Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
Vendégünk: Dévényi János Az ősmagyar ötvösség hagyományait folytatja Sárrét nagy eseménye lesz 1974. május 19-én Szeghalmon nyitják meg a III. Sárréti Napokat lakásán beszélgetünk, a Rákospalotán. Az új lakótelepén, ahol ha végigmegy az ember az égbe nyúló tízemeletes házóriásoik között, furcsa, rossz érzése támad. Gigantikus lakótelep, fa sehol, távlatok sehol, szédülsz, ha körbe nézel... Milliárdok az épületekben, odabent kellemes, szép otthonok, de a környezet, az elképzelhetetlenül sivár, üres, sótlan ... Miért? — Képzeld, mondja Dévényi János ötvösművész, holnap esti vendégünk Békéscsabán — benyúlt ide. a házak közé egy erdősáv. Akkora fák, hogy ketten nem értük át a törzsüket. Kivágták. Irgalmatlanul kivágták. Sírt a lelkem, elhiheted. Most csak homok, homok és kőrengeteg. Aki azt akarja látni, hogyan nem szabad, az ezt nézze meg. Valami gyors fásítás segítene. Meg gyep. bokrok ... A környezet kultúrája, egyszóval. A lakásán különös varázs fogadja az érkezőt. Rajzasztalán új tervek, a falakon rézdom- borművek, a szekrényeken, polcokon rézből készült vázák, ezüstkarperecek, féldrágakövek zöld-lila-kék-sárga tündöklése, és ő maga, a művész, akit megismerni öröm ' volt ez a találkozás. Először a szokásos kérdések, válaszok, egyszóval ismerkedünk. Békéscsabán született, ahogy mondja: ős-csabai. Tanyán volt gyerek, nem messze a Fiala csárdától. — A nagynéném ócskavaskereskedőnek tartott — nevet az emléken —, négy mázsányit tartottam a padláson. Érdekelt 0 fém, ha rozsdás, ha fényes. Összegyűjtöttem mindent, amit csak találtam. Az volt. ott fent, az én igazi birodalmam. Most sem tudok meglenni másképp. Most is meg kell, hogy teremtsem a saját birodalmamat Az alkotómunka előfeltétele ez, nem kü-1 löncködés. Hidd el, azt nem is | ismerem... Emlékek Csabáról. A tanya, a kinti világ. A munka, a játék. _ Kukoricaszár-repülőket ^ j, 11«*!? I9Ï3. JÚNIUS 10. csináltam. Az volt az igazi csodajáték! Aztán teltek az évek, 1953- ban érettségizett a csabai gimnáziumban, izgő-mozgó, energiákkal teli diákgyerek volt. Benne mindenben. Sportolt. Megyei kerékpáros bajnokságot nyert. Tornázott. Meleg szeretettel említi kedves tanárait, Szeberényi Lajost, Rábai Miklóst. Tizenöt kilométerről járt be az iskolába, télen is biciklivel. — Megedződtem, képzelheted. Jó iskola volt ez ahhoz is, hogy az akaraterő soha ne hagyjon el. Később nehéz helyzetekben az akaratomnak köszönhettem, hogy győztem, hogy felülkerekedtem. Már akkor éreztem: amit az ember nagyon akar, elérheti. Katonaság. Becsületes munka ott is, leszerelés után az Óra Ékszer Vállalat budapesti ötvösműhelyében tanút. Ötvös lesz, másfél év alatt. Kézügyessége. fantáziája sarkallja többre. Beiratkozik a Dési Huber képzőművészeti szabadiskolába, mestere Laborcz Ferenc szobrászművész. Felvételt nyerne a Képzőművészeti Főiskolára, de a vállalat nem engedi. Törés, nehéz napok. Aztán újra megtalálja önmagát y és dolgozik, tervez, alkot. Üjabb küzdelmek az elismertetésért. Autodidakta művész nem lehet egykönnyen a Képzőművészeti Alap tagja! Anélkül pedig semmi sem megy. Benyújtja új. egyéni stílusú műveit — és alaptag lesz! — Nagy harc volt! — emlékszik vissza. És kezdete is annak, ahová eddig eljutottam. Az én ötvösségem nem olyan, mint a megszokott, egészen más. Az ősmagyarság ötvösművészetét hangolom a mai világ hullámhosszára. Mívesség, miniatűr, aprólékos kidolgozás! Évszáza- . dós hagyományokat szeretnék ; folytatni. Korszerűen, modemül. | Azt tartom, hogy van modem : művészet szélhámosság nélkül { is, becsületes munkával, tehetséggel. Mindenki értse. mit miért csinálok? Az is, akinek két elemije van. az is, aki egyetemet végzett. Mindenkit rá szeretnék döbbenteni arra, hogy kincs az élet. érdemes még szebbé, gazdagabbá tenni... Legutóbb Svédországban volt kiállítása, azelőtt Montreálban, Moszkvában. Leningrádban. Holnap, hétfőn este Békéscsabán lesz, a szülővárosban. Múvészfiával most találkozik ez a város először. Saas Ervin — Már most, az 1974. május 19-i szeghalmi megnyitó előtt egy esztendővel világosan kibontakozott, hogy a három sárréti járás: a szeghalmi, a püspökladányi és a berettyóújfalui kiemelkedően gazdag programot kíván megszervezni és lebonyolítani. Célunk az, hogy a Sárrét hagyományait és jelenét feltárjuk, közkinocsé tegyük. Érdekes és változatos múltú része ez az országnak, sajátos egyéni arculata a Sárréti Napok teljes programjában tükröződik. Az 1974. május 19-én kezdődő eseménysorozatról elmondotta, hogy a megnyitó ünnepséget Szeghalmon rendezik. A nap délelőtt 9 órakor a berettyóújfalui fúvószenekar térzenéjével kezdődik, majd délelőtt 10 órakor vonják fel a Sárréti Napokon részt vevő községek zász- lait. A megnyitón Sándor József, a Szeghalmi Járási Hivatal elnöke, országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, ezt követi a dévaványai, vésztői és okányi Röpülj páva körök műsora. Délután 3 órakor képző- művészeti kiállítás, fotókiállítás nyílik Szeghalmon, és bemutatják a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium néprajzi, helytörténeti gyűjteményét is. Este 8 órakor a nap fénypontjaként hangversenyt rendeznek a szeghalmi járási művelődési központban, a Sárrétről elszárn. „Kicsi. A szülei jómódúak. A jómódú szülőik közül elég sokan tovább akarnak fiataloknak látszani, mint ameddig valóban azok. Ennek egyik velejárója, hogy sökszor hagyják magára a gyermeküket. A gyerek — ha nehezen is — megtanul egyedül élni, olyan jelentőséget tulajdonít a játékszereinek, mintha saját sorsának hordozói, ilyenformán szövetségesei lennének a magányban. Tulajdonképpen el kellett volna vennem tőle az acélgolyókat, nem volt hozzá szívem. Ugyanígy a néger babát is, de ezt sem tudtam megtenni. Játssz, Kicsi, gondoltam, mentsd át ha ez egyáltalán lehetséges gyerekkorodat abba a világba, amely már a felnőttek világa, ahol a játék sokszor ugyanaz, csak a tét nagyobb.” „Bika. Sajnálom, hogy elvitték a csoportból, szívesen megakadályoztam volna, ha módomban áll. Miden embert akivel találkozik, megjegyez magának. ! Agresszív alaptermészetű. X AhocGr oií VnnnllrinAà îahaafcáJc— lis életével. Jelentős esemény lesz még Dévaványán a TIT Békés megyei Néprajzi Szakosztályának május végén sorra kerülő ülése, mely a sárréti népi díszítőművészet kialakulásával foglalkozik. Három helyen: Szeghalmon, Püspökladányban és Berettyóújfaluban az urbanizáció problémáiról rendeznek még tanácskozást és szó van arról. is hogy a TIT szakosztályainak és a Földrajzi Társaság tiszántúli tagozatainak megbeszélésére is sor kerül a III. Sárréti Napok alkalmából. A program Hajdú- Biharban A szeghalmi megnyitót követően nemcsak a szeghalmi járásban, hanem a püspökladányiban és a berettyóújfaluiban is megkezdődik a Sárréti Napok programja. Sárrétudvariban megrendezik a helyi parasztkórus 100 éves fennállásának ünnepségét, Berettyóújfaluban ex libris kiállítás nyílik, majd ugyanitt rendezik meg a három járás fiataljainak honismereti vetélkedőjét. Földesen néprajzi tanácskozás és a sárréti gyermekjátékokat bemutató kiállítás lesz. Püspökladányban a Röpülj páva körök és népi énekesek találkoznak. Az intézi bizottság különböző pályázatokat is meghirdetett Helytörténeti pályázatot termelőszövetkezetek, üzemek, intézmények és a községek történetének megírására, fotópályázatot a Sárrét néprajzi, természeti és műemléki témáinak megörökítésére, a munkásfiatalok, ipari tanulók pedig maketteket és miniatűr tárgyakat küldhetnek be az ez alkalommal meghirdetett pályázatra. A Sárréti Napok Békés és Hajdú-Bihar megyei Intéző Bizottsága az eseménysorozatot megelőzően 1973 októberi bi- harnagybajomi ülésén megemlékezik a neves sárréti parasztíró, Szűcs Sándor születésének 70. évfordulójáról, ugyanakkor beszámolnak az előkészületek állásáról. a sokoldalú program megvalósításának további feladatairól. S. El „Kapefl-áró. Felelős munkát kellene rábízni. Látszik rajta, valaiki szeretne lenni. Azt szeretné, ha a szavának súlya lenne, odafigyelnének rá a környezetében. Van önbizalma, de inkább titkolja ezt, mint dicsekszik vele, ez munkás életű emberek erénye. Becsvágyó? Lehet. Hasznos erőt érez magában és nem érti, miért van ott, ahová került. Fejlett az igazságérzete, s bántja, hogy ezért élete első nagy leckéjén, ahelyett, hogy győzelmet aratott volna, neki kellett vesztesnek lenni. Olyan vesztesnek, akit meg is büntetnek emiatt. Egyenrangúság-tudatát, mint őrizetes sem vesztette el, nyilván, mert nem érzi magát bűnösnek és mert — bármilyen furcsa ez ilyen idős korban — ösztönös emberismerettel rendelkezik. Reflexei jók: meg tudta akadályozni, hogy nevelőapja leszúrja. Szeretném elérni, hogy már itt és lehetőleg mielőbb olyan feladatot bízzanak rá amelyben egyénisége kibontakozhat. S bármennyire kalandos vállalkozásnak tűnik is, jó lenne, ha Bika mellette dolgozhatna kísérletképpen, ha ez egyáltalán lehetséges, alárendeltként. Nagyon kell rájuk vigyázni. Nekünk minden em- merre vigyázni kell, úgy, hogy azért ne nagyon vegyék észre, mert akkor fellázadnak ellene. Jön a soha meg nem unható tavasz. Kapelláró szobafestőnek tanul, s ha hinni lehet Berecz- kinek, már jobban tudja a szakmát, mint sok szakmunkás. Dolgozzanak együtt, ők négyen, aztán meglátjuk majd, hogy mj történik.” Harmadszor rendezik meg Szeghalmon, a Szeghalom környéki községekben, valamint a püspökladányi és a berettyóújfalui járásban a Sárréti Napokat. A már eddig is neves eseménysorozat jövő tavaszi előkészítését megkezdték. Megalakult és megtartotta első tanácskozását a Sárréti Napok Békés és Hajdú-Bihar megyei Intéző Bizottsága, Berettyóújfaluban. A tanácskozáson — többek között — részt vett a Békés megyei Intéző bizottság titkára, Miklya Jenő, a szeghalmi művelődési központ munkatársa is. A III. Sárréti Napok programjáról lapunk munkatársát a következőkben tájékoztatta: Megnyitó Szeghalmon mázott zeneművészek közreműködésével. közöttük lesz Mező László gordonkaművész is. Az eseménysorozat május 20-án Füzesgyarmaton folytatódik, ahol a püspökladányi Dorogi Márton szűcshímzés-képeit, Szűcs Sán- dorné szalmamozaikjait és a furtai hímzőszakkör tagjainak legszebb kézimunkáit állítják ki. Ez a kiállítás egy hétig lesz nyitva. Május 21-én Dévaványán a sárréti bábosok találkoznak és tartanak bemutató előadást, május 23-án pedig Körös- ladányban rendezik meg a sárréti népművelők tanácskozását. A tanácskozás témája: „A hagyományok helye és felhasználása a közművelődésben.” Három nap múlva, május 26-án Dévaványán nyitják meg a Sárrét népi1 díszítőművészeinek és fafaragóinak kiállítását, ugyanezen a napon délelőtt 9 órakor Körösladányban a sárréti irodalmi színpadok ünnepi műsora kezdődik. Irodalomtörténeti ülés, helytörténeti tanácskozás A Sárréti Napok időszakának második felében rendezik meg Biharugrán azt az irodalomtörténeti ülést, melyen Czine Mihály irodalomtörténész a Sárrét népi íróiról tart előadást. Május 29-én Szeghalmon a járási hivatal dísztermében Békés és Hajdú-Bihar megye helytörténeti és honismereti bizottságának együttes ülését rendezik meg, ezen a résztvevők a Sárrét természet-, műemlék- és környezetvédelmének feladatairól és távlatairól tanácskoznak. Szeghalmon lesz a Békés megyei Népújság kulturális melléklete, a Köröstáj köré csoportosuló írók, esztéták szokásos ankétja, melyet a Sárréti Napok intéző bizottságának kérésére az eseménysorozat részeként rendeznek meg. Szó van arról, hogy ezen az ankéton részt vesznek a debreceni Alföld című, irodalmi és művelődési folyóirat képviselői is. A résztvevők a Békés megyei irodalmi élet helyzetét vitatják meg és megismerkednek Szeghalom nevezetességeivel, a helytörténészek munkásságával, a nagyközség kulturáKicsiben minden együtt volt abban az akcióban, ami a nagy gengszterhandák akcióira jellemző. Azzal a különbséggel, hogy Kapellárót ezúttal mindössze figyelmeztetni akarták, tudják, hogy létezik, hogy felemelt fejjel és gyanútlanul közeledett valaki felé. Aki ejvárja, hogy féljenek tőle. És a küzdelem nem dőlt el. Talán nem lenne szabad eldöntetlenül hagyni a küzdelmeket. Negyven éven felül a szívtrombózis emiatt vált tipikus férfi- betegséggé. Lehetséges, hogy az életben nincs befejezett küzdelem? És ha így van, csakugyan a halál az egyetlen, ami pontot tesz mindennek a végére? Bikát alighanem vissza kell hozatni ide. És egyszer megkérdezni tőle, miért tett kék keresztet a fiú, Kapelláró vállára. Meggyőzni őt arról, hogy a huliganizmus mélyén valami szívszorító szánalmasság rejlik, olyan természetellénes magatartásforma, amelybe nem a kárvallottak fáradnak bele először, hanem akik kigondolják m fételgmnkrvTágd- ”