Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

\ZIH 5x1 a X. VIT-re I FialsM arcképcsarnoka m m- Il I .-Ui_1Ц- I. . ..T ■ Marika, Jó Pár hét telt már el azóta, hogy Békés megye. Alexa Lász­ló, Sisák Péter kapitány. Gér- gulics Péter. Czifra János és Csizmadia Ferenc összeállítású csapata — képünkön- balról jobbra — sikerrel szerepelt a rádió és a televízió 10x10 a X. VIT-re vetélkedőién, s ötö­dikként került a Világifjúsági Találkozóra utazó magyar dele­gációba. S egy hete annak, hogy elindult velük. — az 5x1 fővel — a vonait Budapest felé. VIDÁMSÁGOK — Tde hallgass —mondta va­laki a zeneszerzőnek — miért vannak a „Bölcsődal"-od végén ezek az éles disszonanciák? Ekkor odalép Kindziulis és így szóik — Hogy a hallgatók felébred­jenek állmukból. A háztartási bolitbain egy cif­rán kiöltözött hölgyecske seprűt válogat. Az egyik túlságosan hosszú, a másik rövid;, a harma­dik rosszall van megkötve, a ne­gyedik túl kemény. Jó óra múlva így szól az elgyötört eladóhoz; — Eizt választom.. Ekkor odalép Kindeiuiis és megtudakolja: — Becsomagoljam, drága hŐL gyem, vagy pedig ráül és elre­pül? * * * — Melyik madár a leghaszno saibb az ember számárat? — hangzik a kérdés. Ekkor odalép KimdziulKs és így szól; — A sült kacsa. •аякяяяяаяяяаяаъяявяввяаяавяввввяяввввяяяававввяававяяяявяяаяя ввваяи11виава1в|«||(,||| A jókedv erdei városa „Ilyen erdő talán még a nap­sugaras Itáliában sincs’’ — mondotta Mátyás király a mai csillebérci erdőről, s azt ígérte: „amint befejezzük a háborút, tündérlakkal építtetjük tele.” 1948 júliusában, a tőváros még félig romokban hevert, amikor megnyitotta kapuit a Csillebérci ■Úttörőtábor. Hogy a tervezett időpontra, július 81-re elkészül­jön a tábor, az ország különbö­ző tájairól jöttek munkásbrigá­dok, az építők segítésére. Így érkezett a Révai ifjúmunkás brigád is, a Duna—-Tisza csator­na építkezéséről. A Révai bri­gád most is ott lesz, a tábor 25 éves évfordulóján rendezendő díszünnepségen. A csillebérci tábor minden év­ben, július elejétől augusztus vé­géig úttörőket fogad. Turnuson­ként 1200—1600 gyereket, egy nyáron összesen 8509-at. Az or­szágban 1 millió 200 ezer úttö­rő van. Ez az egyetlen adat is példázza, hogy valójában milyen kevesen jutnak el Csillebércre; valamint azt, hogy akiket meg­hívnak, azok joggal érzik a meg­tiszteltetést. A 25 évvel ezelőtti sátortábor és fa-épületek helyén ma 10 személyes őrsi házak, emeletes parancsnoki épület, té­li szállásra is alkalmas „kollé­giumi” épület áll Az 1968-ban kezdődött rekonstrukció során, közel 100 millió forintot költöt­tek a táborra. — Mi változott, hogy alakult Csillebérc az elmúlt 25 esztendő alatt? — kérdezem Simon Já­nos táborvezetőt.. — Sok minden. Szinte éven­ként kell valami újat tennünk -azért, hogy a tábor ne váljék csak üdülőtáborrá. Minden év­ben meghívtuk a szaktáborba a különböző tanulmányi versenye­ken első, második, harmadik he­lyezést elért úttörőket. Egy idő után azonban kiderült, hogy nem mindegyikük örül a tábo­rozásnak, mert emiatt nem mehetett el szüleivel nya­ralni. Módosítottuk tehát a meghívás rendjét, már ebben az évben is, és a jövőben is, a szaktáborokba nem a győz­teseket hívjuk, hanem azoknak a fizikai dolgozóknak a gyereke­it, akik részt vesznek a szakköri foglalkozásokon, és akiknek nincs módjuk tovább fejleszteni az ott tanultakat. Akiknek iga­zi örömöt jelent a csillebérci tá­bor — Az örömszerzésen túl, mit tart a tábor legfontosabb felada­tának? — Megőrizni a tábor jelleget, pontosabban az ebben rejlő le­hetőséget, a közösségi életre va­ló nevelés komoly feladatát. Megköveteljük a rendet, megha­tározott időben "van ébresztő, ta­karodó, megkötött időtartamú programok töltik ki a napok többségét. A gyerekek mégis a „jókedv erdei városának” neve­zik Csillebércet. Ki-ki a maga feladatának elvégzését fontosnak és szépnek tartja, mert hiszen „felnőtt módra” élni, melyik gyereknek nem jelent élményt? Szeretném remélni, hogy mind­azoknak, akik résztvevői voltak — és lesznek — a Csillebérci 'Úttörő Nagy tábornak, segítet­tünk, és segítünk megismerni a felelősségteljes élet rendjét, örö­mét. Uászló Ilona Az indulás előtti pillanatokban, a vonatablakból válaszoltak kérdéseinkre: — Mivel készültetek a VIT- re? Mit vártok a találkozótól? Mi a programotok hazaérkezé­setek után? — A vetélkedő előtt sokat ol­vastunk valamennyi eddigi ta­lálkozóról. előadásokat hall­gattunk. filmeket néztünk... Voltunk már Berlinben turista­ként, építőtáborban, az Expresz- szel. nem lesz hát teljesen is­meretlen a város. Bár az épít­kezések olyan gyorsak, hogy néhány utcára, kerületre bizto­san rá sem ismerünk majd. .. Viszünk vagy egy kilónyi kü­lönböző jelvényt, egy sereg prospektust. apróbb-nagyobb ajándéktárgyakat, igyekszünk majd ezeket hasonló emléke­kért elcserélni. — Várjuk a találkozást az NDK-val. a fővárossal és termé­szetesen legelsősorban a részt- ; vevőkkel... Hogy milyen nyel_ ! ven beszélünk? Mindnyájan : tanultunk oroszul, s van. ame- ; lyikünk tud valamicskét, neme- » tül, angolul... Ég majd muto. : gátunk, kézzel-lábba.1 magya_ : rázunk... S ott leszünk a tő- ; megsport-versenyeken, azok- ■ hoz nem szükséges alapos « nyelvtudás. — Haza jövet természetesen : rengeteget mesélünk majd. A jj saját alapszervezetünfcben. mun. j kahelyünkön, a főiskolán.. : És másutt is. Szeretnénk sike- ■ résén eleget tenni azoknak a ■ meghívásoknak, melyekkel már > most megkerestek bennünket : más alapszervek, iskolák ifjú-,; sági klubok... Bár most még ! nem tudjuk, milyen élmények- : ben lesz majd részünk Berlin- ; ben. annyit azonban máris biz- ; tosra veszünk. hogy lesz • mondanivalónk bőven, — Ismered-e Európát? 2. Németország ? Németország sorsáról a három szövetséges nagyhatalom tár, gyalt a potsdami éntekezüeten. A nyugati hatalmak célja az volt, hogy teljes gazdasági és poli­tikai uralmait gyakoroljanak Németország felett, ezért Né­metország felosztásáért száll, tak sakra. A potsdami tárgyaláson három olyan tervet ismertettek, amely Németország feldarabdá, sara irányult. Ezek a Mergen­thau -, a Roosevelt, és a Truman- terv voltak A Morgenthau-terv. Mergen­thau volt amerikai pénzügymi­niszter nevéhez fűződik. A terv szerint Németországból el kiéül szakítani a Ruhr-vidéket, és a környező szénbányákat be kell zárni. Ez ae elképzelés a német ipar leszerelését célozta. A Ruhr- vidéket éfc környékét nemzetközi iiHHHiiiminiinmniliniraMiHiiaiHH Több úttörő tölti a vakációt táborozással és ha elkezdődik az iskola, bizonyára öröm mai gondolnak vissza az ott töltött szép napokra. övezetté keC nyüvánftani. Az ország megmaradt részét két autonom államra bontotta a Morgenthau-terv. Egyike az észak-német államira (Poroszor­szág zöme, Szászonszág és Türin- gia); a másik pedig a dél-német állam (Bajorország. Wurtemberg éte Baden). A Rcosereât-terv, at ölnáBó német államra, darabolja az or­szágot. Egyiket Poroszország al­kotta volna, a másikat Hanno, ver és Németország észak-nyu­gati területei, a harmadikat Szószország és Lipcse vidéke, a negyediket Hessen, Darmstadt, Kassel a dél-rajnai vidékből és a régi vesztfáliai városokból ter, vezték, az ötödik állam pedig Bajorországból, BadenbőÜ és W ürtenbergből állít volna. A Trumam-terv három, észak-, nyugat- és dél-német államat szándékozott létrehozni Az észak-német állam fővárosául Berlint, a nyugat-német államé­nak; Essem* sziemellte ki. A dél­német államhoz tartozott volna Bajorország, Baden, Würbenberg, Ausztria és Magyarország. Bécs fővárossal. A Szovjetunió helytelenítette ezeket a terveket. Egységes de­mokratikus Németországért szól lait fel. A potsdami konferencia ered­ménye az lett, hogy a négy ^agyhatalom (Szovjetunió, Ame­rikai Egyesült Államok, Naigy- Britannia és Franciaország) a megszállás alatt egységesnek tekinti Németországot. A fel­merült kérdések rendezésében pedig az Ellenőrző Tanács tag­jaiként lépnek féL Ügy látszott, hogy megvaló­sulnak a béke é, biztonság fel­tételed. Néhány hónap múlva azonban a nyugati hatalmak megváltoztatták a helyzetet, melynek következtébe^ mélyült a szakadék Keiet-ás Nyugat-Eu_ répa között. Hídvégi Éva az óvónő и a a a j Néhány nap múlva hosszú, : fekete hajú „óvó néni” lép majd : be a békéscsabai Áchim lakó- ; telepen nemrég felépült óvodá- ; ba. Nyerges Mária, aki nem- 5 rég fejezte be tanulmányait a ■ Szarvasi Óvónőképzőben, még- ; pedig nem is akármilyen ered- ; mennyéi Az iskolában négyen ; érdemelték ki a vörösdiplomát, ■ köztük Marika. • Általános iskoláját szulőfalo- : jában. Dombiratoson végezte, : kitűnő eredménnyel. Gyulán ■ járt gimnáziumba, amely egy­■ úttal egészségügyi szakközépis­■ kóla is volt, s a jeles érettségi ! bizonyítvánnyal együtt csecse- ! mő- és gyermekgondozónál : szakmunkásbizonyítványt W ka- : nőtt • — Közhelynek hangzik. de ! valóban így van, hogy amióta ! az eszemet tudom, erre a pá- ; lyára készültem. Igaz. ez a vem., • zódás csak később vált tudatos, ■ sá bennem, akkor, amikor a j gimiből egyhónapos szakmai ; gyakorlatra a gyulai csecsemő- ; otthonba jártam minden év­■ ben. Ott értettem meg, hogy a : gyermekszereteten kívül meny- ; nyi minden más kell ahhoz, • hogy valakire rámondhassák : ea ! igazi óvónő. Rádöbbentem, [ hogy a gyerekeket nem úgy kell ■ kezelni, mint kicsinyített feL ■ nőiteket, hanem. gyerekként : Az óvónő se legyen közöttük : ..igazi” felnőtt. f Marika mintha hosszú évtjae, • des tapasztalatait szűrné le, ; úgy beszél az óvónői hivatás. ! róL Komolyan, felelősségtelje­■ sen. érezni lehet hogy tisztában ! van a reá váró feladatok nem ! éppen könnyű munkájával Sza- : vaiból kicseng a gyermekek • iránti rajongás. Csak néhány ■ nap telt el azóta, hogy férjhez ■ ment. Vajon családi életében is E hasonlóan gondolkodik? E — Ha nem. olyan lennék. E mint aki vizet prédikál, s bort ■ iszik. Nemrég költöztünk Bé­> késcsabára. itt vettünk lakást. E Éppen a múltkorában hallót- E tam a rádióban egy riportot, ■ amely a családtervezés gond­> „ jaival foglalkozott. Nagyon E egyetértettem az ott eühangzot- E takkal. ugyanis ebben arról volt E szó. hogy a mostani lakótelepi • lakásokban optimálisan két : gyermeket lehet nevelni. Nos, • úgy határoztunk э férjemmel, ! hogy két gyermekünk lesz. 5 Marika hamarosan megkezdi ■ munkáját. Nemcsak azt ülteti J át a gyakorlatba, amit az isko- J Iában tanult, hanem kiegészíti : azzal a rajongásával, szeretetévél, ■ amelyet a gyermekek iránt : érez. Ha ez így lesz. igazi óvónő válik belőle. I A Mini Magazint össze­állította: Lányai László a a-ваваавсавгеаавяввяаааяяЕваввапаваае'

Next

/
Oldalképek
Tartalom