Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

Meddig lehet emelni az árakat? 1 Beszélgetés Rózsa Imrével, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjével À gazdaságpolitikai célkitűzé­sek végrehajtásának fontos esz­köze az árrendszer. Az ár sza­bályozó szerepet tölt be a la­kosság ellátását érintő kereslet- kínálat összhangjának megte­remtésében, az életszínvonal alakulásában, az eredményes gazdálkodásban. Ösztönzőleg hat az erőforrások ésszerűbb félhasználására, a korszerű fo­gyasztási cikkek elterjedésére. Az árak alakulására kértünk magyarázatot Rózsa Imrétől, a Békés megyei tanács kereske­delmi osztályának helyettes ve­zetőjétől. — A központi irányítási rendszerben a fogyasztói árakat az árhatóságok határozták meg. Napjainkban milyen árformák vannak? — A korábbi merev árrend­szert a piaci hatásokat kifeje­ző, rugalmasabb árrendszer vál­totta fel. A hatósági árak mel­lett vállalati árak is funkcio­nálnak. A gazdasági bizottság határozatának megfelelően az ármechanizmus négy árformán keresztül érvényesül. Az alap­vető fogyasztási cikkékre és szolgáltatásokra rögzített ára­kat állapítottak meg. Ebbe az árformába sorolt árakat téte­lesen határozták meg, azoktól eltérni nem lehet. Maximált árak legmagasabb hatósági árat jelentenek, tehát csat lefelé le­hetséges az eltérés. A napi köz­szükségleti cikkek tartoznak ide. A hatósági előírások figye­lembevételével kialakítható árak az irányárak. A centrum ártól való eltérés felfelé kor­látozott, lefélé szabad. Ha tehát egy ruházati termék centrum .'ba 400 fort rt, a hatósági kor­látozás mértéke pedig 10 száza­lékos, az így érvényesíthető ár 440 forint lesz. A nagy válasz­tékú, gyorsan cserélődő fo­gyasztási termékek tartoznak ebb« a kategóriáiba, mélyeknek döntően szabad termelői áruk van. A szabad áraknál a piaci hatások érvényesülnek, azaz ha­tósági megkötésük, korlátozá­suk nincs. Ide tartoznak a sze­zonjellegű és a divathatásnak kitett cikkek, valamint a zöld­ség-gyümölcs áruk. Adás-vétel esetén a megállapodás alapján történik az árkialakítás. — Az árak meghatározásá­ban a hatáskörök megoszlottak. Mely ára árát határozzák meg központilag és melyekét a vál­lalatok? A négy árforma két lényeges csoportra osztható: a hatósági árakra és vállalati árakra. A hatósági árakat központilag ál­lapítják meg melyektől csak árhatósági intézkedésre lehet eltérni. A rögzített, a maxi­mált es a hatósági megkötések figyelembevételével kialakított árak ebbe a kategóriába tartoz­nak. A termékek mintegy 70 százaléka hatósági árformában kerül forgalomba. Ilyen cikkek többek között az alapvető élel­miszerek (kenyér, tej, liszt, cu­kor, zsír, hús), édesipari teárné- kek, dohányáruk, mosó-, tisztító­szerek, kozmetikai cikkek, gyermekruházati áruk. konfek­cionált ágyneműk, iskolaszerek, rádió, televízió, kályhák, ház­tartási kisgépek, kerékpárok, edények, tüzelői, és építőanya­gok. Ezeknek az áraknak je­lentős hatása van az életszín­vonalra. A vállalati árak cso­portjába a maximált ár alatt érvényesített, a hatósági meg­kötésék keretein bélül alkalma­zott és a szabad árformába tar­tozó árak tartoznak. A kereske­delemre a vállalati árak meg­határozása tartozik. A jogsza­bály keretein belül a kereske­delmi vállalatoknál, a szövetke­zeteknél az árakat az igazgató, 4 «marni 223 1973. AUGUSZTUS 18., vagy az általa megbízott sze­mély állapítja meg. Gyakorlati­lag az érvényesíthető árakra az árfelelős tesz javaslatot, me­lyet az igazgató vagy helyette­se hagy jóvá. — Napjainkban sokat lehet hallani az irányhaszonkulcsrói és az áreltérítésről. Mit jelöl e két fogalom? —‘ A haszonlfculcs az áru be­szerzési és eladási ára közötti különbözetet tükrözi. A felme­rülő költségek fedezésére szolgál, s mértéke ugyanakkor a leggazdaságosabb forgalmi üt kiválasztására, s az ésszerű gazdálkodásra ösztönöz. A ke­reskedelmi haszankulcs irány- haszonkulcs jellegű. Rögzített­ként a fix és maximált árak esetében akikor funkcionál, ha a termelői árat is rögzítették. Ugyanakkor, ha a maximált ár­formába tartozó termék vala­melyikénél a termelői ár sza­bad, az irányár a haszonkulcs az áralku, illetve az engedmény mértékével növelhető. Hatósági korlátok között mozgó fogyasz­tói árnál viszont az áralkun kívül a hatóságilag engedélye­zett eltérés mértékéig növelhe­tő az irányhaszonkulcs. Az ár­eltérítés tehát azt jelenti, hogy a hatósági korlátok között moz­gó szabad áruformában az irányhaszankulccsal számított ártól a meghatározott mértékig, illetve szabadon el lehet térni. Gyakran a szabad temelöi ár­forma lehetőségét kihasználva gz ipar növeli az árat, így a III- as árformában a kereskedelem csak az irányhaszohkulcsot tudja érvényesítem. — A kereskedelem árpolitikai célkitűzéseit minden évbem meghatározza. Milyen szempon­tok érvényesülnek az árpoliti­kában? — Az árpolitikai célkitűzések meghatározásánál mindig a gazdaságpolitikából kell kiin­dulni. Az árpolitika a-z árrend­szerre, az árakra, s azok válto­zásaira, módjaira szóló célki­tűzéseket tartalmazza. Ezek kö­zött kell megemlíteni a szállítód árban való megállapodást, köz­vetlen beszerzés esetén pedig a tömegigény-kielégítő cikkék árképzési módját, a verseny­árak alkalmazását, és a külön­böző akciókat, kiárusítások szervezését. Kiemelést érdemel három szempont, melyeiket még nem élég következetesen érvé­nyesítenék megyénkben. Az ol­csó cikkek fogalmába tartozó termékeknél kívánalom, hogy csak az irányhaszonkucsot érvényesítse a kereskedelem, mivél az áremelkedés közvetle­nül érinti az életszínvonalat. A másik az, hogy az árképző té­nyezőkben történt változásnak — például csökken a forgalmi adó — az árakban is kifejezés­re kell jutnia. Az utóbbi idő­ben végrehajtott árleszállítá­soknál ezt néhány helyen mel­lőzték, arra való hivatkozással, hogy az áru szabad árformáiba tartozik, noha központilag el­határozott árintézkedés esetén a szabad árak körében is bizto­sítani kell ennek végrehajtását Harmadig szempont az. amikor az árszínvonal védelmiét célzó intézkedésként bizonyos cikkek állami támogatást, árkiegészítést élveznek. Az ilyen áruknál a kereskedelem az irányhaszon- kulcs mértékét nem növelheti. —- A gyakori árváltozás za­varba ejti a vásárlót. Meddig és hogyan lehet emelni egyes cikkek árát? — El kell oszlatni egy tévhi­tet, miszerint az áremelkedések a kereskedelem elhatározásától függnének. A kereskedelem kénytelen követni a szállítói ár­változásokat, tehát a fogyasz­tói áremelkedést kiváltó okok döntő mértékben a termelés so­rán keletkeznek. A nem ható­sági áraknál az árpolitikai el­képzeléseknek megfelelően a kereskedelmi vállalatok önál­lóan döntenék. A hatósági kor­látok között mozgó árnál a centrum ártól az engedélyezett, általában tízszázalékos mérté­kű eltérítés lehetséges. Figye­lembe kell venni azonban a már említett olcsó, közszükség­leti cikkek fogalmába tartozó, a nagycsaládok igényét ki­elégítő árufajtáikat, az állami támogatást Ezeknél az áruknál az eltérítést mellőzni kell. A szabad árformánál elvileg sza­badon képezhető az ár. Gya­korlatilag az ártényezőkkel szá­mított árnál magasabb ár ak­kor fogadható el, ha az áremel­kedés nem az árnyereségre, ha­nem a felmerülő költségek fe­dezésére szolgák Ez fordul elő aa idényjellegű áruknál, me­lyeknél az elővásárlás, a készle­tezés többnyire a költségek nö­vekedését eredményezi. Az ár­eltérítés gyakorlati módja az árutasítás, amit az igazgató vagy helyettese hagy jóvá. Áru­tasítás nélkül a cetrum ártól, illetve szabad árformában az irányrésseű. képzett ártól eltérm nem lehet. Megyénkben több­szöri figyelmeztetés ellenére még ebben az évben is előfor­dult, hogy egyes helyeken ön­hatalmúlag emelték az' árakat. Árutasítás hiányában ezt ár­drágításnak kellett minősítem. A bevételt jogtalan haszon cí­mén elvonták. Az árdrágítókat pedig szigorúan felelősségre vonták. — Gyakran ugyanazt az áru­cikket drágábban vásárolja meg a vevő az egyik boltban, mint a másikban. Mi ennek az oka? — A több csatornás beszer­zési lehtőség, valamint az ár­politikai célkitűzések eltérősé­ge miatt előfordul, hegy főleg szabad árformába tartozó áru­féleségek eltérő áron kerülnek forgalomba. A vállalatok, szö­vetkezetek különböző árai az esetek többségében jogosak, ár­drágítást nem követnek él, tisz­tességtelen haszonra nem tesz­nek szert Az árhatóságok ugyanakkor megkövetelik, hogy a többféle áron történő beszer­zés esetén ne a legmagasabb árat érvényesítsék, hanem a nagyobb mennyiség beszerzési árához igazítsák az átlagárat. Egy üzleten belül azonos dk- kéknél két- vagy többféle ár ‘ nem lehet. Az ármunka legna- - gyóbfo fogyatékossága a nem • kellő hozzáértés és a hiányos : belső ellenőrzés. A hatósági ár- : vizsgálatok nyomán az ártól- » lépések száma jelentősen csók- : kent. — Az MSZMP Központi Bí- ! zottsága a múlt év novemberi jj ülésén úgy foglalt állást, hogy : folytatni kell a jelenlegi árpo- ; litikái, ugyanakkor pedig szé- ■ lesíteni és szigorítani kell az ; árellenőrzést. Az ellenőrzés te- ; ren a kereskedelmi osztálynak ; milyen tapasztalaim vannak? ; — Az ármechanizmus beve- ■ zetése óta Békés megyében a : vb kereskedelmi osztály közel ; ötezer ellenőrzést végzett, mély- ; nefc többsége az árképzés, az jj áralkalmazás területére irá- jj nyúlt. A különböző központi és jj helyi intézkedések, valamint a ; szigorú felelősségre vonások ha- ; tására javult az ármunka. Eb- S ben nagy szerepe van az áras : szakemberek képzésének, ebben ; az évben a kereskedelmi osztály ; mintegy 50 szakembert képzett ■ ki. Sajnos még több helyen J nem helyeznek kellő súlyt az : árféléiősök munkájára, tévé- : kenységük elismerésére. A ke- ; reskedelmd osztály tapasztalata « szerint a vállalatok és szövet- ! kezetek többsége szolid árpoli- : tikét folytat. Magas haszon- : kulccsal, vagy nem kellő meg- ■ alapozottsággal képzett ára mi- i att egyre kevesebb kritika ér- ä heti őket. Az árszínvonal-emel- • kedés a megyében sem maga- ; sabb a tervezettnél. A 3,7 szá- ! zalékos árszínvonal-növekedés jj nagyobbrészt központi és csak : kisebb részben a kereskedelem ■ elhatározásából adódik. (Serédl) : Történeteit a földről és a levegőből a hét moziműsorán Embereit ős a gép a Felszállási engedélyt kérek egyik jelene­tében Színes angol vígjáték a fur­csa című Akinek van egy uno­katestvére Bronzban. Címéhez illően furcsa maga a film is. Egy kedves fiatalemberről szól a történet, aki azonban nem túlzottan kedveli a kötött mun­kát és ezért magánvállalkozás­ba kezd: összeszedi s a kerttu­lajdonosoknak eladja a város utcáin fellelhető állati trágyát. E munkája közben megismer­kedik egy amerikai egyetemista lánnyal, aki szerelemre gy túlad iránta, majd szerelmük betel­jesülése után visszatér Ameri­kába. A fiú kétségbeesését csak az enyhíti valamelyest, hogy közben örököl néhány- száz dollárt Bronxban elhunyt unokatestvérétől s az ebből vá­sárolt míkrobusszal városnéző sétára viszi a turistákat Azon az útvonalon, amelyet kedvese ismertetett meg vele. A légifelvételek teszik külö­nösen érdekessé a Felszállást engedélyt kérek című széles­vásznú szovjet filmet A téma önmagában is rendkívül fe­szült: a pilóták sorsának ala­kulásában még ma is sok a bizonytalansági tényező, nem egyszer kerülnek nagyon ve­szélyes helyzetbe, kockáztatják az életüket — sokszor éppen más emberek életének meg­mentéséért A szovjet filmben látszólag az ember és az aka­ratának nem engedelmeskedő, meghibásodott repülőgép kö­zött feszül a konfliktus, ea azonban csak a keret: valójá­ban az ember önmagával foüy-; tatott küzdelméről, hősi önfel­áldozásáról, erős akaratáról val­lanak az alkotók. яаявмавыегвгехгва» V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE I szálak SchSnhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN tJjabb megbízatás — Van hol laknia? Itt maradj hat nálam. — Köszönöm, agad Szergejev. 2». — Régen időzik Bakuban? — Már több mint egy hete itt vagyok. Felkerestem Godzsaje- vet, Heckert őrnagy megbízásá­ból átadtam neki barátai üdvöz­letét. Egyébként sajnálom Mon_ tasevot. Ügyes, eszes fickó volt. Hogyan került ilyen csávába? Peszco'vot nem fogták le, el­lenőriztem. Világos, hogy az 6 keze van a dologban. Nem le­hetne elkapni ezt a sátánt? — Nem, Hodzsa AU, még nem. Nem szabad kockáztat­nunk. Majd kedvezőbb körül­mények között elkapjuk őt. — Jól van — egyezett bele az öreg. — Valóban meggyőződött róla, hogy Montasev megmér­gezte magát? — Saját szememmel láttam. Olyan gyorsan csinálta, hogy senki sem vette észre, de én tudtam, hogy a zakója gombjá- han mérget tart. Letépte a gom­bot és bevette a szájába. Hodzsa Ali sajnálkozva ingat­ta a fejét. Régi barátaim kisegítettek. — Talán valami másban se­gíthetek? — Nem, Szergejev űr. Heck­ert őrnagy megkért, hogy ad­jak át önnek egy megbízatást. El kell küldenie Godzsajevet Moszkvába, hogy „vonjon ki a forgalomból” egy iráni diplo­matát, bizonyos Mirza Asrafit. Hodzsa Ali egy fényképet hú_ zott elő a zsebéből, átadta Szer- gejevnek. Jakov figyelmesen rá­nézett Asrafi portréjára. Idő­sebb embert ábrázolt. Belső zse­bébe rejtette a fényképet. — Heckert szerint Asrafi es­ténként szívesen sétál a követ­ség környékén. Az utcák ekkor már néptelenek, ezt kell ki­használni. Godzsajev akciójának nem szabad a rablógyKkosság látszatát keltenie, ellenkezőleg, ki kell fejeznie, hogy kimondot­tan politikai ügyről van szó. Al­lah akaratából így feszültté vá_

Next

/
Oldalképek
Tartalom