Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

Ovodás-nyár Szarvason 9 Kwés olyan óvoda van ar. országban, amelyik saját fürdőmedencével dicsekedhet. Ezek közé a szerencsés intézmények közé tartozik a Szarvasi Óvónőképző Intézet gyakorló óvodája, ahol ,ió időben naponta pancsolhatnak a legkisebbek. (Fotó: Demény) „Mindent elkövetünk, hogy községünkben a zöldségtermelés ismét fellendüljön” A gyomai házi és zártkertek tulajdonosain múlik, hogy ez így is legyen Ott kezdte Cs. Nagy Gábor ÁFÉSZ elnök, hogy Gyomán 12— 13 évvel ezelőtt a házi- és zárt- kertekben számottevő volt a zöldségtej-meiés. Olyannyira, hogy a helyi ellátáson túl év­ről évre jelentős mennyiségű és kiváló minőségű vegyes zöldséget szállítottak in­nen eh Hogy mi van azóta? Jelenleg is nyugtalanító e községekben a zöldségellátás. A fogyasztási szövetkezet ugyan '1972-ben megállapodást kötött a MÉK-kel a zöldségbolt közös üzemeltetésére. A kívánt ered­ményt azonban ez sem hozta meg. Egyrészt azért nem, mert a megállapodás óta sem mond­ható az ellátás folyamatosnak. Másrészt a megye ki tudja me­lyik részéből gépkocsin Gyomá­ra szállított áru eleve nem le­het friss. Azon túl, hogy az oda szállított áru erősen magán vi­seli a rakodások, mérések, illet­ve szállítások nyomait. Teljesen érthetetlen — hallottuk a szö­vetkezet elnökének jogos kifa- kadását —, hogy Gyomára, ahol alapvetőep mezőgazdasággal fog­lalkoznak a megye más része­iből szállítsák a lakossági ellá­tásra szükséges legalapvetőbb zöldségfélét. Érthetetlen ez kü­lönösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy e kultúra számára a köz­ség talajadottsága kiváló. Volna még egy megoldás a helyi ellá­tás biztosítására. Nevezetesen a kosaras, vagyis a kistételű Köldségfelvásárlás. Ez egyrészt éppen kis tétele, másrészt terv- szetrűtlensége miatt szántén nem jelent a rendszeres ellátásban megnyugtató megoldást. Ezek a nagyon is valós té­nyek foglalkoztatják már hosz- szabb idő óta a gyomai ÁFÉSZ elnökét, mint ahogyan a szövet­kezet igazgatóságát is. Illetve még inkább a már említett hely­zetből történő kijutás hogyanját, mikéntjét keresik egyre jobban. — Ügy érzem, van remény ar­ra, hogy a jelenlegi helyzetből kilábaljunk — hallottuk Cs. Nagy Gábortól. A méhkeréki fó­lia alatti hajtatásos zöldségter­melésre gondolok. Vagyis arra, hogy az ott meghonosodott kul­túrát próbáljuk Gyomán is élet­re kelteni. Ugyanis, ha a méh­kerékiek a mienkhez képest gok­kal gyengébb talajviszonya^ kö­zepette nagyszerűt tudtak alkot­ni, akkor a mi körülményeink között kevesebb költséggel és ke­vesebb munkaerő-ráfordítással képesek leszünk hasonló ered­ményeket felmutatni. Csak hoz­zá kell fogni, el kell kezdeni..; Szinte abban is biztos vagyok, hogy akik úttörői lesznek a házi- Őh lártkertekben történő inten­zív zöldségtermelésnek, nem bánják meg... És már arról Ss beszélt a szö­vetkezet elnöke, hogy elindult Gyomán valami, ami fellendíthe­ti a 12—13 év óta stagnáló zöld­ségtermelést. Hogy mi az a va­lami, amire Cs. Nagy Gábor utalt?. — Szövetkezetünk szervezésé­ben — folytatta a gondolatsort — 25 érdeklődőt küldtünk el a közelmúltban községünkből ta­pasztalatcsere- látogatásra Méh­kerékre. Tegyem már is hozzá, hazatérve legtöbbjük úgy véle­kedett, hogy hajlandó lenne tó lia alatti zöldségtermelésre. A napokban — jórészt azok, akik 1 Méhkeréken voltak — Medgyes- egyházára látogattak. Mi nagyon bízunk abban, hogy e második tapasztalatcsere végérvényesen meggyőzte emlbereínket e kul­túra meghonosításának összes előnyéiről. __ Hogy a fogyasztási szövet­kezet mennyire akarja a fólia alatti Zöldségtermelést, azt nem­csak a tapasztalatcsere-látoga­tások szervezése bizonyítja. A legutóbbi igazgatósági ülés mán konkrétan meghatározta a zöld­ségtermelés fellendítésére szánt anyagi segítséget. De beszéljen erről is Cs. Nagy Gábor: — Igazgatóságunk egyetértett azzal, hogy minél előbb alakul­jon meg községünkben a fólia alatti zöldségtermelők szakcso­portja. Abban sem volt vita a testületi ülésen, hogy a létre­jött szakcsoport számára szük­séges fólia és egyéb felszerelési eszközök költségeinek felét szö­vetkezetünk vállalja magára. Ügy véljük, ez már önmagában sem lebecsülendő segítség. Ezen túlmenően az ÁFÉSZ magára vállalja a tóid hónapokban be­indításra kerülő oktatás minden költségét. Hogy később még mi­lyen más módon segítjük a szak­csoportot. az jelentős mérték­ben függ a szakcsoport elért eredményéitől. Mi nagy fantá­ziát látunk e kultúra megho­nosításában. Ebben látjuk tulaj­donképpen hosszú távon a zö-ld- ségeUátás községünkön belüli megnyugtató megoldását is, mi­közben jelentős jövedelmi for­rást jelent a község lakossága számára e kultúra. Ha elképze­lésünk valóra válik, úgy Gyoma nagyközség házi- és zártkertjei többletterményükkel népgaz., dasági érdekeket is szolgálnak majd. A szövetkezet igazgatósá­ga azonban úgy foglalt állást, hogy a házi- é«5 zártkertek tulajdonosai bizonyos értelemben térjenek el a Méhkeréken tapasztaltak­tól Az eltérés abban lenne ki- S vánatots, hogy ne csak paprikát, vágy csak uborkát termeljenek. Elképzeléseink szerint legalább 3—1 fajta zöldségfélére szeret­nénk megalakuló szakcsopor­tunkat ösztönözni. A tapasztalat- cseréken részt vett embereink véleményét ismerve, minden bi­zonnyal пета lesz ennek akadá­lya. «*• Cs. Nagy Gábor ÁFÉSZ el­nök szavai arra engednek kö­vetkeztetni, hogy néhány hét múlva a szakcsoport megalaku­lásáról adhatunk hírt. S ez min­den bizonnyal azt is jelenti majd, hogy a 12—13 éves stagnálás után a korábbinál is nagyobb mértékben ismét fellendül Gyo­mán a zöldségtermelés. Balkus Imre Gyermekruhák: olcsóbban és divatosabban Számos oka van annak, hogy | gyermekeink öltöztetése megie- ' hetősen sok gonddal jár. A ti­zenévesek a legdivatosabb hol­mikat szeretnék viselni, ezeket azonban drágán árulják. A ki­sebbek öltöztetését főként az nehezítette, hogy éppen a leg­praktikusabb ruhadarabok hiá­nyoztak gyakran az üzletekből. S hogy miért? Különböző gaz­dasági. érdekeltségi okok miatt. Az ipari termelő vállalatok ál­talában jobban jamak, ha a felnőttek számára készítenek ruházati cikkéket, ezek ugyan­is több nyereséget hoznak. A gyermekruha varrása aprólékos, viszonylag lassú munka. Majd­nem ugyanez vonatkozik a ke­reskedelemre ip. Ezerforintos férfiöltönyt eladni alig nagyobb munka; mint egy praktikus gyermeknadrágot, de az előbbi sokkal többet hoz a kereskedel­mi vállalat „konyhájára”. < Az utóbbi időben a gazdasági vezetés felső szervei is foglal­koztak ezekkel a problémákkal, és több olyan határozatot hoz­tak, amely minden bizonnyal enyhíti —, sőt, máris könnyí­tett — a szülők gondjain. A gyermekruházati cikkek forgal­mi adóját és arát csökkentet­ték, ami úgy mérsékli a szülök kiadásait, hogy ugyanakkor nem teszi még kevésbé gazda­ságossá a gyermekruhájr terme­lését és értékesítését. Azt is el­határozták, hogy jobban fogják mérlegelni, figyelembe venni: milyen részt vállalt az érintett vállalat a gyermekruházati cikkek termeléséből. A március elsejei, és a május második)', - ármérséklés, illetve egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabili­zálása máris hozott némi ered­ményt. Jelentősen csökentettéfc például a pelenka árát, s hogy a termelők és a kereskedők megfelelő mennyiségű áruról gondolkodtak, s a szülők öröm­mel fedezték fel az árváltozást, azt bizonyítja, hogy azóta majdnem kétszer annyi pelenka fogyott, mint előzőleg. Május 2-től. Olcsóbbak a jer­sey-holmik, s ezekből is álta­lában megfelelő választékot ta­lálunk az üzletekben. Bőven van tréning-ruha, gyermek- anorák is — bár ezek nem nyáron keresettek, sokan mégis megveszik, hiszen olcsóbb, mint tavaly. Stabilizálták a többi között a „Gabi”-nadrág, a kiskamasz- pantalló, az iskolaköpeny árát is, és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az ipar és a kereskedelem. A ter­melők már készítik az őszre szükséges mennyiséget, s a nagykereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések arra utálnak, hogy az árstop ellenére sem lesz áruhiány. Hasonló a hely­zet a különböző gyermek fehér- neműkkel, az atlétatrikókkal, pamu inad ragokkal, harisnya­nadrágokkal. Olcsóbb lett .sokféle szinteti­kus gyermekholmi is —- kíná­latuk országszerte megfelelőnek mondható. Helyenként nincs elegendő rövid ujjú, fehér fiú-nyloning, amelynek árát szintén mésékelték, de ez már nem is igen kelendő; célszerűb­bek, egészségesebbek a szövött alapanyagú ingek. Változatla­nul keresik viszont a szülők a fehér krepp-térdzoknit Javult az ellátás gyermek-tornacipő­ből, de egyes méretek időnként hiányoznak a boltokból. A gyer- mekszandálök kínálata sem ki­fogástalant Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nemcsak az öltöz­tetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsékelték. Sok az új, divatos, korszerű áru, javult az olcsó cikkek aránya, de — a Könnyűipari Miniszté­rium álláspontja szerint — a továbbiakban csak úgy tudnák megfelelő mennyiségű, minősé­gű és árú gyermekholmit for­galomba hozni, ha bővítiki a gyermekruházati termékéket előállító vállalatok és szövet­kezetek körét. Az első, jelentős ár- és egyéb intézkedések nyomán tehát már­is javult a helyzet, s bízhatunk abban, hogy a kormány gazda­ságpolitikai, szociálpolitikai el­képzeléseinek megfelelően a jövőben, még korszerűbb, cél­szerűbb, divatosabb és szebb ruhákat vehetünk gyermekeink­nek. Gál Zsuzsa «ввавааввввавшввеввввввавввавввввввааавааемввваяшаввв«вввваемавяае*ааша»вва*1 ;ess* вввваяеавев: Lázár Ervin: Zuhanórepülés — Kisregény — Г7. Megmondta, hogy a tanítónő­vel szeretne beszélni, közben iz­gatott lett, mint egy zöldfülű kamasz, egyik lábáról a másik­ra nehezedett — Elment — mondta az öreg­asszony. — Most indul a vonat­ja. A falusi állomás két kilomé­terre esett. Csapó a gépéhez futott és beindította. Kúszott a táj fölött. látta az országút szürke szalagját, ahol egyszer a piros Fiattal megállt a lány mellett. A li­getet is látta, ahol a lány sírva kiszállt. A vonat már kihúzott az állo­másról, mikor a gép a falu fölé ért. Csapó egészen mélyen a vonat mellett repült. Ahogy elérte a mozdonyt, magasba lendült, fordult, újabb fordulat és megint rácsapott a vonatra. A vicinális utasai fürtökben lógtak az ablakokban, csak Krisztina ült összeszorított fog­gal a fülke sarkában, hátát a pad támlájának feszítette. Csapó tudta, hogy a követ­kező állomáson vizet vesz a vonat. Előrerepült, az állomás melletti futballpályán beleszállt egy mérkőzés kellős közepébe. Végigrohant a vonaton, be­nézett a fülkékbe. A lány ugyanolyan mereven ült mint korábban, Csapó kicsit megle­pődött. — Nem láttál? — kérdezte, talán azért, hogy a lány most miért nem futott eléje. — De igen — mondta a lány. — Eljöttem érted. A lány lassan, szomorúan rázta a fejét. — Nem jössz el vélem? A lány erre sem szólt, csak a fejét rázta, de most már he­ves, rövid mozdulatokkal. Eb­ben már undor is volt. Osapó megdühödött, elkapta a lány karját, rángatni kezdte: — Gyere? — Hagyjál — mondta .sírős bosszúsággal a lány, de Csapó csak rángatta. Akkor már álló­helyzetben rántotta a lányt, 6 igyekezett kiszabadítani a kar­ját Csapó markából, és azt mondta: — Nem érted hogy nem sze­rették! Mit rángatsz? Többen is nézték a jelentet a folyosóról, s végül egy magas, bajuszos, vadászkalapos, idő­sebb férfj lépett be: — Mit csinál?! — mondta rendreutasitóan Csapónak. — Engedje el a hölgyet. Csapó hirtelen kijózanodott, fáradtan leejtette a kezét és sző nélkül kifordult a kupéból. Г Wem nfetzott eî, Ki§t napig И sem mozdult a szállásról. Ku­tyául érezte magát. Bíróék, amikor megjöttek, már tudták! a hírt; Csapó a vonat után repült a géppel. — Ha ez fönt kiderül, oltási balhé lesz — mondta Bíró. — /Már kiderülj nem? —■ szólt oda ingerülten Csapó. — Intézkedj! — Na©) marha vagy *= mond­ta szomorúan Bíró. Csapó elszegyellte magát. — Nem akartalak megbántani. Bíró Csapó ágya szélére ült, szánalom meg szeretet volt ben­ne. — Nagyon ki vagy borulva —- mondta melegen. Osapó várakozóan nézett rá; — Már régen szerettem volna mondani valamit neked. Csak se- hogysem tudtam megfogalmazni. Sokat gondolkoztam rajta. Azt hiszem, neked az a legnagyobb bajod, hogy csak saját magadért akarsz élni. — Ezt már mondtad egy pár­szor — felelte Csapó, nem el­lenségesen, de azért a hangban benne volt az is, minek ennek ekkora feneket keríteni. — Nem is ezen gondolkoztam — folytatta Bíró, ugyanolyan szeretettél — hanem azon, hogy önmagáért úgy élhet legjobban az ember, ha másokért el. — Ez egy blőd hülyeség — le­gyintett Csapó — té is tudod. Azt hiszed, nem érzem rajtad, ezerszer, hogy szeretnél úgy élni, mint én!? Csak nem mered bevallani. — Az lehet, hogy szeretnék, de mégsem úgy élek. Mert tu­dom, hogy így kell élnem. Ez az egyetlen lehetőség. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom