Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

aég7 hé! Befejeződik-e időre a Sarkadi Cukorgyár rekonstrukciói a ? ГЖ1 r •• •• r A lavcsovon at a csillagos ég A Sarkadi Cukorgyár idei 120 millió forintos rekonstruk­cióját eredetileg szeptember 1- re kellett volna befejezni. Ma már azonban kétségtelenül megmutatkozik, hogy legalább néhány nap eltolódás lesz. Mi okozta a lemaradást? Er­re a kérdésre próbáltam választ keresni. Mátyási Jánosnak, a cukor­gyár igazgatójának a vélemé­nye szerint a legtöbb az Alföl­di Közmű- és Mélyépítő Válla­laton (ALÉP-en) múlik, amely az egyes létesítményeket ala­pozza és építi. Ha valamivel nem készül el időre, feltartóz­tatja az utána következő sze­relési munkákat. Más vállala­tok itt dolgozó részlegei emiatt várakozni kénytelenek és az egész ütemterv felborul. „Nekem ez szivügyem" Mit mondanak a munkások? Leszíkó Imre, az ALÉP mű­vezetője négy brigáddal három hete került Sarkadra Szegha­lomról, ahol a 2 ezer vagonos gabonatároló építésén dolgozott. Közölték vele, hogy augusztus 31-ig marad. A répavonal, az 1 út, a szelettároló és.a csatorna építése a feladata. Annyit tud, hogy lemaradás van. Véleménye szerint szep­tember 15. előtt nem fejeződik be a rekonstrukció. Salamon István, az ALÊP másik művezetője. Neki egyál­talán nincs véleménye. — Majd a főnökök megmond­ják, hogy mi várható — utasít el, amikor érdeklődöm nála. Borbély Gábor, az ALÉP munkása bízik abban, hogy ha­táridőre befejeződik a rekonst­rukció. — Sarkadi vagyok, nekem ez szívügyem — jelenti ki. f Leel-Össy Sándor, az ALÉP 11 tagú komplex brigádjának a vezetője éppen szabadságon van. Helyettese Czégény Ferenc kőműves, aki így nyilatkozik: — Nézzen körül... A szep­tember 5-i befejezésre nem sok a remény. Tavasszal legalább még két brigádot ide kellett volna küldenie a vállalatnak, akkor előbbre tartanánk. Mintegy 20 millió forint érté­kű munkát vállalt a drégely- paláriki Szondy Lakatos és Sze­relőipari Szövetkezet. Balázs Sándor elnök és Kinczel László kirendeltségvezető úgy véli, hogy mintegy 10 napi lemara­dás van a munkában. Ennek oka szerintünk az. hogy az ALÉP nem biztosította ütemterv szerint a munkaterületet. Egyébként minden anyag a helyszínen van A 10 napból azonban ledolgozni már nem leheti Érvek, ellenérvek Tervegyeztető tárgyalást tar­tanak augusztus 9-én a Sarkadi Cukorgyárban. Az ALÉP, a Szondy szövetkezet és a gyár vezetői vannak jelen. Mala- tinszky György, a cukorgyár főmérnöke tart tájékoztatót a helyzetről. Ennek a lényegét fel is jegyzem. Elmondja többek között, hogy ebben az évben korábban kel­lene kezdeni a cukorgyártást, mert több a cukorrépa, mint elő­zőleg, a gépek pedig meggyorsít­ják a betakarítást. Melegben a cukorrépát tárolni nem lehet, mert nagy veszteséggel jár A rekonstrukció (amely értékben felér egy nagy beruházással) késése miatt távolabbi gyárak­ba kell szállítani a cukorrépát, ami rendkívüli költségtöbblettel jár. Végül leszögezi, hogy szep­tember 5-én meg kell kezdeni az üzemi főpróbát. A vita műszaki kérdésekkel folytatódik. Érvek, ellenérvek hangzanak el a tervmódosítá­sokkal és egyes anyagok késé­sével kapcsolatban. Nagyon egyet lehet érteni Hídvégi Lászlónak, a Szondy szövetke­zet főmérnökének a kijelenté­sével: — Most már nem a szerző­déssel kapcsolatos jogi oldalt nézzük majd, hanem tőlünk tel- hetőleg mindent megteszünk a munka mielőbbi befejezésre. Mátyási János igazgató a ké­sés következményeire hívja fel a figyelmet és a következőket mondja: — Lehetetlenség szedni és nem feldolgozni a cukorrépát. Ne legyen több vita Ideje is, hogy vége legyen а vitának, az alibi keresésnek. Bonyolult dolog egy olyan ará­nyú rekonstrukció, mint ami­lyen a Sarkadi Cukorgyáré is. Aligha lehetne a késésért való személyi felelősséget kibogozni. Négy hét van még hátra, pó­tolni kell a mulasztást. Abban a tudatban, hogy minden nap késés igen nagy veszteséget je­lent. Mit tesz ezért az ALÉP? A kérdést Mucsd Lajos mű­szaki igazgatóhelyetteshez és Kunos Zoltán főépitésvezetőhöz intézem. Kunos Zoltán vála­szol: — A munkát úgy végezzük, hogy a szeptember 15-i üzem- kezdésnek ne legyen akadálya. A szükséges anyagok — kivéve a sín és a kitérő, valamint a vasbetonalj — a helyszínen vannak. Még 50 dolgozót irá­nyítunk ide. Mucsi Lajos folytatja: — Megtesszük, ami kell. Lét- szémátcsoportosítást hajtunk végre, három műszakot szerve­zünk, célprémiumot tűzünk ki. Miklós Lajos építésvezetővel zárul a sor: —. Erejük teljes latbavetésé- vel dolgoztak eddig js a brigá­dok. Csak elismerés illeti őket. Szeptember 5-én a Népújság szerkesztőségével közlöm a pró­baüzemelés megkezdését. Mi pedig szívesen nyugtázzuk majd a nagyközség előtt. Feltárni a csillagos ég. Csillagos ég. A történelem évszázadain át az ember érdek­lődésének középpontja, tanok, ellentanok, vallási és politikai harcok főszereplője. Napjainkban az európai or­szágok közül hazánkban tevé­kenykedik a legtöbb amatőr csillagász. A szórakozás, a hob­by mellett az ismeretterjesztés­ben van jelentős szerepük: be­mutatják az érdeklődőknek a csillagos eget, ezzel küzdenek a babonás, utópisztikus elkép­zelések ellen. A budapesti Urá­nia Bemutató Csillagvizsgáló a népes amatőr csillagászoknak Baráti Kört is szervezett, amelynek létszáma ma már több mint hatezer. Tagnak len­ni neihcsak papírformát jelent: évenkénti találkozók, kedvez­ményes áron optikai, csillagá­szati cikkek, szakirodalom, va­lamint szaktanácsadás segíti az érdeklődők százait. Az ég tit­kainak megismeréséhez szinte elengedhetetlenül szükséges és klasszikus műszer a távcső. Ha­zánkban amatőrök tulajdoná­ban több ezer saját készítésű távcső van. Nagyobb teljesít­ményű műszerrel is több száz amatőr rendelkezik. » » * Köztük Nagy Károly, a bé­kési Egyetértés Tsz építész-ter­vezője. Diákköri álma vált va­lóra azzal, hogy felépült táv­csöve, szalknyelven szólva:: a 300/2000 mm-es Newton-rend­szerű tükrös teleszkóp. — Régj tervem volt már, hogy egyszer lencsés távcsövet építek. Megtudtam, hogy vagy nem lehet kapni, vagy csak igen drágán a szükséges opti­kákat. Egy barátomnál láttam először tükrös műszert. ö mondta el, az Uránia jelentős segítsége mellett ez a „legegy­szerűbb és a legolcsóbb”. Két évvel ezelőtt kezdtem hozzá. Építész vagyok, a távcsövet is úgy igyekeztem felépíteni, mint egy házat: az alapnál kezdve, fel a tetőgerincig. Minden egyes darabnak először elkészítettem a tervrajzát. Késő éjjelig dol­goztam a barátommal az esz­tergapadon, vagy ott, a kis mű­helyben... — mutat az udvar vége felé. — Egyedül a fő tűk rőt vásá­roltam. Két éven át minden szabad időmet „elrabolta”, de megérte! Hegesztőtrafót vet­tem. alumíniumot öntöttem, esztergályozni tanultam. A tél elején lett kész a „mű”. Most 60-as. 100-as, 250-es okulárok­kal figveiom az eget. de terve­zek eev 600-as és egy 1000-es nagyítású okulárt is, amint a lencsékhez hozzá tudok jutni. Néhány fontos kellék még hi- ánvzik: keresőtávcső, az óra­mű a két tengelv beosztása. Ez utóbbi azért szükséges, mert a csillagok, bolvgók helyzetét a szaklapok ..szélességi és hosz- szúsági fokokban” adják meg, tehát az órapercet és a dekli­náció szögék.. — az elmondot­tak bizonyítására előkerül a csillagtérkép, a Meteor című szakfolyóirat legújabb száma. Aztán személyesen i-s bemu­tatkozik a távcső: a kert vé­gében, a „hegedűtök” előtti be­tonon — így keresztelték el a keskeny, magas garázst a ba- f rátok — hatalmasodik a 350 t kilós, fehér csövű, fekete talap- • z.atú, szép műszer. Nagy Károly ; az „apa szeretetével” beszél ! születéséről, az együtt töltött, ■ izgalmas estékről, délelőtti Nap- : megfigyelésekről. — Elmondhatatlanul szép ■ volt először végigpásztázni az ! eget. Mi volt a legnagyobb él- J ményem? Talán a legérdeke- s sebb... Télen történt, egy fe­hér, fénylő testet láttam az égen. Kapkodva húztam elő a távcsövet a hegedűtökből, ke­reső híján puskamódra „céloz­tam” meg ezt a „valamit”. A nagy sietségben ötödik-hatodik kísérletre került csak a látó­mezőbe. Kiélesítettem a képet, a látvány megdöbbentett: egy meteorológiai ballon képe raj­zolódott ki. melynek felül volt a gondolája. Csak aztán jutott eszembe: valamennyi csillagá­szati távcső fordított képet ad... A fotózás is a kedves időtöl­téseim közé tartozik. A csilla­gászatot és a fényképezést sze­retném „összehozni”: eddig azonban főleg csak a Holdat mertem fotózni — a távcsőre kellene rögzíteni a gépet... Örömet jelent, ha érdeklő­dők jönnek és bemutathatom nekik a csillagos eget. Téli es­téken sokszor 15—20 diák is jött a közeli kollégiumból, ácsorogtak-fáztak a havas táv­cső mellett és szájtátva néztek a lencsébe™ * • • Valóiban elmondhatatlan él­meny látni az ezerszínű, fur­csa formájú ködöket, galaxiso­kat, a Mars „csatornáit”, Hol­dunk kietlen völgyeit-hegyeit, s Satumus gyűrűit, a sárga Ju­piter hold-családját a Nap foltjait protuberanciáit™ A távcső nyílásán át kitárul a végtelen, a világegyetemből egy apró darab elér miközénk is. Leért a békési amatőr csil­lagászok közé, a távcsőbe most először tekintök közé, a tudás­ra vágyó emberek közé. T v-előzetes Két olimpia — es köziben egy világháború (kiedd, 20.45) doku­mentumfilm. 37, illetőleg 25 év­vel” ezelőtt volt a berlini, majd a londoni olimpia. Ez a műsor archívanyagok segítségével idé­zi fél a hajdani világversenye­ket, s az ott született magyar si­kereket, részben pedig az akko­ri hősök visszaemlékezéseit hall­hatjuk. Nincs mese?! (csütörtök. 21,00) Részletek Bánki Zsuzsa előadó­estjéből. A műsorban a többi kö­zött Puskin, Karinthy Frigyes, Somlyó György, Örkény István, Molnár Ferenc, Kosztolányi De­zső művei hangzanak eL Leoncavallo: Bajazzók (pén­tek, 20.15) Osztrák operafilm. Ruggiero Leoncavallo 34 éves korában, 1852-ben komponálta ezt a művét Máig is sikerrel játszás világszerte a Rajazzó- kot. A hazai dalszínházak műso­rából jól ismert művet ezúttal osztrák feldolgozásban láthat- juk-hall hatjuk. Hegynek fel... (vasárnap, 20.30) Kellér Andor emlékműsor. Szí­nes, eleven egyéniség volt, az életben csakúgy, mint írásaiban. 18 éves korától hírlapíróként működött, s közben százával írta a tárcacikkeket, több folytatásos regény hagyta el íróasztalát és rengeteg — sikert hozó — ka­barédarab. A műsor halála 10. évfordulóján, Illés Endre köz­reműködésével, az ő emlékét idézi. Az adásban — Kell ér An­dor megformálásában — olyan alakok lepnev elénk a múltból, mint Szemere Miklós, Szomory Dezső, Beöthy László, Rákosi Szidi, Jób Dániel és mások. A fő szerepekben Somogyvári Ru­dolfot, Gábor Miklóst, Ráday Imrét, Мака y Margitot, Psota Irént, Hacser Józsát, Vejenczey Istvánt, Bálint Andrást és Egri Istvánt láthatjuk, Pásztor Róla FELHÍVÁS* Értesít;ük Békés megye háztáji és egyéni gaadas^n^ szar­vasmarhatartóit, hogy a ve mhesüsző-forgalmazás fiatalt a jövőben a Békés megyei ÁUatforgalmi es Húsipari Vallal he a békés megyéi Állattenyésztési felügye­lőség FOGJA VÉGEZNI. Azok a tenyésztők, akik 1974 évre vemhesüsző-nevelési szerződést kívánnak kötni, jelentsék be szándékukat a helyi községi járlatlevél-kezelőnél. BÉKÉS MEGYEI ÁLLATTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG *Q6 “T0 Nemesi László Nagy Károly a „hegedütőkből'’ kitol ia a teleszkópot. (Fotó; Demény Gyula)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom