Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

cmiEí Puccsot készít elő a reakció A dolgozók az üzemekben gyülekeznek Santiago Az ellenzéki többségű chilei képviselőház szerda este meg­szavazott egy kereszténydemok_ rata határozati javaslatot, amely jogsértésekkel vádolja az Al- lende-kormányt, és felszólította a kabinetben részt vevő katona­tiszteket, kényszerítsék rá az elnököt arra, hogy ,a törvé­nyeknek megfelelően” kormá­nyozzon. A vádak között szere­pel többek között a törvény előtti egyenlőség elvének, vala- lamint a szólásszabadság jogá­nak megsértése. A határozati javaslatot 81:47 arányban fo­gadták el. A képviselőházi vitával egy­- Fogadás a román nemzeti ünnep alkalmából loan Co tot, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete a román nemzeti ünnep alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Nagy Miklós művelődésügyi minisz­ter, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Roska István külügyminiszter-helyet­tes, dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s a politikai, a gazda­sági, a kulturális és társadalmi élet sok más vezető személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) időben Salvador Aüende össze­hívta a nemzetbiztonsági taná­csot és három órán át tárgyalt vele. Kormánytisztviselők sze­rint a feszült belső helyzetről volt szó. Luis Figueroa, a Chilei Dolgo­zók Egységes Központja (CUT) elnöke szerdán nyilatkozatban szólította fe] a chilei dolgozókat a legnagyobb éberségre. A nyi­latkozat szerint a belső reakció puccsot készít elő, s ennek kö­vetkezményei beláthatatlanok lennének az ország jövője szem­pontjából. A legújabb fasiszta jellegű provokációk nyomán a helyzet a végsőkig feszültté vált. A CUT felhívja a dolgozókat és a szakszervezeti funkcioná­riusokat, hogy gyülekezzenek аз üzemekben. A nyilatkozatot alá­írta a CUT-vezetőség valameny- nyi tagja. Mint ismeretes, a kormány hétfőn, tárgyalásokat kezdett a lassan egy hónapja sztrájko'ó magáníuvarosok képviselőivel A fuvarozók szóvivői szerint péntekre valószínűleg megálla­podás születik. Párínap Endrődőn és Dobozon A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről ma, augusztus 24-én az Endrődi Cipész Szövetkezet­ben, augusztus 28-án este 6 óra­kor Doboz községben pártnapot rendeznek. A pártnapok előadó­ja Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács el­nöke. Nehézségek a csehszlovák-nyugatnémet tárgyalásokon Jiri Got* nyilatkozata Berlin Csütörtökön délelőtt Berlin­ben, a minisztertanács épületé­ben ismét találkozott Michael Kohl, az NDK miniszterelnök­ségi áülamtitkára és Egon Bahr nyugatnémet tárca nélküli mi­niszter. Kohl és Baihr kölcsönös érdeklődésre számot tartó kér­déseket vitat meg. Prága — A mos véget ért bonni tár­gyalásainkon sikerült befejez­nünk a csehszlovák—nyugatné­met szerződéshez csatolandó úgynevezett humanitárius levél megszövegezését és így magá­nak az államközi szerződésnek a komplexuma elkészült. Ugyanakkor nem értünk el semmiféle eredményt Nyugat- Beriin tárgyában — jelentette ki bonni megbeszéléseinek ta­pasztalatairól a Rudé Právö és Sajtókonferencia a VDK budapesti nagykövetségén A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának közelgő, 28. évfordulója alkal­mából Dang Trang Ngoan, a VDK budapesti ideiglenes ügy­vivője csütörtökön sajtókonfe­renciát tartott a 'nagykövetsé­gen. A többi között elmon_ dobta. hogy a VDK kor­mánya mindenkor tiszte­letben tartja és következetesen végrehajtja a január 27_én alá­írt párizsi megállapodást a bé­ke helyreállításáról és a háború befejezéséről Vietnamban, vala­mint a június 13-i közös köa'e­ményt, s határozottan követeli az Egyesült Államoktól és a saigcrii adminisztrációtól, hogy ugyanígy cselekedjen. Rámu­tatott, hogy az USA és Saigon súlyosan megsértette a párizsi vietnami megállapodás és a kö_ ! zös közlemény több fontos ren- ! delkezését. Dang Trang Ngoan elismerés­sel szólt arról, hogy a magyar nép korábban is mindig a vi­etnami nép mellett állt, s most is támogatja, segíti a szocialista építésben, a párizsi megállapo­dás végrehajtásáért vívott harc­ban. a TV tudósítói számára adott nyilatkozatában Jin Götz kül­ügyminiszter-helyettes, a cseh­szlovák delegáció vezetője. A csehszlovák féü. — mondot­ta — nem fogadhatta el azokat az ismételt nyugatnémet javas­latokat, melyek azt szorgalmaz­zák, hogy az NSZK práigai nagykövetsége Csehszlovákia te­rületén ne csak nyugat-berlini lakosoknak, hanem különböző ottani intézményeknek is nyújt­hasson jogsegélyt. Ebben a kér­désben változatlanul eltérnek a nézetek. Csehszlovák részről minden készen áll. hogy az eredeti ter­veknek megfelelően szeptember 6—7-én Brandt kancellár Prá­gába utazzék a szerződés aláírá­sára, hiszen az okmány kész és a még fennálló problémák egy másik komplexummal, a diplo­máciai kapcsolatok felvételének kérdésével kapcsolatosak. A nyugatnémet megnyilvánulá­sokból ítélve. Brandt kancellár látogatásának az eredeti idő­pontban történő lebonyolítását, ha nem is fenyegeti, de min­denesetre súlyosan és vélemé­nyem szerint feleslegesen zavar­ja a nyugat-berlini problémát illető bonni követelés — álla­pította meg. BEKESCRARAT GÈPGYA RTÄSSAT, rmCLALKOZÖ IPARI NAGYVALLALAT keres osztály-, ül. cs oportvezetői. valamint ügyintézői beosztásba az alábbi területen jártas kezdő ée gyakorlattal r endelkező munkavállalókat : — piackutatás és propaganda — válla kozás bonyolítás — be'« és külkereskedelmi ügyintéző (n^me> nyelvtudással) — szállítás, vámkeze és Fizetés megegyezés szerint. PAlvázatokat ..Agilitás” jeli gère, a hirdetőbe kérjük szep­tember 10-ig 206758 Zendülés Laoszban Laoszban a kormánycsapatok meghiúsították a szélsőjobbol- 1 dal tervezett puccsát. Képünkön: a kormány egyik katonája 1 elfogott zendülöt őriz. (Telefoiő—AP—MTI—KS> A kínai külpolitika ösvényein 2. „Zónák” és kapcsolatok Abból a célból, hogy a kínai külpolitika szovjetellenes „fő­vonalát” ideológiailag alátá­masszák, a kínai vezetők kidol­gozták az úgynevezett „közbe­eső zónák” és a „szuperhatal­mak” elméletét. Ez a két elmé­let szoros kapcsolatban van egymással és természetszerűen teljesen önkényes: aszerint for­málódik és alakul, ahogy a kí­nai hatalompolitika célkitűzé­sei módosulnak. A szovjet tanulmányok álta­lában három szakaszt különböz­tetnek meg ennek az elmélet­nek a kialakításában. Az első szakaszban Peking arra az állás­pontra helyezkedett, hogy két azonosan kezelendő „szuperha­talom” van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az összes többi országok az úgynevezett .Jközbeeső zónaba" tartoznak, amellyel Pekingnek valamilyen termában szövetségi, együttmű­ködési politikát kell kidolgoz­nia. Ей. az elképzelést később úgy módosították, hogy a két „szuperhatalom” egyenlő keze­lése helyett (amely még az 1969-ben tartott IX. kínai párt- kongresszus vonalát jellemezte) egyértelműen a Szovjetuniót je­lölték meg a fő ellenségként. Ezt a kínai elméleti folyóirat, a „Vörös Zászló” (Hungcsi) által folytatott „magyarázó kampány” követte. Eszerint „van főellen­ség és van másodlagos ellenség, s egy adott időszakban együtt lehet haladni a másodlagos el­lenséggel a főellenség elszigete­lésére”. Teljesen világos: ezt a „vonalmódosítást” azért hajtot­ták végre, hogy megpróbálják érthetővé tenni a kínai töme­gek előtt az Egyesült Államok felé történő látványos politikai nyitás szükségességét. Ezzel párhuzamosan olyan változás is kibontakozott, hogy az immár nem egyenlő kezelés­ben részesülő két „szuperhata­lom” között nem egy, hanem két „közbeeső zóna” van. Az egyik: a fejlett kapitalis­ta országok zónája. A másik: a harmadik világ országainak zó­nája. Erre a vonalváltoztatasra azért volt szükség, hogy az új szakaszban differenciált politi­kát dolgozzanak ki az Ameri­kán kívüli fejlett tőkés országok é* a harmadik világ országai­nak vonatkozásában. A különb­séget Alekszejev szavaival úgy lehet megfogalmazni, hogy Pe­king szerint Kína „az első köz­beeső zónának természetes szö­vetségese, a második közbeeső zónának pedig természetes ve­zetője”. A fentebb vázolt folyamát mutatja, hogy a kínai hatalmi poli ti lm szogálaitában és annak változásait követve milyen „ide­ológiai” módosításokat hajtottak végre. Ez természetesen gyakorlati lépésekben is megmutatkozik. Elsőként és legnyilvánvalóbb módon abban, hogy Kína gaz­dasági és külkereskedelmi kap­csolatait teljesen átállította a fejlett tőkés országokkal fenn­tartott forgalom növelésére. 1972-ben Kína és a fejlett tőkés országok árucsere-forgalma már 2 és fél milliárd dollár volt és egyetlen év alatt 14 százalékkal növekedett. Ebben az évben Kína teljes kereskedelmi for­galmának 44 százalékát az ipa­rilag fejlett kapitalista orszá­gokkal bonyolította le. Ezen belül a forgalom csaknem féle Japánra esett, amely ma kül­gazdasági tekintetben a kínai gazdaság legfontosabb „felszere­lője”. Ez az arány a továbbiak­ban nyilván megváltozik, mint­hogy az Egyesült Államok és Kína közötti nagyobb szabású kereskedelem kibontakoztatásá­ra csak a következő években kerül aór.

Next

/
Oldalképek
Tartalom