Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

Nyitás ZánJíán BÉKÉS MEGYEI FIATALOK AZ ÚTTÖRŐVÁROSBAPi Molnár Béla, a MÄV Szombathelyi Igazgatóságának vezetője átadja az ország második úttörőállomasát Zánkám. gyarázza Pesti László, az egyik ifivezető. — Van, amiben már élenjár, nak a lányok — kuncog Szabó Feri. — Azt ne mondd!!! — kérik kórusban Fleischmann Gabiék. — Azért is! — Valki Rozi el­aludt az őrségben. —■ Nem is igaz. Csak szundi­káltam! — Különben is félünk. — Annál inkább nem kellene elaludni. — És ti? Még nem szóltatok egy szót sem — fordulok az orosz szakosok felé. — Mi másik táborban va­gyunk, de az ellátásról, meg min­den másról ugyanazt tudjuk mondani, mint я gyulaiak — feleli Mag Mária. — Nálunk már volt orosz nyelvű bemutatkozás, meg vetél, kedő a Szovjetunióról — mond. ja Molnár Edit. — Enyedi Edit és Pataki Edit bejutott a leg­jobb nyolc közé. A döntő tábori méretű lesz. Sajnos a két lány nincs je­len a beszélgetésen, így nem tudjuk megkérdezni tőlük: mi­lyenek az esélyeik a továbbjutás­ra. Reméljük jók. *** Búcsúzunk az úttörőktől. Min­denki üzeni haza, hogy kitűnően émk magukat s köszönik tana­raiknak. úttörővezetőiknek, hogy idáig segítették óikét. Szívükben érzik, hogy megtiszteltetés részt venni az úttörőváros táborozá­sain és ezért üzenik társaiknak is: úgy dolgozzanak, tanuljanak, hogy ők is kiérdemeljék ezt a megtiszteltetést. Békési őrnagy is üzen. Nagyon szeretné, ha megyénkben is létesülne a zári- kaihoz hasonló közlekedési park. Hogy miért, úgy véljük, ahhoz nem kell kommentárt fűzni. Varga Dezső Az áprilisi alkalmassági vizs­ga után ezekben a napokban zaj­lanak a felvételik a szarvasi Óvónőképző Intézetben. Mintegy háromszáz tizennyolc éves lány — Csongrádból, Szegedről, He­vesből, Szolnok megyéből és természetesen Békésből — ha­jolt csütörtökön a papír fölé, hogy rátermettségét bizonyítsa magyar irodalomból, nyelvtan­ból. megmutassa, milyen helyes­írási, fogalmazási készséggel rendelkezik. Tegnap történelmi szóbelivel folytatódott a vizsga, s ugyancsak szóbeli a mai és a hétfői program. A vizsgabizott­ságban helyet foglalnak az in­tézet tanárai s mellettük a KISZ_alapszervezeték képviselői, akik a jelöltek mozgalmi tevé­kenysége felől érdeklődnek, s emellett igyekeznék megnyug­tatni leendő társaikat, próbálják oldani lámpalázukat. A felvételi vizsgák eredményei alapján s a megyei igények fi­gyelembevételével százhúsz lány kapja“ meg július derekán a fel_ vételről szóló értesítést, hogy aztán a szeptember 8-i évnyitó­val elkezdje főiskolai életét. (Fotó: Gaál Zoltán) Harcok tragédiákaii és szatírában a hét moziműsorán Eddigi filmjeihez, Az eltávo­zott naphoz és a Szép lányok, ne sírjatokhoz hasonlóan mai fiatalokról szól Mészáros Márta író-rendező Szabad lélegzet cí­mű alkotása. A cselekmény egy fiatal szövőnő sorsa körül zaj­lik, aki — hogy egyetemista udvarlója ég annak barátai ne nézzék le — bölcsészhallgató­nak hazudja magát. S bár a fiúnak később megmondja az igazat, a hazugságoknak nem szakad vége, de most már együtt okoskodj ák ki a fiú szüleit megtévesztő „hadműve­letet”. A szerelmesek szüleit egymással megismertető látoga­tás főszereplője Jutka^ apja lesz. aki élvezettel játssza el a „nagymenőt”. Alakítása végig tökéletes, s nem rajta múlik, hogy a befe­jező képsorokban mégis kide­rül az igazság. A film főszere­peit Kállai Ferenc, Nagy Gá­bor, Kútvölgyi Erzsébet, Moór Mariann játsszák. Tragikus harcot idéz A le­számolás napja című színes, szélesvásznú, magyarul beszélő szovjet film. Egy szibériai faluban játszódik 1922. te­lén, hősei Platonovics és Kuz­ma, egy harcokban edzett kom­munista és egy komszomolista, akiknek feladata a falu iskolá­jának felépítése és a szovjet­hatalom megszilárdítása. Mun­kájuk nehéz, mert az ellenség nagyon erős és nem válogat az eszközökben, legyen bár gyil­kosságról, gyújtogatásról sző. A történet feszültségét fokozza, hogy Kuzma ugyanazt a lányt szereti, akit az ellenfél vezéré­nek fia elrabol bandájának tagjaival. S ez a tény csak fo­kozza a mű tragikumát a befe­jező jelentekben. A film Va- szilij Suksin Ljubovinok című regényéből készült — az írót a Kígyóméreg című elbeszélés- kötetből ismerheti a magyar közönség. Hideg pulyka a címe a színes, szinkronizált amerikai film­nek, bár a legmelegebb nyáron játszódik, és egyetlen pulykát vagy más baromfit sem szere­peltetnek az alkotók. Ez azon­ban a „fedőneve” egy különös akciónak: .egy nagy amerikai dohánygyár felajánlja, hogy hu­szonötmillió dollárt fizetnek an­nak a városnak, amelynek la­kói harminc napig nem gyújta­nak rá. Rendkívül lendületes szervezőmunka után egy halódó kisváros lakói vállalják a fel­tételt, s a kínok kínját is ki­állják, csak hogy hozzájussa­nak a pénzhez. Ezekről a kí­nokról s az utolsó negyedóra ■különös eseményeiről szól a mulatságos, jó nyári szórako­zást szerző film — nem kímél­ve közben Eagle Rock polgárait, akik közül jó néhányan megér­demlik, hogy megsuhogtassák fölöttük a szerzők a szatíra csípős ostorát. 9 вттявж^ 1ОД ЛХЫШ L Kovácsolt vaskapu. Kőből épült üveges bejárati porta. A kapunál piros nyakkendős úttö­rők. Udvariasan, ahogy általá­ban kellene mindenütt fogadni az érkezőket, kérdezik : — Kit tetszik keresni és hon­nan tetszett érkezni? — Békés megyéből és a Békés megyei úttörőket keresem. — Tessék felmenni ezen az úton az iroda elé, ott majd el­igazítják a bácsit... *** Megyek. Az aszfaltút mellett mindkét oldalon nagy földhá­nyások. Néhol már alapozzák az új épületeket, másutt csak ez­után kezdik majd. Egy kilenc- emeletes pompás „felhőkarcoló” már a „felhőkig” ér, csak a bel­ső szerelési munkái vannak hát­ra. Az emeletes, környékén par­kosított irodaházhoz érkezem. Nádházi elvtárs, a város vezető­je tájékoztat a három éve épü­lő városról, amelynek június 24_ én. vasárnap kettős nagy esemé­nye volt. Akkor történt ugyanis a harmadik nyári táborozás nyi­tása, amelyen részt vett Szabó Ferenc is. az Országos 'Úttörő Szövetség főtitkára és ekkor ad­ta át Molnár Béla, a Szombat- helyi MÁV Igazgatóság vezető­je Zánkán az ország második úttörő vasútállomását. *** Részt vettem az impozáns ün_ népségén, mely a viharos szél, a hűvös idő ellenére forró han­gulatú volt. mert résztvevőit az őszinte lelkesedés fűtötte. Itt, az állomás átadása után talál­koztam a Békés megyei úttö­rőkkel. Kitörő örömmel fogad­tak, mint szűkebb hazájuk fiát és mint a Békés megyei Népúj­ság küldöttét is. Hasonlókép­pen üdvözölt Békési Imre rend_ őr őrnagy, a megyei kapitányság közlekedési osztályának főelő- adója, aki két héten át az út­törőváros közlekedési foglalko­zásait vezeti, ö segített egy- csoportba hívni a Békés megyei fiatalokat az ünnepség után. Nagy megelégedéssel beszélt arról, hogy milyen lelkes a hallgató­sága és milyen nagyszerű segít­ség a filmmel kísért előadások­hoz a jelzőtáblákkal felszerelt „Közlekedési park”, amelyben az úttörők gyakorlatilag is el­sajátítják a forgalmi szabályo­kat. •** Vidáman állnak körül a Bé­kés megyeiek. Tíz közlekedési szakos — mindegyikük gyulai, a 3-as számú általános iskolából — és két orosz szakos, a kasza- peri Mag Mária és a battonyai Molnár Edit. Enyedi Edit ég Pa_ táki Edit valahogy nem ért ide a találkozónkra, pedig tőlük sokat szerettem volna kérdezni. De erről majd később. Mindenki beszélni akar, még­is egymás szavát megvárva fe­lelnek a kérdésekre. Ám úgy­szólván csak az első kérdést kell feltenni, s ömlenek rá minden oldalról a válaszok. — Jó itt? — Nagyon jó —' mondja Valki Róza. Tóth Anna már itt volt, amikor megérkeztünk, mert Ka_ posváron nyaralt és hamarabb jött. Mielőtt a vezetők tájékoz­tattak a rendről, helyzetről, Tóth Anna már mindent el­mondott, megmutatott. — Először elosztottak minket — veszi át a szót Fleischmann Gabriella. — Mi, gyulaiak a 3-as iskolából mindannyian a közle­kedésiekhez kerültünik. Tízen vagyunk Gyuláról, egy iskolá­ból: Valki Róza. Nagy Tibor, Tóth Anna. Fülöp Mihály, Sán­ta Lajos, Béres Sándor, Szabó Ferenc, Tibori István, Chudák István és én. Jutalomból kerül­tünk ide. — Anni foglalt nekünk, lá­nyoknak szobát — mondja Valki Róza. — Olyan, mint egy szál­loda. — Igen. jól fel van szerelve. Van vasaló, szárító szobánk, van, ahol külön lehet cipőt pu­colni, meg minden. 7— Pingpongozni is lehet. — Szombaton ismerkedési est volt — mondja egy fiú. Béres Sándor —, fél nyolcig lehetett utána táncolni. — Mindenki bemutatkozott egymásnak. — Mert tetszik tudni, hat tá­bor van és sok százan vagyunk, nem is tudom mennyien. —■ Több mint hatszázan — világosít fel Békési őrnagy —, de az ismerkedés csak egy tá­boron belül volt most. — Igen. Sok barátot szerez­tünk. — Naponta kapjuk meg a programot. Lesz kabaré is: Ki, mihez ért... — Nálatok már volt, nevet­nek a fiúk. . — Hogy-hogy? — A 204-es szobában párna- csatát rendeztek a lányok. Csak a táborvezetőhelyettes vetett véget a harcnak. — Nagy neve­tés. — Nálatok meg fél négykor — hajnalban — kezdődött a takarítás — vágnak vissza a lá­nyok. — Igen, mert ж első nap nem tudtunk aludni — mondja Fü­löp Mihály. — Nemcsak azért, hanem mert így akarjátok megnyerni a tisz­tasági versenyt. — Hát aztán ? — Minden szobát pontoznak és háromnaponként értékelik a tisztasági versenyt, és a Békés megyeiek nem akarnak kima­radni a győztesek közül — roa­Bckesí Imre rendőr őrnagy a gyulai úttörők körében. Orvosok és gyógyszerészek kitüntetése Szombaton a Szentkirályi ut­cai Semmelweis Teremben ün­nepséget rendeztek a nagy ma­gyar orvostudós, Semmelweis Ignác születésének évfordulója alkalmából, majd kitüntetéseket adtak át. Megyénkből „Kiváló orvos” kitüntetést kapott dr. Garazui Mária — dr. Gerne Istvánné — a békéscsabai Gondozóintézet vezető főorvosa. Az „Érdemes gyógyszerész” címet kapta dr. fíalovits Gyulá- né — Tóth Ida — békéscsabai gyógy szertárvezető-helyettes. Háromszázan felvételiznek a szarvasi Úvónőképzö Intézetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom