ megyei bizottsága, hogy azok a vállalatok és ÁFÉSZ-ek, ahol ezek a jelenségek fellelhetők, a gazdasági vezetők a szakszervezeti bizottságok segítségü' hívásával próbáljanak minél előbb változtatni a helyzeten. Számos negatív előjelű megállapítás hangzott el a rendeletileg előírt személyi bérmeg- alapítások vizsgálatát követően is. Következésképpen több helyen figyelmen kívül hagyták a differenciált bérezést, mint fontos ösztönző tényezőt. 'Ügy is mondhatjuk, hogy még sok helyen nem vált valóra az az elv, miszerint a szakképzettség legyen a bérezés, fokmérője. Tények bizonyítják — hallottuk a megyei bizottság ülésén —, hogy számos helyen a szakképzetlen do1 gőzök bérbeállási szintje magasabb, mint a szakképesítéssel rendelkezőké. A helytelen bérezés ténye nyilvánvalóan feszültséget teremt a résztvevői mellett a közgazda- sági szabályzórendszer továbbfejlesztésének, illetve a jogi, a pénzügyi szabályozás, az árképzés és az árpolitika időszerű kérdéseivel is foglalkoztak. A revizorok a továbbképzésen az ügyvitelszervezés gépesítésével, az e’ektroniku.s adatfeldolgozás alapvető módszereivel Is megismerkedhettek, miközben részletesen elemezték azokat a feladatokat is, melyeknek elvégzése az eddiginél szélesebb látókörű, jobban felkészült szakembereket igényel, összességében a múlt héten véget ért továbbképző tanfo’yam nagymértékben elősegítette a Pénzügyminisztérium Bevételi Fő. igazgatóság Szegedi Területi Igazgatósága és a megyei hivatalok dolgozóinak szakmai fejlődését, ezzel a népgazdasági ellenőrzési rendszer hatékonyságának növekedését a klub fiatal tagja, majd a klubvezető-helyettes köszöntötte a Vöröskereszt és a klub tagjai nevében a megjelenteket Ezután úttörők adták át a Vöröskereszt és a Dankó Klub ajándékát az ünnepeiteknek, majd vendégül látták a foglalkozáson megjelent többi résztvevőt is a házigazdák. Az est hangulatát fokozta a klub énekeseinek bemutatkozása és az ezt követő teaest kereskedelemben és vendéglátóiparban dolgozók között. A KPVDSZ megyei bizottsága a helyszíni vizsgálatok nyomán nemcsak feltárta a bérgazdálkodás említett fogyatékosságait, hanem segíteni is kíván a problémák csökkentésében.. Második napirendként a szakmunkástörvény végrehajtásáról, valamint a szakmunkások továbbképzéséről tárgyalt a megyei bizottság. Sokoldalúan elemezte a 853 kereskedelmi és vendéglátóipari tanuló oktatásának személyi és technikai feltételeit. Majd olyan hátráltató tényezőről esett szó, hogy a tanulók jelentős része a megye 69 településéről jár be a szakiskolába. Figyelmet érdemel az a megállapítás is, hogy a fiatalok nagyobbik hányada a vizsgákon csak a minimális tudásról ad számot. Ez nem az oktató-nevelő munkából fakad, hanem abból, hogy az ipari tanulóknak jelentkezett fiatalok többsége már az átalános iskolai tanulmányát is gyenge eredménnyel végezte el. A KPVDSZ megyei bizottsága harmadik napirendként a megye takarékszövetkezeti dolgozóinak helyzetét, élet- és munkakörülményeit tárgyalta . meg. Az említett vizsgálat általában pozitív előjelű megállapításokat rögzített. Probléma a immkaverseny értékelésénél, illetve a-z ezzel kapcsolatos címek odaítélésénél és néhány helyen a bérszínvonal meghatározásánál jelentkezett. Sok más gazdasági területtől eltérően jónak állapította meg a megyei testület a takarékszövetkezetek dolgozóinak bérezését, akárcsak a fiata’ok vezető beosztásba kerülésének arányát, s a munkakörök elsajátításához szükséges ismeretek oktatás útján történő megszerzését. A megyei bizottság jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy valamennyi takarékszövetkezetnél jöjjön létre a bizalmi hálózat, s a munkaverseny értékeléséi év végén négytagú bizottság végezze, felszámolva ezzel a korábbi önértékelést. Balkus Imre Az a rendszeresség, amellyel a Minisztertanács számon kéri és vizsgálja a fogyasztói árszínvonal, s az árak alakulását, nemcsak a közvélemény érzékenységének tükröződése, hanem a párt gazdaság, és életszínvonalpolitikájának e szemszögből való következetes figyelemmel kísérése is. A fogyasztói logika kissé sántít: nem veszi készpénznek a sokrétű vizsgálódással készülő statisztikákat, de annak tartja a maga személyes tapasztalatait. Am ezek a tapasztalatok sem egyérte’műek, hiszen például az alma olcsóbb volt augusztusban, mint tavaly, ugyanakkor júliusban a paprika ára utcahosz- szál verte az 1972-est. augusztusban viszont fölhagyott a rekordjavítási kísérlettel... Nincs, nem lehet olyan nyilvántartás, amely képes lenne minden család, valameraiyi fogyasztó vá- sár’ásait, kiadásait számon tartani, az átlagokból viszont a fő jellemzők kiolvashatók. Mit értünk ezen? Azt például, hogy az idei népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számolt, s az első félévben ez 3,7, de január—augusztus között már csak 3.6 százalékot tett ki, azaz nyolc hónapot figye'embe véve nem nőtt túl a megengedett határokon Továbbá azt, hogy — föltehetően я központilag elhatározott, s több szakaszban végrehajtott árcsökkentések hatására — a korábbinál gyorsabban bővült a ruházati cikkek forgalma, s hosszú idő után az iparcikkek eladása ismét meghaladta az élelmiszerekét. Azt is a fő jellemzők közé kell sorolnunk, hogy — a párt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének határozatát megvalósítva — intézkedések sorozata szolgálta az indokolatlan ármozgások megszüntetését. A Minisztertanács június 21—í ülésén határozatot hozott a tisztességtelen haszonról, kiadásra kerültek a termelő- vállalatok számára a kalkulációs irányelvek, kötelező érvénynyel, miniszteri utasítás írta elő bizonyos olcsó árucikkek állandó kínálatát, fokozódott az árellenőrzés ... S ami legalább ilyen lényeges: a márciusban végrehajtott központi bérintézkedés hatására növekedett a bérkiáramlás, az összes lakossági pénz jövedelmek kilenc, a munkabérkifizetések több, mint hét százalékkal haladták meg a tavalyi összeget. Ezzel összevetve a korábban említett árszínvonal-emelkedést, már reálisabb, az érzelmektől kevésbé, a tényéktől annál inkább befolyáson a kialakuló kép. Vajon tisztázódott minden az „árfronton”, elült a csatazaj? Ahogy a napi tapasztalatok, úgy a Minisztertanács ülése sem sugallja ezt. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének megvitatásra került jelentése egyebek között nláhúzza azt a rövid és hosszabb távon egyaránt igaz, fontos tényt, hogy a kedvező változások előidézésében még mindig a központi elhatározások játszották a döntő szerepet, s csak csekély mértékben indultak ki a vázlatoktól ilyen kezdeményezések. Tény, hogy az. ipar a kereskedelemtől a tavalyinál jóval több rendelést kapott, s a kínálat növekedése minden bizonnyal elősegítette, hogy például az iparcikkek árszínvonala idén, a számításba vehető nyolc hónap a’att csupán egy százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a központi áremelés játszott közre abban, hogy 12 százalékkal csökkent az égetett szeszes italok eladása, de abban is, hogy a tej, tejtermékeké sajnos úgyszintén ... A vegyes ármechanizmusnak — ahogy я szakemberek napjaink árrendszerét jelölik —, az „árollónak” vannak olyan mozgásai, amelyek ellentétesek я távolabbi célok elérését szolgáló törekvésekkel, de ezeknek a mozgásoknak a mennyisége, ereje kellő korlátok közé szorítható, ezt bizonyította az esztendőből eltelt nyolc hónap. A fogyasztó elkönyvelhetett megtakarításokat — a ruházati cikkeknél végrehajtott árleszá1- lítás, sok gyermekruházati áru árának rögzítése, a szezonális kedvezményes tüzelővásár, az engedményes nyári vásár, több tartós fogyasztási cikk olcsóbbá válása segítségével —, de voltak a vártnál nagyobb kiadásai js. A reálbérek meggyorsult növekedése, а reáljövedelmek tervezettnek megfele’ő emlkedése azonban nemcsak el_ lensúlyokat, hanem, többletsűlyt is rakott a mérleg serpenyőjébe. M. O. Csütörtökön tartja ülését a megyei tanács A megy! tanács október 4-én délelőtt 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését Békéscsabán. A végrehajtó bizottság az általa már megtárgyalt és elfogadott hét napirendi pont megvitatására, elfogadására tesz javaslatot. A megtárgyalásra javasolt előterjesztések között szerepel a közoktatás helyzete és továbbfejlesztésének feladatai; az olajbányászat és földgáz hasznosításának helyzete megyénkben; a tanács és a Hazafias Népfront együttműködésének tapasztalatai. Beszámoló hangzik el а IV. ötéves terv időarányos teljesítéséről. Hetedik napirendi pont: bejelentések és interpellációk. Tanulnak a revizorok A gazdasági és pénzügy! ellenőrzés elméletben és gyakorlatban egyaránt jól felkészült számviteli és közgazdasági szakembereket igényel. A pénzügyi revíziós felalatok színvonalas teljesítése pedig megköveteli az ellenőrzést végző dolgozók szakmai képzettségének ál’andó szinten tartását, sőt fokozását is. Ennek a szakmai színvonalnak a növe'ésére a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Szegedi Területi Igazgatósága félévenként tart rendszeres továbbképzést az irányítása alá tartozó Bács, Békés, és Csongrád megyei hivatalok dolgozóinak. Az 1973 második félévi szak_ mai továbbképzést az idén szeptember 18—21, illetve 24—27-e között Gyulán tartották meg. Ezen elsősorban az ebben az évben végrehajtott általános pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait értékelték. A tanfolyam Öregek napja a békési Dankó Klubban Meleg hangulatú ünnepség volt szeptember 26-án este Békésen a cigányklubban. A klub 35 idős embert köszöntött az öregek napja alkalmából. A vendégek először előadást hallgattak meg a cigányzene történetéről. A zenével illusztrált előadás nagyon tetszett a hallgatóknak. Az előadás után ünnepi műsor következett: Bari. Károly vessét mondta el Ráca Maria, '********■ «•HliniMIHHnMIIIIUMIMItMmHIlMIIMailMltlllllllMMnilinMdtI Büszke, hármas borjaival Nem mindennapi eseménnyel büszkélkedhet a battonyai Vörös Október Termelőszövetkezet. Felvételünkön a gümőkór. ég brucellanicntes tehenészetének egyik — 334-es, Büszke nevű tehene látható hárma« ikerbor ja ivaJ, melyeket a tsz 50-es istállójának két gondozója, Papp Zsiga és felesége mutat be.
