Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
Nyáron is a jó a jó Gondolatok a szabadtéri programokról Az elmúlt néhány év alatt új nyári játék- és műsortípusok honosodtak meg, s eltűnt (vagy j már csak nyomokban lelhető íel) a j,hakni-paradicsom”, A Művelődésügyi Minisztérium, a megyei és a városi tanácsok, a műsorirodák segítségével sike- j rült elérni, hogy az 1973-as nyár szabadtéri műsorai igényükben és tartalmukban reprezentálják a mai magyar színházművészetet. Rövid áttekintésünkben nem térhetünk ki olyan, már nemzetközileg is elismert rendezvények méltatására, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Ennék a műsoráról — hála a szegediek legjobb értelemben vett gropa- gandaérzsékénék és annak a rangnak, amelyet a játéksorozat kivívott magának, már az egész ország tájékozott. Szeged mellé azonban kezdenek felzárkózni az ország tájai, városai! A Szentendrei Teátrum legjelentősebb bemutatója az idén a „Vízikereszt, vagy amit akar- tok”. Üj műsor — Darvas József Hunyadija — volt a Gyulai Várszínház első bemutatója. A premier, mint ismeretes, nagy sikert aratott. A győri program is impozáns; elsősorban a fer- J tődi zenei eseményeket és a íertőrákosi barlangszíripad új j produkcióját, Stein—Kander: j Zorba című musical-jét kell I megemlítenünk. Ünnepi szabadtéri bemutatókat láthat a közönség Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen és természetesen a fővárosban is, — de erről a programról külön beszámolóban kellene szólni. Most a Balaton- parton kell meg elidőznünk egy kissé, A Veszprém és a Somogy megyei tanács közös erőfeszítése, s a központi műsorirodákkal végzett koordináló munkája nyomán a Balaton-parton évek óta az idén kínálják a legszínvonalasabb műsort a hazai és a külföldi látogatóknak. Megismétlik a Keszthelyi Zenei Hetek nagyszabású koncertsorozatát, folytatódnak a tihanyi orgonahangversenyek. A Hangversenyek a veszprémi várban című sorozatban öt alkalommal a zeneirodalomnak olyan nagyszabású alkotásai szólalnak meg, mint például — a Varázsfuvola, Beethoven VII. szimfóniája, Liszt Szent Erzsébet legendája. A tihanyi múzeumkerti hangversenyeken a magyar kamarazene- karok legjobbjai lépnek fel. ismert szólistákkal. A déli parton — Siófokon, Balatonlellén, Kőröshegyen és egy sor más fürdőhelyen — ugyancsak gazdag komolyzenei program lesz, de fellépnek kiváló táncdaléneke- sek, beat-együttesek, szólisták is. Miként lehetett ezt a színvonal-emelkedést elérni, s milyen tanulságokat kínál az idei nyár jól összeállított szabadtéri műsorprogramja? A legelső tanulság: érdemes volt jól csinálni, mert kell a közönségnek. Megdőlt a rossz műsorok „sorcAatgyártóinák” átlátszó mentsége, hogy nyáron csak az kell. ami felszínes, elfutó, „könnyű”, ami nem hagy gondolatot a fejben, emléket a szívben. Röviden: hogy nyáron az is jó, ami a szezonban rossz. A fenti műsorokat a közönség véleményének, óhajainak ismeretében tervezték meg két-há- rom éve vagy régebben folyó kísérletek eredményeképpen. Van néhány korántsem művészi ok is. A rendező szervek — elsősorban a helyi tanácsok — okosabban gazdálkodnak az anyagi lehetőségekkel, megnézik, mire költik a rendelkezésükre álló pénzt. A minőségre vigyáznak elsősorban és bátran vállalják a „kevesebb, de jobb” vezérelvet. Nem kis szerepe van a színvonal-emelkedésben a tanácsok .művelődési apparátusainak, pontosabban annak a ténynek, hogy a művelődésügyi osztályokon mind töblb jól képzett, a művészetben is jártas fiatal szakember dolgozik. Nem „ájulnak el” az országos nevektől, együttesek. vagy előadók nevétől. Jót követelnek és kívánságukat minden körülmények között érvényesítik. Elsősorban a megyei tanácsok művelődési apparátusai fáradozásának az eredménye, hogy Békés, Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Somogy, Borsod megye hasznos és nívós nyári látnivalókkal szolgál szabadtéri színpadjain a helybeli közönségnek és a nyaralóknak. Szerepe van a televíziónak is. A jó televíziós műsorok emelik az igényt, mert tartalmas produkcióikkal ízelítőt adnak a hazad és külföldi színi kultúráról Mintegy „értesítik” a közönséget. hogy van jobb, gondosabban és színvonalasabban kivitelezett nyári produkció is, mint amihez korábban hozzászokott. S végül: az egészséges lokálpatriotizmus mint lendítő, ösztönző erő! Az országban ma látható szabadtéri műsorok túlnyomó többsége soha nem jött volna létre a helybeliek — közéleti emberek, pártfunkcionáriusok, pedagógusok, városukat szerető diákok, értelmiségiek, tanácstagok — tevékeny segítsége nélkül. Ne feledjük: legtöbbször „helyből száll fel” az ötlet. Természetesen a lokálpatrióta buzgalomnak voltak vadhajtásai is, — de többségük az elgondolás stádiumában megrekedt, mert kiderült, hogy bármily szép is, nemes is az ötlet (például : misztériumjáték egy dunántúli kisváros hangulatos dombon emelkedő temploma körül), színvonalasan nem oldható meg a jeu lenleg rendelkezésre álló erőkkel, eszközökkel. Leszámítva a szélsőségeket: az idén nyáron látható minden szabadtéri programban ott van a lakosság — a tanács — ereje is. Nem rajzolgatunk „tökéletes állapotról fényes képet”. Vannak ellentmondások, vannak visszaesések a színvonalban, lesznek talán átmeneti megtorpanások is. Éneikül lehetetlen is elképzelni ezt a roppant bonyolult, nagy gondosságot, körültekintést és műveltséget igénylő tevékenységet. De tény: sikerült ráébreszteni a szabadtéri programok látogatóit, hogy nyáron is az a jó, ami jó. Ami tartalmas, értelmes, művészileg megoldott. Sikerült olyan szemléletet kialakítani a területük művelődéséért felelős tanácsoknál, hogy ezt a tevékenységet fontos közművelődési hivatásként fogják fel. s aszerint kezeljék. Nemcsak időtöltésről, nemcsak nyár esti szórakozásról van szó — arról is természetesen t—, hanem nevelésről, ismeretek terjesztéséről, mégpedig művészi fokon. Az eddigi — remélhetőleg kezdeti — eredmények e gondolkodás meghonosodásának tulajdoníthatók. Annak a magas fokú felelősségtudatnak a jelei is, amellyel a művészeti szövetségek, műsorirodák, színházak, együttesek, közigazgatási szervek mindennapi munkájukat végzik. Ezért szórakoznak jobban, ezert gazdagodnak igazi művészi élményekkel a szabadtéri színpadok látogatói az idei nyáron. Tamás István 0] színfolt Szeghalmon Hatvan eladó — 6 milliós árukészlet a DHLTA-han „Szolgálja e létesítmény a járási székhely, s a környékbeli települések lakosságát és vigye előbbre я Sárrét központjának j további városiasodását.” E sza- j vakkal adta ált öt nappal ezelőtt j Sándor József, a megyei tanács i szeghalmi járási hivatalának el- | nöke az AFËSZ kétszintes áru- j házát. S az öt nap alatt már letességgel és jó ízléssel kialakí. | tott kis presszóban, amely nem- | csak beleillik az ABC egészébe, hanem vonzza is az ide betérőket. Erről már az első nap meggyőződhettek a szövetkezet vezetői, az áruház dolgozói. Mindent egybevetve nagyon szép a szeghalmi Delta Áruház. Sándor József, a járási hivatal azonban a szövetkezet vezetői és dolgozói, hogy a korábban elért sikereket újabbaknak kell, hogy kövessék. Ma ötödik napja tehát, hogy megnyílt Szeghalom központján ban a fogyasztási szövetkezet Delta Áruháza. В létesítmény néhány lépéssel ismét közelebb vitte e nagyközséget a városi nemcsak a szerda délelőtti ün- | nepélyes megnyitón részt vett ! több száz szeghalmi vehette ! szemügyre a gazdag árúkészle-1 tét, gyönyörködhetett я sok színben pompázó berendezésekben, az ötletes dekorációkban, A kör. nyék településeiről és Hajdú- Bihar megye több községéből is százával érkeznek Szeghalamra a látogatók ég vásárlók, hogy megismerjék és megszeressék a fogyasztási szövetkezet Delta nevet viselő új áruházát. Az áruházban hatvan szolgáéin őke azonban így fogalmazott i megnyitó beszédében: „E nagy [ kereskedelmi egység csak aiklkor, lesz igazán szép és jó, ha a j nagyközség és a környék tele-1 pülésednek lakossága minden j esetben telje,, megelégedéssel távozik vásárlás után e falak közül.” Nem ünneprontásnak [ szánta я szónok e mondatot. А I szövetkezet vezetői és az áruház népe„ kollektívája azonban meg. I értette e jóindulatú figyelmeztető szavakat. Tudják és érzik va_ lamennyien, hogy nem elég a rang kiérdemelóséhez, majdani megszerzéséhez. Nem volna azonban helyes megfeledkezni arról, hogy e kereskedelmi objektum a, szövetkezeti összefogás erejéből jöhetett létre, épüL hetett fel. Éppen ezért, amikor ilyén létesítményekről szólunk, tisztelettel kell gondolnunk azokra a szövetkezőkre, akik e mozgalmait negyedszázaddal elindították ezelőtt útjára. Ha ezt a szeghalmi áruház dolgozói sem tévesztik szem elől, akkor latkész eladó várja a vevőket, több mint 6 millió forint árukészlettel. A földszinten a tágas ÁBC-részleg kapott helyet, ahol a mindennapi élelmiszer-szükség.. | létén túl reprezentatív külsőben külön ajándék- és játékosztály várj я a lakosságot. Az emeleten a minden igényt, kielégítő ruha- j ziaitó, méter, kötött, szőnyeg és bőrdíszmű, valamint cipőnpszleg várja gazdag választékkal az érdeklődőket. Vásárlás után pedig az áruházba betérők megpihenhetnek egy jó dupla fekete mellett a földszinten megannyi ötkülső és belső csillogás. Tartalommal, vagyis mindig választékos áruval é, udvarias kiszólgá. lássál kell „megtölteni” az áruházát. Szebelédi János szövetkezeti elnök a megnyitást megelőző tájékoztatója során tényekkel igyekezett bizonyítani, hogy ez így is lesz. Mint mondotta, az A FfSZ dolgozói múlt évi munkájuk eredményeként kiérdemelték az országom szervek által adományozott Kiváló címet. Eíz önmagában bizalmat előlegez a szövetkezet tagságába, я vásárlókba az áruház dolgozóival szemben. Azt is tudják minden esetben képesek lesznek jól szolgálni a szövetkezet több ezres tagságát és egyben az egész lakosságot. Mint ahogyan képesek lesznek ellátni azt a megnövékedett feladatot is, melyet majd a várossá nyilvánítás jelent számukra, Balkus Imre Û BÉKÉS HCCMS^ V 1973. JÚLIUS 29. (
