Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

Á szárazmalom újjászületése A szabad idő növekedése előre látható és kiszámíthatatlan kö­vetkezményeket hordoz. Mind gyakrabban kerül válaszút elé egyén és közösség, mi mellett döntsön, mit ítéljen szükséges­nek. Egyik napról a másikra di­vatossá, fölkapottá lesz valame­lyik üdülőhely; tömegek száll­jak meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővítsék a szolgál­tatásokat? S ha jövőre vagy két év múlva már csupán néhány látogató lézeng, mert más a „sikk”? A szabad idő hasznosí­tása elválaszthatatlan többi dol­gainktól: a beruházásoktól, a közlekedésfejlesztéstől, a műve­lődési hálózat gyarapításától, a takarékosságtól, a háztartásom gépesítésétől, az üdüléstől, a gyermekirtbézmenyiek színvonalá­tól. SemmiveI vagy mindemnél? Ügy is fogalmazhatunk: ami a gazdaság egyéb tarület.ein tör­ténik, аи kihat a szabad időre, a szabad idő hasznosításának szo­kásai viszont sok tekintetben be­folyásolják a gazdasági tevé­kenységet. Azaz meg kéül találni azt az egészséges arányt, amely a semmivel nem törődés és a mindennel foglalkozás között van. Az éiő vizek két legna­gyobb ellenségét, a fenolt és a higanyt — ezek származékait — az idén előreláthatóan jóváha­gyásra kerülő környezetvédelmi irányelvek remélhetően vissza­szorítják. Ez épp úgy javára vá­lik az ivóvízellátásnak, a vizek élővilága megóvásának, mint a — horgászásnak. Igen ára, de vannak, akik azt szeretnék, hogy ezek az irányel­veik tiltsanak el mindenfajta motoros járművet a tavakról, fo­lyókról. Megoldható-e ez, s egy­általán: szükséges? Másféle sorrend Bóklásszunk tovább e tágas példa-réten. Az életkor meg­hosszabbodása, a nyugdíjasok közismerten növekvő tábora új igényeket, új szükségleteket te­remt. Az idős emberek nehezeb­ben utaznak, de helyben renge­teg időt tölthetnek el különböző kedvükre való foglalatossággal, hiszen nekik a nap minden órá­ja szabad... Tíz év alatt a négy­szeresére növekedett a lakosság által igénybe vett hitelek — üsz- szegük tavaly 34 milliárd forint­ra rúgott —, de míg korábban bútor-, televízióvásiáriásina, stb. kérték és kapták nagyobb ré­szét, most a lakásépítés, a hét­végi faház megvétele, a külföldi utazás az indok. Djecemberbey, négy és fél mil­lió betétkönyv volt forgalom­ban. A betétek összege 59 mil­liárd forintot tett ki, csupán gépkocsinyeremény betétkönyv­re 5,7 mffliárdot helyeztek el. S hogy anyagi lehetőségeink javui- nak-e, arra felelhet a következő tény is. 1960-ban a teüjes betét­összeg 5,5 milliárd forint volt, míg 1972-ben pusztán a növeke­dés hatmilliárd! Lakás, nyaraló, gépkocsi, utazás... ezek a fő ta­karékossági okok. Másféle sor­rend, mint egy-másfél évtizede... Példák és összefüggések Gyarapítsuk még a példatárat. Tíz év alatt az egy főre jutó könyvre, újságra kadott forintok Az orosházi Szabadság Tsz- ben 600 hektáron bevezetik a nádudvari iparszerű kukorica­termesztést. Takács Attila főág- j ranómus tájékoztatása szerint i eftr Johndeere gépsort vásár©1­A szmihazra, mozira szánt forin­tok viszont megcsappantak. 1960- ban mindössze 13 000 villamos hűtőszekrényt adott el a kiske­reskedelem, tavaly ennek több, mint a hússzorosát! Mosógépből 140—150 ezer kel él évente, a háztartási villamos vízmelegí­tők eladott mennyisége tíz év alatt megtízszereződött. Kelen­dőbb a varrógép, de a padlóke­félő gép fölött elmúlt аи idő, a lakkozás ettől a munkától meg­szabadította az asszonyokat. Vé­gül egy utolsó példa. 1960—1965 között évente ezer-ezerötszázzal nőtt a megvásárolt fényképező­gépek mennyisége. Az utóbbi esztendőkben viszont 13—16 ezerrel. Mert könnyebben jut rá pénz s igény is, idő is lett e hasznos kedvtelésihez. A példákból nem nehéz kihá­mozni az összefüggéseket. Az .emberek először otthonuk kor­szerűségét kívánják megteremte­ni — vagy magával otthon kialakításával kezdik —, s csak azt követően néznek körül, mi­lyen is a tágabb világ? Termé­szetes folyamat ez. Erőszakot tenni rajta hiba lenne. Hatni rá, terelni a társadalmilag kívána­tos irányba: szükséges; sőt, el­engedhetetlen. Kettős háttér Elégedettek lehetünk-e azzal, hogy ma már száz háztartás kö­zül negyvennégyben ott a hűtő- szekrény, ötven ben a mosógép? Önmagában nem rosisz ered­mény, ám csak akkor igazi se­gítség, a7 asszonyokat akkor jut­tatja szabad időhöz, ha nagy a választék mélyhűtött árukban, ha az úm. hűtőüánc nem szakad meg van1 elegendő hűtőkocsi a szállításhoz, hűtőpiult az üzle­tekben, s olyan csomagolás, amely a hazaérkezésig nem en­gedi felmelegedni az árut... Mo­sógép. A modeiv, automatához vezetékes ví* kell; ma az összes település 36 százaléka rendel­kezik vízművel... Gáz. Az or­szágban 600 ezer háztartásban élvezik a vezetékes. 1,3 millió­ban a palackos gáz előnyeit. Hasznos eszköz? Persze. Am a palackcsere bonyodalmai ma még sűrűn ürmöt kevernek az örömbe, „ellopják” azt a7, időt, amelyet a tűzrakás; begyújtás elmaradásával nyert a család. Egy évtized alatt kétezerrel bővült a vendéglátóhelyek szá­ma, de az ételforgalom növeke­dése jócskán elmarad az italo­kétól... Az élelmisztTboltdknak ma már fele önkiszolgáló rend- szjerű, de az árukiválasztásnál megtakarított idő sokszor elvész a pénztárnál való sorban állás­kor. 1969-ben és 1970-ben — amikor az iparban és építő­iparban bevezették a szabad szombatot — ugrásszerűen gya­rapodott a strandok látogatói­nak tábora. Egyszeriben kevés lett a kabin, a szekrény, olykor még a víz, a fű is... Ahhoz, hogy a szabad idő valóban szabadon eltölthető legyen, kettős háttérre van szükség. A közös, aza7 tár­sadalmi méretű igyekezetre, s az egyéni, otthoni törekvések egészséges irányainak meg!elé­sére. Mészáros Ottó Következeik: Közös keringő nak és bábolnai terményszárí­tót létesítenek. A beruházási költség mintegy 10 millió forint. A fejlesztés elősegíti a jobb minőségű kukorica termeszté­sét és a termésátlag növelését. Kézímalmot magam is forgat­tam gyerekkoromban s nagyjá­ból ebben az időben a gőzma­lom rovátkolt fémhengerével is találkoztam. Utána láttam jó pár szélmalmot s csodáltam többféle vízi malom bölcsen egy_ A szarvasi malmok történetének legjobb ismerője, dr. Palov Jó­zsef. szerű szerkezetét. A szárazma­lommal azonban csak az elmúlt napokban ismerkedtem meg, mégpedig mindjárt e típus ne­vezetes példányával, a szarva­sival, amely a legtovább, 1962- ig dolgozott a hasonló magyar- országiak közük Míg dr. Palov Józseffel, a DATE Öntözéses és Meliorációs Főiskolai Karának docensével, a Tessedik Múzeum vezetőjével a megújuló zsindeiykalappai büszkélkedő régi épület felé igyekeztünk, szinte magától adódott a kérdés: mi is tulaj­donképpen a szárazmalom? — A szárazmalmot nem a víz 9 шшш 1973 AUGUSZTUS 13. és nem a szél hajtja. Egyik faj­tája a taposómalom, amelynek belül lépcsőkkel borított víz­szintes tengelyű hengerében ösz- szefogódzott emberek lépegettek óraszámra s mindig felfelé igye­kezve, valójában egy helyben járva mozgatták áttételek révén a forgatókövet. Másik fajtája a tiprómalom, amelynek hatalmas, ferde síkú korongján ökrök, bi­valyok járták — mindig egy helyben maradva — végeérthe_ tetten útjukat. A harmadik pe­dig — mint a mi malmunk is — az úgynevezett járgányosma- lom. Ez volt mind közül a leg­elterjedtebb, amiért is a mai szóhasználattal csak ezt nevez­zük szárazmalomnak. Megérkeztünk. Széles pillére­ken nyugvó, kör alakú, vagy tíz méter magas sátortető alatt ha_ talmas kerék — a kerengő — forog. Kerületén gyerekkar-vas- tagságú akácfacsapok a fogak, amelyek belekapaszkodnak az örlőköveket forgató orsókba. — A keringőt — veszi át a szót Palov József — lovak húz­ták, amelyeket úgy vezettek be a küllők közé, hogy földig dön­tötték az óriási kerék peremét. Bent a lovak lépésben jártak, percenként kétszer mentek kör_ be, amely fordulatszám áttéte­lekkel az őrlőkőnél száztíz-száz- húszra gyorsult. A kövek közül kiömlő őrleményt deszkából ácsolt ventillátor osztályozta, más tárolóhelyre fújva a köny- nyű pelyvát és két különböző favályuba terelve a finomabb- durvább köleskását. Néhány tengely, a keringő ötméteres bálványának csapja s a bál­ványtalp acélperselye kivételé­vel minden csupa fa. — A malom története? — 1836-ban épült. Nagyon sok hasonló működött akkortájt Szarvason és az országban. Száz esztendeje mintegy hatezer-há­romszázat számolhattak belőlük. Az első gőzmalmok megjelené­se után azonban — érdekes, hogy a legelső, a soproni gőz­malom ugyanabban az esztendő­ben kezdett dolgozni, mint a mi szárazmalmunk — visszaszorult ez a típus. 1950-ből már csak négyről tudunk s 1962-ben en­nék a keringője is utolsót for­dult. Most azonban új életre kel. Igaz, nem őrletni járnak majd ide az emberek, hanem múzeumnézőbe. Néhány hét múlva befejeződnek a felújítási munkák s októberre, a múzeumi hónap alkalmából tervezzük a megnyitást.. Elkészült már a malmot is­mertető, gazdag tartalmú kiad­vány. Az utolsó oldalak egyi­kén ez áll: „A szarvasi száraz­malom restaurálását az Országos Műemléki Felügyelőség irányí­tásával a Szarvasi Városi Ta­nács Kivitelező Csoportja vé­gezte el 1972—73-ban. A helyre- állítás költségeit a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, a Szarvasi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága és az Országos Műemlék Felügyelőség fedezte. A műemléket a szarvasi Tes­sedik Sámuel Múzeum gondoz­za”. Szűkszavúan, de pontosan vallanak e mondatok, hogy az arra illetékesek jól sáfárkodtak lehetőségeikkel, egy ritka ipari műemlékünk sorsával. Amely­nek következményeként pár hét múltával a közönség is birtoká_ ba veheti megyénk legújabb múzeumát. (d-ő) Szabó András ács, aki társával. Szalay Gáborral a helyreállí­tási munkák legnagyobb részét végezte. (Fotó : Demény Gyula) KinrsSnh és gondunk, a szabad idő 2. Az igények yálaszútja 111,28-ról 186,42-re emelkedtek. Iparsserű kuhorieatermesxtést vezetnek be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom