Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-10 / 159. szám
Félidőhöz érkezett a negyedik ötéves terv földgázprogramja A negyedik ötéves terv egyik fontos feladata ftz ország encrgiaszerkezetének átalakítása, a kőolaj és a földgáz szélesebb körű felhasználása energetikai célokra. Az elmúlt 10 évben a földgázkitermelés közel négyszeresér« emelkedett, az 1970-ben felszínre hozott 3469 köbméterről 1972-re 4086 millió köbméterre nőtt. Az emelkedő belső szükségleteket csak évi 200 millió köbméter földgáz importjával sikerült biztosítani. A felhasználás 8 év alatt 3,3-szeresére emelkedett. A múlt évben elérte a 4269 miliő köbmétert. Az ipar 78,4, a lakosság pedig 3,4 százalékban részesedett földgázfelhasználásból. A gázfogyasztók száma a 60-as évek közepétől 48 százalékkal gyarapodott, a múlt év végén 591 000 volt. a fővárosban ЗШ 500. vidéken pedig 230 000 fogyasztót tartottak 'nyilván. Széles körben elterjedt a propán-bután (PB) gáz használata. 1965-ben 292 200 volt a felhasználók száma. 1972 végén 1383 900 fogyasztót láttak el PB-gázzal. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó havi gázfelhasználás 9,3 kg-ról 10,5 kg-ra emelkedett. A földgázfelhasználás egyre nagyobb szerepet játszik a környezetvédelmi feladatok megvalósításában, a levegőszennyeződés csökkentésében és a lakásfűtésben. A növekvő ipari és háztartási szükségleteket a hazai földgáztermelés fokozása mellett újabb importforrások bekapcsolásával kívánják kielégíteni. A tervidőszak végére évi 6,5 milliárd köbméterre emelkedik a hazai földgázszükséglet. Ebből 1 milliárd köbméter földgázt a „Testvériség” földgázvezetéken a • Szovjetunióból hozunk be. Család - örökbe fogadott gyermekkel r MAN APSAG a „modern” eszmékét valló emberek körében divatos nézet, hogy a család „intézményét” elavultnak, túlhaladottnak tekintik. Pedig a család szocialista társadalmunknak olyan alapegysége, amely két ember közös, elhatározásán, érzelmeken alapuló, önkéntes vállalásán nyugszik. Ezért ez a •legalkalmasabb közeg a gyermekek felnevelésére is. Az állami intézetekben igyekeznek minden szükségest megadni a gyermekeknek, de a családiban nyújtott szeretedet, meghitt légkört szinte lehetetlen pótolni. Ezért kívánatos, hogy minél több kas állami gondozott kerüljön családi körbe. Az örökbe fogadott gyermekeik családi beilleszkedése azonban sokszor nem zökkenőmentes. Erről sok tapasztalata vain dr. Popper Péter gyermekpszichológusnak, aki a kutatások eredményeit érdekes előadásban ösz- szegezte a Miagyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Társaságának egyik legutóbbi ülésén. Elmondotta: gyakran találkozhatunk azzal a problémával, hogy a jközbudlatban az örökbefogadás és az örökbe fogadottság tényéhez ma még negatív értékítélet kapcsolódik. A vérségi kapcsolatokat előtérbe helyezik a választott kapcsolatokkal szemben. A szülők is, a gyermekek is úgy érzik, hogy a vérségi kötelék „igazibb”, mint a választott. A pszichológus tapasztalatai szerint azonban a nagy kontaktust teremtő erő voltaképpen nem annyira a vérségi kapcsolat, mint inkább annak tudata. Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a választott kapcsolatok érzelmi intenzitása is lehet ugyanilyen mély, hiszen barátunkkal, vagy szerelmünkkel sem vérségi kötelék, hanem saját választásunk fűz össze. A gyakorlati tapasztalatok nyomán az örökbe fogadók néhány alapvető típusba sorolhatók. Talán a legszerencsésebb eset, amikor idősebb szülők fogadnak örökbe gyermeket, mert « «gátjukat már felnevelték, „kdröpült a fészekből”, ők azonban továbbra is igénylik a szülői szerepel. Azt, hogy gondoskodhassanak valakiről. Bonyolultabb a helyzet, ha a családban meghalt a gyermek és a szülők a veszteséget szeretnék ellensúlyozni. Ilyenkor ugyanis — tudatosan, vagy tudattalanul — azt igénylik a gyerektől, hogy minden tekintetben lépjen a meghalt gyermek helyére, és teljes mértékben töltse be annak megszokott „szerepkörét”. Az esetek nagy részében azonban az örökbe fogadott gyermek karakterére nem illenek rá az elvárások kész4 formái. A szülők csalódnak, a gyermek biztonságérzete meginog. GYAKRAN fogadnak örökbe gyermeket hajadonok is, akik a magány elől szeretnének me- Inekülni. Éppen ezért sokszor túlzott várakozással fordulnak a gyerek felé és érzelmileg szeretnék kisajátítani. Ez különösen a serdülőkorban válik súlyos konfliktusok forrásává. Az örökbe fogadó családok többségében az elhatározás oka: az asszony meddősége. A meddő nők nagy része, a tapaszta-i latok szerint, nem tartja magát teljes értékű embernek. Ez érzelmi elbizonytalanodással jár, eani pedagógiai bizonytalanságokkal párosul. Ezeknek az asz- szonyoknafc nagy része könyvből neveli a gyermeket és a naponta adódó apró esetekben is té_ tétovám dönt. Mindez károsan hat a gyermek érzelmi biztonságára. Az örökbe fogadott gyermekek harmonikus családi beilleszkedésének egyik legfőbb akadálya a szülőknek az az alapvető — és emberileg érthető — törekvése, hogy a gyermek előtt eltitkolják az örökbefogadás tényét. Tapasztalataink szerint azonban ez tartósan nem lehetséges. Annak ellenére, hogy a szülők örökbefogadáskor rendkívül gondos intézkedéseket tesznek, gyakran más városba költöznek, stb., a legtöbb gyermek máy a serdülőkor küszöbére érve tudja, vagy legalábbis sejti, hogy származása körül „valami nincs rendben”. Általában a szülők is tudják ezt, hiszen már három- négy éves gyermekebben is szinte kitörölhetetlen nyomokat hagy körülményeiknek alapvető megváltozása. Ennek ellenére a szülők húzzák-halasztják a helyzet tisztázását, amíg vagy a véletlen leplezi le őket, vagy, — ami még rosszabb, károsabb —, kiélezett konfliktus során szólják el magukat. A gyerekek ilyenkor a legkülönfélébb módon reagálnák. Van, akti becsapottnak érzi magát, vagy éppen a korábbi barmo- Inikus kapcsolat megtörésének érzi az igazság kimondását. Persze akad olyan gyermek is, aki megérti, hogy az örökbe fogadó szülők szerétéiből és tapintatból titkolták el az igazat. / A TÉNYEK tartós eltitkolása azonban nemcsak azért káros, mert az igazság valamilyen módon — előbb, vagy utóbb — úgyis kiderül, hanem azért is, mert alapvető hazugságra nem lehet stabil emberi kapcsolatokat felépíteni. Az őszintétlen- ség állandó szorongással, a lelepleződéstől való' félelemmel telíti, és elbizonytalanítja a szülő és a gyermek kapcsolatát, különös súllyal jelentkezik mindez, ha a gyermek fejlődése nem felel meg a szülők elképzeléseinek. Ilyenkor azonnal felmerülnek a kétségek: vajon milyen rossz tulajdonságokat örökölhetett a gyermek, s a szülő köny-- nyen éljut az örökbe fogadás megbánásáig. Lélektani szempontból azt az örökbefogadálst tarjuk megfelelőnek, amelyet a szülők nyíltan vállalnak és a gyermekkel kezdettől közük a tényt. Ennek elterjedése érdekében szükséges a megfelelő lélektani és pedagógiai tájékoztatás. Helyes lenne bevezetni az örökbe fogadó szülők előzetes kötelező pszichológiai vizsgálatát: vajon alkalmasak-e a vállalt feladatra. UDOMANY ECHNIKA Mi a száloptika? Az opfflka szóhoz < sokáig ez a gondolattársítás járult: lencse. Most azonban új fogalommal ismerkedünk. A neve: szálopö- ’ ka. A Fotó Optika Szövetkezet mérnöke, Emesz Ferenc ujjnyi vastag kábelt mutat, amelynek az erei üvegből készültek. Ezek a másfél mikron vastagságú, egyenként üvegbevonattal burkolt szálaik vezetik a fényt. (A mikron a milliméter ezredrésze.) Az alapelv — mint minden jelentős felfedezés — voltaképpen egyszerű. Tudjuk, hogy minél kisebb a fény beesési szöge, annál nagyobb a visszaverődésé. Ha vékony üvegrúdon vagy szálon vezetjük át a fényt, az — a szál keskeny átmérője miatt — mindenképpen visszaverődik. Az egyes üvegszálakat azért vonják be külön-külön, hogy a bejutott fényt teljes egészében segítsen megőrizni. A száloptika alkalmas fényt vagy kép továbbítására. Az ösz- szefogott szálnyaláb teszi lehetővé, hogy az úgynevezett fényvivő száloptika— amely egyébként a Magyar Optikai Művekben készül — homogén fényt továbbítson. Ezt a eszközt felhasználják mikroszkópok tárgyasztalának megvilágítására, mert kis helyet foglal el — mivel hideg fényt ad —, a vizsgált sejteket nem éri káros hőhatás. Sokkal szélesebb körben alkalmazható a képvivő száloptiA legnagyobb ka. Ez — a tele víz® alapelvéhez hasonlóan — a képet pontokra bontja, mégpedig annyi pontra, ahány szálat tartalmaz a kábeL Az így kapott kép lefényképezhető, ha a kábel végére fényképezőgépet szeréinek. A kórházak ma már- országszerte mintegy kétszáz olyan készülékkel rendelkeznek, amelynek kábele szájon keresztül bevezethető az ember; test üreges részeibe, és segítségével felvételek készíthetők a gége, a tüdő, a gyomor, az epe és a belek betegségedről, valamint kimutatható az epekő és a gyomorrák. A készülékkel végezhető eljárások a tükrözéses vizsgálatikat helyettesítik, és sokkal • kevésbé kellemetlenek és fájdalmasak a beteg számára, hiszen nem merev, hanem hajlékony, kívülről irányítható mozgású csövet juttatnák a szervezetbe. A készülék felhasználható az iparban is. Segítségével például olyan fénymutatős mérleget lehet készíteni, amely a jelzett számot kivetíti. Képvivő 1 száloptikát alkalmaznak gépek, berendezések- belső felületének és csővezetékek hegesztésének vizsgálatára is, olyan esetekben, amikor a kopások, repedések, illetve a hegesztés hibái másképp nem mutathatók ki. A készülék iránt máris sok ipari üzemünk érdeklődik. Varga Zsuzsa betű Gyomán A korszerű nyomdaiparban — a gyomai Kner Nyomdában is — géppel szedik a nyomtatásra váró könyvek szövegének legnagyobb részét. Csak a címekhez szükséges legnagyobb betűket válogatják még ma is kézzel a szedés mesterei. Képünkön Bo- lehovszky Jenő a szed őszekre ny legnagyobb, „négycíoerós”, azaz tizennyolc milliméter magas betűiből keresi a megfelelőket, (Fotó; Demény) t
