Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
Mondám a gébkcgsfvieBeteneit, maradjon nyugodtan, csak néhány percre ülök be. Ez este nyolc óra előtt történt A Kossuth rádióban már mondták a 22 órás híreket amikor vissza« jöttem. Megérte? — kérdezte a pflóFórn|i! Mezőhegyeseit Válaszok az interpellációkra ta. Meg. A Mezőhegyes! Napok rendez. vénysorozatának egyik programjaként Fórumot hirdettek meg a község vezetői. Hogy miért most több mint egy hónappal az esemény után lát napvilágot a tudósítás, annak oka később kiderüL Jó néhány fórumon részt vet« tem már és azok, nem éppen szívderítő tapasztalatai után bátorkodtam arra a következte, tésre jutni, hogy Mezőhegye« sen is hasonló lesz. Néhány jó előre elkészített illemtudó kérdés. jól megfogalmazott válaszok. Hál’ istennek, alaposan tévedtem. A nagyközség ifjúsági klubjában „igazi” Fórumon vettem részt ..... À hangulatosan berendezett helyiségben már a kezdés előtt sem volt gazda nélküli szék. A kis asztalokon üres papírlapok, borítékok. A terem végében felállított hosszú asztal mögött a nagyközség vezetői. Párt-, állami, gazdasági, társadalmi vezetők. Ügy tűnt az első pillanatra, mintha kissé szorongva várnáit a kérdéseket, amelyeket az asztalokról egy lány gyűjtött össze és adott át a címzetteknek. ’ A község vezetői számítottak „kényesebb kérdésekre” is. nem kellett senkit sem nógatni, még az is elmaradt, hogy -elvtársak, mivel nincs első jelentkezői, kezdheti a második is.” í És itt rendhagyó módon az «első” interpelláló kezdte a sort A lány alig győzte vinni a kérdéseket Már az is meglepő és eltérő volt a szokottól, hogy a több mint száz résztvevő közül szinte valamennyinek volt egy vagy több kérdése. S ezekből egyértelműen érződött, hogy a mezőhegyesiek -igazi” lokál- patrióták. Még az úgynevezett kényes kérdések i* mind-mind a község fejlesztését, sorsát, a mezőhegyes i emberek életének további alakulását, egyszóval a 'jövőt érdeklődték: ■= Ne haragudj, fáj a fejem — mondta Csapó. Fölállt és elment Másnap félelmetesen jókedvű volt, nem tudtá> mi’ lelte —, de azért valamennyien érezték, hogy ez a jókedv csinált, nem _ örömből fakadó. Csapó a géppel is hülyéskedett, bravúroslkodott a fordulóknál: majd-majd dugóhúzóba vitte egyszer a gépet. Bíró eleinte nem szólt semmit — aztán ráripakodott. Csapó boldog lett, mintha erre várt volna. Azt találta ki, hogy minden felszállás előtt átrepült egy közeli magasfeszültségű vezeték alatt ötödször csinálta, amikor valamit elhibázott, a kormánylapja beleakadt a drótba, a gép süket esetlenséggel zuhant a föld ft. Valamennyien feléje futottak, fele úton kiálltott fél Pálinkás: — Állj! Ég! Akkor már látni lehetett a még picike, alattomos lángnyelveket. A gépben nem mozdult semmi, lehet, hogy Csapó akkor már halott volt. Mindenki megállt, csak Bíró rohant a gép felé- Azi ajtó letört. Csapó megcsavarodott testtel feküdt a. pilótafülke roncsai között. Bíró gyors mozdulatokkal, dolgozott, kiszabadította Csapó testét az összepréselődött fémlapok közül, és kihúzta a gépből. A lángnyelvek akkor érték' el a benzintartályt, a robbanás mesz- sze elhallatszott. Mikor elült a füst, jól látszott a gép roncsa, mellett a két elszenesedett holttest,, die hogy melyik volt Csapóé és melyik Bíróé, azt messziről nem lehetett megállapítani. (VÉGE) „Mikor lesz megoldva a község vízellátása és előreláthatólag mennyi hozzájárulást kell fizetni ?... Milyen intézkedéseket tervez az ÁFÉSZ igazgatósága, hogy a község dolgozóit kulturáltabban szolgálják? ... Mit tettek azért, hogy a kereskedelmi ellenőrök által észrevételezett hiányosságokat megszüntessék?... Mikorra várható modern üzlethálózat kialakítása? Miért nincs bölcsőde? Miért lassú a közművesítés? ... Miért nincsenek rendben tartva a község közterületei? Mi indokolta, hogy a vas-műszaki és háztartási bolt előtt kivágják a szép fákat?,.. Milyen eszközei vannak a tanácsnak, hogy a községben jobb legyen a szolgáltatás helyzete? ... Mikor tud adni a tanács pénzt az iskolák felújítására?... A községben igen nehéz a lányoknak megfelelő munkát találni. Milyen intézkedést tettek я gazdasági vezetők a nők élet- és munkakörülményeinek javítására? ... Elegendőnek tartjàk-ç az eddigi intézkedéseket, mit szándékoznak még tenni? Mikor építenek Mezőhegyesen új kultúrotthont? Az: állami gazdaság kíván_e kombinált élelmiszerüzletet nyitni ?... És sorolhatnánk vég nélkül a kérdéseket, hiszen több mint százat tettek le a vezetők elé. Helyhiány miatt csak azokra a kérdésekre válaszolunk, melyek már kívül esnek a helyi vezetők hatáskörén és ezért ez a késői tudósítás, mert levélben kértünk választ valamennyi illetékedtől. Ezeket nemrégen kaptuk kézhez. «Mikor les* a Kozma Ferenc úti vasúti átjárónál felüljáró, hogy a vasúti közlekedés ne akadályozza a gyalogos közlekedést?” A kérdésre a Magyar Államvasutak Szegedi Vasútigaz- gatósága válaszolt: „Mezőhegyes állomáson a MÁV távlati fejlesztésében nem szerej>el я vasúti átjárónál felüljáró építése. A MÁV céljának megfelel a jelenlegi pályaszinti kereszteződés. A vasúti kereszteződés felüljáróval való megoldása azon szerv feladata, melynek érdeke a felüljáró építése. Véleményünk szerint a közutat kezelő szervnek a feladata a felüljáró építésének tervezése és költségének biztosítása. „A battonyai vonat helyett — vagy mellett — mikor lesz buszjárat?” Erre a választ Szabó Lajos, a Volán 8_as számú békéscsabai vállalatának személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetője adta meg: „Battonya—Mezőhegyes között az autóbuszforgalom attól függően indul meg. miután a két községet összekötő közutat korszerűsítik. A jelenlegi ütemezés szerint erre 1975-ben kerül sor és' ezt követően szűnik meg a két község közötti vasúti forgalom. Amennyiben az út korszerűsítése hamarabb megvalósul, úgy az autóbusz-forgalmat a vasúti forgalom közútra terelésétől függetlenül indítjuk.” Több olyan kérdés is elhangzott a fórumon, amelyekre a választ dr. Kertész Mártontól, a megyei tanács vb-titkárától kértük. k Miért nem lehetett Mezőhegyes járási székhely?” — A tanácsrendszer létrejöttét megelőző időszakban került sor hazánkban a közigazgatási határok rendezésére, a megyék, a járások kialakítására. Köztudott. hogy megyénk déli része ezt megelőzően Csanád megyéhez tartozott. A közigazgatási határok megváltoztatása új helyzetet teremtett, amely я járások szervezése, kialakítása és a székhely megválasztásához alapos. körültekintő munkát igényelt. Érvényesíteni kellett az egyéb követelmények mellett az irányítás és a lakosság érdé. . keit. valamint azt a követek ményt. hogy a járási székhely központi fekvésű leeven. Ezeket figyelembe, véve Mezőkovácsháza .község felelt meg leginkább a követelményeknek. Mezőhegyes — mivel a megye határszélén fekszik — mint járási székhely ezért nem jöhetett számításba. „Miért nem került Mezőhegyes a kiemelt községek közé, mint például Szeghalom?” — A települések kategóriába sorolása országoe és megyei hatáskörbe tartozik, amelyet a települések legfontosabb nvutatói alapján kell meghatározni. A besorolásnál döntő szempont az ellátottságszint, valamint a település funkciója. A kormány jóváhagyása alapján megyénkben Békéscsaba felsőfokú központ. Gyula. Orosháza. Szeghalom. Mezőkovácsháza középfokú központ. Részleges középfokú központ pedig Békés. Szarvas, Gyoma és Endrőd. A megyei tanács hatáskörébe a kiemelt, a'só és részleges alsófokú központok, valamint a szerepkör nélküli települések besorolása tartozik. E hatáskörében eljárva a megyei tanács Mezőhegyes nagyközséget kiemelt álsófokú központtá nyilvánította. Ennek megfelelően Mezőhegyes. Mezőkovácsháza középfokú központ mellett kiegészítő tehermentesítő funk, ciót lát el. Mezőhegyes szerepe. jelentősége az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén növekszik. A nagyközség tehát fettételek hiánya miatt nem kerülhetett magasabb település kategóriába.” Elhangzottak olyan panaszok is a Fórumon, hogy a Mezőhe. gyesi Napok rendezvénysorozatán — és főként a Fórumon — a megyei szervek nem képviseltették magukat. Erre Kertész elvtárs a következőket válaszolta: „Tájékoztatásom szerint a járási hivatal vezetői — ha nem is teljes egészében — a Mező- hegyesi Napok egyes rendezvényein részt vettek és képviselték a megyei tanács végrehajtó bizottságát is. A járási képviselet tehát felső tanácsi képviseletnek tekintendő.” Máshol is és Mezőhegyesen is gond a nők foglalkoztatása. Erre utaltak a Fórumon a következő kérdések: „Van-e olyan terv, hogy a nők és fiatalok munkába állítását a közeljövőben meg lehessen oldani, mivel ez jelenleg probléma a nagyközségben?” Erre Bagyinka Mihály válaszolt levelében, я Békés mérvéi Tanács V. B. Munkaügyi Osztályának vezetője : , „Mezőhegyes községben a nők 63 százalékát foglalkoztatják. Női munkaerőtartalék — szakképzetlen — 800—900 fő. 1975- re ez a szám várhatóan mindössze csak 60 fővel fog csökkenni. Ugyanis a Mezőhegyesi Állami Gazdaság új sertéste’epet létesít, ahol 30 nő talál, munkát. A budapesti Telefongyár a helyi vas- és fémipari ktsz-be, szerelőrészleget telepít, amely szintén 30 nőnek biztosít megélhetést. Meg kell jegyeznünk, hogy a 800 szakképzettség nélküli nő — ez a tapasztalat — bár szeretne dolgozni de amikor arra kerül sor. hogy rendszeresen kötött mutikaidőben dolgozzék, ezt я többség már nem vá’lalja. À mérleg másik oldala, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság nyáron. ősszel. tehát a csúcsidőben 700 dolgozót tudna alkalmazni, ha lenne. De mert nincs. így Borsod megyéből kénytelenek időszakos munkásokat hozatni, ősszel hasonló a helyzet a cukorgyárnál is. A következő tény még alátámaszt, ja ezt Az 1972-es évben például a cukorgyár 175. az állami gazdaság 160 nyugdíjast voit kénytelen alkalmazni. A tanuL ság: a helyi tanácsnak jobban kellene gazdálkodni a jelentkező munkaerővel. A Mezőhegyesen üzemelő hat nagyobb gazdasági egység évente 150 fiatalt foglalkoztat. Ezzel ellentétben évente 200 fiatal végez az iskolákban, tehát e szerint ötvenre tehető azoknak a száma, akik a községben nem találnak munkát és kényte’e- nek vidékre járni dolgozni. Ez előreláthatóan 1975-re megszűnik. mivel attól kezdve — demográfiai hullám — 150 fiatal végez az iskolákban, tehát any- nyi. amennyire szükség van. „Fejleszthető-e a szakmunkásképző intézet szak- középiskolává? Lehet-e Mezőhegyesen középiskolát létrehozni? Van-e lehetőség technikusképzésre a nagyközségben? A válaszokat Deák Ferenc, a megyei tanács vb' művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője adta meg: — Egyes szakmunkásképző intézetek szakközépiskolává való fejlesztése elvben lehetséges. Ugyanakkor azt is szükségesnek tartom megemlíteni, hogy ennek gyakorlati kivitelezése már igen összetett, bonyolult feladat, mivel minden ilyen jellegű iskolafejlesztés az országos. a körzeti, a megyei és a helyi érdekek. valamint a meglevő lehetőségek összehangolásától függ. A technikusképzéssel kapcsolatban már kedvezőbb a helyzet. A főhatóságok szakmai ágazatnak megfelelően kijelölték azokat a bázisiskolákat, ahol a technikusi minősítő vizsgát letehetik. Különbözeti vizsga előkészítésére önköltséges alapon minden olyan szakközépiskolába kihelyezett tanfolyamon szervezhető, ahol hasonló szakmai irányú felnőtt szakközépiskolai képzés is folyik. „Mikor lesz Patyolat Mezőhegyesen?” A főleg nőket érintő kérdésre a békéscsabai Patyolat Vállalat nevében Knyihár János mfegbízott igazgató válaszolt: Az elmúlt év szeptemberében a megye egés^ területére kiterjedő szervezést indítottunk, kirendeltségek, il’etve felvevőhelyek kialakítására. Ennek kap csán a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének segítségével felkerestük mindazokat a fogyasztási szövetkezeteket, melyek működési területén szükség van fiókok létrehozására. Sajnálatos módon fáradozásunk nem mindenütt járt sikerrel, mivel egyes területeken feltéte’eink alapján nem vállalták el a bizományosi megállapodást. Mezőhegyesen is jártunk, és az ÁFÉSZ vezetőivel tárgyaltunk. Megállapodtunk abban, hogy a felvevőhely létesítésének minden feltételét az ÁFÉSZ biztosítja. Sajnálatos módon többszöri megbeszélés ellenére sem sikerült megvalósítani elképzeléseinket. pedig Mezőhegyes és kör. nyéke feltétlenül igényel egy patyolat-felvevő helyet. A gazdasági felmérések alapján megállapítottuk. hogy önálló egységként nem célszerű üzemeltetni. Mivel Mezőkovácsházán vegytisztító és piperemosó szalont létesítünk, ezzel úgy gondolom, kj tudjuk elégítem a me. zőhegyesi igényeket is. A mezőhegyesi felvevőhely létesítésének problémái miatt nem kívánom elmaraszta’ni a helyi ÁFÉSZ-t, mivel nem ismerem a gazdasági nehézségeiket. Ismét felkeressük az AFÉSZ-t és mindent megteszünk azért, hogy megvalósuljon — akár anyagi támogatás árán is — a felvevőhely.” A nagyközségben a lakosság ellátásában nagy részt vállal az ÁFÉSZ. Természetesen a legjobb igyekezetük ellenére nem mindenben tudnak elegendő választékot biztosítani. A fórumon elhangzott több kérdés közül most csak kettőt ragadunk ki: „Mi akadálya van a bővebb és választékosabb áruellátásnak? Miért rossz a zöldség és gyümölcsellátás és mikor lesz elegendő cukrászsütemény Mezőhegyesen?” A kérdésekre Isaszegi József, a mezőhegyesi ÁFÉSZ igazgató- elnöke válaszolt ; — Az áruellátás nagy területet ölel fel és bár sok cikkből bőséges és széles választékot tudunk biztosítani, vannak gondjaink is. Mezőhegyes nagyközségben nincs terme1 őszövetkezet, zöld. ség-gyümölcsféléket a Csongrád, valamint a Békés megyei MÉK. től. és magántermelőktől vásárolunk. Segít valamit a lakosság zöldségellátásában a battonyai Vörös Október Tsz két üzlete is. bár azok inkább vegyes, mint zöldségboltok. A zöldség- ellátás javítása érdekében szövetkezetünk a máshol már jól bevált kerttársu’ás keretében igyekszik az ellátást javítani. A kezdeti lépések már megtörténtek és az eddigi eredmények biztatóak. Jogos a panasz az édesség, ée süteményellátásra, ami rajtunk kívülálló okokra vezethető visz- sza. Hűtőgépeink karbantartására szerződéses viszonyban vagyunk az Orosházi Kazánjavító és Általános Szerelőipari Szövetkezettel. Az elmúlt 5—10 . év alatt dicséretes módon szinte kifogástalanul végezték munkájukat. Hűtőgépeinket ugyanis minden évben felülvizsgáljuk és ekkor döntjük el. melyiket küldjük nagyjavításra. Így történt az elmúlt év végén is és a javításról ltóltségvetést kértünk a vállalattól. Ez decemberben elkészült azután megrendeltük gépeink nagyjavítását. A jégké. szítő és fagylaltfagyasztó gépek nagyjavítása időben megtörtént. A hűtőgépvitrmünk javítása már nem ment ilyen gyorsan. Februártól májusig több esetben is felkerestük a hűtőgépja- vító-részleget, és sürgettük a hűtővitrin kijavítását. Május 28 án telefonon beszéltünk a vállalat elnökével, akj ígéretet tett arra. »hogy a gépet sürgősen kijavítják. Sajnos, június 14-ig semmi érdemleges nem történt. Időközben egy kisméretű hűtővitrint szereltünk be a vendéglőbe. ez azonban nem oldja meg megnyugtató módon az ellátást. „A szolgáltatás színvonalú, nak emelésére milyen anyagi erőforrások állnak rendelkezésükre?” — szólt a kérdés a KISZÖV- nek címezve. — A szolgáltatás színvonalának emelésére álta’ában a szövetkezetek saját fejlesztési alapjuk. az ezt meghitelező szolgáltatásfejlesztési hosszúlejáratú bankhitel, a megyei tanács vb által biztosított szolgáltatási- fejlesztési juttatás, valamint a szövetkezetek által befizetett, és a KISZÖV küldöttgyűlése által felosztott közös fejlesztési alap és kölcsön áll rendelkezésre — válaszolt László Antal, az Ipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének műszaki osztályvezetője. — Az alapok szétosztása 1971. májusi KISZÖV küldöttközgyűlésen a negyedik ötéves tervidőszakra megtörtént. Ennek révén Mezőhegyesen felépült egy autószerviz. A szolga1 tatási igények figyelése és azok lehetőség szerinti kielégítése. állandó és folyamatos feladatunk. Tervezzük az autószerviz bővítését, amelynek beruházási előkészítése folyamatban van. ezen kívül a vasipari szövetkezet mely az autószerviz és a mezőhegyesi szolgáltató ház tulajdonosa — is kérte a szövetséget, hogy segítsünk a férfi fodrászüzlet korszerűsítésében. Amint már említettük, jó néhány olyan kérdés is elhangzott a fórumon, amelyekre я nagyközség vezetői a helyszínen adtak választ. És még eáyet összegzésképpen: fe1 tétlenül jó. s a jövőben követendő ez a féle párbeszéd a lakosság és a vezetők között. Béla Ottó I \
