Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-22 / 222. szám
(Foiytat&s az 1. oldalról.) lést, felhasználva, kiaknázva erre minden lehetőséget, módszert. A haza szerebetére kell nevelni a gyerekeket, arra, hogy tiszteljék a dolgozó nép létrehozta értékeket Lőrincze Péter (Budapest), a HNF budapesti ifjúsági békeklubjának vezetője felszólalásában egyebeik között elmondta, hogy a legutóbbi békekongresz- szus óta eltelt időszakban a magyar fiatalság a Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetésével nagyszabású megmozdulásokkal, jelentős akciókkal bizonyította politikai érettségét. Dezse Béláné (Baranya megye) termelőszövetkezeti dolgozó az édesanyák nevében szólalt fel. Dr. Lengyel Zsuzsanna (Pest megye), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense egyebek között hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, szocialista világrendszerünk fejBefejeződött г Vili. magyar békekongresszus tanácskozása lődésének mostani szakaszában új lehetőségek bontakoznak ki a népek közötti barátság továbbfejlesztésére. Galambos Lajos (Budapest) író családi és emberi élményeit idézte fel — annak a nemzedéknek tagjaként, amelynek sorsán, életén kitörölhetetlen emlékként húzódik át a háború, a pusztulás, az emberi szenvedés. Mély pátosszal tett hitet a legnemesebb cél, a békés emberi alkotás ügye mellett. Nies János (Fejér megye), Szentmihályi Szabó Péter (Budapest) író felszólalása után a kongresszus munkabizottságainak vezetői kaptak szót, akik összegezték a szekcióüléseken elhangzottakat A munkabizottságok elnökeinek jelentése Boldizsár Iván író, a békés egymás mellett élés időszerű kérdéseivel foglalkozó bizottság elnöke elmondotta, hogy a vita résztvevőinek egyöntetű véleménye ■ volt: míg korunkban két külön_ böző, ellentétes társadalmi rendszer áll fenn, addig e két rendszer békés egymás mellett élése a megfelelő válasz a háború és a béke örök kérdésére. A békés egymás mellett élés politikája a legmegfelelőbb, sőt valószínűleg az egyedüli alkalmas eszköz a termonukleáris háború elkerülésére. A nukleáris korban a háború fogalma megváltozott, az emberiség történetében most először fenyegetheti pusztulással magát *az emberiség. A magyar és a nemzetközi békemozgalom egyik legfontosabb feladata korunkban, hogy ezt az alternatívát az eddigieknél is jobban tudatosítsa a legszélesebb tömegekben, s egyidejűleg rámutasson arra, hogy a békés egymás mellett élés politikájának sorozatos győzelmei — a mi győzelmeink — a háború elkerülhetőségét kézzelfoghatóbbá tették, mint eddig bármikor. Boldizsár Iván elmondotta, hogy a bizottság egyetértett azzal: a békés egymás mellett élés egyúttal a nemzetközi osztályharc egyik formája. Ezzel kapcsolatban nagy figyelmet szenteltek az ideológiai behatolás jelenségére Több felszólaló rámutatott arra, hogy ezekre a támadásokra nem elegendő felkészülni, a defenzív po’itika helyett offenzivát, béke. offenzívat kell folytatni. Ez szervesen hozzátartozik a békés egy . más mellett élés eszméjéhez és gyakorlatához. A bizottság számos tagja foglalkozott azzal a jelenséggel, amit a békés egymás mellett élés dialektikájának lehet nevezni. Ennek lényege, hogy a békés egymás mellett élés politikája, annak megvalósítása egyidejűleg jelent együtt, működést és harcot. A bizottság számos ajánlást is megfogalmazott, útravalóul a moszkvai kongresszusra induló magyar küldöttségnek. A válsággócokkal foglalkozó bizottság üléséről Terényi István. az OBT alelnöke, szekció- vezető számolt be. Elmondta, hogy _a színvonalas, sokrétű vitában a felszóla’ók jelentős része a válsággócok megszüntetéséért folyó küzdelemmel kapcsolatos gyakorlati kérdésekről szólt. Hangot kapott az a vélemény, hogy a nemzetközi kérdésekben és különösen egyes kérdésekben — mint például a közel-keleti problémák, a kínai nagyhatalmi törekvések — nem kielégítő, nem elég elemző és közérthető a tömegfelvilágosító munka. Sokan szóvá tették, hogy a felvilágosító munka nem jut el elég széles rétegekhez. A válsággócokkal foglalkozó biaofctság ülésén számos gyakor. lati javaslat hangzott el. Indítványozták például, hogy az Országos Béketanács készítsen tervet a tömegfa'világosi tó munka szervezettebbé és elmélyültebbé tételére ; fordítson figyelmet a rasszizmus, a megkülönböztetés minden formája — például az arabellenesség és antiszemitizmus — elleni harcra. Dolgozzon ki javaslatot, hogy ez az iskolai világnézeti oktatásban keVó helyet kapjon. Végezetül Terényi István bejelentette: a bizottsághoz az Országos Béketanács részére távirati meghívás érkezett, hogy vegyen részt a finn békebizottság kezdeményezésére Helsinkiben szeptember 29—30-án megrendezendő nemzetközi chilei szolidaritási konferencián. A biztonság és leszerelés kérdéseivel ‘ foglalkozó munkabizottság ülésén dr. Pesta László tett jelentést. Elmondta : Egyetértettek — többi között — abban, hogy я nemzetközi j helyzet megváltozott, szóltak | árrá' az új légkörről, amely előnyös számunkra, hiszen a régebbinél kedvezőbb, Európában például sokkal kedvezőbb körülményeket teremt a béke megszilárdítására. я különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett é’ésénk kibontakoztatásához. Ugyanakkor valamennyi felszólaláson érződött az a megfontolás, hogy józanul, reálisan kel] megítélni a helyzetet. Hangot kapott az az — indokolt — vélemény, hogy az atomháború ellen még nem vagyunk véglegesen biztosítva, még nem tűntek e] a nyugati világból a hidegháborús elemek, s helyenként tevékenységük meg is erősödött. Mindez azt jelzi, hogy a bizottság munkájában részt vevők nem ringatják magukat illúziókban. a nagy eredmények, a szocialista országok békepolitikájának nagy sikerei nem takarják el előlük a veszélyeket. A felszólalók részletesen foglalkoztak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének vonatkozásaival: az európai biztonsággal, az ázsiai biztonsági rendszer megteremtésével, a szovjet—amerikai viszonnyal, a leszerelés kérdéseivel és a két társadalmi rendszer ideológiai küzdelmével. Elhangzott az a javaslat, hogy rendszeresen szervezzünk tudományos fórumokat, amelyek a nemzetközi po'itika egy-egy fontos kérdésével foglalkoznának, a Nyugaton divatos konvergenciaelmélettől a környezetvédelmen át a leszerelés ’ehetőségeinek és módszereinek tudományos vizsgálatáig. Egyetértéssel fogadták a kül- , döttek a bizottság elé terjesztett beszámolónak azokat a javasla- i tait, amelyek a magyar békemozgalom jövendő feladatairól szóltak az európai biztonsági rendszer megteremtésével és a leszereléssel kapcsolatban. Szünet után folytatódtak a témabizottságok üléseiről beszámoló jelentések: Dr. Matólcsy Károly újságíró a „nemzeti függetlenség és békemozgalom” témakörrel foglalkozó munkabizottságban elhangzott véleményekről, javaslatokról számolt be. A felszólalók kiemelték a békemozgalom és a függetlenségi mozgalmak közötti szoros kapcsolatot. Hangsúlyozták a tartós, egyetemes világbéke, valamint a gyarmati és a volt gyarmati országok helyzetének gyökeres megjavítása közötti történelmi ösz- szefüggést. A bizottságban több felszólaló foglalkozott a chilei drámai eseményekkel, éles szavakkal ítélte el a demokratikus jogok és az alkotmányos előírások lábbal tiprását a chilei nép íegjobbjait üldöző ellenforradalmi terroristákat és imperialista támogatóikat. Hasonlóképpen erőteljesen megbélyegezték a ' dél-afrikai és más fajüldöző rendszereket, a nemzetközi jogot sértő imperialista támadásokat. A felszólalók kiemelték a szocialista országok szerepének és segítségének jelentőségét. Külön foglalkoztak Magyarország és a fejlődő országok kapcsolatainak kérdéseivel. A vitában nagy hangsúlyt kapott a magyar közvélemény fokozott tájékoztatásának igénye a gyarmati népek harcáról, a fejlődő országok helyzetéről, problémáiról. A fejlődő országok társadalmi szervezeteivel és békemozgalmaival kiépítendő együttműködést is többen szorgalmazták. A vitában elhangzottak alapján a bizottság javasolta: a magyar békemozgalom továbbra is tevékenyen vegyen részt a chilei népnek a katonai junta elnyomása elleni harcát támogató nemzetközi akciókban, szolidaritási megnyilvánulásokban; az | OBT — más társadalmi és tömegszervezetekkel közösen — rendezzen évente latin-amerikai és afrikai szolidaritási heteket az ott élő népek gazdasági függetlenségének, társadalmi haladásának. antiimperialista küzdelmének népszerűsítésére és támogatására. Az OBT tudományos bizottsága foglalkozzék a világbékét és a fejlődő országok függetlenségét veszélyeztető nemzetközi monopóliumok tevékenységével. Az OBT égisze alatt — a MÜOSZ külpolitikai szakosztályával karöltve — alakuljon munkaközösség a fejlődő országok helyzetével, a nemzeti függetlenség és a gazdasági fejlődéssel összefüggő elvi kérdések megvitatására, álláspontunk kidolgozására, a közvélemény színvonalas tájékoztatására. Az OBT kezdeményezze olyan népszerű kiadványsorozat megindítását, amely a fejlődő országok helyzete és a világbéke összefüggéseit elemzi. A fejlődő országokba küldött magyar szakemberek, tanácsadók, oktatók, kutatók sokoldalú és szervezett felkészítéséhez nyújtson segítséget az OBT is. A béke tanács tudományos bizottsága 1974-ben — a népesedési világévhez kapcsolódóan *— szervezzen tudományos ülésszakot a népesedés társadalmi, gazdasági összefüggéseiről a fejlődő or- I szagok vonatkozásában. Az OBT j — tudományo«. bizottsága kere- 1 tében — szervezzen állandó [ munkacsoportot — a kérdéssel j foglalkozó tudományos és gyakorlati szakemberek bevonásával — a békemozgalomnak a fejlődő Országokkal kapcsolatos tevékenysége támogatására, a ! szoros együttműködésre a Békevilágtanács fejlesztési bizottságával. Az ifjúság békére neveléséről tárgyaló szekció eredményes munkáját Makoldi Mihályné ismertette. Elmondta, hogy a munkabizottság több mint százhúsz tagja közül 27-en fejtették ki nézeteiket, valamennyien egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a békére nevelés megannyi időszerű kérdésének további elemzése és vizsgálata után 1974-ben hívjon össze e nagy jelentőségű témáról tudományos konferenciát az Országos Béketanács és a KISZ, közösen a nemzetközi békeinté- zettei. A szekcióülés vitájában a hozzászólók egybehangzóan megerősítették, hogy ■ a békére nevelés — a személyiség teljes formálását jelenti: az értelem, az érzelem, az akarat egységét. Kicsendült a véleményekből, hogy a békére nevelés folyamatos, állandó jellegű munkát jelent, amelyet tudatosan és együttműködőén kell végeznie a családnak, az iskolának, az ifjúsági mozgalomnak, a tömeg- tájékoztató eszközöknek, az egész társadalomnak. Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, az Országos Béketanács alelnöke, „a magyar békemozgalom feladatai szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában” elnevezésű témabizottság elnöke elmondotta: a hozzászólók leszögezték, hogy a béke-vülágmozga- lornnak és a magyar békemozgalomnak jelentő, szerepe volt az imperialista agressziók felszámolásáért, a hidegháború ellen, a feszültség enyhítéséért vívott harcban és a nemzetközi hely- - zet megjavításában, az elmúlt esztendőkben született történelmi jelentőségű eredmények elérésében. Egyetértettek azzal is, hogy bár a világon még folynak fegyveres konfliktusok, vannak válsággócok és fel nem számolt feszültségek, a nemzetközi feszültség lényeges enyhülésének mostani szakaszában változik a békeharc feladatainak hangsúlya. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a magyar békemozgalomnak meg kell felelnie a megnövekedett követelményeknek, éz elmélyültebb munkát, fejlettebb módszereket, nagyobb tartalmi gazdagságot kíván. A bckemozgalomnak jobban meg kell világítania a nemzetközi események hátterét, mélyebb és tudományosabb magyarázatokkal kell szolgálnia. Javasolták: szervezzenek kisebb csoportok részvételével párbeszéd jellegű fórumokat, olyanokat, ahol nemcsak kérdéseket lehet feltenni, de vitára is lehetőség nyílik. Számos felszólaló foglalkozott azzal, hogy a nemzetközi helyzet javulásának, a feszültség enyhülésének természetszerűen vannak nem kívánatos lélektani hatásai is; bizonyos demobilizáló, helyenként illúziókeltő hatása. Ezért az eredmények megmutatása mellett szüntelenül hívjuk fel a figyelmet a még megoldatlan problémákra, konfliktusokra, a válsággócokra, közöttük arra is, hogy még Vietnam békéje sincs megnyugtatóan biztosítva. Hangsúlyozták azt is: a békés egymás mellett éléssel megnövekvő idegenforgalom azt kívánja, hogy szembe tudjunk szállni az illúziókkal, az ellenséges propagandával és megmutassuk szocialista építőmunkánk eredményeit. Igen nagy az igény a békemozgalmi munka tudományosságának növelésére, s ismét elhangzott az a javaslat, hogy a békemozgalom szolgálatában használják fel jobban a sportot, a sporttalálkozókat, versenyeket. Többen szóltak az ifjúság békemozgalmi aktivizálásának fontosságáról, szükségességéről is. Zárszó A szekcióvezetők beszámolójává! véget ért a plenáris vita. Ezután Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács főtitkára" foglalta össze a kétnapos kongresszus eredményeit, tapasztalatait Elöljáróban leszögezte : A VIII. magyar békekongresszus kétnapos elmélyült munkája során teljesítette feladatát és elérte a maga elé kitűzött célokat. Tárgyilagosan értékelte a két kongresszus között végzett hazai és nemzetközi munkát, kimunkálta a békemozgalom további feladatait, felkészült a bé- keerök moszkvai világkongresszusára. és a nemzetközi, valamint a magyar békemozgalom 25 éves jubileumára. A kongresszus munkája azt tükrözte. hogy mozgalmunk egyre fontosabb szerepet tölt be a magyar nép békéért folytatott küzdelmének megszervezésében. A munkabizottságok a mozgalom programja kimunkálásának alkotó műhelyeivé váltak, A felszólalások rávilágítottak arra is, hogy mozgalmunk érti a mély összefüggést a szocializmus minden oldalú aktív építése és nemzetközi tevékenységük hatékonysága között. Dr Hárs István, az Országos Béketanács alelnöke, a dokumentum-szerkesztő bizottság elnöke beszámolójában elmondotta. hogy a VIII. békekongresz- szus dokumentumaihoz csaknem száz észrevétel, kiegészítő javaslat érkezett. Ezután került sor az Országos Béketanács megválasztására. K j 221 tagú testület tagjaira vonat- [ kozó javaslatot dr. Barna Lajos a jelölő bizottság elnöke ter- j jesztette elő. A kongresszus a jávaslatot egyhangúlag elfogad- | ta. Hasonlóképpen egyhangúlag I jóváhagyta a kongresszus ugyancsak dr. Barna Lajos javaslata alapján — a békeerők moszkvai világkongresszusán részt vevő magyar küldöttség tagjaira vonatkozó javaslatot is. A 35 tagú küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; a küldöttség helyettes vezetője dr. Pál Lénárd , Kossuth-díjas akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója. Ezután szünet következett. A szünetben megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztotta elnökségének tagjait és tisztség- viselőit. A választás eredményét a plenáris ülésen dr. Barna Lajos ismertette. Pethő Tibor zárszavában hangsúlyozta: a további mozgalmi feladatok között most első helyen szerepelt az alapos felkészülés a békeerők moszkvai világkongresszusára. Ez a küszöbönálló világesemény — csakúgy, mint a békemunka megannyi eddigi tapasztalata — bizonyos, hogy kifejezésre fogja juttatni: a békemozgalom nemcsak korunk legnagyobb történelemformáló ereje, hanem legnagyobb emberformáló iskolája is. A magyar békemozgalom képviselői, most megválasztott küldöttei a békeerők világkongresszusán hűséggel fogják képviselni és szolgálni népünket, hazánk szocialista fejlődésének, felemelkedésének ügyét, a barátság és a béke eszméjét. Ezzel a VIII. magyar békekongresszus befejeződött. 3 ШШШЩ 1973. SZEPTEMBER 22.
