Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

•e Öregek; fiatalok — egy lakásban Mi legyen a lakás virágaival, ha hosszabb ideig távol vagyunk? Ritkán fordul elő, hogy az öregeik, fiatalok egyetértésben élnek, ha egy laikásban kény­szerűinek laikni. Miért? Szere­tet hiánya? Nem. A szeretet megvan, csak elfojtják az indu­latok, amelyek az együttlakás­ból adódó kisebb-nagyobb vi­táik miatt keletkeznek. Egy idő után a mérleg az indulatok ol­dalára billen, s az együttélés egyre elviselhetetlenebbé válik. Sokszor a gyűlöletig fajul s ez legtöbbször mindkét család magatartásán múlik. Mi a hiba a szülőknét? A legtöbb szülő nehezen tudja megszokni, hogy gyermeke már az önállóság útjára lépett. Gon­dolatvilágában úgy él, mint ré­gen, amikor még minden lépé­sére ő vigyázott. Ügy érzi, gyer­meke nem is tud nélküle meg­lenni, a maga lábán megállni. Szeretné továbbra is egyenget­ni útját, tanácsaival ellátni és azt szeretné, ha útmutatásait továbbra is követné gyermeke. Pedig a szülőknek is tiszte­letben kell tartani az új család alakulását. Nem szabad a fia­talokra erőltetni olyan gondos­kodást, amelyet azok már nem igényelnék, vagy legalábbis Óvodás korú gyermekeinknek országosan csak 52 százaléka juj óvodai férőhelyhez. E hasznos, iskolaelőkészítő gyermek intéz, meny tehát csak minden máso- sodik gyermek számára elérhe­tő. Nem mindegy azonban, hogy — a többnyire önhibáján kívül — az óvodai nevelést nélkülöző kisgyermek miként kezdi a kis­iskolás korszakot. Az elsősöket fogadó tanító né­nik a megmondhatói, mekkora különbség van a gyermekközös_ séghez nem szokott és az óvodá_ ban felcseperedett kisgyermek iskolai munkája között. A szü­lői háztól egyenesen iskolapad­ba kerülő gyerekek hátrányok­kal kezdik a tanulást, nehezen szokják meg a fegyelmezett, rendszeres munkát, alapvető vi_ selkedési és alkalmazkodási ne­hézségekkel küzdenek. Sok gyermeknek szegényes a szó­kincse és általában nem meg­felelő az iskoüaérettsége. E hát­rányos helyzetű kisgyermekek érdekében 1972 júniusában olyan döntés született, amely kimondja: „Az óvodába nem já­ró gyermekek számára is gon­doskodni kell az iskolaelőkészí- tésről”. Mit jelent ez az előkészítés a kisgyermekek számára? Annak a kedvező pedagógiai, pszicho^ lógiai légkörnek a megteremté­sét. amely megkönnyíti számá­ra a beilleszkedést az új körül­mények közé, segít feloldani szorongásait. Továbbá olyan élet­rend, olyan szokások kialakítá­sát jelenti, amely az iskola vár­ható életrendjéhez való alkal­mazkodást rövidebb idő alatt lehetővé teszi. A foglalkozáso­kon folyamatosan bővül szókin­csük, fejlődik kifejezöképessé- gük stb. nem Ыуап mértékben, ahogy a szülő azt szeretné. Ez nem je­lenti azt, hogy gyermekük ér­zelmileg eltávolodik tőlük, hi­szen az érzelmi kapcsolat szülő és gyermek között elszakítha­tatlan lelki köldökzsinór egy életen át. Meg kell azonban ér­teni a fiatalokat, nem lehet uniformizálni a családi életfor­mákat, nem lehet ugyanolyan életvitelt kívánni a fiataloktól, mint amilyen annak idején az öregeknek megfelelt. Bele kell nyugodni, hogy a fiatalok ön­állóságra törekednek, saját el­gondolásuk szerint alakítják családi életüket, egymáshoz iga­zodnak a házasságban. Ezt a mély tartalmú egymáshoz tarto­zást nem szabad kívülről meg­zavarni, ez minden családnak legbensőbb ügye. Ha a fiatalok­nak tanácsra van szükségük, úgyis az idősebbekhez fordul­nak, és ebben az esetben a ka­pott tanácsokat szívesen meg is fogadják. A fiatalok viszont leggyak­rabban ott követik el a hibát, hogy eleve mindent maradinak tartanak, amit az idősebbek ta­nácsolnak. Kellemetlennek tart­ják a szülők beavatkozását, ve­Az iskolaelőkészítőtől nem szabad idegenkedniük a szülők­nek, mert gyermekük érdekeit szolgálja. A pedagógusok, az anyanyelvi foglalkozásokon sok mesét, verset mondanak a gyer­mekeknek, s különböző beszéd- gyakorlatokat végeznek velük. A hallott és megismételt versi­kék eredményesen hozzájárul­nak a hangok, a szavak tiszta kiejtéséhez, a gyermekek be­szédtechnikájának fejlesztésé­hez, szókészletük gyarapításá­hoz. Az iskolaelőkészítősök nem­csak egymással ismerkednek meg, hanem a környezettel, a tárgyakkal is. A korongok, pál­cikák és írószerek megfigyelé­sével és összehasonlításával gya­korolják a számolási, mérési alapismereteket, megtanulják, mi a több, mi a kevesebb, mi a páros, a páratlan, egyszóval mindazt, amit egy óvodás gye­rek már „készen hoz" az isko­lába. A kézimunka-foglalkozá­sokon a papír, a . ceruza hasz­nálatát sajátítják el ; a papírhaj­togatással, mintázással tulajdon­képpen a gyermeki kéz kis iz­mainak „előkészítése" történik, miközben kifejlődik szín- és formaérzékük, esztétikai fogé-, ! konyságuk. Az iskolaelőkészítés : azonban leginkább játékokból, ; éneklésből, sok-sok mozgásból • áll. Ezeket a foglalkozásokat ■ mindig nyugodt, derűs és vidám : légkör jellemzi, s az előkészítő : végére a legtöbbször biztosított : a fokozatos átmenet az iskolai ■ élet, az iskolai munkaformák ; felé. : • ■ Az iskolaelőkészítők eddigi ■ tapasztalatai rendkívül kedve- ! zőek. A gyermekek hetenként : kétszer-háromszor vesznek részt : ezeken a foglalkozásokon. A ; család az ő érdekükben cselek- ■ szik, ha szívesen küldi őket ! ezekre a foglalkozásokra. A ta- : pasztalat szerint az előkészí- | tőt végzett gyerekek félelem Î nélkül, örömmel lépik át az ! iskola kapuját s & E. szélyeztetve érzik önállóságukat, ; egyéni terveiket. Nem tudják, ! de talán nem is akarják megér- ! tend az idősebbek mentalitását, ■ türelmetlenek velük szemben. ; Sokszor tiszteletlenül hárítanak ■ el minden szerető közeledést, • tanácsot. Talán ez fáj legjob- [ ban a szülőknek, akik idősebb ! korban még jobban igénylik a ■ törődést, s nagy örömet jelent « nekik a szeretet bármilyen • csekély megnyilvánulása is. A : fiataloík gyakran nem értékelik ■ azt az „áldozatot” sem, hogy a ; szülők megosztják velük az ott- j hónukat abban a reményben, • hogy a fiatalok szeretetéből ne- ; kik is jut valami, ami beara- ; nyozza életüket, öreg napjai- • kát. • Sokan helyes érzelmi és ér- * telim alapon kezdik az együtt- ; lakást, aztán jönnék az első vi- ! ták, s a meg nem értés légkö- : re idővel teljesen szembe állítja : a két családot. Ez az állapot ■ megkeseríti a szülők életét, de ; a fiatalok legszebb éveit is. ! Hogyan lehet ezen segvte- : ni? Van-e megoldás? Persze. E Nem elérhetetlen vágyálom a ; jó együttélés, de sok .tapintat és ■ kulturált magatartás, alkalmaz- ! kodás szükséges hozzá. A jó együttélés fő szabálya, ■ hogy a rokoni kapcsolatok nem ! mentesítik egvik felet sem, a : kulturált együttélés szabályai- ; nak, az egymás életformájának ! tiszteletben tartásától, amelyet > úgy az időseknek, mint a fiata_ : lóknak szigorúan be kell tarta- ; ni. Ez az alapja a jó együtt- ; élésnek. Zöldbableves két személyre. 1/2 kg fiatal zöldbabot először megmosunk, azután felvagda­lunk, mert ha feldarabolva mos­suk meg, a sérült sejtekből sok vitamin oldód% fel. A zöldbabot forrásban levő sós vízben puhá­ra főzzük. Közben elkészítjük a rántást, s ha már rózsaszínű, dobunk bele kevés fűszerpapri­kát és gyorsan felengedjük, ne­hogy a paprika megégjen, ösz- szeforraljuk, ízesítjük pici ecet­tel, cukorral, és galuskát főzünk bele. Ha levettük a tűzről, apró­ra vágott petrezselymet és 2 de­ci tejfelt keverünk bele. Utána mákos és diós palacsintát adunk. Rakott zöldbab négy személyre. Egy kiló zöldbabot egy kanál vajon, kevés vízzel puhára pá­rolunk. (Vigyázzunk, nehogy le­égjen). Tűzálló tálat kivajazunk, zsemlemorzsával meghintjük. Elkészítjük a tölteléket. Nyolc darab nyers tojást elkeverünk 25 dkg apróra vágott sonkával, (vagy párizsival, virsliivel) pici sóval, evőkanál tejjel, evőkanál liszttel, petrezselyemzölddel, ke­vés reszelt sajttal. A zöldbabot és a masszát rétegesen lerakjuk a tűzálló tálba, a tetejére zöldba­bot tegyünk. Végül leöntjük 2 deci tejföllel és néhány percre sütőbe tesszük. Utána gyümöl­csöt adunk. Zöldbabsaláta. A zöldbabot kevés sós vízben puhára főzzük. A lehűtött levéből salátaecetet készítünk; összekeverjük a zöld­babbal és ízlés szerint tejfellel. ,A tetejét meghintjük petrezse­lyemzölddel és keménytojás sze- _ letekkel díszítjük. Hidegen, hús * mellé tálaljuk. A legegyszerűbb megoldás az, ha az egyik szomszédot megkér­jük, gondozza távollétiünkben növényeinket. Azonban ez sem mindig megvalósítható. Néhány ötlettel megvédhetjük virágain­kat a pusztulástól. 1. Eirr.eljük tó a növényt föl­destől a cserépből, óvatosan, hogy a gyökerét meg ne sértsük. Vegyes sülthús. Ha vendégeket várunk, többféle húst süssünk meg egy nagyobb tálban. Az ízek összesülnek, a húsok különlege­sen jó ízt kapnak. Egy csirkét töltsük meg, helyezzük a kizsí­rozott tálra. Egy darab sertés­húsból készítsünk vagdalthúst. (közepébe tegyünk néhány ke­ménytojást), a masszát hosszú­kásra formázva tegyük a tálba, végül tegyünk bele pgy nagyobb darab sertéshúst és tűzdeljük meg angolszalonna szeletekkel. A húsokat locsoljuk meg olvasz­tott zsírral és egy kevés fehér borral. Közepe® tűznél, gyakran locsolgatva, pirosra sütjük. Va­jas, petrezselymes burgonyával és tejfölös uborkasalátával tá­laljuk. Ha hidegen kínáljuk, akkor készítsünk a húsokból hidegtá­lat. Szeleteljük fel és ízlésesen helyezzük el a tálon Középre rakjuk a csirkedarabokat, az egyik felére a pecsenyét, a má­sik felére a vagdalthúst. Díszít­sük a tálat kemény tojás szele­tekkel, paradicsommal, papriká­val, uborkával, petrezselyem- zöldjével. Minél színesebb a hi­degtál, annál étvágy gierjesztőbb. Adjunk hozzá majonézes burgo­nyát, vagy majonézes zöldbabot. Csokoládépuding banánnal. El­készítjük a csokoladépuckngol. formákba öntjük, majd a lehá­mozott, hosszában vágott ba­nánnal körülrakjuk. Tetejére felvert tejszínhabot teszünk, megszórjuk reszelt csokoládéval. ? Mintegy 20—25 cm hosszú az­beszt-, üvegfonal- vagy vasta­gabb gyapjúszálat húzzunk át a cserép alján levő nyíláson, a cserép alján maradó részt pedig vegyük ketté és terítsük kd. Szórjunk rá némi homokot, majd helyezzük vissza földgcmbóccal együtt a növényt. A cserepeket valamiféle kis állványon helyez­zük egy vízzel teli tartályba úgy, hogy a vízbe belógó szál a baj- szálcsövesSiég elve alapján, meg­felelő vízmennyiséggel láthassa el a növényt. 2. A növény közelében, he­lyezzünk el egy olyan, vízzel teli edényt, amelynek alapja egy- magasságban van a cserép felső szélével. Lógassunk egy hosszú zsinórt a vízbe, a másik végét pedig vezessük be a cserép föld­jébe. így a víz rendkívül lassan beszivárog majd a zsinór men­tén és elegendő nedvességet jut­tat a növényhez. 3. Rakjuk a cserepeket egy nagy tartályba, amelynek aljára kavics-, vagy tégla-ágyat készí­tettünk. A cserepekét vegyük körül mohával, vagy nedves tő­zeggel és azt alaposan öntözzük meg — közvetlen az elutazás előtt —, hogy a víz elérje a cse­repek alját. B. '■■■■■■■■■■■•■•■■■■•вшвяшввшвявввв•«■■*■*«**• Tusnádi Varga Éva Nyári szél... Nyári szélnek fuvalmára melegszik a cinke szárnya, tollászkodik s énekel: — Kistestvérem, ébredj feil Napsugárnak arany fénye kerítést rajzol a rétre, átrepüljük, huss, gyere, most jutunk el messzire! Játsszunk együtt, jöjj te lusta, harmat hull a keskeny útra, kandikáló zöld füvek ránk nevetnek, intenek. Nyári szélnek fuvalmára nyújtózik a nyírfa ága, cinkemadár felrepül: — Messze szállók, egyedim йШ11ННП1шт1Н1тп1нн111П11М11а11111111111и||||н«ипапнип|*нн*| Az iskolaelőkészítőről RECEPTEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom