Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-18 / 193. szám
Alkotmányunk ünnepén indu! Orosházáról a 100. üveg-irányvonat Pártunk és kormányunk vidéki iparosítási politikájának eredménye az Országos Üvegipari Vállalat orosházi üzemének létesítése. A gyár termékeinek vasúton és közúton történő gyors és kármentes szállítása nagy gondot okozott az érdekelt fuvarozó vállalatoknak. A jelenlegi csomagolástechnika mellett még az üvegáru kényes és törékeny árunak számít Ezek a gondok késztették a vasúti fuvarszervezőket arra, hogy keressék a fuvarozás legjobb, legcélravezetőbb módját. Az irányvonati továbbítás megszervezésében látták a kívánt cél megvalósítását Az előzetes tárgyalásokon az üveggyár, a Pécsi Vasútigazgatóság, a Szigetvári Konzervgyár és a bortermelő állami gazdaságok között olyan megállapodás született, hogy Budapest kikerülésével Szentes—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas—Bátaszéfk és Dombóvár útirányon történjen a továbbítás. Az első irányvonat indítására 1970. január 25-én került sor Szigetvárra, aminek külön érdeme még. hogy vasárnapi műszakban szerveztük meg. Nagy figyelemmel kísértük az üveg-irányvonat útját, sikerül-e az új szervezési módszerrel eredményt elérni. Sikerült és ez a kísérlet bebizonyította, hogy a korábbi 4—5 napos eljutás} időt 20 órára lehetett lecsökkenteni. A küldemények kifogástalan állapotban, sérülés nélkül érkeztek meg és a fogadó vállalatok is megszervezték a kocsik gyors kirakását, így azt a bizonyos vasúti kocsi forduló időt is megrövidítettük. A kísérletből rendszer lett, mert a dunántúli fogadó vállalatokon kívül Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köztársaság és Törökország rendeltetéssel is szerveztünk irányvonatokat. Az érdekelt felek szoros együttműködésének eredménye, hogy az indulástól napjainkig mintegy 3500 kocsiban 40 000 tonna öblösüveget szállítottunk el irányvonatokkal. Alkotmányunk ünnepére született meg az a kiemelkedő felajánlás, hogy szervezzük meg és indítsuk el a századik irányvonatot Szigetvárra. Ügy érezzük, hogy ezzel a Ms jubileummal és megemlékezéssel példáját adtuk a fuvaroztatók és a fuvarozók jó együttműködésének. Ünnepélyesen feldíszítve gördül ki Orosházáról augusztus 20-án a jubileumi vonat. Ezek az eredmények szolgáljanak követendő példának arra az időre, amikor az üveggyár bővítése után még az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Vajda Sándor a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályvezetője Javult a sörellátás Az élső félévben minden eddiginél nagyobb teljesítmény- nyel dolgoztak a hazai sörgyárak, megjavult az ellátás és a választék is bővült — tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM illetékesei. A söripar 1973 első hat hónapjában 2,9 millió hektoliter sört értékesített, 317 ezer hektóval többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A teljesítmény növelését az tette lehetővé, hogy az év első hónapjaiban bekapcsolódott a termelésbe az új borsodi sörgyár, és a Pannónia SörAZ EXPORT- ?s versenyképesség reális mérlegelése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy valamennyi KGSTországban szűkült a hiánytermékek köre, s egyre kevésbé kényszerülnek arra, hogy a hiányok pótlására bármit átvegyenek, megvásároljanak. Eddigi fejlődésünk néhány hiányossága — a termelési és gyártmánystruktúrák nagyfokú azonossága, a gyártás-szakosítás és a termelési együttműködés fejletlensége — is nehezíti az egyes áruk értékesítését, választási lehetőséget adva a belföldi és az importtermék között, másrészt arra is, hogy melyik szocialista országból importálják. HAZÁNK ÉS a tőkés országok gazdasági, kereskedelmi együttműködésének elemzésekor pozitív értelemben nyugtázzuk, hogy a politikai légkör javulása a gazdasági együttműködés kedvezőbb közegét teremtette meg, amit a forgalom növekedése mellett a vállalatok közötti műszaki-termelési együttműködés szélesedése is jelez. A fejlett töltés országokkal való normális gazdasági együttműködés lehetőségei azonban valamennyi szocialista ország számára megnyíltak, s hozzánk hasonlóan élnek is azokkal. A kelet—nyugat közötti kereskedelem normalizálódása természetesen nem módosítja alapvetően a KGST-országok külkereskedelmének országcsogyár to 6000 hektóval többet adott, mint egy évvel korábban. Az első félévben az elmúlt év azonos időszakához képest 300 ezer hektoliterrel több sört értékesítettek, ami azt bizonyítja, hogy a megnövekedett igényt a korábbinál jobban sikerült Melégíteni. Az adatok szerint az import sörök visz- szaszorulóban vannak. Januártól június végéig 179 ezer hektó külföldi sört adtak el, 83 ezer hektóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. portok szerinti — tőkés és szocialista piacokra irányuló — megoszlását, de nem marad hatás nélkül: a fejlett tőkés országok szocialista piacokra bejutó termékei a KGST-orszá- goknak egymással szemben támasztható követelményeit is növelik. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban az elmúlt évi forgalom néhány adatára: a fejlett tőkés országokból származó gépimportunk erőteljesen nőtt, a szocialista országok gépszállításai visszaestek, saját gépexportunk a szocialista országokba elmaradt az előirányzott forgalomtól. 1 Mindebben korántsem a véletlennek, hanem elsősorban annak volt szerepe, hogy a gépipari berendezések versenyképessége az új követelmények tükrében kölcsönösen nem Melégítő. AZ ELŐREMUTATÓ konzekvencia úgy fogalmazható meg, hogy ipartermékeink verseny- képességét a szocialista piacon csak a termelési együttműködésben való — minél több termelési és gyártási ágazatra kiterjedő — részvételünkkel őrizhetjük meg. Ennek objektív feltételeit Mvánjuk megteremteni a gazdaságosabb vállalati gyártmánystruktúrák M- alakításával, amelynek során a gazdaságtalan termelés korlátozásával, vagy megszüntetésével. helyet, kapacitást biztosítunk a bármely piacon versenyképes termékek előállításának. Garamvölgyi István Séta a csőtörőtői a citromfáig Élelmiszergazdaságunk' a kiállításon A Békés megyei Ipari, Mező- ! gazdasági Kiállítás és Vásár utolsó napjain sem csökken az érdeklődés a kiállítók által felvonultatott termékek iránt. Az éle'miszergazdaság üzemeinek kiállítási anyaga — akárcsak az ipari üzemeké — egyaránt vonzza az egyszerű ’ szemlélődőt és a hozzáértő szakembert Van, ami az érdeklődést felkeltse. A gépek barátai már az élelmiszergazdaságot bemutató kiállításon tett séta első lépéseinél örömmel állapít, hatják meg, hogy a MEZŐGÉP új kukoricabetakarító, csőtörő adaptere méltán nyerte el Békéscsaba város díját Az AGROKER gépei között találhat megfelelőt a közös gazdaság képviselője is, teljes kukoricagépsort vagy lucernabetakarító gépeket, szükség és ízlés szerint. Újdonság is akad, mint. amilyen a valamennyi ap_ ró mag vetésére alkalmas, 48 soros vetőgép, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár terméke. De a háztáji gazda is megtalálja itt a növényvédő és talajművelő kisgépeket éppen úgy, mint a háztáji fejőgépet. Gyümölcsök a füzes gyarmati Érdekes gépeket az ÉLGÉP bemutatótermében is látni: ilyenek a kiflisodró, a tésztagömbölyítő. a vákuumos zacskózáró, s ha nem is gép, de kellemes képzeteket szül a látogatóban a sörtároló tank (mondván, inkább egy ilyen, mint egy T—34-es). Gazdagon rendezték be a 12 Békés megyei állami gazdaság termeit is. Volt miből, hiszen a 12 gazdaság együtt Békés megye földterületének 20 százalékán a megye növénytermesztésének 39, állattenyésztésének 21 százalékát adja. Talán el sem lehet dönteni, melyik a tetszetősebb: a Vizesfási Állami Gazdaság üveg alatt, maketteken bemutatott komplex rizs betakarítási rendszere, a Szeghalmi Állami Gazdaság juhászatának vagy a Bíharugrai Halgazdaság, nak anyagai, esetleg a mező- hegyesi, a Szarvasi Állami Gazdaság hústermékei? A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fatörzsből készült asztalai. székei? Vörös Csillag Tsz-ből is. hűtőház étvágyébresztő termékei között is. A békéscsabai Lenin Tsz i paradicsomai pedig egyszerűen : szépek. (Meg is kapták Békéscsaba város díját). Érdemes megnézni a mezőkovácsházi Új Alkomány Tsz termét, az ÖKI és a nagybánhegyesi SERKÖV bemutatóját, a mezókovácsházi Gyümőlc^k a Mezőhegyesi Állami Gazdaságból. Nehéz a választás az élelmiszeripar üzemeinek: a Békéscsabai Konzervgyárnak, a MÉK húsüzemének, a tej. és sütőipari váPalatok, az Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat, a baromfifeldolgozó vállalat és a CITÉV exportszállításra előkészített báláit, színes kisseprűit is. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 1967-ben még csak 20, ta-j valy már 200 hektáron termesztett almát. A kiállításra elhozott „Nyári fontos” almáik kis túlzással gyermekfej nagyságúak. A felsoroltakon kívül érdeklődésre tarthat még számot, esetenként tanulságos is megtekinteni a Tar hősi Növényvédő' Állomás, a gabonafelvásárló, a Sarkadi Cukorgyár és a MEZŐ- BER kiállítását. S hogy a kistermelők se maradjanak ki, kapták egy „kertet” a házikertészek is. Ki is használták alaposan. A békéscsabai, a gyu’ai, a csorvási házikerti szakkörök tagjai legszebb gyümölcseiknek is a legszebbjeit, a gyulai virágbarátok kertjeik ékességeit, a Csaba város díjával ’jutalmazott sarkadi Sajti Sándor pedig díszkaktuszainak díszpéldányait hozta él a kiállításra. A kiállításra, amelynek „éleL. miszergazdasági” sétája soksok kellemes benyomással, jó tapasztalattal, újonnan szerzett hasznos információkkal ebben a teremben, a bihárugrai Katona Imre ágazó-bogazó 15 éves citromfájánál véget ért. További sok síkért a kiállítóknak, viszontlátásra a következő Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági KiáVításon és Vásáron. K. E. P. 3 ШШШ 1973. AUGUSZTUS 18, 6a gyümölcsök (de már mélyhútve) a Békéscsabai Hűtőház- ból is. (Fotó: Demény)
