Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-28 / 200. szám
CftHes Letartóztatták a szélsőjobboldal egyik fővezérét Megegyezés a közúti szállítások megkezdésében A chilei bűnügyi rendőrség j — mint mér közöltük — vasárnap Santiagóiban bejelentette, hogy letartóztatták Roberto Thiemeft a Haza és Szabadság nevű szélsőjobboldali szervezet egyik fővezérét. Dániel Vergara belügyminiszter-helyettes közölte: a fővárosban szervezett pénteki rendzavarások 133 fasiszta résztvevőjét tartóztatták le. A fasiszta roh amosztagosok gépkocsik és autóbuszok felgyújtása, valamint emberéletek veszélyeztetése miatt kerülnek bíróság elé. Dr. Salvador Allende köztárKadhafi nyilatkozata az egyesülésről Kadhafi líbiai elnök a-z An Nahar című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy mindeddig nem sikerült kompromisszumra jutnia Szadat egyiptomi államfővel a két orszi'.g tervezett egyesülése kérdésében. Amennyiben az unióra nem kerül sor az előre kitűzött időpontban, líbiai követelés szerint szeptember 1-én, akkor „Anvar Szadat elnököt terheld a felelősség a történelem előtt” — mondotta Kadhafi A líbiai vezető azt ír közölte, hogy visszautasította az egyesülés elhalasztására vonatkozó egyiptomi javaslatot. Helyette azt indítványozta, hogy a nép döntse el, melyik álláspont érvényesüljön. Végső döntésével azonban — fűzte hozzá —, meg akarja várni a Szadat elnökkel való újabb találkozót. Schlesinger sajtóértekezlete James Schlesinger amerikai hadügyminiszter vasárnap délután televíziós sajtóértekezleten válaszolt az Egyesült Államok katonapolitikai terveivel kapcsolatos kérdésekre. Elmondotta, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatokat úgy szándékoznak csökkenteni, hogy „ne csökkenjen szövetségeseink biztonsága”. A hadügyminiszter nem használta válaszában a NATO-berkekben eddig közkeletű „kiegyensúlyozott” jelzőt a kölcsönös európai haderőcsökkentés távlataival kapcsolatban. Schlesinger kifejezte azt a reményét, hogy a Szovjetunióval a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folyó tárgya, lások második szakasza valamikor a jövő év vége felé sikerre vezet és véglegesen korlátozzák a támadó fegyvereket. Schlesinger kijelentette, hogy idén ősszel valószínűleg csökkentik valamelyest a Tajvanon állomásozó 9 000 főnyi amerikai csapatkontingenst. Hasonló csökkentésre Dél-Koreában csak azután kerülhet sor, ha a két koreai országrész között „szilárd kapcsolatok jönnék létre”. Dél- Koreában jelenleg 42 000 amerikai katona állomásozik. Schlesinger nagyon elégedetten beszélt a Lón Nol-rezsim hadseregének ellenállóképessé- géről, amit az amerikai bombázások augusztus 15-i beszüntetése után tanúsított a népi erők nyomásával szemben. Burkoltan megfenyegette a VDK-t, hogy az Egyesült Államok nem tartja kizártnak újabb katonai akciók indítását, ha az ellenség úgymond „nyílt, kifejezett agresz- sziót” követ el, de ennek lehetőségét csekélynek mondotta. sasági elnök újabb levelet intézett a napokban nyugállományba vonult Carlos Prats tábornokhoz, a volt hadügyminiszterhez, a fegyveres erők egykori főparancsnokához. Allen- de levele hangsúlyozza: a Prats tábornok ellen ténykedő erőket ugyanazok a kezek irányították, amelyek Arturo Araya kapitány életét kioltották. Az elnök ismételten köszönetét nyilvánította volt miniszterének a népi Csehszlovákia népei és nemzetiségei testvéri összefogásának, valamint a szocialista internacionalizmusnak a jegyében szlovák kia szerte megemlékeztek aszlo. vák nemzeti felkelés 29. évfordulójáról. Szombaton és vasárnap ünnepségeket tartottak Léván. Pozsonyban, Galántán, Tőketere- besen, Zólyomban és Besztercebányán. A lévai nagygyűlésen részt vett és beszédet mondott Jozef Lenárt a CSKP KB elnökségiének tagja, Szlovákia Kommunista Pártja Központ, Bízott, ságának első titkára. Kijelentet, te; — Az egész szlovák nemzeti felkelés folyamán és itt, Délsziová- kiáhan, ahol évszázadok óta egymás mellett élnek szlovákok és magyarok, a gyakorlatban valósult meg a munkások, parasztok és értelmiségiek antifasiszta egységfrontja. A határ mindkét oldalán élő szlovákok és. magyarok számiára n az egységfront közös alapot teremtett a fasizmus, a hitleristák, aTisó. és a Horthy-rendszer ellen indított küzdelemhez, amelynek vezetői a kommunisták voltak. A szlo Henry Kissinger, a szeptem- , bér 3-án hivatalba lépő új j amerikai külügyminiszter a Time című hetilapban felsorolta azokat a főbb területeket, amelyekre a közeljövőben összpontosítani akarja erőfeszítéseit és kifejezte azt a reményét, hogy a Watergate-ügy bonyodalmai nem akadályozzák tovább az amerikai külpolitikát, mert „olyan problémákkal állunk szemben, amelyekkel egyetlen előző nemzedék sem”. Kissinger minden részletezés nélkül a következőkben jelölte meg törekvéseinek főbb irányait; az európai szövetségesekkel és Japánnal való kapcsolatok felélérikítése; a latinamerikai politika fejlesztése; az indokínai rendezés fenntartása a kongresszus által megszabott keretek között. A leendő külügyminiszter я Közel-Keletet „valószínűleg a legveszélyesebb térségnek” nevezte. Kifejezte azt a reményét, hogy „sikerül megtalálni az alapot az érintett felek közötti tárgyalásokhoz”. Kissinger egyébként vasárnap Washingtonba utazott, hogy konzultáljon új munkatársaival. Charles Bray, az amerikai külügyminisztérium szóvivője leköszönt állásáról és más diplomáciai megbízatást kért. Ezzel kapcsolatban kizárólag személyi és szakmai okokra hivat, kozott, míg sajtó jelentések szerint lemondásának hátterében Kissinger kinevezése áll. Brayt állítólag Rogers-hez hasonlóan, I kellemetlenül érintette, hogy l egység kormányában és à fegyveres erők élén tanúsított magatartásáért. Humberto Magliochetti chilei közmunka- és szállításügyi miniszter és Juan Jara, a magánfuvarozók szövetségének elnöke között megállapodás született a munka felvételéről, s a DPA hírügynökség értesülése szerint az országban a közúti szállítás napokon belül ismét normálisan működig majd. vák és a magyar fasiszta szerve^ terrorja ellenére szoros kapcsolat épült ki a szlovák és magyar kommunisták között, s például éppen itt Léván a kommunisták rendszeresen tájékoztatták a Sitno nevű partizánosztagot a német katonai alakulatok mozgásáról. A szabadságinak, a demokráciának és az internacionalista szolidaritásnak ezen az arcvcna- lán vereséget szenvedett a soviniszta gyűlölködés, amelyet ezen a területen sokáig osztályfegyvernek használtak fel az elnyomók. Soha nem felejtjük el — mutatott rá Jozef Len á rt —, hogy éppen a szlovák nemzeti felkelésben, amelyben sok magyar antifasiszta is nagy áldozatokat hozott, alakultak ki a csehszlovákiai népet és nemzetiségekj közötti egyenjogú és internacionalista kapcsolatok. Ezért elsőrendű kötelességünk tovább erősíteni a csehek, szlovákok, magyarok, ukránok, és lengyelek egységét, mert ez az egység a jövőben is hazánk fejlődésének, felvirágoztatásának záloga. Kissinger évekkel ezelőtt, főtanácsadóként, elrendelte számos külügyi tisztviselő telefon- beszélgetéseinek lehallgatását. Saigon: Választási komédia Thieu elnök megszegte a párizsi megállapodást azzal, hogy a saigoni szenátus tagjai felének újjáválasztására választásokat tartatott — írta hétfői számában a Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja. A párizsi megállapodás értelmében ugyanis a saigoni kormányzat területileg Dél-Viet- namnak csak egy részét képviseli, ily módon a vasárnapi kényszerválasztás nyomán megalakuló állítólagos szenátusnak semmiféle jogi értéke sincs. Egyébként a választási komé. dia, amelytől a katolikus és buddhista ellenzék határozottan elhatárolta magát, sorozatos terrorcselekmények közepette zajlott le. A nyugati hírügynökségek hétfői félhivatalos értesülései szerint a Thieu elnök és volt külügyminisztere, Tran Van Lám listáján indult jelöltek állítólag megszervezték a „túlnyomó többséget”. A hivatalos végeredményeket várhatóan kedden közük. 3ozef Lenárt beszéde a nemzetiségiek összefogásáról a szlovák nemzeti felkelés 29. évfordulóján Kissinger az amerikai külpolitikáról Algíri csúcs Csaknem 12 év telt el azóta, hogy 1961-ben Belgrádban első ízben csúcsértekezletet tartottak az el nem kötelezett országok vezetői. Akkor mintegy huszonöt ország állam- és kormányfője, illetve magas rangú képviselője gyűlt össze, köztük a világpolitika néhány olyan kiemelkedő egyénisége, mint Néhru, Tito, Nasszer, Szukamó, Nkrumah. Az el nem kötelezett országok vezetői most ismét csúcstalálkozóra készülnek. Algír ad otthont az augusztus 28—szeptember 8. között megrendezésre kerülő konferenciának. A résztvevők száma a belgrádi tanácskozáshoz képest, csaknem megháromszorozódott, ezúttal már 70 ország képviselője ül tár- gyalóaszta’ahoz, hogy az el nem kötelezettség irányvonaláról, politikai tartalmáról tanácskozzék. Ez a tény az el nem kötelezettség eszméjének széles körű terjedéséről tanúskodik. Ha megvizsgáljuk a résztvevők körét, sokszínű tarka kép tárul elénk. A túlnyomó többség az afro-ázsiai és a latinamerikai térség fejlődő országai közül kerül ki. Lehet-e azonban hatékony egy tanácskozás, amelyen az o’aj-jövedelemben fürdő Kuwaittól kezdve a koldusszegény Gabonon. Csádon, Laoszon át egészen a szocialista Jugoszláviáig, Kubáig több tucatnyi eltérő politikai felfogású és gazdasági fejlettségű állam képviselője ül asztalhoz. Megtalálhatják-e a közös hangot? Vagy másképp : milyen világpolitikai jelentősége van ennek az irányvonalak, mit nyújthat egy eny- nyire hetegorén találkozó. Különösen akkor, amikor a csoport hajdani fő törekvése, a nemzetközi feszültség, a Kelet-Nyu. gat közötti nemegyszer robbanással fenyegető ellentétek enyhülése mindennapos gyakorlattá vált. Tény, hogy az el nem kötelezett országok, a köztük levő különbségek ellenére együttműködnek, gyakorta közös akciókat indítanak. Tény továbbá az is, hogy ez az irányvonal túlélte az egyes országokban bekövetkezett szemé'yi és politikai változásokat — ez egyúttal nagyfokú rugalmasságról is tanúskodik, amely nélkül aligha lehet áthidalni az eltérő politikai és társadalmi felfogású országok álláspontja közti nemegyszer mély szakadékokat. Még a tekintélyes burzsoá napilap, a nyugatnémet Süddeutsche Zeitung is kénytelen volt elismerni: „a gazdag ipari országok (értsd: a fejlett tőkés országok — a szerk.) publicistái azelőtt időnként lekicsinylőén a „nincstelenek találkozójának”. „a szegények közül is a legszegényebb”, vagy a „világ lumpenproletárjai” konferenciájának nevezték ezt a talá’kozót és rámutattak az érdekszövetség hatalompolitikai gyengeségére. De a világ legalábbis az ENSZ-ben, ma már nem hozhat többségi döntést az el nem kötelezett országok egységes fellépésével szemben. Különösen a fejlődés kérdésével foglalkozó „77-ek csoportjában” (amely időközben 96 tagra bővült), ezek az országok adják meg a hangot Az el nem kötelezett országok összehangol akciói mindenekelőtt két fő területre^ irányulnak: a gazdasági fejlődés, az elmaradottság felszámolásának problémáira és az ENSZ-re. A csoportot képviselő országok rendkívül fontosnak tartják, hogy az algíri értekezleten közös álláspontot fogadjanak el a világszervezet fejlesztését illetően. Bizonyára még az eddigieknél is eredményesebb 'esz az el nem kötelezett országok tevékenysége, ha sikerül egységes álláspontra jutniuk az ENSZ szerepével és munkájával kapcsolatban. Helyetelen lenne tehát lebecsülni vagy túlbecsülni az el nem kötelezett politika lehetőségeit. Az biztos, hogy a világ napjainkban szemmel láthatóan az enyhülés szakaszába lépett, a konfrontáció lehetősége csökkent. Mindez természetesen nem kisebbíti az el nem kötelezett politika jelentőségét. Ezek az országok eddig is pozitívan járultak hozzá a főbb világpolitikai problémák megoldásához mind az ENSZ-ben, mind azon kívül. Ha az algíri csúcstalálkozónak sikerül a megvitatásra kerülő ’egfontosabb kérdésekben egységes pozitív álláspontra jutnia, úgy ez további hozzájárulást jelenthet a békés egymás mellett élés eszméjének erősítéséhez. Győri Sándor Munkanélküliség Nyugat-Európában A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (CSCD) statisztika,* adatai szerint Európa 14 tőkés országában 1973 első három hónapjában több mint 2,5 millió munkanélkülit tartottak nyilván. « TERRA —
