Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
immiineiigiiiMigMi«,, i seesaesesœTCSBseaasst ísaaeeassasassssaaasBe TÍZÉVES A VÁRSZÍNHÁZ : : : i Egy évtized időtávolából hívjuk meg a Tisztelt Olvasót a Gyulai Várszínház történetének felidézésére. Ha most jelenne meg az Üj Magyar Lexikon. bizonyára helyet kapott volna benne a Gyula címszó alatt a Gyulai Várszínház, mint a város újkori történetének — annyi sok más mellett — egyik legérdekesebb jellegzetessége. A kezdet, a Várszínház létreház valamilyen régi vár, templomrom, hajdani kastély udvara, vagy egyszerűen ódon házfalaktól körülvett tér, ahol eredeti környezetükben kelnek életre évszázadok, esetleg évezredek előtt született alkotások, klasszikus tragédiák, komédiák... Ezt a különleges, semmilyen más színházi, történelmi élményhez nem hasonlítható hangulatot fedezhettem fel Krakkóban és Varsóban, A nyitó előadás, az Hernani egyik gyöiiyöiíi jelenete. Mészáros Agi és Kertész Péter Calderon: Két szék közt a pad alatt című víg játékában arattak nagy sikert. hozásának közvetlen előzménye volt, hogy 1962-ben befejeződött a gyulai vár restaurálása. Helyreállított termeiben helyet kapott a város múzeuma és 1963-ban Miszlay István, a Békés megyei Jókai Színház akkori főrendezője hozta a javaslatot Gyula város vezetőihez: Alkossunk valami újat, valami egészen eredetit és érdekeset a 600 éves gyulai vár talaj között. „A világ színházkultúrájában évtizedünk a nyári szabadtéri előadások reneszánszának időszaka — írta egyik későbbi cikkéiben. Különösen az olyan produkcióké, ahol a szín1ИЗ. JULIUS 1. Versailles-ban és Salzburgban az ottani szabadtéri előadásokon, 1963 nyarán pedig a Dub- rovniki Játékokon. Elég volt újra felkeresni a gyulai várat és a patinás falak között gondolatban máris megjelent a töprengő Hamlet, a hatalmas indulatú Bánk bán, hallani lehetett Mirandolina gyöngyöző kacagását. Békés megye és Gyula illetékeseinek ügyszeretete, odaadó segítsége nyomán, néhány hónap alatt valósággá lett az álom.” Igen, így kezdődött! A Gyulai Városi Tanács jelentős anyagi támogatásával, példátlan gyorsasággal épült meg a Várszínház színpada és nézőtere. A nyitó előadáson telt ház tapsolt Victor Hugo: Hemaní című romantikus drámájának. A bemutatóit megelőzően Enyedi G. Sándor, a Gyulai Városi Tanács akkorj elnöke, ma a megyei pártbizottság titkára, keresetlen szavakkal beszélt a Várszínházról, azokról a törekvésekről, amelyek a színházat életre hívták. Az eltelt 10 esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a gyulai vár udvarán megvalósított színház nemcsak kísérlet, hanem koncepcióval rendelkező, tudatformáló erő, s mint ilyen a haladó hagyományokat magába foglaló szocialista kultúránk része, segítője. Tevékenységének fő tartalma a színház sajátos eszközeivel munkálkodni a közművelődés céljainak megvalósításán. Ezt a célkitűzést a Várszínház egy évtizeden át híven teljesítette, és tömegeket vonzó színházi esemény- nyé tett minden bemutatót. 1967-ben alakult meg a Gyulai Várszínház Társadalmi Vezetősége, melyben a közélet és a színházi élet jelentős személyiségei vállaltak szerepet, elsősorban azt, hogy messzemenő segítséget nyújtanak a Várszínház művészi elgondolásainak megvalósításához. Munkájuk is része annak, hogy Várszínházunkban emlékezetes, nagy sikerű előadások születtek. Ilyen volt Sárközi György Dózsa című drámája 1965-ben, Szigligeti Ede: Béldy Pál című műve 1966-ban, vagy Madách Imre—Keresztury Dezső: Csák végnapjai című drámájának bemutatója. A vígjátékok közül Goldoni Fogadósné-jára és Calderon: Két szék közt a pad alatt című művére emlékezhetünk mint a legjobb, legsikeresebb produkciókra. A társadalmi vezetőség egyik későbbi ülésén merült fal az a javaslat, hogy a Várszínház meghívásos dráma-pályázatot hirdessen. A Művelődésügyi Minisztérium, a Békés megyei Tanács és a Gyulai Városi Tanács anyagi támogatásával írhattuk ki a pályázatot, melynek eredménye, hogy a tízéves jubileumon, 1973. július 6-án Darvas József Kossuth- díjas író „Hunyadi” című történelmi drámája kerül színre. A darab, mely az író Törökverő című regényének epizódjaiból készült, Hunyadi János életútját követi nyomon a nándorfehérvári győzelemig, s a nagy vezér haláláig. Főbb szerepeit Paláncz Ferenc, Papp Éva, Szersén Gyula, Tyll Attila, Bicskey Károly, Iványi József és Szoboszlay Sándor alakítja. Díszlettervező Csányi Árpád, jelmeztervező Vágvölgyi Ilona, rendezője Miszlay István. Július 21-én lesz a középkor- végi francia világi tárgyú bo- hózatirodalom legkiválóbb darabjának, a Paithelin mesternek a bemutatója, melyhez — Várszínházunk számára — Hu- bay Miklós írt előjátékot. A bohózat a rászedett csaló pompás komédiája. Az előadás főszerepeiben Martin Mártáit, a Szegedj Nemzeti Színház fiatal művésznőjét, Szentirmay Évát, Horváth Gyulát és Kertész Pétert láthatja közönségünk. Díszlettervező Langmár András, jelmeztervező Bata Ibolya, rendező Sándor János. 9 Tízéves a Gyulai Várszínház, tizedszer szólalnak meg a fanfárok, jelezve a jubileumi szezon kezdetét. Hisszük, hogy nemcsak a Körösök vidékének közönsége köszönti (kömmel jubiláló Várszínházunkat, hanem jó híre az egész országban és Európa-szerte is tovább terjed. Tisztelt Olvasók, Kedves Színházlátogatók! Szeretettel várjuk Önöket a Gyulai Várszínház jubileumi premierjén, Darvas József Hunyadi című új magyar történelmi drámájának előadásán! Viszontlátására Gyulán, a Várszínházban! (x) Bessenyei Ferenc Bánk bán szerepében az 1967-es bemutatón. Háttérben Horváth Sándor. Demeter Hedvig és Szoboszlay Sándor Kos Károly: István király című történelmi drámájában. Sárközi György: Dózsa című sodró erejű drámájának cinszerepét Szirtes Ádám alakította. Dózsa Gergely Szabo Gy». la volt. Kép arz 1965-ös premierrel, I * s í ■ I l l l § I isi W «sasi МШИ
