Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja 1973 AUGUSZTUS 38 , KEDD Ara: 1,— Ft XXVin. ÉVFOLYAM, 300, SZÁM Világ proletárjai/ MR EGYET AKARNI — ÉGYET CSELEKEDNI (3. oldal) • • • KŐTELEZŐ AZ ISKOLA­KÖPENY, TILOS A DOHÁNYZÁS, SZESZES ITAL­FOGYASZTÁS (4. oldal) Minden ősz nehéz... MintBg a® a legnehezebb, ami előttünk van. Előttünk? Nem túlzás ez a mindenkire kiterjedő többes szám? Hiszen mi közünk nekünk ■— munká­soknak, főkönyvelőknek, állat- gondozóknak, technológusoknak s a többieknek — az árufuva­rozás, a szállítás őszi csúcsfor­galmához? Forma szerint nem sok. Valójában rengeteg. Letépünk, átfordítunk egy naptárlapot, s a közlekedési vállalatok havi 24—25 millió tonnás átlagteljesítménye egy­szeriben 27,3-re ugrik. „Csak” azért, mert szeptember van. Á következő hónapban még erre a mennyiségre is rátesznek né­hány lapáttól; további fa- millió tonnát. Tavaly legalább­is így történt. Mi lesz az idén? A Központi Szállítási Tanács prognózisa szerint — s ami en­nél is fontosabb: a teendőket pontosan rögzítő fölkészülést terve szerint is — majdnem valamennyi mezőgazdasági ter­mékből többet kell rendeltetési helyére juttatni, mint 1972-ben. Holott akkor, szeptembertől a vasút havonta tízmillió, a köz­úti fuvarozás pedig 15 яйШб torma árat vitt, hozott. Ilyenkor ősszel összejön mew- den. Még tart a gabona mozga­tása, de már kezdetét veszi a cukorrépaszáffitás^li Á terme­lési kedv hirtelen növekedése például tavaly 900000 tonnával gyarapította a földolgozandó répát. Hasonló váratlan, de a népgazdaság számára kellemes meglepetések mind gyakrabban adódnak — szembetűnő példá­ul, milyen rohamosan nagyob­bodik évről évre a megtermelt kukorica mennyisége —, s bár természetesen nem minden mezőgazdasági terményt raknak vagonokba, gépkocsikra, az áru­tömeg duzzad. Mert ősszel ösz- szejön minden. A műtrágyából is ilyenkor kell a legtöbb —­1972-ben, a harmadik negyed­évben 1,2 millió tonnával ré­szesedett a vasút forgalmából —, a faipar és a bányák is ilyenkor igénylik a temérdek szállítóeszközt Csúcs van. Megszüntetni keptelenseg, hi­szen a gazdasági élet természe­téből és az évszakok váltakozá­sából fakad bizonyos szakaszos­ság. A korábbiaknál jobban, szervezettebben lebonyolítani ezt a csúcsot azonban nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges. Közérdekből, hiszen valamennyiünk vagyona az, ami időben célhoz ér, s az is, ami hányódik, netán a szállításra sokáig várva, tönkremegy. A szállítók sokat tehetnek ezért. A szállíttatok, a fogadók sem kevesebbet. S felelősségüket a szüntelenül gyarapodó áru- mennyiség nem enyhíti, sőt, te­tézi. Hiszen a gazdasági növe­kedés természetes kísérője a több — g ami nem mellékes, а,- kényelmesebb, értékesebb — termék. Ami egyenlő a többi szállítanivalóval. S akkor még nem szóltunk a gyáron, mező- gazdasági üzemen belüli fuva­rozásról! Biztató tényekben, ami az eszközök korszerűsödését illeti, nincs hiány. Ebben az évben 195 kilométer hosszúságú vá­gányt építenek át — majdnem másfél milliárd forint csak ez —, a nagy teherbírású sínek, a 22 új villanymozdony, 59 Diesel-mozdony, több mint két és fél ezer négytengelyes, nagy rakterületű teherkocsi mind- mind részese az őszi csúcs mi­nél zavartalanabb lebonyolítá­sának. Az eszközök csak szervezet­ten fölhasználva teljesíthetik minél jobb eredménnyel dolgu­kat. A gépkocsinak mindegy, hogy üresen fut, de a vállalat­nak, a népgazdaságnak aligha közömbös. Ahogy- a mozdonyok után kapcsolt kocsik száma, szállítóterük kihasználása, ren­deltetése sem. A szombati, va­sárnapi. rakodásról mér annyi ezó esett, s mégis, rengeteg a tennivaló, mert újra, meg újra észlelhető megtorpanás.-. Igaz, a közelmúltban létrejött egy tárcaközi operatív bizottság, ép­pen az idei, erősen megnöveke­dett szállítási feladatokra való tekintettel. Ez a bizottság azon­ban пето mehet el mindenhová, nem tekinthet bele mindenütt a szállítási naplókba, menetle­velekbe. Эгегиет a maga köré­ben. Ezt keü térimé azoknak is, akik ugyan nem tagjai semmi­féle operatív bizottságnál,, „csak” forgalmi szolgálattevők, menetirányítók, forgalmi disz­pécsereik, vállalati szállítási elő­adóké S azoknak is, akik partnerei ezeknek az emberek­nek, akár mint föladok, akár mint címzettek. Az év első fe­lében három százalékkal növe­kedett a tavalyihoz mérten з szállított áruk mennyisége. Az őszi csúcs e léptéket jóval meg­haladja; nem lesz könnyű meg­birkózni véle. Nagy hiba len­ne, szem elől téveszteni: a za­var, a késedelem, a fönnakadás nem azért baj, mert a vasút, a közúti fuvarozó vállalat „nem teljesíti így a tervet”. A baj ilyenkor az, hogy a gazdasági élet egyik vagy másik területe sínyli, szenvedi a késedelmes szállítás következményeit. A baj ilyenkor az, hogy vala­mennyien károsodunk, mert valaki, vagy valakik nem tel­jesítették kötelességüket, nem tették meg becsülettel mindent, ami módjukban állt volna. Ezért kap megkülönböztetett hangsúlyt az őszi csúcs idején az a kifejzés, hogy együttmű­ködés. Lovas Edit. « Jókai Sxínháx igaxgaiójat Fő törekvésünk a mai magyar valóság és az abban csírázó jövő tükrözése A Békés megyei Jókai Szín- ■ ház tegnap délelőtt fél 12 óra­kor tartotta meg évadnyitó tár­sulati ülését. Az ülésen Körösz- tös István szavalata után Lovas Edit a színház új igazgatója kö­szöntötte a megjelent vendége­ket, közöttük Nagy Jenőt, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának osztályvezetőjét, Bögel Józsefet. a Művelődésügyi Mi­nisztérium Színházi Főosztályá­nak képviselőjét, Deák Ferencet, a Békés megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztályának vezető­helyettesét, Babák Györgyöt, a Békéscsabai Városi Tanács el­nökhelyettesét, Fekete Jánosnét, a Békéscsabai Városi Pártbi­zottság osztályvezetőjét, és a- társulat valamennyi tagját — Az 1973/74-es színi évad színházunk 19. szezonja — mon- i dotta. A 19 esztendő alatt a színház jól-rosszul, de töretlen hittel szolgálta a magyar szo­cialista színházkultúra ügyét, Békés megye és Békéscsaba kul­turális felemelkedését. A szín­házművészetnek, ha be akarja tölteni tudatformáló, ízlésfej­lesztő szerepét, egy lépéssel mindig a közönség előtt kell járnia. Minden jószándékú tö­rekvésünk ellenére ennek a lé­pésnek a távolságát időnként el­vétettük. A nemes törekvések olykor kevésbé nemes müveken keresztül akartak kifejezésre jutni, a kevésbé lelkesítő mű ke­vésbé lelkes előadást szült, ez pediig a nézők elkedvetienedésé- hez vezetett. Az új vezetés min­den törekvése az, hogy ezt з felismerést alapul véve helyre­állítsa, sőt fokozza a közönség érdeklődését, szeretetét a szín­ház iránt, melynek fő törekvése a mai magyar valóság és az ab­ban csírázó jövő tükrözése. Az új évadbeli feladatokat elemezve ismertette a műsor­tervet. Békéscsabán tíz bemuta­tót és két gyermekelőadást ter­veznek. A nyitódarab 1973. ok­tóber 5-én Németh László Vil­lámfénynél című drámája lesz. Lovas Edit rendezésében. Sze­replők: Dévay Kamiiba, Agárdy Ilona, Bicskei Károly. Áts Gyu­la, Dénes Piroska, Kovács Lajos és Padur Teréz. Díszlettervező: Csinády István, jelmeztervező: Vágvölgyi Hona. A zenés dara­bok közül elsőnek Tom Jones: Ez Fantasztikus! című zenés já­tékát mutatják be. A továbbiakban Lovas Edit igazgató bemutatta a színház új tagjait, többek között Dévay Kamillát, Agárdy Ilonát, Áts Gyulát és Karinthy Márton ren­dezőt, aki az idén végzett a Színművészeti Főiskolán. Raj­tuk kívül még jónéhányan ér­keztek Békéscsabára, hogy a színház társulatát erősítsék. — A színház tervezett elő­adásszáma 1973-ban 385 — foly­tatta Lovas Edit igazgató. Eb­ből az elmúlt szezon végéig 227 előadást teljesítettünk. Minden reményünk megvan tehát ar­ra, hogy a hátralevő előadás­szám teljesítésével nem lesz probléma A szervező murikát már jóvai az évad kezdete előtt megkezdtük, és máris igen szép eredményekről számolhatok be. Kiemelkedő például, hogy Oros­házán a művelődési központ­ban az elkövetkezendő szezon­ban 20 felnőtt, négy ifjúsági és két gyermekelőadást tartunk, Gyulán is ,tíz előadásból álló i bérletet bocsátottunk ki. 1 Beszéde befejező részében ar­ról szólt, hogy szeretnék to­vább erősíteni a művészek és a közönség kapcsolatát, létrehozni a színházbarátok körét és a zsebszínházat, mely a Színház talübjálban egy szezonban előre­láthatólag három előadást tarta­na. Ismertette a színház külföl­di vendégjátékainak programját is, az aradi, zrenjanini és zvo- leni vendégszereplések időpont­ját. Hangoztatta, hogy a társu­lat minden tagjától fegyelme­zett, odaadó művészi munkát vár. mert ezt a magyar színját­szás érdeke követeli meg. A társulati ülést azután Deák j Ferenc, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezető- helyettese üdvözölte, kiemelve azt az őszinte bizalmat, mellyel Békés megye párt- és állami ve_ zetése a színház új igazgatóját segíti, támogatja. Bögel József, a Művelődésügyi Minisztérium nevében köszöntötte a társula­tot és fejezte ki azt a remé­nyét, hogy a békéscsabai szín­ház új vezetése továbbfejleszti az eddig igen szép sikereket. Végül Pető Béla a színházi dol­gozók szakszervezete nevében. Sík Ferenc a Színházművészeti Szövetség nevében üdvözölte az évadkezdő társulatot S. E. Lovas Edit igazgató beszél az évadnyitó társulati ülésen. Mel­lette balról Nagy Jenő, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, jobbról Szűcs János főrendező. (Fotó: Demény.) A kollektív szerződések módosítása a SZOT elnökségének napirendjén A SZOT elnöksége hétfői ülé_ sen a többi között a kollektív szerződések idei felülvizsgálatá­nak és módosításának tapaszta­latairól tárgyalt. A tapasztalato­kat a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT közgazdasági osztá­lya 80 vállalatnál gyűjtötte ösz- sze, ahol összesen 426 000 ember dolgozik. Mint megállapították, a válla­lati beszámolók az előző évihez képest alaposabbak voltak, jól­lehet egy részük most sem adott átfogó képet a kollektív szerző­dés végrehajtásáról. a szerződés és a vállalat gazdálkodásának összefüggéseiről. Többnyire a bérfejlesztéssel, a bérrendszer­rel foglalkoztak részletesebben, örvendetes, hogy most sokkal több helyen elemezték a teljesít­mény-követelményeket, mint ko­rábban, ami arra mutat, hogy e fontos kérdésre most már na­gyobb figyelmet fordítanak. A vállalati beszámolók azt is tükrözik, hogy a kollektív szer­ződésekben korábban gyakran tapasztalt törvénysértő rendel­kezések ma már ritkák. Ez an­nak is tulajdonítható, hogy a minisztériumok és a szakszer­vezetek egyaránt segítenek ele­jét venni egy-egy téves intézke­désnek. Az egyébként helyes kollektív szerződések rendelke­zéseit azonban több esetben megsértették. Előfordult például, hogy nőket és fiatalokat szá­mukra tütott munkakörben fog­lalkoztatták, sokszor megszegték a túlmunkára vonatkozó előírá­sokat. Több esetben az volt a kollektív szerződések megszegé­sének oka, hogy az okmány egyes intézkedései megalapozat­lanok voltak, nem voltak össz­hangban a vállalat terveivel és gazdasági lehetőségeivel. A SZOT elnöksége szóvátet- te. hogy a kollektív szerződések módosítását szolgáló vita előké­szítésére sokhelyütt túlzottan rövid időt hagytak. A módosítá­sok egyébként főként a részese­dési alap és a bérfejlesztés kér­déseit érintik. Fokozottan gondoskodnak a sokgyermekes vagy a gyermekü­ket egyedül nevelő anyákról. Egész sor vállalatnál pótolják a gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyák béremelését, hasonlóképpen emelik azoknak a bérét, akik sorkatonai szol­gálatról jönnek vissza a válla-- lathoz. A SZOT elnöksége szükséges­nek tartja, hogy a vállalatok a jövőben átfogóbb képet adjanak a kollektív szerződések végre­hajtásáról, a szerződés és a vál­lalati gazdálkodás összhangjáról vagy annak hiányáról. Ne csak a beszámolót, hanem a kollek­tív szerződést módosító tanács­kozásokat is gondosabban ké­szítsék elő, e vitákban még jobban érvényesülje­nek az üzemi demokrácia elvei. Az illetékes miniszterek és a megyei tanácsok a szak- szervezetekkel együtt hatékony ellenőrzéssel és útmutatással adjanak segítséget a még ta­pasztalt hiányosságok megszün­tetéséhez, szigorúbban lépjenek fel a szabályok megsértőivel szemben. M, O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom