Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

Gyulán is késsül csabai Felkészülés az őszi betakarításra Az AMatforgalmi és Húsipari Vállalat gyulai gyárában is ké_ зййепеЬ csabai kolbászt. A köz­kedvelt csemegéből exportra is szállítanak. Képünkön munká­ban a korszerű töltőgép. Jubileumi közgyűlésen emlé­keztek meg az endródiek a Le­nin Tsz negyedszázados műkö­déséről. 1948 szeptemberében 360 holdon alakult meg a kisha.' szón bérlők szövetkezete, amely­ből október végéig termelőszö­vetkezetet szerveztek a község előrelátó emberei. A szövetkezet megalakulása óta töretlenül fej­lődött Termésátlagaival a megye élvonalába került, noha termé­szeti adottságai jóval a megyei i Természetszerűen ennek a po­litikának nemcsak gazdasági kihatásai vannak. Stratégiai és hatalmi szempontból a legvilá­gosabb megnyilvánulása, hogy a kínai külpolitika ma mindenütt, ahol ez Peking legközvetlenebb hatalmi érdekeit nem sérti, az amerikai megszálló erők továb­bi fenntartása mellett száll sík­ra. Az indokínai félszigeten ter­mészetesen nem ez a helyzet, mert ezt történelmileg Peking a maga érdekterületének tekin­ti. Egyértelműen az amerikai csapatok állomásoztatása mel­lett foglalt állást azonban Kí­na Japán és a nyugat-európai országok viszonylatában. Osi- Peng-fej kínai külügyminiszter 1973 júniusában tett londoni és párizsi látogatása során nyíltan felhívta partnereinek figyelmét arra, hogy „áz amerikai erők visszavonása a Nyugat-Európa feletti szovjet befolyás veszélyét eredményezné”. Csou En-laj a legutóbb Pekingbe látogató amerikai kongresszusi képvise­lőknek nem kevésbé nyíltan azt ajánlotta: ne vonják ki az amerikai haditengerészeti és lé­gierőket a Csendes-óceán és a Délkelet-Azsia térségében levő támaszpontokról. A kínai külpolitikának ter­mészetesen számolnia kell azzal, hogy „nincs egyedül a sakktáb- 1s hogy m Egyesült Álla­A MÉM-ben megtartott opera­tív bizottság: ülésén a felvásárló és feldolgozó vállalatok, valamint átlag alattiak. À közös vagyon gyarapításával élen jártak. Szarvasmarha-tenyészetük or­szágos hírűvé vált az utóbbi években. A tagság anyagi jóléte a kö­zös gazdálkodás révén fokozór dott, megmenekültek az ország­járással párosuló kubikos-sors­tól. A közös munkában elért eredményeik alapján 25 év alatt több száz különböző fokozatú kitüntetést kaptak a szövetke­zetiek. moknak a Szovjetunióhoz fűző­dő viszonya megjavításához rendkívüli érdekei fűződnek. Ennek megfelelően különös erő­vel koncentrálja erőfeszítéseit a nyugat-európai „közbeeső zóna” országaival fenntartott íkapcso- latókra. Csou En-laj már má­jusban sietett kijelenteni, hogy Kína feltétlenül kapcsolatokat kíván teremteni a Közös Piac­cal. Ezzel egyidőben tárgyaláso­kat kezdtek brit harci repülő­gépeik vásárlásáról. Sőt, odáig mentek, hogy Brandt „keleti politikáját” elítélve, a legszél­sőségesebb nyugatnémet jobb­oldallal működtek együtt. Má­jusiban a Zsenmin Zsipao fő­szerkesztője Strauss-szal foly­tatott megbeszélésén lándzsát tört az Odera—Neisse-határ és a két német állam közötti ha­tár „nyitva tartása” mellett és gyakorlatilag helyeselte Strauss vonalát: az NDK „bekebelezé­sét” Nyugat-Németország által. E vázlatos kép is jelzi, hogy Peking a tőkés világ egészével szemben alapvetően módosítot­ta politikáját. Az Egyesült Ál­lamokhoz, mint „nem főellen­ségként kezelendő szuperhata­lomhoz” közeledik. Ugyanakkor pedig minden erővel igyekszik fejleszteni kapcsolatait az első „közbeeső zóna” elmélete alap­ján Nyugat-Európa fejlett tő­kés országaival és Japánnal. <—í—e) * a kereskedelem és a mezőgazda- sági gépjavító vállalatok vezetői arról adtak tájékoztatást, hogy zavartalan lesz az eszi munka, s ha nem fesz közben szélsősé­gesen roesz időjárás, akkor idő­ben végeznek majd a munkával. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai felmérték, hogy milypn import­alkatrészekből mutatkozik hiány, s ennek megfelelően szervezték meg a gyártást. Szeptember 1- től november 30-ig ügyeleti szolgálatot tartanak, és további 100 szervizauitót szereznek be a gépjavítás meggyorsítására. Az AGROTRÖSZT vállalatai októ­ber 31-ig 1 182 000 tonnányi mű­trágyát hoznak forgalomba, 10 százalékkal többet, mint az el­múlt év azonos időszakában, de miután Эи üzemek érdeklődése igen nagy a talajerőpótló anya­gok iránt, várhatóan nem tudnak majd kielégíteni minden meg­rendelést Traktorokból és pót­kocsikból is van elegendő és a betakarító gépekből is többet kapnak a termelők, mint tavaly. Több mint kétmilliárd forint ér­tékű gépalkatrész vár eladásra a második félévben. A cukoripar 480 átvevőhelyen fogadja a gazdaságokból érkező cukorrépa-szállítmányokat. Ösz- szes.en 200000 vagon cukorrépát gépi erővel raknak ki a jármű­vekből. Idén 50 000 vágonnyi ré­pát a szántóföldekről szállít majd a gyárakba a Volán. A vetőmagellátás is zavartalan lesz: a vállalatok elegendő őszi búza, rozs, őszi árpa és triticale szaporítóanyagot biztosítanak az csiZi vetésekhez. Az egyéb őszi vetésű növények vetőmag­ja is a termelők rendelkezésére áll. Gondot okoz ellenben, hogy a gazdaságok eléggé késlekednek a megrendelések feladásával, s ha ez a továbbiakban is így lesz, akkor a szállításnál torlódások­ra kell számítaniuk. A Gabona Tröszt vállalatai előkészítették a szárítógépeket, és soron kívül 10—20 ezer vagon termény elhelyezésére ideiglenes tároló, kát alakítanak ki. ötven-hetven- ezpr vágonnyi kukorica bértáro­lásához keresnek szerződő part­nereket. Fotó: Demény Huszonöt éve alakult az endrődi Lenin Tsz A pártszervezetek szerepe a mezőgazdaság korszerűsítések en mezőgazdasági terme­A lés rohamléptekkel korszerűsödik napja­inkban. Ma már nem­csak arról van szó, hogy a kézi munkaerőt a terme­lés ágazatainak zömében gépek helyettesítik, hanem egyes mun­kafolyamatok teljes gépesítésé­ről, a talajelőkészítéstől a beta­karításig Nem ritkaság, hogy egy-egy mezőgazdasági dolgozó évente több százezer forint ér­tékű terméket állít elő, hiszen ma már a mezőgazdasági dolgo­zók kezében is hatékony — s egyben igen drága — eszközök vannak. Ezért egyáltalán nem lehet közömbös, hogy ezeket az eszközöket hogyan használják fel. mennyire viszik előre a termelési technika fejlődését ég mennyi idő alatt térül meg a költségük. A munka- és üzemszervezés a termelőszövetkezetekben is a vezetők feladata. A termelőszö. vetkezetek többségében a gaz­dasági vezetők érzik is felelős­ségüket. és kellően élnek a meg. növekedett lehetőségekkel. Ugyanakkor előfordul még hogy szervezetlenség miatt áll­nak a drága pénzen vásárolt gé_ pék, illetve a munkaszervezési hiányosságok miatt megugranak a termelési költségek. Az üzem. és munkaszervezés javítása olyan nagy horderejű feladat, amely nem oldható meg fokozott politikai tevékenység nélkül. A politikai munka fon­tosságára utal, hogy ez a tevé­kenység a tagság életszínvonalát közvetlenül érinti. Mindez in­dokolja, hogy a pártszervezetek aktív részesei legyenek területü­kön az üzem- és munkaszerve­zés fejlesztésének. A mindennapi életben ennek fontosságát kevesen vitatják már, ám ez számos pártszerve­zet tevékenységében még nem tükröződik. Gyakori ez a véle­mény: „A korszerű üzem. és munkaszervezés annyira sokré­tű, olyan nagy felkészültséget követel, hogy a pártvezetőség és az egyszerű párttagok nem so­kat tudnak segíteni”; Mi az igazság ebben a véle­ményben? Amennyiben a pártvezetősé­gek és pártszervezetek egy-egy munka, és üzemszervezési kér­désben ugyanúgy akarnak el­járni, mint a gazdasági vezetők, akkor valóban „komplikált” a feladat és a pártszervezetek nehezen oldhatják meg. Ezért lényeges, hogy a pártszerveze­tek más, elsősorban politikai oldalról közelítsék meg a fel­adatot. E tekintetben a párt­szervezetek nem alárendelt sze­repet töltenek be, hanem hasz­nos segítői, kezdeményezői le­hetnek, illetve kell, hogy le­gyenek — a korszerűsítésnek. Ilyen összefüggésben mindegyik gazdasági vezetőnek el kell is­mernie a pártszervezet illeté­kességét, segítőképességét. Fon­tos tudatosítani, hogy a párt- szervezet a párttagok összessé­gét jelenti, amelynek felsőfokú szakképesítésű agronómus, mér­nök, közgazdász tagjai is van­nak, akik jól értenek a terme­lésszervezés legbonyolultabb kérdéseihez. Ugyancsak tagad­hatatlan az is, hogy az „egysze­rű” szövetkezeti tagok rengeteg ilyen irányú tapasztalattal ren­delkeznek, és arra is illetéke­sek, hogy szóvá tegyék a hibá­kat, javasoljanak és kezdemé­nyezzenek. Gazdaságonként különböző a pártszervezetek feladata: van, ahol a termelés még a hagyo­mányos módon folyik, másutt éppen megtették a kezdeti lé­péseket a korszerűsödés felé. mások pedig magas technikai ellátottsággal gazdálkodnak. A pártalapszervezetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a taggyűlés napirendjére tűzze a gazdaság fejlesztésének irár- nyát, megvitassa a korszerűsítés legjárhatóbb útjait. A taggyű­lés arra hozzon határozatot: mi legyen a feladatuk a kommu­nista gazdasági vezetőknek ezek megvalósításában. Igen hasznos, ha a pártszervezet taggyűlésén a gazdasági vezetők beszámol­nak jövőbeli elképzeléseikről vagy a bevezetett új technika működtetéséről, annak gazdasó- gosságáról. A követelmények felállítása és a beszámoltatás azonban a pártszervezetek teendőinek csak az egyik felét jelentik. Legalább ennyire fontos — ha nem fon­tosabb — a munka, és üzem- szervezés korszerűsítése érdeké, ben végzett rendszeres politikai munka, hiszen az új, a fejlett technikát emberek működtetik. Számos szövetkezetben szívós politikai munkával győzhetek csak meg a szövetkezeti tagok a régi technika vagy a módszerek megváltoztatásának szükségessé­géről. A régihez való ragaszkodás­nak számos oka lehet, mint a megszokottság, az újtól való fé­lelem, de számos szövetkezeti tag esetében a személyes érdek is. A korszerűbb technika, a fejlettebb üzem- és munkaszer­vezés mellett ugyanazon mun­katerületen kevesebb emberre van szükség tehát egyeseket óhatatlanul más munkakörbe kell helyezni! Az idősebbeknek ez az .átállás” sok nehézséggel jár. A pártszervezeteknek az ilyen emberi vonatkozású kér­désekre is nagy gondot kell for­dítaniuk. De más jellegű emberi gondok is adódnak. így például számos szövetkezetben nem könnyű embereket találni az új gépekre, a fejlettebb, bonyolultabb mun­kakörökbe, olyanokat, akik. fel­készültek, megbízhatók, felelős, ségtudók, áldozatot vállalók. Helyesen teszik a pártszerveze­tek, ha a gazdasági vezetők elé követelményként állítják, hogy a gépek beszerzése előtt gon­doskodjanak kellő számú, jól képzett szakemberről. Leghelye­sebb, ha a szövetkezeten belül néznek körül, s a tagok közül választják ki azokat, akik ké­pesek és hajlandók elsajátítani az új ismereteket. Csupán néhány olyan alapvető tennivalót említettünk meg, amelyek megvalósítása nagy­mértékben segítheti a szövetke. zetekben a munka- és üzemszer­vezés fejlesztését. A tennivalók röviden úgy foglalhatók össze: a pártszervezetek kezdeményezzék a termelés korszersűsítését, s a gazdasági vezetőktől is köve­teljék meg az ennek érdekében végzendő következetes munkát. Mihók Sándor A DÉMÁSZ SZERELÉSI OSZTÁLYA értesíti a lakosságot, hogy az alábbi helyeken épült létesítményeket 1973. augusztus 24-én feszültség alá hely esi Vésztőn: a Zsebengői részen épített kisfeszültségű hálózatot; Sarkadon: a Kossuth utcában épített kisfeszültségű légveze­téket és kábelhálózatot. A létesítményeken elhelyezett tárgyak érintésé életveszélyes! 206784

Next

/
Oldalképek
Tartalom