Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

Megyei békekonferencia Békéscsabán A konferencia szünetében a küldöttek megbeszélték a hallottakat. Képünkön balról jobbra: Terényi István, dr. Fábián László, Sárvári György kétcgyházi küldött és Enyedi G. Sándor. (Folytatás ez 1. oldalról) amelyek a magyar nép előtt, közötte megyénk dolgozói előtt állnak a moszkvai világkong­resszus összehívásáig. Beszédét a következőkkel fejezte be: — Amikor a világkongresszus fellép a béke, a népek szabad­sága és függetlensége védelmé­ben, lehetővé teszi a békesze­rető mozgalmak közös platform­jának lefektetését is. Ezért vál­hat a békeerők világkongresz- szusa a békéért küzdő emberiség hatalmas demonstrációjává, mindnyájunk kongresszusává. Szünet után következtek a felszólalások. — A béke fogalma az évszá­zadok során összeforrt a gyer­mekét gondtalanul és boldogan nevelő anya fogalmával és jel­képével. A béke mindig elűzte a féltés felhőjét az édesanyák homlokáról, biztonságot és erőt adott. Az ifjúságnak pedig ra­gyogó perspektívát, tiszta ég­boltot, boldog gyermekéveket, a munka és tanulás alkotó és gyarapító szépségét — kezdte nagy figyelemmel hallgatott kalóriából rendezett, hatalmas tömegeket megmozgató ünnep­ségek. De a nemzeti múlt prog­resszív hagyományainak ápolá­sában ennél is többet tettünk: magunkra vállaltuk és megva­lósítottuk azokat a célokat, amelyeket történelmünk nagy­jai tűztek elénk: felszámoltuk a haza évszázados elmaradott­ságát, az elnyomást, a nemzeti nyomort és hazánkat a fejlett országok sorába emeltük. A nacionalizmus megnyilvá­nulása az az „aggodalom”, amely úgy jelentkezik a hatá­rainkon túl élő magyarság sor­sa iránt, hogy ellenszenvet szít a testvéri, baráti országokkal szemben. A párt mindenkor a lenini elvek alapján ítélte meg a nemzeti kérdést. Ennek meg­felelően mindig arra törekszik, hogy a nemzetiségek léte ne el­választó, hanem összekötő té­nyező legyen a szocialista or­szágok között. S ehhez hozzá­tartozik az, hogy fellépésünk a nemzetiségi kérdés mindenféle nacionalista, soviniszta felfogása ellen, amely ahelyett, hogy kö­zelebb vinne, nehezíti a nem­zetiségi kérdés megoldását. Nacionalista nézetek, indula­tok kapnak helyt abban a mesw terségesen szított ellentétben is. amely a népies-urbánus vita keretében jelentkezik. Az egyik oldalon — a népies szárnyon — egyes, valóban égető társadal­mi gondokat —. mint például a népesedés stagnálása —■, úgy vetik fel, mintha azok a szo­cialista űt szükségszerű követ­kezményei lennének. Nem ér­tik meg a hazánkban végbe­ment történelmi fordulat lé­felszólalását Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára. Felszólalásának befe­jezéseként pedig arról szólt, hogy megyénk fiatalsága a Vi­harsarok forradalmi hagyomá­nyaihoz méltóan elsők között fog haladni a jelen és a jövő békéjéért folytatott harcban. A vitában ezután felszólalt Berényl Mátyás,. a KIOSZ me­gyei titkára, dr. Pirityi Károly, az Országos Béketanács tagja. A konferencia elnöke ezután javaslatot tett, hogy a részve­vők küldjenek táviratot a Chilei Köztársaság budapesti nagykő, veiének, amelyben biztosítják a chilei munkásosztályt és a ha­ladó erőket szolidaritásukról. A kongresszus résztvevői a javas­latot dörgő tapssal fogadták. A vita további részében Baji Sándor rendőrtiszt, Richweisz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, a X VIT megyei politikai küldöttségének tagja szólalt fel. Ismertetőjét a me­gyei fiatalok helytállásáról, munkájáról a X. VIT-en, nagy figyelemmel hallgatták es el­nyegét, nosztalgiával fordulnak í a múlt felé, a megváltozott, a ; korszerű életkörülményektől ; féltik a közösségi életet, a kö- 5 zösségi tudatot, már-már a j nemzet pusztulásától félve. Az urbánus szárnyon a má- ■ sik végletet tapasztaljuk: a jj nemzeti közömbösséget, a nem- ; zeti értékek és sajátosságok ; egyfajta tagadását. Ez az irány- • zat szükségszerűen találkozik a * nyugati fellazítás! taktika kon- : vergencia-elméletével, amely : szerint a szocialista és a kapi- 5 talista társadalom mindinkább ; közeledik egymáshoz, míg végül ; is feloldódnak egymásban. Ez ■ az elmélet táptalaja a Nyugat- 5 imádatnak, a szocialista társa- : dalom morális értékeit, mindé- • nekelótt a kollektivizmust sem. : mibe vevő lebecsülendő indivi- : dualista magatartásnak. Ez az | irányzat is — akárcsak az előb- • bi — szocializmus-ellenes, hi- ; szén miközben a tudományos és : technikai forradalomra hivatko- ; zik, miközben a fogyasztói tár- ; sadalmat magasztalja, elhallgat- ! ja, tagadja annak veszélyeit és j nem látja, milyen káros a szó- • cializmus viszonyai között a jj társadalmi gondokkal szembeni : közömbösség, az individualiz- : mus. Nem állt módunkban foglal- j kozni a nacionalizmus vala- ' mennyi megnyilvánulásával. De ; ennyi is elég ahhoz, hogy bízó- * nyítsuk: mily nagy szükség van ; a szocialista hazafiságra, az in- ; temacionalizmusra, a naciona- • lizmus különböző megnyilvánu- ï lásai ellen folytatott következe- ! tes harcban. Faragó Jenő I (Fotó: Demény) ismerésüket hosszan tartó taps­sal fejezték ki. Ezután Mekis Adám evangé­likus főesperes szólt a konfe­renciához. — A béke ügye nem ismer faji. nemzetiségi, vallási meg­különböztetést — mondta fel­szólalásának kezdetén, majd ar­ról beszélt, hogy amikor a ház ég, nincs idő az ájtatosságra, a tüzet oltani kell. De még jobb, ha megelőzik, hogy kigyullad­jon bármi is. Az Országos Bé­ketanács tagja ezt követően tá­jékoztatta a konferenciát arról a munkáról, amelyet a béke megőrzéséért az egyházak tesz­nek. Arról a széles körű nemzet­közi kapcsolatról, amelyet a bé­ke megőrzésében felhasználnak. Biztosította a jelenlevőket, hogy a Béke-világ tanács felhívását, jelszavát „Együtt az emberiség békés jövőért” a hivő embe­rek is elfogadják, mert az az 6 jövőjük is. Hunya Miklós pedig arról a negyedszázados megfeszített munkáról beszélt, amelynek eredményei lehetővé tették, hogy békés körülmények között élhessünk, alkothassunk. Ezután Terényi István, az Or­szágos Béketanács alelnöke Skultéti Mihálynénak, Koszta Ro ­záliának, Teklesz Jánosnak, dr. Nagy Péternek átadta az Or­szágos Béketanács Nemzetközi Békemozgalom kitüntető jelvé­nyét. A konferencia résztvevői ezt követően megválasztották a VIII. Magyar Békekongre.«sjus Békés megyei küldötteit. Megyénket Búza Ilona a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetke­zet dolgozója, Darvas József, a Magyar Írószövetség elnöke, Mekis Adám evangélikus főes­peres, Lehoczki Mihály, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet főagramónusa, dr, Pirityi Károly főorvos, az Országos Béketanács tagjai, Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nyári Sándor, a HNF megyei titkára, Irházi La­josáé, a KISZ megyei titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, Szilágyi Péter. a HNF megyei alelnöke. Vogel Mihály, a Pamuttextilművek mezőberé- nyi gyárának munkása, Furka Emília dévaványai szőnyegszö­vőnő. Papp Béláné, a Gyulai Harisnyagyár dolgozója. Banna Gergelyné. az eleki Lenin Ter­melőszövetkezet tagja Kmetykó Gyula, a HNF mezőkovácsházi járási titkára, Chrappán Erzsé­bet, a tótkomlósi nagyközségi tanács titkára. Adamik Pál, a gyomai Háziipari Szövetkezet Ho Si Minh szocialista brigád tagja, Skultéti Mihályné, a szar­vasi városi nőbizottság elnöke, Tornyi István, a HNF az oros­házi városi bizottság elnöke, Opauszki Zsuzsanna, kondo- dorosi termelőszövetkezeti tag, a KISZ KB jelöltje képviseli. Botyánszki János TÁVIRAT A Békés megyei békekonferencia résztvevői táviratban biz­tosították a Chilei Köztársaság munkásosztályát és a haladó erő­ket szolidaritásukról. A táviratot szó szerint közöljük: A megyei konferencia valamennyi résztvevője együttérzéssel és aggodalommal figyeli a chilei munkásosztály és haladó erőinek hősi harcát amelyet hazájuk függetlenségéért folytatnak az ellenforradalmi erőkkel szemben egész népük szabadságáért. Elítéljük az ellenforradalmi erők népellenes terrorakcióit és törvénytelenségeit. Igazságos küzdelmükben osztozva szolidari­tásunkról biztosítjuk Önöket és forradalmi harcukhoz kívánunk mielőbbi teljes győzelmet. Békéscsaba. 1973. augusztus 31. Békés megyei Békekonferencia Békéscsaba A közlekedés erőpróbája A közlekedési szakemberek szerint szeptember 1-el kez­dődik az igazi őszi forgalom a vasúti és a közúti szállítás­ban. Természetesen a növekvő feladatok eddig sem várattak miagukra, mostanáig is bősé­gesen volt fuvarozni való. Ez is jelzi már, hogy nehéznek ígérkeznek az elkövetkező he­tek és hónapok. És nemcsak azért, mert jók az őszi beta- karítású növények terméski­látásai, hanem azért is, mivel később már óhatatlanul a kedvezőtlenebb időjárással: esővel és sárral, köddel és hi­deggel is meg kell birkózni. Ez a küzdelem csak akkor járhat sikerrel, ha a szállító és szállíttató felek jól együtt­működnek, ha messzemenően segítik, nem pedig hátráltat­ják egymás munkáját. Az árufuvarozásban nem lehet­nek érdekellentétek termelők és fuvarozó vállalatok között. Sőt, kölcsönös érdekazonos­ságnak kell érvényesülnie ab­ban, hogy a betakarított őszi termés minőségromlás nélkül mielőbb rendeltetési helyére: raktárba, illetve feldolgozó üzemekbe kerüljön. Am eköz­ben legalább ennyire fontos a jövő évi kenyér megalapozá­sát szolgáló vetőmag, műtrá­gya, üzemanyag és sok egyéb, a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlenül szükséges ipari termék szállítása. Az őszi forgalomnak jelen­tős részét képezi a termények elfuvarozása. A Békés me­gyei Szállítási Bizottság leg­utóbbi ülésére a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya elkészítette a valóságot minden bizony­nyal pontosan megközelítő felmérését. Nos, eszerint szep­tember 1-től várhatóan 1 mil­lió 665 ezer tonna őszi beta­kar! tású, termény, melynek zöme kukorica és cukorrépa, valamint a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő anyagok (műtrágya, talajjavító anyag) szállítása és fuvarozása válik szükségessé. Mindez szak­nyelven mondva 21 millió 460 ezer áru tonnakilométert tesz Iki, ami a rendelkezésre ál­ló eszközöket figyelembe vé­ve 54 napi munkát jelent. A rossz időjárás, a szállítóesz­közök elégtelen kihasználása azonban kedvezőtlenül befo­lyásolhatja e feladat teljesí­tését. Hogyan lehetne ezt meg­előzni? г— erre próbált fele­letet és módszert adni említett ülésén a megyei szállítási bi­zottság. Csak úgy — volt az egyértelmű álláspont —, ha a szállító és a szállíttató part­nerek együttműködése példás lesz. Ez azt tételezi fel, hogy a vasúti és közúti szállításban meg kell teremteni a folya­matosságot. Azaz szombaton, vasárnap és hétfőn sem szü­netelhet az árufogadás és áru­feladás, vagyis a vasúti ko­csik nem vesztegelhetnek na­pokig kirakatlanul. Több üres vagon egyedül csak a kocsik gyors kirakásától várható. Márpedig erre múlhatatla­nul szükség van és lesz, mert az őszi forgalmat azért is ne­vezik előszeretettel csúcsfor­galomnak, mert ilyenkor az iparhan, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban a szo­kásost jóval meghaladják a szállítási igények. Ezek telje­sítése csak jó munkaszerve­zéssel és együttműködéssel, a szállítóeszközök teljes ki­használásával valósulhat meg. Jórészt ezen múlik az őszi forgalom sikere. P. P. Huszonhatmillió forint iparfejlesztésre Az utóbbi tíz évben meggyor­sult megyénkben az iparosodás üteme. Üj üzemek jöttek létre, bővültél, a meglevők és korsze­rűsödött a technológia. 1973-ban az előirányzat szerint az iparfej­lesztési alapból 26 millió forin­tot fordítanak a7 üzemek fej­lesztésére, bővítésére. Ebből az összegből 12,3 millió forintot használtak fel az év első felében. A Forgácsoló Szerszámipari Vál_ lalat békéscsabai üzemének bő­vítését. ebben az évben fejezik be. A nagyarányú beruházás 23 millió forintba kerül. Az iparfej­lesztési alapból az év első felé­ben 3.5 millió forintot kapott a békéscsabai üzem. A Csepeli Au­tógyár szeghalmi telepének bő­vítéséire az első fé] évben 6 mil­lió forintot használtak fel. Elké- szült az 1 720 négyzetméter alap­területű raktár, s mintegy 600 dolgozó szociális, kulturális igé_ nyét kielégítő épület. A Fővá­rosi Ruhaipari Vállalat Szegha­lomban létesülő paplant gyártó üzemének építésére a fővárosi ipartelepítési alapból hárommii, lió forintot fordítanak. Az építi kezéshez ebben az évben látnav hozzá. A békéscsabai bútoripari szövetkezet Berényi úti telepén a 27 7 millió forint költségű re­konstrukció fejlesztését ebben az évben fejezik be; A közel­múltban felépült 1 500 négyzet- méter alapterületű üzemcsarnok mintegy 120 dolgozónak ad új munkalehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom