Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-29 / 176. szám

Nyáron is a jó a jó Gondolatok a szabadtéri programokról Az elmúlt néhány év alatt új nyári játék- és műsortípusok honosodtak meg, s eltűnt (vagy j már csak nyomokban lelhető íel) a j,hakni-paradicsom”, A Művelődésügyi Minisztérium, a megyei és a városi tanácsok, a műsorirodák segítségével sike- j rült elérni, hogy az 1973-as nyár szabadtéri műsorai igényükben és tartalmukban reprezentálják a mai magyar színházművésze­tet. Rövid áttekintésünkben nem térhetünk ki olyan, már nemzet­közileg is elismert rendezvények méltatására, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Ennék a műsoráról — hála a szegediek legjobb értelemben vett gropa- gandaérzsékénék és annak a rangnak, amelyet a játéksoro­zat kivívott magának, már az egész ország tájékozott. Szeged mellé azonban kezde­nek felzárkózni az ország tájai, városai! A Szentendrei Teátrum leg­jelentősebb bemutatója az idén a „Vízikereszt, vagy amit akar- tok”. Üj műsor — Darvas Jó­zsef Hunyadija — volt a Gyulai Várszínház első bemutatója. A premier, mint ismeretes, nagy sikert aratott. A győri program is impozáns; elsősorban a fer- J tődi zenei eseményeket és a íertőrákosi barlangszíripad új j produkcióját, Stein—Kander: j Zorba című musical-jét kell I megemlítenünk. Ünnepi szabad­téri bemutatókat láthat a közön­ség Pécsett, Miskolcon, Szombat­helyen és természetesen a fővá­rosban is, — de erről a prog­ramról külön beszámolóban kel­lene szólni. Most a Balaton- parton kell meg elidőznünk egy kissé, A Veszprém és a Somogy me­gyei tanács közös erőfeszítése, s a központi műsorirodákkal végzett koordináló munkája nyomán a Balaton-parton évek óta az idén kínálják a legszín­vonalasabb műsort a hazai és a külföldi látogatóknak. Megis­métlik a Keszthelyi Zenei He­tek nagyszabású koncertsoroza­tát, folytatódnak a tihanyi orgo­nahangversenyek. A Hangverse­nyek a veszprémi várban című sorozatban öt alkalommal a ze­neirodalomnak olyan nagyszabá­sú alkotásai szólalnak meg, mint például — a Varázsfuvola, Bee­thoven VII. szimfóniája, Liszt Szent Erzsébet legendája. A ti­hanyi múzeumkerti hangverse­nyeken a magyar kamarazene- karok legjobbjai lépnek fel. is­mert szólistákkal. A déli parton — Siófokon, Balatonlellén, Kő­röshegyen és egy sor más für­dőhelyen — ugyancsak gazdag komolyzenei program lesz, de fellépnek kiváló táncdaléneke- sek, beat-együttesek, szólisták is. Miként lehetett ezt a színvo­nal-emelkedést elérni, s milyen tanulságokat kínál az idei nyár jól összeállított szabadtéri mű­sorprogramja? A legelső tanulság: érdemes volt jól csinálni, mert kell a közönségnek. Megdőlt a rossz műsorok „sorcAatgyártóinák” átlátszó mentsége, hogy nyáron csak az kell. ami felszínes, el­futó, „könnyű”, ami nem hagy gondolatot a fejben, emléket a szívben. Röviden: hogy nyáron az is jó, ami a szezonban rossz. A fenti műsorokat a közönség véleményének, óhajainak isme­retében tervezték meg két-há- rom éve vagy régebben folyó kísérletek eredményeképpen. Van néhány korántsem mű­vészi ok is. A rendező szervek — elsősor­ban a helyi tanácsok — okosab­ban gazdálkodnak az anyagi le­hetőségekkel, megnézik, mire költik a rendelkezésükre álló pénzt. A minőségre vigyáznak elsősorban és bátran vállalják a „kevesebb, de jobb” vezérelvet. Nem kis szerepe van a színvo­nal-emelkedésben a tanácsok .művelődési apparátusainak, pontosabban annak a ténynek, hogy a művelődésügyi osz­tályokon mind töblb jól képzett, a művészetben is jártas fiatal szak­ember dolgozik. Nem „ájulnak el” az országos nevektől, együt­tesek. vagy előadók nevétől. Jót követelnek és kívánságukat minden körülmények között ér­vényesítik. Elsősorban a megyei tanácsok művelődési apparátu­sai fáradozásának az eredmé­nye, hogy Békés, Győr-Sopron, Vas, Veszprém, Somogy, Borsod megye hasznos és nívós nyári látnivalókkal szolgál szabadtéri színpadjain a helybeli közönség­nek és a nyaralóknak. Szerepe van a televíziónak is. A jó televíziós műsorok eme­lik az igényt, mert tartalmas produkcióikkal ízelítőt adnak a hazad és külföldi színi kultúrá­ról Mintegy „értesítik” a kö­zönséget. hogy van jobb, gon­dosabban és színvonalasabban kivitelezett nyári produkció is, mint amihez korábban hozzá­szokott. S végül: az egészséges lokál­patriotizmus mint lendítő, ösz­tönző erő! Az országban ma látható sza­badtéri műsorok túlnyomó többsége soha nem jött volna létre a helybeliek — közéleti emberek, pártfunkcionáriusok, pedagógusok, városukat szere­tő diákok, értelmiségiek, tanács­tagok — tevékeny segítsége nél­kül. Ne feledjük: legtöbbször „helyből száll fel” az ötlet. Ter­mészetesen a lokálpatrióta buz­galomnak voltak vadhajtásai is, — de többségük az elgondolás stádiumában megrekedt, mert kiderült, hogy bármily szép is, nemes is az ötlet (például : misz­tériumjáték egy dunántúli kis­város hangulatos dombon emel­kedő temploma körül), színvo­nalasan nem oldható meg a jeu lenleg rendelkezésre álló erők­kel, eszközökkel. Leszámítva a szélsőségeket: az idén nyáron látható minden szabadtéri prog­ramban ott van a lakosság — a tanács — ereje is. Nem rajzolgatunk „tökéletes állapotról fényes képet”. Van­nak ellentmondások, vannak visszaesések a színvonalban, lesznek talán átmeneti megtor­panások is. Éneikül lehetetlen is elképzelni ezt a roppant bo­nyolult, nagy gondosságot, kö­rültekintést és műveltséget igénylő tevékenységet. De tény: sikerült ráébreszte­ni a szabadtéri programok láto­gatóit, hogy nyáron is az a jó, ami jó. Ami tartalmas, értel­mes, művészileg megoldott. Si­került olyan szemléletet kialakí­tani a területük művelődéséért felelős tanácsoknál, hogy ezt a tevékenységet fontos közműve­lődési hivatásként fogják fel. s aszerint kezeljék. Nemcsak idő­töltésről, nemcsak nyár esti szó­rakozásról van szó — arról is természetesen t—, hanem neve­lésről, ismeretek terjesztéséről, mégpedig művészi fokon. Az eddigi — remélhetőleg kezdeti — eredmények e gondol­kodás meghonosodásának tulaj­doníthatók. Annak a magas fo­kú felelősségtudatnak a jelei is, amellyel a művészeti szövetsé­gek, műsorirodák, színházak, együttesek, közigazgatási szer­vek mindennapi munkájukat végzik. Ezért szórakoznak job­ban, ezert gazdagodnak igazi művészi élményekkel a szabad­téri színpadok látogatói az idei nyáron. Tamás István 0] színfolt Szeghalmon Hatvan eladó — 6 milliós árukészlet a DHLTA-han „Szolgálja e létesítmény a já­rási székhely, s a környékbeli te­lepülések lakosságát és vigye előbbre я Sárrét központjának j további városiasodását.” E sza- j vakkal adta ált öt nappal ezelőtt j Sándor József, a megyei tanács i szeghalmi járási hivatalának el- | nöke az AFËSZ kétszintes áru- j házát. S az öt nap alatt már letességgel és jó ízléssel kialakí. | tott kis presszóban, amely nem- | csak beleillik az ABC egészébe, hanem vonzza is az ide betérő­ket. Erről már az első nap meg­győződhettek a szövetkezet veze­tői, az áruház dolgozói. Mindent egybevetve nagyon szép a szeghalmi Delta Áruház. Sándor József, a járási hivatal azonban a szövetkezet vezetői és dolgozói, hogy a korábban elért sikereket újabbaknak kell, hogy kövessék. Ma ötödik napja tehát, hogy megnyílt Szeghalom központján ban a fogyasztási szövetkezet Delta Áruháza. В létesítmény néhány lépéssel ismét közelebb vitte e nagyközséget a városi nemcsak a szerda délelőtti ün- | nepélyes megnyitón részt vett ! több száz szeghalmi vehette ! szemügyre a gazdag árúkészle-1 tét, gyönyörködhetett я sok szín­ben pompázó berendezésekben, az ötletes dekorációkban, A kör. nyék településeiről és Hajdú- Bihar megye több községéből is százával érkeznek Szeghalamra a látogatók ég vásárlók, hogy megismerjék és megszeressék a fogyasztási szövetkezet Delta nevet viselő új áruházát. Az áruházban hatvan szolgá­éin őke azonban így fogalmazott i megnyitó beszédében: „E nagy [ kereskedelmi egység csak aiklkor, lesz igazán szép és jó, ha a j nagyközség és a környék tele-1 pülésednek lakossága minden j esetben telje,, megelégedéssel távozik vásárlás után e falak közül.” Nem ünneprontásnak [ szánta я szónok e mondatot. А I szövetkezet vezetői és az áruház népe„ kollektívája azonban meg. I értette e jóindulatú figyelmezte­tő szavakat. Tudják és érzik va_ lamennyien, hogy nem elég a rang kiérdemelóséhez, majdani megszerzéséhez. Nem volna azonban helyes megfeledkezni arról, hogy e kereskedelmi ob­jektum a, szövetkezeti összefo­gás erejéből jöhetett létre, épüL hetett fel. Éppen ezért, amikor ilyén létesítményekről szólunk, tisztelettel kell gondolnunk azokra a szövetkezőkre, akik e mozgalmait negyedszázaddal el­indították ezelőtt útjára. Ha ezt a szeghalmi áruház dolgozói sem tévesztik szem elől, akkor latkész eladó várja a vevőket, több mint 6 millió forint áru­készlettel. A földszinten a tágas ÁBC-részleg kapott helyet, ahol a mindennapi élelmiszer-szükség.. | létén túl reprezentatív külsőben külön ajándék- és játékosztály várj я a lakosságot. Az emeleten a minden igényt, kielégítő ruha- j ziaitó, méter, kötött, szőnyeg és bőrdíszmű, valamint cipőnpszleg várja gazdag választékkal az ér­deklődőket. Vásárlás után pedig az áruházba betérők megpihen­hetnek egy jó dupla fekete mel­lett a földszinten megannyi öt­külső és belső csillogás. Tarta­lommal, vagyis mindig választé­kos áruval é, udvarias kiszólgá. lássál kell „megtölteni” az áru­házát. Szebelédi János szövet­kezeti elnök a megnyitást meg­előző tájékoztatója során té­nyekkel igyekezett bizonyítani, hogy ez így is lesz. Mint mon­dotta, az A FfSZ dolgozói múlt évi munkájuk eredményeként kiérdemelték az országom szer­vek által adományozott Kiváló címet. Eíz önmagában bizalmat előlegez a szövetkezet tagságába, я vásárlókba az áruház dolgo­zóival szemben. Azt is tudják minden esetben képesek lesznek jól szolgálni a szövetkezet több ezres tagságát és egyben az egész lakosságot. Mint ahogyan képesek lesznek ellátni azt a megnövékedett feladatot is, me­lyet majd a várossá nyilvánítás jelent számukra, Balkus Imre Û BÉKÉS HCCMS^ V 1973. JÚLIUS 29. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom