Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-22 / 170. szám

тз. JÚLIUS 32., VASÁRNAP Ára: l,2o forint XXVIII. ÉVFOLYAM. 170. SZÁM Testvéri párbeszéd Amikor e sorok megjelen­nek, még hazánkban tartózko­dik a VDK párt- és kormány- küldöttsége. A vietnami dele­gáció és a magyar tárgyaló fél eddigi programja is elárulja: az utóbbi idők egyik legfonto­sabb — és politikai eszme­cserén kicsit szokatlan a jelző — érzelemben leginkább gaz­dag tárgyalásai folytak Buda­pesten. Ho Si Minh végrendeletének egyik mondata így szólt: „Min­denképpen teljes győzelmet fogunk aratni, ez téljesen biz­tos ... Aztán népünk nevében meglátogatom a szocialista tá­bor testvéri országait és a ba­ráti országokat az egész vilá­gon, és köszönetét mondok ne­kik azért, hogy szívvel-lélekkel támogattáík és segítették né­pünk honvédő harcát az ame­rikaiak ellen”. Ho Si Minh nem érhette meg a béke nap­jait, de az ő emlékének is szól az a gesztusnak is nevezhető körút, amelynek során most a nagy elnök legközvetlenebb munkatársai bejárják a testvéri államokat. Vietnamban megszületett a fegyverszüneti megállapodás, s 30 esztendő szüntelen háborúja után lehetőség támadt arra, hogy a békés építőmunka újra kezdődjék az országban. Mi­ként vendégünk, Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke mondta, ez azt jelenti, hogy Északon tovább épüljön a szo­cializmus, Délen pedig a füg­getlenség és a demokrácia lép­jen az eddigi függőség és el­nyomatás helyébe. Ilyen felté­telek mellett, fokozatosan és békés úton meg lehet majd kezdeni a két elszakított or­szágrész újraegyesítését. A Csepel Vas- és Fémmű­vekben rendezett nagygyűlésen jelentette be miniszterelnö­künk, hogy pártunk és kormá­nyunk határozata alapján Ma­gyarország eltekint a Vietnam­ba szállított eszközök, beren­dezések ellenértékének vissza­fizetésétől. A szolidaritás gesz­tusa volt ez a mondat, de ter­mészetes gesztus, hiszen mi mindig úgy tekintettük a viet­nami kérdést, hogy ott a nem­zetközi osztályharc leginkább kiélezett frontján az egyetemes emberi haladásért, így a ma­gyar nép ügyéért is folyt a harc. A sok önzetlen társadal­mi munka, az önkéntes véradás, a széles körű, szolidáris akciók mutatták, hogy a magyar nép érzelmei és értelme egyaránt a hazáját védő népet támogat­ta. A testvéri szolidaritás ér­zésévéi függ össze az is: Ma­gyarország megtisztelő köteles­ségének érzi, hogy részt vegyen a Nemzetközi Ellenőrző és Fel­ügyelő Bizottságban. A mostani tárgyalások már Vietnam számára új korszák­ban kezdődtek. A megelőző korszak tengernyi vért és szen­vedést jelentett. Vietnamra több bomba zúdult, mint a má­sodik világháborúban Európá­ra. S e sebeket begyógyítani, emberi életet teremteni az el­következendő időszak egyik nagy feladata. Most, amikor — miként Pham Van Dong fo­galmazta — a párizsi megálla­podás újabb kedvező feltétele­ket teremtett és szép távlato­kat nyitott a vietnami nép for­radalmi harca számára, Viet­nam ismét ott találhatja olda­lán a testvéri országokat, köz­tük hazánkat. És ismét csak Pham Van Dong-ot idézzük, aki a nehéz, kemény harcban aratott győzelemről szólva ki­emelte: erőnk forrása az em­berben van. Az emberek helyt­állása segített ahhoz, hogy e kis nép győzedelmeskedni tu­dott a sokszoros túlerővel szemben. Itt első helyen a vi­etnami ember áldozatkészségét, rettenthetetlen bátorságát kell említeni. S mellette a világ ha­ladó embereinek összefogását. E mostani megbeszélések is ezeket az emberi szálakat erő­sítik, a segítség, a szolidaritás szálait, melyek békében épp olyan fontosak, mint a hábo­rúban. Pham Van Dong találkozója a vietnami diákokkal Pham Van Dong, a Vietnami j Dolgozók Pártja Politikai Bízott- | ságának tagja, a Vietnami De- , mokratikus Köztársaság Mi- i nisztertanácsának elnöke szom- I baton délelőtt találkozott a Ma- ! gyarországon tanuló vietnami I diákokkal az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában. A találkozót követően a viet­nami párt- és kormányküldött­ség a Balatonhoz utazott, ahol a hét végét pihenéssel tölti. (MTI) MA MESSZEMENŐEN GON­DOLKODNAK A FIATA­LOKRÓL 43. oldal) HA AZ ÉRTELEMNEK BECSÜLETE IS VAN (4. oldal) • EGYEZSÉG, AMIRE BJEM isznak Áldomást (5. oldal) A SZARMATA HERCEG (10. oldal) Országjáró tapasztalatcsere-látogatásra indulnak Találkozó Zirc, Gyöngyös és Sopron szocialista brigádjaival Az MSZMP Központi Bizott­ságának állásfoglalása félreért­hetetlen® kimondotta: a mun­kaverseny alapja továbbra is a szocialista brigádmozgalom lesz. Ebből következik, hogy tovább kell fejleszteni a mozgalomért te­vékenykedők értelmi és érzelmi elkötelezettségét. Ilyen célokat szolgálnak többem között a köz- művelődést is magába foglaló és tapasztalatcsere-látogatások­kal egybekötött országjáró' ki­rándulások. Tapasztalatok bizo­nyítják — igaz még kevés ilyen- j г<Й tudunk —, hogy a munka ilyen elismerését tükröző juta- lemkirándulások nagy hatással bírnak. Az ilyen erkölcsi meg- j becsülések alkalmasak arra, hogy növeljék a szocialista bri­gádmozgalom presztízsét, tartal­mának gazdagságát. Ezek a gondolatok ösztönöz­ték a Fogyasztási Szövetkeze­tek megyei Szövetségét a kö­zelmúltban kidolgozott ajánlás elkészítésére. Az ajánlás lénye­ge, hogy a múlt évi eredményeik alapján „Kiváló” címmel kitün­tetett szövetkezetek küldték el országjáró kirándulással egybe­kötött tapasztalatcsere-látoga­tásra szocialista brigádjaik ar­ra érdemes tagjait. A közelmúlt­ban kiadott MESZÖV-ajánlás sikeres kezdeményezésnek bi­zonyult. Ugyanis a fogyasztási­éi takarékszövetkezetektől már beérkeztek a szeptember 10. és október 15. között sorra kerülő háromszor háromnapos ország­járó tapasztalatcsere-láto­gatás igenlését tartalmazó be­jelentések. Az országjárással egybekötött tapasztalatcsere-lá­togatáson —, melynek szerve­zője a MÉSZÖV — megyénk fogyasztási- és takarékszövetke­zeteitől mintegy 100-an vesznek részt. Valamennyien szocialista brigádok tagjai. A csoportok különböző útvonalakon járják be az országot. Köziben az első csoport a zirci, a második cso­port a gyöngyösi, míg a harma­dig csoport a soproni ÁFÉSZ szocialista brigádjával találko­zik. Lengyelország nemzeti ünnepén Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1944. július 22-én alakult meg a Lengyelország demokratikus és antifasiszta erőit összefogó Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság. Közzétett felhívásá­ban a bizottság harcba hívta az ország népét az új, demokrati­kus állam megteremtéséért. A fasizmus leverése után olyan nehézségekkel kellett megküzdeniük az ország. az új társadalom építőinek, mint talán egyetlen más európai ál­lamnak sem. Hitleréi? 6 millió lengyelt pusztítottak el, úgy­szólván teljesen szétrombolták, megsemmisítették • az ország anyagi értékeit, a gyárakat, a gépeket, az épületeket. Több ezer üzemet. bányát, kohót építettek újjá az or­szágban a felszabadulást követő évek során. A lendületes minő­ségi és mennyiségi fejlődés eredményeképpen ma Lengyel- ország iparában meghatározó tényező a gépipar: a lengyel szerszámgépeket korszerűségük, megbízhatóságuk miatt szívesen vásárolják mind a KGST-orszá- gok, mind pedig a fejlett tőkés államok. Ugyanez mondható el lengyel közúti járművekről, a tengerjáró hajókról, a különféle erő- és földmunkagépekről. Lengyelország mai iparfejlesz­tési céljait az ország szükségle­tei és a KGST integrációs komplex programjának a szem­pontjai szerint jelölték ki. En­nek megfelelően alakították ki a jelenlegi időszakot átfogó, 1971—1975-re érvényes ötéves terv iránymutatóit is: a fejlesz­tésben a hangsúlyt az elektro­technikai, a vegyi- és ener­getikai és a kohóipar nagyüte­mű fejlesztésére helyezik. Ezen 'clül az idei. 1973_as népgaz­dasági terv legfontosabb célja: növelni a lakosság életszínvo­nalát. Szervesen illeszkedik az életszínvonal-emelés meghirde­tett programjához a mezőgaz­daságban követett legfőbb fej­lesztési irányvonal: bővíteni a hústermelést, hogy a lakosság igényeit mind teljesebb mér­tékben tudják kielégíteni. Ami Lengyelország „helyét a világban” külpolitikáját illeti azt — mint. a szocialista állam több mint negyedszázados fenn­állása alatt mindig — a követ-, kezetes, internacionalista béke­politikán alapuló nemzetközi tekintély jellemzi. Mj sem tük­rözi hűbben ezt. mint hogy a Lengyel Népköztársaság képvi­selői — hazánk küldötteivel együtt — részt vesznek a Viet­namról kötött párizsi béke­egyezmény szigorú és követke­zetes betartásának ellenőrzésé­ben. Szűkebb házunktáján, Euró­pában is a gyakorlatban érvé­nyesül a Lengyel Népköztársa­ság békés egymás mellett élés elvét valló külpolitikája. Hi­szen alig két éve annak, hogy megkötötték a lengyel—NSZK szerződést, amely elmozdította az egyik legnagyobb követ az európai enyhülési folyamat út- jából. A nemrég lezajlott hel­sinki európai biztonsági érte­kezleten a lengyel delegáció konstruktív javaslattervezettel járult hozzá a találkozó sikeré-, hez. A magyar—lengyel kapcsola­tokat a két nép évszázados ro- konszenve. barátsága mellett jelenleg a közös cél, a közös út fűzi szorosabbra mindkét or­szág előnyére. Nemzeti ünnepükön őszinte szeretettel köszöntjük lengyel barátainkat, kívánunk további sikereket országépítő munkájuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom